Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-19 / 91. szám
1978. április 19. “riÉPÚJSÁG 5 Kendergyári rekonstrukció Be#- és külterület, zártkert Megszűnik a nehéz munka ' Kwlfi>l«li»n lm kapös o «©icSwnrS bútorlap A Dunaföldvári Kendergyárban az idén még nehéz fizikai munkával készítik az itthon és külföldön is nagyon keresett pozdorja bútorlapot. Az utóbbi két évben Irán volt a legnagyobb külföldi vevő. Dósa Tibor telepvezető azt mondja, sokkal többet el lehetne adni a jelenlegi termékmennyiségnél. A pozdorja bútorlap a legtöbb esetben jól helyettesíti a fát, sőt, még előnyösebb is a használata a bútoriparban, például azért, mert jóval nagyobb egy-egy lap, mint amekkora deszkát lehet vágni a legvastagabb fából, és nem is vetemedik a pozdorjatermék. Ha funir- borítást kap, szép bútort tudnak készíteni belőle. Mindez eléggé tudott dolog, csupán azért elevenítettük fel, mert piagyarázatot ad arra, miért történik olyan nagyarányú fejlesztés, rekonstrukció a Duriáföldvári Kendergyárban, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat dunaföldvári telepén. Tegyük mindjárt hozzá, hogy a nagy fejlesztés egyébként nem jelent túlságosan sok ráfordítást. Nem külföldről hozott méregdrága berendezésről van szó, hanem a vállalaton belül tervezett és elkészített gépek beszereléséről. A vállalat maga végzi el a rekonstrukciót, előreláthatólag év végére befejeződik a szerelés. A következő esztendőben már nem lesz nehéz fizikai munka. Rendkívül nagy szükség van erre, rohamosan fogy a munkáslétszám a telepen, mint minden kendergyárban. A fiatalok közül egyre kevesebben választják a nehéz munkát. Megnéztük az üzemben, hogyan történik a gyártás. Bizony sokat emelnek, hajladoznak, súlykolnak a dolgozók, közöttük nők is. A rekonstrukció eredményeként a jövőben gép végzi majd a pozdorja terítését és az előtömörítést. Egyéb haszna is lesz a gépesítésnek. Húsz százalékkal kevesebb munkás kell, és körülbelül ugyanilyen mértékben nő mégis a termelés. A mostani, évi hat és fél ezer köbméter pozdorjalap gyártása helyett mintegy nyolcezer köbméter előállítására nyílik lehetőség. Úgy érhető ez el hogy folyamatosan végzi a gép a műveleteket, a préselést is, másrészt pedig eggyel több lap fér az új berendezés tömörítőjébe, mint a mostani gépen. Sőt, még a minőség javulása is várható. Nem mintha a jelenlegi módon készülő termék nem lenne jó, de javul a mérettartás és a precízebb tömörítés eredményeként simábbak lesznek a bútorlap felületei, nem kell annyit lecsiszolni belőlük, mint most. Ez egyúttal természetesen anyagtakarékosságot jelent. Különösen értékes a megtakarítás műgyantából, mert az drága anyag. Az új gépek — igen nagyméretű berendezések — — többsége már Dunaföldváron van. A vállalat Debrecenben és Szegeden lévő javítóműhelyei készítették, illetve készítik még a következő hónapokban. Ugyanezekről a helyekről való szakmunkások 10—12 tagú brigádja dolgozik a szerelésen. A csarnok bővítését, a nagyarányú aljzatbetonozást és más építőipari munkákat a földvári telep építőbrigádja tette meg. A rekonstrukció jelentősége hallatlanul nagy. Nyolcezer köbméter bútorlap tekintélyes érték. Különösen így, hogy külföldön is kapkodják és valutával fizetnek érte. A bútor nélkülözhetetlen használati tárgy mindenütt. (gemenci) Fotó: GOTTVÁLD Szerelés alatt a gépcsarnok berendezése Termelési rendszerek Többet foglalkozni az átlag alatt lévőkkel Időjárási előrejelzés a mezőgazdaságnak Az