Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-27 / 98. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 98. szám ÁRA: 0,80 Ft 1978. április 27., csütörtök Mai számunkból BOGYISZLÓI KISTÜKÖR (3. old.) A DUGÓ, A KAMPÖSBOT ÉS AZ ÖRÖK (3. old.) KULTURÁLIS KALEIDOSZKÓP (4. old.) ÚTTÖRŐ TŰZOLTÓK (5. old.) A föld MÉG SZÜRETKOR történt: a hetvenéves járadé- dékos parasztasszonynak mondták, hogy a szőleje kö­zelében eladó 400 négyszögöl kadarka. Felegyenesedett a tőke mellől és így szólt: „ha úgy bírnám a munkát, mint 10 éve, gondolkodás nélkül megvenném”. Néztem a hajlott, göcsörtös kezű asszonyt, s azon méláztam, hogy még mindig így munkálkodik benne a föld utáni vágy? Nehéz elhinni és nehéz megérteni őket? Nekünk, fiatalabbaknak igen. Korosztályuk azon­ban a lehető legtermészetesebbnek tartja: annyi föld­je legyen mindenkinek, amennyi a törvényeken belül lehetséges. A sóhaj, hogy „nem lehet több”, már fel­ment, mert pénz van ugyan földre, csak hát nem ve­hetnek, így aztán mit lehet tenni: ritkán használt hét­végi „villát” építeni, kiruccanni, esetleg az unokáknak, gyerekeknek idejekorán pénzt, ajándékot adni. Nagyon előrelátónak és emberségesnek tartom a földtörvény korlátáit; hisz azoknak, akik kicsit is bel- j terjesen gazdálkodnak, a nap 24 órája is kevés, segít- j ségre szorulnak, szabad idejüket arányosan, okosan -beosztani kívánó utódaikkal nem ritkán összeütközésbe kerülnek. S tessék csak arra is gondolni, hogy az örök­ség sokszor bizony nem öröm, hanem teher, nyűg, hisz hányszor előfordul, hogy egy eladhatatlan vert falú fa- j lusi ház örököse évekig albérletben kucorog, hisz ad- j dig nem kaphat, vehet lakást, amíg a tulajdonlapjáról I valahogy nem sikerül törölni az örökséget. NAPJAINK SAJÁTOS ellentmondása, hogy míg egyfelől arra biztatunk mindenkit, hogy földet művel­jen, másfelől arra ösztönözzük, hogy a szellemét se hagyja senki parlagon. Egy hatéves kislány japán rádió- j magnóval dicsekszik, ugyanakkor a kazetták teljesen j üresek, és sem a régi, sem pedig a legújabb típusú gép­kocsijukkal nem járt még az állatkertben. Nemcsak a ! nagyszülei, hanem a szülei is minden szabad percüket a földön töltik: mint hallom, kicsi nékik a két és fél szobás öröklakás. Igényeinkben ennyire kielégíthetetlenek lennénk, s hiába minden erőfeszítés, a földéhség mindmáig csilla­píthatatlan? Még most is, mikor a közös munkában való részvétel arányában mindenkinek biztos a meg­élhetése, miért csak úgy érzi jól magát egyik-másik ember, ha tele a góré és a padlás? Évszázados gyöke­rek? Azok is. Szűkebb szakmájában jó hírű szakember, elvált asszony egy gyerekkel. A férjjelölt néhány hónappal a házasságkötés előtt „visszalépett”, mert a szülei, ha elvált asszonyt vesz feleségül, nem adnak pénzt szőlő- telepítésre, nem építenek neki házat. Agrármérnöknők bizonyítják: közvetlen környezetükben nagyobb el­ismerést vívtak ki olykor egy jó és olcsó sütemény­recepttel, mint azzal, hogy munkájuk nyomán nagyobb lett a termésátlag, vagy csökkent a malacelhullás. A 70 éves parasztasszonnyal nem lehet vitatkozni, leint: „hiába, mink már csak ilyenek vagyunk” — mondja. S hogyan is győzhetném meg arról, hogy a nők nem azért dolgoznak, mert flancra kell a pénz, hanem mert bármelyik, az érdeklődésének megfelelő munkahelyen dolgozni éppen olyan öröm, mint szüretkor a putto­nyokat számlálni. S nem értik azt a kettős lelkiismeret- furdalást, mikor a gyerek betegsége miatt otthon kell az embernek maradnia „gyereknek anyja mellett a helye”, s hogy a munkaidőnek percnyi pontos a kez­dete és vége. Tudom, az ember természetes