Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-27 / 98. szám

1978. április 27. ^PÚJSÁG 5 Bonyhád Randevú a „Szélkerék”-kel Rácsodálkozó derűs arcok, szabad örömet árasztó mu­zsika, — s mindez az ifjú ri­porterek és a „Szélkerék” randevúján. Amikor a „Csu- paszemek” kérdésekkel „fel­vértezve” izgalommal „ko­pogtattak” az együttesnél, még nem sejtették mennyi újat tartogat számunkra e találkozó. „Népzenét játszunk, gyűj­tünk és igyekszünk elfogad­tatni” — vallja Szabó László az együttes vezetője — a járás gazdag népzenei anyaga jó talaja elképzeléseinknek. A „banda” egyben a felnőtt néptánccsoport kísérőzeneka­ra, folytatódnak a prímás szavai, miközben bemutatja társait. Elmauer József (kontra, gitár, harmonika), Kovács Gábor (bőgő, körte­muzsika), a citerát Teren- csényi Katalin pengeti, emel­lett furulyázik és dobol. „Játszottunk klubokban, nyugdíjasoknak, ünnepsége­ken” — mondták. Feldolgoz­tak több művet a környező baráti népek zenéjéből is. Rövid népzenei előzetes után hangszereiket is bemutatták (megszólaltatták) úttörőven­dégeiknek, majd műsort rög­tönöztek számukra. A „Szélkerék” felismerte és alkotóan alkalmazza mu­zsikánk nevelő erejét. Kö­vetendőnek tartom az úttörő­riporterek „randevúját” na­gyobb csoportok számára is. Bayer Béla Bonyhád Megyei népijáték-fesztivál A népi hagyományok ösz- szegyűjtése, megőrzése orszá­gos mozgalommá szélesedett. Különösen fontos, hogy a legifjabb nemzedék is részt vegyen ebben a munkában. Megyénkben is egyre több szakkör működik, amelyek keretében a pajtások felku­tatják a népművészet szel­lemi és tárgyi emlékeit. Részükre hirdetik meg évente a népművészeti pá­lyázatot és bemutatót. Szom­baton délután a szekszárdi úttörőházat azok a pajtások vették birtokukba, akik né­pi gyermekjátékok, eszközök gyűjtésében, illetve készítésé­ben jeleskedtek. Dr. Szilágyi Miklósnak, a megyei múze­um igazgatójának megnyitó szavai után az úttörőház két néptáncegyüttese népi játé­kokat, táncokat mutatott be. Régi gyermekjátékok eleve­nedtek meg, melyeket a fia­talok már sajnos alig ismer­nek. A bemutató után a legjobj} pályamunkák készítői kapták meg a szép plakettet és ok­levelet. Végül a megjeleni érdeklődők kétféle program közül választhattak. Részt- vettek a közös játékban vagy a rajzversenyen mérték össze tudásukat. Az aulában meg­rendezett kiállítást április 30-ig tekinthetik meg az ér­deklődők. KEHÄK RÓBERT „Kacsa Kázmérék” Gunarason Brigádunk az ez évi érté­kelés alapján „szocialista brigádzászló” fokozatot ért el. Az ezzel járó jutalom egy részét a szokásostól eltérően nem ajándék vásárlására for­dítjuk, hanem úgy határoz­tunk, hogy az általunk pat­ronált Vörösmarty Általános Iskola „Kacsa Kázmér” őrsé­nek nyolc pajtását május hó­napban kétnapos gunarasi kirándulásra visszük. Ehhez nagy segítséget ad a járási hivatal szakszervezeti bizottsága, mert erre a két napra a pajtások rendelkezé­sére bocsátja gunarasi üdü­lőjét. A pajtások számára igye­keztünk gazdag programot összeállítani. A fürdés, ját­szás és az esti tábortűz mel­lett „ki tud többet hazánk­ról” szellemi