elmúlt hét végéig erős hőmérséklet-különbség alakult ki a nyugati és keleti országrész között. A Dunántúlon az évszakhoz képest hűvös volt az időjárás. A lehullott csapadék kedvező feltételeket teremtett az elvetett és elültetett gazdasági növények csírázásához, illetve keléséhez. A hét végén a hazánk időjárásában bekövetkezett változás hatására országszerte, de különösen a Dunántúlon jelentős csapadékhullás következett be. A csapadék hideg időjárással párosult, a hőmérséklet általában 4—5 fokkal volt az átlag alatt, szombaton és vasárnap hajnalban sokhelyüttészleltek fagyot. A csapadék és a hideg időjárás akadályozta a gyümölcsfák virágainak megter- mékenyülését, a 0 fok körüli hőmérsékletek károsíthatták a virágzó gyümölcsfákat. Az elkövetkező napokban csak lassú javulás várható, a csapadékhullás megszűnik, eleinte még hajnali fagyokra is számíthatunk. A vetési mélységben (5— 10 cm-ben) a talaj hőmérséklete erősen lesüllyedt, a Dunántúl nyugati felében 4— 5 fok körüli, azonban a lassú felmelegedés megindult és ez várható a hét végéig. A Tolna megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya tegnap értekezletet tartott a megyénkben működő termelési rendszerek képviselői, a gazdaságokkal kapcsolatban lévő vállalatok részére. Farkas István osztályvezető-helyettes a megyei vezetés nevében megállapította, hogy a termelési rendszerek jól szolgálják a megyei vezetés gazdaságpolitikájának megvalósítását, részeként az országos termelési programnak. így a Tolna megyei adottságokhoz alkalmazkodó termelési rendszerek a növénytermesztésben és az állattenyésztésben a tudományos eredményeket a helyi viszonyokhoz jól alkalmazták. Mecseki János, a megyei tanács megbízott csoportvezetője értékelte a rendszerek múlt évi munkáját. Megállapította, hogy a megyében működő tizenhat rendszer többsége a gazdaságok és a megyei vezetés megelégedésére dolgozik. A rendszerekből mindössze négy gazdaság maradt ki, ez is bizonyítja a termelési rendszerek térhódítását. A szántóföld 95 százalékán gazdálkodnak termelési rendszerben. Az a cél, állapították meg a tegnapi tanácskozáson, hogy a kimagasló eredményekhez jobban felzárkózzanak az átlag alatt termelő gazdaságok. Az értékelés szerint az IKR különösen a vetőmag ellátásában jeleskedett, a szabadbattyáni termelésszervezési rendszer segítségével az ozorai téesz- ben értek el kimagasló eredményeket; a BKR gazdaságaiban egy év alatt a kukorica termésátlaga 40 százalékkal növekedett; az KSZE 23 megyei taggazdasága 45 630 hektáron termel növényt, s ez az a termelési szervezet amely legjobban ellátja gazdaságait műszaki szolgáltatással, a KITE jól együttműködik a KSZE-vei; a babarci rendszer főleg a lucernatermesztésben ért el szép eredményeket; a bácsalmási napraforgó-termelési rendszer tavaly kezdte működését, eredményesen; a szegedi kendertermelési rendszer több éve bizonyítja életrevalóságát; a DINTER- nél a technológiai fegyelem további szilárdítására van szükség; a SZOLÁNUM burgonyatermesztési rendszernél a vetőmagellátás javításra vár; a HSZ különösen a borjúszaporaság területén mutatott fel jó eredményeket; a KAHYB gazdasága tavaly 104 ezer hízót értékesített; az ISV higiénikus tartási szisztémája az olcsóbb hústermelést teszi lehetővé; a KATEJ 21 taggazdasága tavaly 14 százalékkal növelte a tejtermelést az 1976-os évihez viszonyítva; kívánatos a bikali halhústermelési rendszer jó eredményeinek terjesztése; az üllői zöldségtermelési