Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-27 / 98. szám

A "KÉPÚJSÁG 1978. április 27. Máriási István „íöldszerű, vízszerű, levegőszerű” képeit mutatja be Kaposvárott, a Vaszary János teremben. A művész a Budapesti Műszaki Egyetem docense. Duna menti folklórfesztivál Tíz esztendővel ezelőtt ren­dezte meg először Bács-Kis- kun megye a Duna bal part­ján, Kalocsán és Baján a népművészet azóta hagyo­mánnyá lett szép ünnepét, a Duna menti folklórfeszti­vált, amely egy évtized alatt a Duna völgyi országokra, egyszersmind Európa nagy részére vonzást gyakorló nemzetközi találkozóvá vált. A népművészet sajátos hangján hirdeti és erősíti a béke és barátság, a népek közötti megértés és együtt­működés gondolatát.. Töret­lenül valósítja meg a ren­dezvény célját: a népi ha­gyományok megőrzését, fel­újítását és megelevenítését, a Duna menti népek hiteles népművészetének felvonulta­tását. A cél 1978-ban is vál­tozatlan: a Duna menti né­pek a népművészet nagy kül­detését, a nemzeti önismeret őrzését és a nemzetköziség eszméjének népeket össze­tartó erejét mind magasabb szinten teljesítsék. A VI. Duna menti folklór­fesztiválon ez alkalommal Tolna megye is rendező. Az idén a fesztivál felöleli a Duna jobb partján fekvő Sárköz területét, Szekszárdot és Decset. Ezáltal programja színeseb­bé válik, és új lehetőségek teremtődnek további kezde­ményezések megvalósítására, A talált tárgyak kezessé­gére beállít egy sovány férfi, kis ideig habozik, majd egy gombot tesz le a pultra. A mögötte ülő ember feltekint a könyvből, egy pillantást vet a gombra: — Hát ez mi? — Hogy-hogy mi? — kér­dezi a sovány férfi halkan. — Ez ... gomb. — Azt látom, hogy gomb — feleli szigorúan a tisztvi­selő —, de minek hozta ide? Talán gúnyt űz belőlem? — N-nem — suttogja még halkabban a sovány. — Én... én... azt gondoltam..., ha ez a talált tárgyak kezelősége... — Hát egy gyufaszálat nem hozott, amit valaki el­veszített? — firtatja maró gúnnyal a tisztviselő. — Gyufaszálat? Azt nem — von vállat a sovány —, gyufát nem hoztam... — Még szerencse. Vigye a gombját, köszönöm a tréfát, bár, őszintén megvallva, nem valami mulatságos. — Bocsásson meg — a so­vány férfi idegesen megdör­zsöli a kezét —, de nekem eszem ágában sem volt, hogy megnevettessem. Én egy gombot hoztam önnek. A ta­lált tárgyak kezelőségére. Ezt a gombot én találtam. Mi eb­ben a nevetséges? a hagyományőrzés szélesebb körű bemutatására és hiteles felelevenítésére. A két Duna menti megye összefogása az eddiginél gazdagabb szellemi hatókörben képes a népmű­vészet igazi értékeinek meg­ismertetésére. A VI. fesztiválnak minden jelentős közművelődési szerv és tudományos intézmény ré­szese vagy támogatója lesz. A július második felében sorra kerülő rendezvénysoro­zat Tolna" megyei eseményei közül ki kell emelni a nép­dalkörük bemutatóját, a fesztiválon részt vevő együt­tesek vendégjátékát, kiállítá­sokat, amelyek bemutatják a Duna menti népviseletet, a népi iparművészek kerámiá­it, a népi építészet hagyomá­nyait, a népi hangszereket. A fesztivál keretében kerül megrendezésre július 30-án a sárközi lakodalmas Decsen, Dunaföldváron a parasztkó­rusok országos találkozója. A rendkívül szigorú mér­cével kiválasztott hét hazai hagyományőrző néptánc­együttes mellett tíz népdal­kor és tizenhárom külföldi csoport jelezte érkezését Ausztriából, Bulgáriából, Csehszlovákiából, Jugoszlá­viából, Lengyelországból, a Német Szövetségi Köztársa­ságból, Romániából, a Szov­jetunióból és Törökországból. Rolf Pester: A gomb — És el akarja hitetni ve­lem, hogy komolyan csak ezt az árva gombot hozta a ta­lált tárgyak kezelőségére? — Hát persze. Talán azt akarja, hogy egész vagon gombot szállítsak ide? — Uramisten, hiszen ez egy közönséges műanyag gomb! Ha aranyból vagy pla­tinából volna — az egészen más... — Sajnos — feleli búsan a