vetélkedőt is rendezünk. Pajtásaink örö-. me leírhatatlan volt, amikor megtudták, hogy az egész évi segítségükért milyen ju­talomban részesülnek. Ma már a legtöbb vállalat, intézmény rendelkezik nya­ralóval. Igaz, hogy egy eset­leges mozijegy, vagy játék stb. átadásánál több munkát vesz igénybe a nyaralás szer­vezése, de valamennyien úgy érezzük, hogy gyermekeink érdekében megéri a munkát és fáradtságot. Szikszai Gáborné, a Bonyhádi járási és városi Földhivatal Vörösmarty szocialista brigádjának vezetője Uttoro tűzoltók Hazánkban a diáktűzoltó­ság szervezete 200 éves múlt­ra tekint vissza. A sárospa­taki kollégiumban már 1777- ben, Debrecenben 1789-ben működött tűzoltócsapat. Ak­kori hivatalos neve „machi- nista”, később „gépelyes”, még később „vízipuskás tár­saság”, vagy „főiskolai tűz­oltó társulat”. Később — ilyen csapatok más városok­ban is alakultak. Elsősorban a kollégium védelmét bízták rájuk, de igénybe vették őket a városban keletkezett tüzek oltásánál is. Nyáron azonban nem tartózkodtak a kollé­giumban, így Debrecenben például 1802 nyarán a diák­tűzoltók otthona is leégett. A kezdetleges eszközök és alacsony szakmai ismeret el­lenére is jelentős erőt képvi­seltek a nagy fegyelem alatt álló diákok. A felszabadulás előtt megyénkben is voltak ilyen iskolai csapatok. A háborús években a szekszár­di gimnáziumban 15 főből álló egységet hoztak létre. A múltbeli diáktűzoltóság tevékenysége adta az alap­ötletet — az úttörőszervezet megalakulása után — 1949- ben, hogy tűzoltócsapatot ala­kítsanak. A tűzoltó szakraj tagjai elsősorban úttörők le­hetnek. A foglalkozásokon megismerik az égés jelensé­geit, a megelőzés és oltás leg­fontosabb szabályait. Tudnak fecskendőt szerelni, sőt ha kell, tüzet is oltani. Mözsről, Döbröközről tudtunk példát említeni, amikor önállóan fé­kezték meg a melléképület tüzét. Tudnak és mernek szakszerűen tüzet jelezni, és ha kell, életet menteni. Se­gíthetnek a gyermekjátékból eredő tüzek megelőzésében. Ezek a gyermekek egy baj- társaias kollektíva tagjai. Megtanulják az egymást se­gítő, kollektív munkát. A 8 gyermeknek nagyon össze­hangoltan kell dolgoznia ah­hoz, hogy a fecskendőt meg­szereljék. E cikkhez kapcsolt fényképek és a versenyeket megtekintő felnőttek bizo­nyíthatják, milyen komoly munka kellett a szabályos tömlőösszekapcsoláshoz, a vízsugárral a cél leküzdésé­hez. És, hogy milyen szépen csinálják ezt a 12—13 éves gyermekek, azt működés köz­ben mindenkinek látnia kel­lene. Sport ez a javából. Bi­zony sokszor kell edzeni ah­hoz, hogy a mászópalánkkal, gerendával, kúszófolyosóval nehezített váltóstafétát időn belül hajtsák végre. Ez a te­vékenység munkára, közéleti- ségre, a kollektív szellemre nevel. Mindezek mellett ed­zett, egészséges emberek lesznek belőlük. A társadalom is értékesíti az itt folyó munkát. Megfe­lelő állóképességgel, jó kol­lektív szellemmel rendelke­ző, a közéletbe könnyen il­leszkedő embereket kap. Megelőző tűzvédelmi tevé­kenységük értéke szinte fel­becsülhetetlen. A gyerekek túlnyomó több­sége nem választja — erre lehetőség sincs — a tűzoltói