rendszer az elmúlt évben nem adott kellő támogatást taggazdaságának; míg a hosszúhegyi szőlőtermesztési és a sinatelepi hulladék- termék-feldolgozó rendszerek munkája nem értékelhető, hiszen az év folyamán álltak a Tolna megyei rendszerek sorába. A termelési rendszerek vezetői, képviselői a megyei tanács értékelését tudomásul vették, és arra vállalkoztak, hogy a jövőben hatékonyabban segítik a Tolna megyei gazdaságokat nagyobb terméseredmények elérésére, gazdaságosabban. öröm volt a képviselőktől hallani, hogy a bázisok, szolgáltatások színvonalát fejlesztik. így például, a KSZE felépíti korszerű, több rendszer kiszolgálására is alkalmas bázisát, a bajai rendszer Tolna megyei képviseletet hoz létre, az ISV pedig átteszi székhelyét Szekszárdra, hogy közelebb legyen az irányító szervekhez, nagyobb segítséget tudjon adni taggazdaságainak. A rendszerek és az őket kiszolgáló, ellátó vállalatok — AGROBER, AGROKER, Vetőmag Vállalat, állattenyésztési és takarmányozási felügyelőség, a gabonaipar stb. — is fejlesztik a termelő gazdaságoknak nyújtandó szolgáltatásaikat. Kincsünk: a termőföld Nem kevés a dolga mindazoknak, akik a föld tulajdonával, használatával foglalkoznak, hisz sokan még maguk sem tudják, hogy van-e birtokukban föld vagy nincs. Nemritkán az is előfordul, hogy olyan földterületet művelnek, amely idegenek, távoli hozzátartozók nevén szerepel. Az indokoltnál jóval nagyobb a parlagon hagyott terület is. A nagyüzemekben a tíz éve hatályba lépett földtörvény teremtett rendet, s ezzel a föld jelentőségének megfelelő megbecsülést kapott. Létrejött a szövetkezeti földtulajdon, de ugyanakkor kialakult a személyi szükségleteket szolgáló földtulajdon a nagyüzemi művelésre nem alkalmas, de hasznosítható területeken. A földtörvényt követő módosítások, kiegészítések nem jelentik az alapelvek változását: a törvény végrehajtásából eredő feladatokat határozzák meg még pontosabban. Változások Külterületen és zártkertben a megváltási ár nem módosult, belterületen viszont igen. Itt az egy családhoz tartozó tulajdonosok esetében 1500 négyzetméter területért a kisajátítási ár, illetve az ingatlanforgalmi érték a mérvadó. Az ezen felüli területért a tulajdonos a kataszteri tiszta jövedelem nyolcszoros, szőlő, gyümölcs és erdő esetében annak értékétől függően 80—400-szoros forint megváltási árat kap. Változott a megváltási ár kifizetésének módja is: ha az ár meghaladja az ötezer forintot, öt év alatt, egyenlő részletben kell kifizetni. Megszűnt az úgynevezett „mentesítés” is. A termelő- szövetkezet földjét csak szocialista szervezetnek adhatja el, természetesen csak akkor, ha az engedélyt ehhez megkapja. Használatba adhatja viszont a földjét tagoknak és állandó alkalmazottaknak háztáji területként, és tartósan. Továbbra is lehet termelőszövetkezeteknek ingatlant felajánlani, de csak külterületen és zártkertben. A belterületen lévő ingatlan kizárólag az államnak ajánlható fel — még akkor is, ha azt a szövetkezet használja. A zártkertrendezés után jelentős a változás: az itt lévő ingatlanok egy része a tsz-ek tulajdonába, használatába, il- iletve állami tulajdonba kerül. A tagok tulajdonában bekövetkezett változásokat be kell jelenteni. Sajnos ez nem minden esetben történik meg: egy-egy község ingatlannyilvántartásának szerkesztése előtt százszámra kerül elő olyan földtulajdonosok neve, akik évekkel ezelőtt meghaltak, tagságuk, haszon- élvezeti joguk megszűnt. A szövetkezet éveken