sovány — nekem sem arany­ból, sem platinából, sem más nemesfémből való gombon nincsen. Higgye el, ha ilyet találtam volna... — Jó, jó, ha már annyira erőszakoskodik — sóhajt fel a tisztviselő —, rendben van, jegyzőkönyvet veszünk fel, bár fogalmam sincs, ki jönne el hozzánk egy ilyen vaca­kért. — Rosszul ismeri a felesé­gemet — dünnyögi a sovány szemlesütve. Táncoló héja Grzegorz Królikiewicz Táncoló héja című, 1977-ben készült lengyel filmje egy felszabadulás után játszódó karrier története. A főhőse, Toporny, paraszti sorból — a kedvező társadalmi válto­zások és saját szorgalma ré­vén — kerül vezető állásba, azonban az előretörés bódu­latában nem tud megállni, kulturális lemaradását nem képes beismerni, bukásra van ítélve. A kritikusok elismerésre méltónak, formailag sok új­donságot nyújtónak tartják a film rendezését, a főhős jel­lemének és a társadalmi hát­térnek ábrázolását, s igen el­ismerően nyilatkoznak a fő­szereplő, Pranciszek Trzeciak játékáról. Emil Lotianu Emil Lotianu, A cigánytá­bor az égbe megy című film­jével nagy sikert aratott ren­dező, egy Csehov-elbeszélést, a Dráma a vadászaton címűt választotta most készülő filmjének alapjául. Elmon­dotta, hogy nagy élvezet számára „Csehovval dolgoz­ni”, aki több mint filmszerű, ő a festészet, a zene és a stí­lus ezerarcú művésze. A csehovi nyelv plaszticitását szeretné Lotiánu a film esz­közeivel megvalósítani. Űj filmje természetesen ismét kosztümös lesz, és díszletek­ben sem lesz hiány. A nagy orosz írónak a korai elbeszé­léséből a négy főhős izgalmas összeütközése ragadta meg, akiknek közös vonása: a rendkívüli érzék az élethez. Bulgakov Mihail Bulgakov: Iván Vasziljevics és Boldogság cí­mű műveit mutatja be a kö­zeljövőben a televízió. A két Bulgakov-darab voltaképpen párhuzamdráma — úgy is fogalmazhatjuk: változatok egy témára. Mindkét darab alapvető „kelléke” egy zse­niális találmány: az időgép. Csakhogy az első darabban a múltba, a másodikban a jö­vőbe repülnek vele a jelle­mükben azonos, de nevük­ben részben más szereplők: a feltaláló mérnök, a bürokra­ta házmester és a zseniális betörő tolvaj. Rettegett Iván a mában, más hősei Iván ud­varában, majd a jövő Moszk­vájában — mulatságos és egyben tanulságos helyzetek sorát élik át. — De mi köze ehhez a fe­leségének?! — kiált fel a tisztviselő. — A dolog úgy áll, hogy ezt a gombot a feleségem ve­szítette el. — A felesége?! De ha így van, akkor miért nem adta vissza neki ezt a szerencsét­len gombot?! Hiszen ez való­ságos téboly! — — Tudja -— suttogja a so­vány —, válófélben vagyunk. Már két napja... — Igen, de hát... akkor ho­gyan tudja meg a kedves ne­je azt, hogy ön megtalálta a gombját? — Én ugyebár, kérem... le­vélben közöltem vele. — A tisztviselő mélyet só­hajt. — Az utolsó kérdés, szíves engedelmével: .talán azt gon­dolja, hogy a kedves felesé­ge iderohan majd egy ilyen hitvány gomb miatt, ame­lyet akármelyik' üzletben meg lehet venni? — Igen, ebben biztos va­gyok — suttogja a sovány férfi. — De miért, bocsásson meg a kíváncsi kérdésemért miért? — Mert már odakint áll az ajtó előtt! (Fordította: GELLERT GYÖRGY) Somogyi Néplap Azoknak a szerveknek az illetékesei, melyek a balatoni ellátásért felelősek, reményt keltőén állapították meg a Siófokon tartott tanácskozá­son : az eddigi előkészületek alapján várhatóan kelleme­sebb lesz a nyaralás, hiszen bővebb választék várja élel­miszerből a pihenni érkező­ket. Csak a ZÖLDÉRT 40—50 mázsával több árut kíván szállítani, mint a tavalyi sze­zonban. Sajnos, bizakodó kedvünket némileg lelohaszt- ja az elmúlt évek több szo­morú tapasztalata a sorban állásról, a gyakori hiányok­ról, amelyek elsősorban a kevésbé ellátott területeken nyaralóknak keserítették meg a pihenés napjait. A gondok persze nemcsak az áruválasz­ték szegényességével, hanem az árusítóhelyek hiányával