pályát. Nem is ezért foglal­kozunk velük. Azonban fel­nőttként az élet minden terü­letén hasznosíthatják itt szer­zett ismereteiket. Tapaszta­lat alapján állíthatjuk: sok­kal könnyebb szót érteni tűz­védelmi ügyekben az olyan vezetővel, orvossal, mérnök­kel, tanárral, vagy egyszerű munkással, aki úttörő tűz­oltóként megtanulta a tömlő- gurítást, a fecskendőszerelést, a tűz elleni védekezést. A mai kislányok, amikor édes­anyák lesznek, bizonyára jobban vigyáznak gyerme­keikre. Nem hagyják előttük a gyufát, ügyelnek a tűz­helyre, kályhára, a vasalót nem helyezik alátét nélkül a ruhára. Nem esnek kétségbe, ha tűz üt ki, hanem az oltás megkezdése mellett gondos­kodnak a tűzoltóság értesíté­séről. MEGYEI TÜZOLTÓ­PARANCSNOKSÄG Kitüntetettek Április 4-én az úttörő- mozgalomban végzett ered­ményes munkájuk elismeré­séül a következők kaptak ki­tüntetést: ŰTTÖRÖVEZETÖI ÉRDEMÉREM Ábrahám Béláné napközis nevelő, Zomba. König Istvánná tanár Szekszárd, I. sz. Ált. Isk. Schultz György csapatve­zető, Bátaszék. KIVÁLÓ ŰTTÖRŐVEZETÖ Kelemen Gergelyné igaz­gató, Kakasd. Kovács Sándor tanár, Dombóvár, III. sz. Ált. Isk. Jávor Istvánná tanár, Szek­szárd, IV. sz. Ált. Isk. Doszpod Andrásné tanár, Mözs, Ált. Isk. Fertőszögi Béláné művésze­ti főelőadó, megyei tanács népművelési csoportja Szek­szárd. Húsz éve csapatvezető Schultz Györgyöt sokan is­merik Bátaszéken. Sokan vannak, akiknek már a szü­leit is tanította az iskolában. Huszonhét éve kezdett Kö- lesden tanítani, aztán öt év­vel később — 1956-ban — Bátaszékre került. A most is fiatalos mozgású férfi húsz éve a bátaszéki úttörőcsapat vezetője. Talán az évforduló, a két ixes ünnep is közreját­szott, hogy épp most kapta meg az Üttörővezetői Érdem­érmet, ezt a cseppet sem hét­köznapi kitüntetést. Amikor önmagáról kell be­szélnie, keresi a szót, nem úgy, mint amikor a gyerekek, az úttörők érdekében érvel, vitatkozik. — Mit csináljak? Nagyon szeretem a gyerekeket. Örömmel dolgozom a moz­galomban. Az igazi büntetés az lenne számomra, ha töb­bé nem csinálhatnám. A gye­rekek meghálálják a törő­dést. És a vezetőim, a felet­teseim sem mennek el szó nélkül a munkám mellett. Tény, hogy a legtöbb ünnep­ségen ott vagyok a jutalma- zottak között. De higgye el, nem ezért csinálom. Ezt pén­zért, jutalomért nem lehet csinálni. Szeretet kell hozzá. Nagyon sok hétvégém, dél­utánom rámegy, de ez már így természetes. Előfordult, hogy tanártársaimmal, kollé­gáimmal kellett összeveszni a gyerekek érdekében. Ezt is vállaltam. Ahhoz, hogy a mozgalmi munka zökkenő- mentesen menjen, elengedhe­tetlen a jó tömegkapcsolat. Mi itt jóban vagyunk a köz­ség valamennyi üzemével, a termelőszövetkezettel és va­lamennyi társadalmi szerv vezetőivel. Az ő segítségük nélkül nem állnánk ott, ahol most vagyunk. Nem dicsek­vés. hanem tény, hogy a kör­nyéken bármilyen úttörő-, kulturális-, vagy sportese­mény van, az első helyezet­tek között ott vannak isko­lánk tanulói is — mondta. — A társadalmi kapcsola­tok mellett mi kell a jó moz­galmi munkához? — Elsősorban az, hogy az ember ne legyen egyedül. Merem állítani, hogy ezt a kitüntetést soha sem kapom meg, ha nincsenek olyan jó kollégáim, amilyenek van­nak. Bármikor, bármiben számíthatok a segítségükre, így az én kitüntetésem egy kicsit az övék is, mert benné van a munkájuk. Persze nem szabad megfeledkezni a csa­pattanácsban tevékenykedő gyerekekről sem. — Húsz év csapatvezetőség után mi a legnagyobb örö­me? — Még mindig az, ami a kezdetekor volt. Amikor együtt örülhettem a gyere­kekkel az akcióprogram vég­rehajtásának, egy feladat si­kerének, vagy valamelyik tanuló kiemelkedő eredmé­nyének. Vagy amikor végig­játszunk — szinte újra gye­rekké válva — egy harcitú­rát, egy vetélkedőt, állítom, hogy felnőttnek, gyereknek egyformán emlékezetes él­mény az. Schultz György a pár éve kapott Kiváló Üttörővezető kitüntetés mellé most — idén április 4 óta — kitűzheti az Üttörővezetői Érdemérmet is. Gratulálunk a kitüntetéshez. — Tamási — Együtt o KISZ-esekkel A 4. sz. általános iskola 57b osztálya együttműködési szer­ződést kötött a Volán Alpári Gyula KISZ-szervezetével, mely szerződés 4 évre meg­határozza azokat a közös programokat, melyeket igye­keztünk az évben és a jövő­ben is megvalósítani. Ez a megállapodás összhangban van a saját munkatervünk­kel. Az utóbbi alapján VIT- alapra már végeztünk társa­dalmi munkát, most a szerző­dés alapján fogtunk szerszá­mokat és mentünk a Tartsay lakótelepre parkosítani a patronáló szervezetünk tag­jaival együtt. Megbeszélésünk szerint szombaton ismét találkozunk és segítünk a város vezetői­nek abban, hogy május 1-re városunk még virágzóbb, még szebb legyen. Természe­tesen a munka mellett más egyéb programok is szerepel­nek terveink között. így má­jus 7-én országjáró kirándu­lást teszünk a Volán fiatal­jaival közösen. Gőry Enikő, az 5 b o. rajtitkára Hírek Aranyoklevelet hoztak el Gyönkről, a kisdobos7 kultu­rális vetélkedőről, a pincehe­lyi Vörösmarty Mihály Álta­lános Iskola 4 a osztály ta­nulói. (Fekete István-raj). A népi játékot — Egyszer egy királyfi címmel — Perler Jó- zsefné és Ulrich Ilona osz­tályvezetők tanították be a kisdobosrajnak. H. A. tudósító * Elkészült a tamási járás balatonszabadi-sóstói úttörő­tábor idei üdültetési prog­ramja. Tíz turnusban 1500 pajtást vár a tábor. A pihe­nésen kívül tíznapos őrsveze­tőképzőt, megyei vöröske­resztes szaktábort is szerve­zett az úttörőelnökség. Csereüdülletés kapcsán 36 lengyel és 30 csehszlovák gyermek tölt 14 napot a Ba­laton mellett. Lengyelország­ba 36 magyar pajtás utazik Simontornya, Magyarkeszi, Nagyszokoly, Fürgéd úttörő- csapataiból. A gyönki általá­nos iskolából harmincán utaznak Csehszlovákiába. Sz. A. tudósító Rejtvény írjátok be az ábra üres mezőibe a hiányzó számo­kat, hogy vízszintesen és függőlegesen is a beírt ősz- szegeket kapjátok eredmé­nyül. A megfejtéseket május 10-ig küldjétek el szerkesz­tőségünk címére: 7100 Szek­szárd, Beloiannisz u. 2. A borítékra írjátok rá: Űttörő- rejtvény. A helyes megfej­tést beküldők között könyv- jutalmakat sorsolunk ki. Céltábla előtt a kajdacsiak Rajtolnak a faddi lányok Egy pályamunka Önfeledt játék

Next

/
Thumbnails
Contents