át fizette a földjáradékot, amit a szabályok ismeretében megtakaríthattak volna. A változásokat 30 napon belül be kell jelenteni, ellenkező esetben szankciókat alkalmaznak. Főtűcsere A nagyüzemi gazdálkodást gátolja, hogy területeik egymásba ékelődnek. A táblák kialakításához esetenként több mezőgazdasági üzem, körzet, terület rendezésére van szükség. Az önkéntes földcsere akkor sikeres, ha kölcsönös érdekeltségen alapul. A magánszemélyeknek cserébe adható belterületi és zártkerti föld nem haladhatja meg a személyi földtulajdon mértékét. A földcseréhez nem a közgyűlés, hanem a tsz vezetőségének előzetes hozzájárulása szükséges. Lényeges előírás, hogy a szövetkezet bármilyen földrendezés engedélyezését csak akkor kérheti, ha a földek önkéntes cserével történő összevonását megkísérelte, de ez a kísérlet eredménytelen volt. Az üzemek közötti földrendezést a megyei tanács végrehajtó bizottsága, a részleges és üzemen belüli földrendezést pedig a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya engedélyezi. A nagyüzemi művelésre nem alkalmas, külterületen fekvő földet csak akkor lehet tartós használatra kijelölni, ha eléri, vagy meghaladja az öt hektárt — ekkor zártkertté nyilvánítják. Nem adható tartós használatba külterületeken fekvő erdő, az erdőnek kijelölt terület, az építési teleknek nem minősülő, mezőgazdaságilag hasznosítható belterület, a rendeltetésében jelentősen megváltozott zártkert. Tagoknak és alkalmazottaknak a tsz legfeljebb 6000 négyzetméter területet adhat tartós használatba, — ez a háztájiba nem számítható be. A tartós használatba adással a cél: műveljék a kisüzemi művelésre alkalmas szétszórt parcellákat is. Akik parlagot tesznek termővé, öt évig mentesek a jövedelem- adó alól, a használatba vételi díj fizetésére öt évig halasztást kapnak, s azok, akiknek szociális körülményei kedvezőtlenek, 10 évig terjedő részletfizetési kedvezményt kapnak. MOyelési ág változás A művelési ág változás engedélyhez kötött. A meliorációs tervben foglalt művelési ág változások engedélyezése ez év januárjától a megyei földhivatal feladata. A meliorációs tervet alaposan felülvizsgálják, s csak ezután kaphatják meg az üzemek a rendezési engedélyt. Helytelen az a gyakorlat, hogy az üzemek a több évig tartó melioráció esetén csak akkor jelentik be a változást, amikor a rendezést már befejezték. Helytelen, mert nehezíti az egységes tervezést, rontja az ingatlannyilvántartás hitelességét, s téves adatok kerülnek a statisztikai hivatalhoz is. Az új jogszabály alapján engedélyhez kötött a kivágás, de engedély kell a szőlő és gyümölcsös telepítéséhez, a művelés alatt álló föld termelésből való kivonásához is. A területkivonásért a megyei tanács fejlesztési alapjának elosztási betétszámlájára a föld minősége alapján meghatározott összeget kell befizetni. Nem kell térítést fizetni akkor, ha termelési, talajvédelmi, vízvédelmi célra, a talajvédelmet szolgáló egyéb beruházási célra vonják ki a földet a termelésből. Továbbra is ellenőrzik, hogy művelik-e a földet, vagy sem. Ez az ellenőrzés akkor történik, amikor még van mód az időszerű munkák elvégzésére. A termőföld legértékesebb nemzeti kincsünk. Éppei] ezért, ha az üzemek nenri művelik, aranykoronánként ezerszeres összegű térítést kell fizetniük, a magánszemélyek tulajdonában lévő parlag pedig a tanács javaslata alapján állami tulajdonba kerül. dEgy rakomány kész termek Gép végzi majd a terítést és az előtömörítést is