is összefüggnek. Ezért is hallot­tunk örömmel a héten az ÁFÉSZ-ek boltépítő és rész­ben már az idényben meg­valósuló tervéről. Nem annyira a közeljövő, mint inkább a távolabbi évek feladatai kerültek szóba azon a tanácskozáson, amelyet a BIB rendezett Siófokon. Az új balatoni regionális tervet vitatták meg a tanácsi veze­tők és a tervezők, azzal a céllal, hogy minden intézke­dést megtegyenek a Balaton megvédésére. Hogy mitől kell megvédeni tavunkat? A tervszerűtlenség, a felelőtlen­ség ártalmaitól, melyek töb­bek között a rendszertelen telekgazdálkodásban, az ész- szerűtlen településfejlesztés­ben nyilvánulnak meg. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Megduplázódik a halhús­termelés annak a nagyará­nyú halastó-rekonstrukciónak az eredményeként, amely a Mezőfalvi Mezőgazdasági Kombinátban megkezdődött. A mezőgazdaság minden ága­zatában korszerű módszerek­kel gazdálkodó nagyüzem célja, hogy a halhústermelést is jövedelmező, hatékony üzemággá fejlessze. A halas­tavak korszerűsítésével en­nek a feltételeit igyekszik megteremteni. Az 1981-ig tar­tó nagy munka során 190 hektárnyi, kedvezőtlen adott­ságú, alacsony hozamú ta­vat megszüntetnek, s 533 hek­táron — a Sárvíz és a Nádor­csatorna közötti területen — összefüggő tórendszert alakí­tanak ki. A két vízfolyás kö­zötti tóláncolat vizét gravitá­ciós úton tudják majd cse­rélni, frissíteni, s ezzel meg­teremtik a feltételeit az ed­diginél magasabb, kétméte­res, optimális vízfelület ki­alakításának. A rekonstrukció eredmé­nyeként létrejövő tórendszer lehalászása is egyszerűbbé válik, a halszállítást pedig a tavak közúthoz való közelsé­Szép hagyomány a paksi járási könyvtárnak a gyer­mekkönyvhetek megrendezé­se. Április 20-án Dunaföld­váron és Pakson Kovács P. József, a népszerű tévé­bemondó — előadóművész és tanár is egyúttal — tartott rendhagyó irodalomórát nyol­cadikos tanulóknak az olva­sás gyönyörűségéről. Április 26-án Pákolitz Ist­ván költővel találkozhattak a gyerekek a paksi járási ge könnyíti majd. A halas­tavak korszerűsítésére 64 millió forintot fordít a gaz­daság. A munka eredménye­ként 1982-ben egy hektárról 1423 kg halat halásznak majd ki, az eddigi 623 kg-mal szemben. A halhús feldolgo­zására is születtek már el­képzelések : előreláthatóan együttműködés keretében mélyhűtött állapotban, vagy olajos halként feldolgozva ér­tékesítik majd a halastavak termésének egy részét. Dunántúli napló 1973-ban grazi kezdemé­nyezésre az érintett fotóklu­bok vezetői elhatározták, hogy évenként megrendezik öt országrész fotókiállítását. Ausztriából Stájerország, Jugoszláviából Horvátország és Szlovénia, valamint Ma­gyarországról Vas és Bara­nya megye részvételével. Évenként más-más ország­rész fővárosaiban rendezik meg a kiállítást és ezzel együtt a részt vevő fotósok szemináriumát. Az első tárlat 1974-ben volt Grazban, majd azt kö­vette a szombathelyi, zágrá­bi, újból a grazi kiállítás. Most a mecseki fotóklubra vár a feladat, hogy házigaz­da legyen. Az eddigi kiállítások is igazolták a nagyfokú várako­zást. A jugoszláv és osztrák fotósokból többnyire igen ma­gas színvonalú és újszerű al­kotásokat láthattunk. A mos­tani kiállításon is remélhe­tőleg igazolják az említett fotóklubok jó hírüket. Két­ségtelen, hogy a kiállítások és a fotószemináriumok erős hatást gyakoroltak az ott részt vevő mecseki fotóklub tagjaira és ez már többé- kevésbé munkásságukon is érezteti hatását. A tárlat 1978. április 28-án este 7.00 órakor nyílik meg a Színház téri galériában. PETŐFI NÉPE Az olaszországi Modena tartomány és Bács-Kiskun megye között egy évtizeddel ezelőtt testvérmegyei kapcso­lat alakult ki. A két terület vezető szervei ezt a kapcso­latot ápolták, bővítették oly­annyira, hogy rendszeressé vált a politikai és szakmai delegációk cseréje. Szélesed­tek a kulturális és sportkap­csolatok, sőt csereüdültetések lebonyolítására is sor került. A tartományi hivatallal — amelyben az Olasz Kommu­nista Pártnak vezető szerepe van — az együttműködés az idén újabb eredményekkel járt. Ugyanis a napokban megnyílt 40. modenai kiállí­táson és vásáron Bács-Kiskun megye is részt vesz. Ezen be­mutatjuk a bajai, a tisza- alpári, a kiskunhalasi, a kis­könyvtárban. Május 2-án Nagydorogon és Györköny- ben „Paff, a bűvös sárkány” címmel Muzsay András elő­adóművész alsótagozatosok- nak ad műsort. Ugyanezen a napon Németkéren és Pál- fán Baka István költő a „Kincskereső” folyóiratot mutatja be. Május 3-án ismét rendha­gyó irodalomóra szerepel a programban: Kajdacson és Sárszentlőrincen a művelődé­kunfélegyházi és a Kalocsai Háziipari Szövetkezet nép- művészeti termékeit, a Fi­nomkerámia Ipari Művek ka­locsai porcelánfestő üzemé­ben festett porcelánokat, a Kalocsa vidéki Fűszerpaprika és Konzervipari Vállala őr­leményeit, s a megye vala­mennyi állami gazdaságának palackozott borait és pezsgőit. A kiállításra 40 tagú szövet­kezeti csoport utazott Mode­nába, hogy a tartományban lévő szövetkezetek munkájá­val ismerkedjen és hasznos tapasztalatokat gyűjtsön. A tavaszvárás hírei ural­ják Karl-Marx-Stadt megyei testvérlapunk legfrissebb szá­mait. Egy jegyzetből meg­tudtuk, hogy a megyeszék­helynek hat strandja van. Ugyanakkor már épül a he­tedik is, jóllehet az átadása késik, építési kapacitás hiá­nya miatt. Késés ide, késés oda, irigylésre méltó dolog, hogy ennyi strandja van Karl-Marx-Stadtnak. A strandokon egyébként nagy erővel folynak az elő­készületek a szezonkezdésre Többségük már akár ki is nyithatna, de az éghajlati viszonyok miatt előrelátható­lag erre csak május közepén kerülhet sor. A felújítás mel­lett bővítik a berendezéseket, egyebek között beton ping­pongasztalokkal és olyan nagyméretű sakktáblákkal, amelyek betonból készülnek és a földre helyezik el. Ezek a munkálatok szerves részét képezik annak a szé­les körű mozgalomnak, ame­lyet az NDK-ban a szabad idő hasznos eltöltésére szer­veznek. A köztereken elhe­lyezett padok, asztalok és szabadtéri játékok nagy ré­szét a megyeszékhely üzemei társadalmi munkában készí­tik és állítják fel. TflMEOBCKfISI npciBan Múlt év decemberében 3 tambovi „Óceán” magazin (az ilyen elnevezésű üzletekben Szovjetunió-szerte tengeri eredetű termékeket árulnak) kollektívája, a 15. számú vendéglátóipari tröszt szak­embereinek aktív részvételé­vel halételekből bemutatót rendezett. Ezen bemutatták, mi mindent lehet elkészíteni a világóceán biztosította ter­mékekből. A vendégkönyvbe írt sorokból kiderült, hogy a vásárlók több hasonló kiállí­tást szeretnének látni. Kí­vánságuk teljesült a közel­múltban, amikor másodszor is megrendezték a kiállítást. A tröszt termelési vezető­je, Klavgyija Nyikolajevna Lednyeva, Natalja Fjodorov- na Rübakova szakács és Va- lentyina Agapova minden tudásukat latba vetették, hogy a kiállításon sokféle és ízletes fogást, előételt mutas­sanak be. Ügyeltek arra, hogy a kiállításon csak olyan áru szerepeljen, ami állandóan kapható az üzletekben. A lá­togatók nemcsak a kiállított ételek gusztusos kivitelében gyönyörködhettek, de kelle­mes meglepetés volt számuk­ra azok íze is. Két füzet telt meg dicsérő bejegyzésekkel. si házban Marosi Júlia nép­dalgyűjtő és előadóművész az élő népköltészetet viszi köze­lebb az érdeklődőkhöz. Május 5-én Dunakömlődre és Ger- jenbe Gyimesi Pálma, Pádua Ildikó színművészek és Her- czeg Mária fuvolaművész lá­togat el. „Csengő-bongó nap­raforgó” a címe a legszebb magyar népmesékből összeál­lított meseműsornak, amit közös játék is fűszerez. Április 26-én a paksi járá­si könyvtárban gyermek­könyvekből nyílik kiállítás, amely május 6-ig tekinthető meg. Paksi járás Gyermekkönyvhetek ’78 ta Itaádos kaűdodteikép Kiállítás

Next

/
Thumbnails
Contents