tulajdonsága, hogy a harmóniára törekszik, s ezt mindenki másként érzi, éri el: az idősebbek jó része, ha tele a pince, a padlás, a fiatalabbak, ha becsülettel elvégezték a rájuk sza­bott feladatot, s ezt el is ismerik a munkahelyükön. EGYMÁST MEGÉRTENI, mindenkit elfogadni olyannak, amilyenné körülményei miatt alakult, csak tapintattal, türelemmel, s egymás kölcsönös tiszteleté­vel lehetséges. Vonatkozik ez fiatalokra és idősebbekre egyaránt. dvm Szakszervezeti vendégeink négy világrészből Az MSZBT vezetői megyénkben Elnökségi ülés Szekszárdon Az elnökség az atomerőmű építkezésén Fotó: GOTTVALD A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Ügyvezető Elnöksé­ge tegnap Tolna megyébe lá­togatott. Megyénkbe érkezett többek között Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, az alelnö- kök közül ketten, Rapai Gyu­la, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója és Veress József nyugalmazott miniszter, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagjai, valamint Iván Vaszelievics Szalesmon, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosa, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarorszá­gi képviselője és Fjodor Iva- novics Ocsholkov, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­nak igazgatója. Az elnökség tagjait és a ven­dégeket a paksi járási párt­bizottságon dr. Király Ernő, a megyei és Rigóczky István, a járási pártbizottság titkára fogadta, aztán megtekintet­ték az atomerőmű lakótelepét és az épülő művelődési há­zat. Az építkezést Hegedűs György, a PAV pártbizottsá­gának titkára mutatta be. Ezt követően Szabó Benja­min, a vállalat igazgatója adott tájékoztatót a hatalmas beruházásról, majd válaszolt a kérdésekré. Az építkezés több részének megtekintését követte Szek­szárdon az ügyvezető elnök­ség ülése. Első alkalommal történt, hogy azt nem Buda­pesten tartották. Két okból volt nálunk az ülés, az egyik, hogy az ország első atomerő­műve szovjet—magyar koo­perációban és más szocialista országok közreműködésével épül és természetes, hogy ezt az együttműködést az MSZBT elnöksége a gyakorlatban is meg kívánta ismerni. Ugyan­akkor napirenden szerepelt Tolna megye beszámolója az MSZBT munkájáról. Mivel az ülés. amelyen részt vett K. Papp József, a megyei párt- bizottság első titkára is, a hét jelentős eseménye volt, vasárnapi lapunkban vissza­térünk részletes ismertetésé­re. Hét hozzászólás hangzott el és mind egybehangzó volt a beszámoló megítélésében. A megye tagcsoportjainak mun­kája, amit az írásos anyag jól tükröz, kiemelkedő, ezért az elnökség jegyzőkönyvben fejezte ki elismerését mind a tagcsoportoknak, mind a munkájukat irányító helyi és járási pártszerveknek, mind pedig a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának. A megbeszélés egyéb té­mákkal ért véget, majd az elnökség tagjai Szekszárd megtekintésével fejezték be Tolna megyei programjukat. Fock Jenő Zalában Tegnap délután a hőgyé- szi művelődési házban az ál­lami gazdaság Mátai Antal nevét viselő szocialista bri­gádját ünnepelték, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére indí­tott jubileumi versenyben az MSZMP KB jubileumi ok­levelét kapta. Az ünnepsé­gen megjelent Horváth Jó­zsef, az MSZMP megyei bi­zottságának titkára. Dara­dics Ferenc, á járási pártbi­zottság első titkára, a község párt- és állami vezetői. Az ünnepeiteket Fodor Sándor, a gazdaság párttitkára kö­szöntötte, Gscheidt Mátyás, a gazdaság igazgatója méltat­ta a dolgozók szocialista munkaversenyét. A Központi Bizottság jubileumi oklevelét Horváth József adta át, s gratulált a tizenkét tagú brigádnak, amelynek veze­tője, Ramecz János vette át a magas erkölcsi elismerést- dokumentáló oklevelet. Kétnapos látogatást tett Zala megyében Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja. Kedden Zalaeger­szegen Varga Gyula, a me­gyei pártbizottság első titká­ra fogadta és tájékoztatta Zala politikai és gazdasági helyzetéről. A Politikai Bi­zottság tagja ezután a Zala­egerszegi Állami Gazdaságot kereste fel. A program Zala­egerszegen — városnézéssel folytatódott. Szerdán Fock Jenő részt vett a megyei pártbizottság ülésén, majd az Alumínium- ipari Tröszt zalaegerszegi gépgyárát kereste fel, végül pedig részt vett a Zalaeger­szegen működő gépipari vál­lalatok és üzemek — az Alu­míniumipari Gépgyár, a Ganz-MÁVAG, a MOM és az Egyesült Izzó alkatrészgyára — szocialista brigádvezetői­nek megbeszélésén. Kitüntetett kollektíva Felvonulás - munkás-paraszt találkozók - majálisok A munka ünnepére készül­nek ezekben a napokban a megye üzemeiben, intézmé­nyeiben. Az ünnepi esemény- sorozat már a hét elején megkezdődött, néhány üzemben a hét első felében átadták a múlt évi munka­versenyben elért eredménye­kért a kitüntetést. Ez folyta­tódik, április utolsó napjai­ban több üzemben, vállalat­nál, szövetkezetben tartanak ünnepi termelési tanácsko­zást, közgyűlést, amelyen át­veszik a kollektíva kitünte­tését. Mindenütt elkészült az ün­nepi program, a hagyomá­nyoknak megfelelően ünnep­ük az idei, a harmincnegye­dik szabad május elsejét. A városokban, járási székhe­lyeken és a nagyobb telepü­léseken ünnepi felvonulást rendeznek, megtartják a szintén hagyományos mun­kás-paraszt találkozókat, sportrendezvényeket, majáli­sokat. Szekszárdon reggel zenés ébresztővel kezdődik az ün­nepi program, majd fél tíz­kor indul a felvonulás a pártszékháznál felállított dísztribün előtt. A dísztri­bünön foglal helyet a város huszonhat legkiválóbb szo­cialista brigádja is, teljes létszámban. Közben tízkor megnyitják a megyei műve­lődési központ alsó márvány- termében a zsibongót, a dr. Németh Pálné népi iparmű­vész munkáiból összeállított népi textilkiállítást, a váro­si úttörőházban pedig a népi gyermekjátékok kiállítását. Gazdag sportműsor várja az érdeklődőket fél tizenkettő­től. Délután háromkor kez­dődnek a városi sporttelepen az V. országos sportnapok szekszárdi rendezvényei. A délelőtt kezdődő mun­kás-paraszt találkozón írják alá az Aranyfürt Tsz, vala­mint a MEZŐGÉP és a TO- TÉV együttműködési szerző­dését. Bonyhádon az úttörő és a felnőtt fúvószenekar ad ze­nés ébresztőt, majd tízkor kezdődik a felvonulás. Utá­na a Perczel-kertben ren­deznek majálissal egybekö­tött munkás-paraszt találko­zót. Dombóvárott a szokásos útvonalon tartják meg a délelőtti felvonulást, délután a Láng gépgyárban munkás­paraszt találkozót rendeznek. Pakson az „új hagyomány­nak” megfelelő útvonalon lesz az ünnepi felvonulás, amely indul a kialakulóban lévő új községközpontból, majd az atomerőmű-lakóte­lepen a Munkás étterem előt­ti téren a járás néptánc­együttesei és az úttörőzene­kar adnak műsort. Dunaföld- váron a Duna-szigeten lesz majális. Tamásiban a délelőtti fel­vonulást a lóversenypályán labdarúgó-villámtorna, a Dó­zsa György úton játékos sportvetélkedő követi. Simon- tornyán tízkor kezdődik a felvonulás, majd ünnepi nagygyűlést tartanak, este a Sió partján tábortűzzel, fák- lyaúsztatással zárul a prog­ram. A munka ünnepén ad­ják át rendeltetésének Si- montornyán az új iskolai uszodát. Vendégeink megtekintik a Széchenyi Tcrinelöszüvetkezet pari tehenészeti telepét. (Tudósítás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents