Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-16 / 89. szám

1978. április 16. Képújság 13 Látogatás Domboriban Szombaton már minősítő versenyen indulnak Barina József edző értékeli a délelőtti edzés tapasztala­tait. Gomolyfelhők futnak oda­fenn, az északi szél fodros hullámokat kavar a holt- Duna víztükrén. Reggel még kajánkodva fogadtuk a meteorológiai jelentést. A Szekszárdi Spartacus dom- bori csónakházának udvarán, látogatásunk színhelyén, az­tán saját bőrünkön érezzük: az évszakhoz képest valóban szokatlanul hűvös az idő. A szövetkezeti egyesület ka­jak-kenu szakosztálya —ki­használva az iskolai szüne­tet — itt ütötte fel edzőtá­borát. A régóta várt, s most már nagyon is közeli ver­senyidény rajtjára készül­nek. Csendes a vízitelep kör­nyéke. A csónakház udvarán napozó kajakokon kívül lát­szólag semmi sem utal a tá­borozások jól ismert hangu­latára. — Kilenc óra óta ed­zenek a gyerekek — mondja tájékoztatásunkra a gond­noknő, s tekintetével a víz felé iént. A stégre sétálunk, ott a csípős széllel dacolva várjuk a kajakosok érkezé­sét. Fadd irányából, a zör­gő nádassal takart kanyar­ban aztán feltűnnek a tá­borlakók. Könnyűtestű vízi­járművük az egyenletes kar­csapások tempójára, távol­ról ítélve is gyorsan siklik. Mögöttük motorcsónak tű­nik fel. Vezetője, Barina Jó­Béres Rita a súlyzóval gyakorol zsef edző, hangos szóval osz­togatja utasításait. Felgyor­sul az evezés tempója, s ahogy elhúznak előttünk, már ismerősként üdvözöljük a „vízlapátolókat”: Béres Ri­tát, Barina Mártát, mellet­tük Tóth Csabát és a többie­ket. Amikor sorra kiemelik kajakjukat a vízből és a mo­torcsónak sivító zaja is el­csendesül, kíváncsian figye­lem az arcokat. Bárhogy le­sem őket, egyetlen fázós pil­lantást sem fedezek fel, pe­dig köztük egy-két apró le­gényke is. Második „félidő” a par­ton. Igen, mert a verseny­zők közben már megkezdték szárazföldi edzésüket. Előbb a súlyzókkal, majd a speciá­lis erőfejlesztő géppel, az Exergenivel gyakoroltak. Ezt a munkát Domsa István ed­ző irányította. Újabb utasí­tás hangzik: futás követke­zik. Nekilódult a társaság, ki-ki a maga penzumát tel­jesítette az edzéstervben meghatározottak szerint. Nos ez a penzum négy és hatezer méter közötti volt. A kicsiknek kevesebb, az if­júságiaknak a hosszabb táv. A visszaérkezés utón lazító, nyújtó, gimnasztika zárta a délelőtti foglalkozást. Kellemes illatok terjeng­tek a csónakház folyosóján, a tábor saját konyháján készült az ebéd. A két edző társaságában az edzőtáboro­zás tapasztalatairól beszél­getünk. — Április 3-tól tizenöt versenyzővel vagyunk itt edzőtáborozáson. Egyedül csak Ritt Gabriella hiány­zik, az ő távolléte kétszere­sen igazolt. A magyar ifjú­sági válogatottal Dunavar- sányban készül az idei fel­adatokra. A téli alapozás idején Szekszárdon heti ti­zenkét foglalkozást tartot­tunk. Idei első víziedzé­sünkre március 13-án került sor —■ hallottuk a vezető ed­zőtől. — Felkészülési program­jukba hogyan illeszkedik ez a kéthetes időszak? — Mindenképpen haszno­san. Ezúton is köszönetét mondunk az egyesület veze­tésének, hogy ilyen nagy­szerű lehetőséget biztosított számunkra. Az iramevezések mellett elsődleges célunk a kilométerek gyűjtése a víz hátán. A napi két edzésen átlagosan negyven kilomé­tert eveznek versenyzőink. Többségük — az idősebbek —, eddigi távja közeljár a négyszáz kilométerhez, sőt a válogatott kerettag Ritt Gab­riella március 13 óta már túljutott az ötszázas határon is. Az edzésnaplóban Barina Márta neve után 410, Tóth Csabáénál pedig 350 km-es táv szerepel. A terhelések mértéke természetesen dif­ferenciált, hisz együtt edze nek a serdülők és az ifjúsá­giak. — Mikor szállnak vízre verseny keretében? — A fiúk április 22-én, Budapesten, B-típusú minő­sítő versenyen szerepelnek. Prisetzky, Nemes és Tóth ré­vén már pontszerzést terve­zünk. Mindhárman ezüst­jelvényesek, idei célkitűzé­sük az aranyjelvény meg­szerzése. Ahhoz pedig 15 pontra van szükségük, sőt egyszer a2" országos verseny 1—6. helyezés valamelyiké­nek az elérésére is. Lánya­ink május 6—7-én tájékozta­tó versenyen rajtolnak. Bé­res és Ritt számára ez kö­telező jelleggel bír, de Bari­na Márta és az előbb felso­rolt három fiú is indul maid. Sokat várunk ettől az évtől, s ennek megfelelően végez­tük felkészülési munkánkat is, — mondta befejezésül Ba­rina József. Ebédre szólították a táb> - rozókat. A tizenkét éves Götz Zoli, aki az elmúlt év őszén igazolt a szakosztályhoz, de az országos seregszemle verse­nyen az EK—1-es kétezer mé­teres távján már „feliratko­zott” — huncut mosoly kísé­retében jegyezte meg: — Ha anyukámék látnák, hogy itt Domboriban milyen étvágy- gyal fogyasztom a kaját, is­kola helyett talán mindig ide küldenének. Ahogy elnéztük, a többiek sem panaszkodhat­nak étvágytalanságra. Víz, napfény, sport — egészség. Mielőtt elköszöntünk a csónakház lakóitól, tekinte­tünk megpihent a napfényes vízitelep rügyező, zöldelő fá­in. A megújúló szélben bólo­gatva hajladoznak a méz­színű aranyeső virágzó ágai. Nemcsak a kajakosok ver­senyidénye, de a tavasz sem várat sokáig magára... FEKETE LÁSZLÓ Fotó: Gottvald Károly Milyen eredmények várhatók? Simontornya—Tengelic: Nagy szüksége lenne a ten- gelici csapatnak legalább az egyik pontra, de ennek a megszerzésére is csak mini­mális az esélyük. Tippünk: 1. Pincehely—Paks: A pince­helyi csapat is nehéz hely­zetben van, nagy szüksége lenne legalább egy pontra. A Paks viszont kellemetlen helyzetbe hozta magát va­sárnapi vereségével, ezért nyernie kell Pincehelyen. Tippünk: 2. Dombóvári MSC—Nagydo- rog: A hazai győzelemhez nem férhet kétség, csak a gólkülönbség lehet vitás. Tippünk: 1. Aparhant—Bonyhádi Pan­nónia: Aparhantról nem visz haza pontot a majosi gárda. Tippünk: 1. Bátaszék—Tolna: Itt is biztos a hazai győzelem. Tippünk: 1. Fadd—Kisdorog: A Tolna ellen mindössze egy góllal nyert a Kisdorog vasárnap. Lehet, hogy Faddon pontosz­tozkodással kell beérni a kisdorogiaknak. Tippünk: x. Bonyhádi Vasas—Bogyisz- ló: Csak abban az esetben marad továbbra is verseny­ben a bajnoki címért a bony­hádi csapat, ha mindkét pon­tot megszerzi a Bogyiszlótól. Tippünk: 1. TAÉV SK—Zomba: Elég mérsékelten szerepel a szek­szárdi csapat, így az sem lenne meglepetés, ha a Zom­ba elvinné az egyik pontot. Tippünk: x, 1. Tevel—Nagymányok: Tevel annyival áll közelebb a győ­zelem kivívásához, hogy él­vezi a hazai pálya előnyét. Tippünk: x, 1. GELSENKIRCHEN Végleges, hogy Franz Bec­kenbauer nem lesz ott az argentínai világbajnokságon az NSZK csapatával. A lab­darúgó-szövetség vezetői te­lefonon beható tárgyalásokat folytattak Ahmed M. Erte- gunnal, a New York-i Cosmos elnökével, aki kijelentette: „Nem tudják hosszú ideig nélkülözni Beckenbauert, hi- szöh ő a szurkolók kedvence, az otthon lejátszott mérkő­zések 45 ezres nézőseregének fő kívánsága, hogy mindig láthassa Franz császárt”. Az NSZK labdarúgó-szö­vetsége belenyugodott a meg- változtathatatlanba és mint az Wilfried Gerhardt, a szö­vetség szóvivője kijelentette, Beckenbauer már nem lesz benne abban a negyvenes ke­retben, amelyet Helmut Schön szövetségi kapitány hétfőn hoz nyilvánosságra. MOSZKVA Gleb Krjukov, a szovjet öt­tusa-válogatott vezető edzője a TASZSZ hírügynökség mun­katársával folytatott beszél­getésében a moszkvai olim­piai előkészületekről és a kö­zelebbi célokról ejtett szót. A vezető edző szerint nyolc­van (!) azoknak a verseny­zőknek a száma, akik közel azonos eséllyel készülődnek az 1980-as olimpiára. A csa­patba kerülésért minden ed­diginél élesebb a harc, s így biztos, hogy az utóbbi évek egyik legerősebb szovjet együttese fogadja hazai pá­lyán az ellenfeleket. Az öt­tusában csak két aranyérmet lehet nyerni, s ezek közül az egyiket mindenképpen otthon szeretnék tartani a szovjet öttusázók. A városgazdálkodási vállalat gépírönöt keres / felvételre Jelentkezés: Szekszórd, Hunyadi u. 4—6. sz. (302) — A cipőgyáriak vasárnap éreztették hol szorít a cipő. — Ne is mondja: úgy sajnálom szegény kosaras lányo­kat. Ez a vereség váratlanul jött. — Ráadásul a játékosoknak ott voltak hozzátartozóik, is­merőseik. A félidőben még „utcahosszal” vezettek, végül el­vesztették a mérkőzést. — Volt már ilyen a sport történetében. Elég ha csak 1954-re gondolok. — Szent igaz, úgy volt. Már csak a döntő volt hátra, azon vitatkoztak ki vegye át a kupát, a családtagokat is ki­vitték Svájcba, aztán 2:0-ás vezetésből 3:2-es vereség lett. — Hát igen, azt hiszem a száguldó őrnagynak is azóta, jó néhányszor megfordulhatott a fejében, miért is maradtak alul az NSZK-val szemben. — A megye északi részén lakó ismerőseimtől tudom, hogy az őrnagy felesége rendszeresen hazalátogat. — Igen, így igaz. A szüleihez jön. Valamikor a Duna- parti labdarúgópályán az őrnagy is gyakran megjelent. De rég is volt az! — Bizony elég régen. Akkor még a megyebajnokság él­mezőnyéhez tartoztak. Most a járási bajnokság 6. helyén áll­nak. — Van egy érdekes hírem a bajaiakról is. — Ne bántsa a bajaiakat, hisz segítenek azokon, akik megkérik őket. — Tudok róla, a bátaszékiek mondták, hogy néhány já­tékost igazoltak Bajáról NB 11-es kosárcsapatukba. — Ha tényleg ilyen jószívűek a bajaiak, adhatnának a szekszárdi sportfelügyelőségnek is egy kis segítséget. — Miben van hiányuk? — Gépkocsivezetőben. Gondolja el, hatodik hónapja áll a Robur autóbusz, mert nem kapnak rá sofőrt. — Ez hogy lehet? — A gépkocsivezetőnek nem leányálom ilyen helyen dolgozni, utóvégre minden szombatja, vasárnapja, úgyszól­ván egész éven át foglalt. — De kap helyette szabadnapot hétközben. — Miért, talán egy hétköznap tudja pótolni a családdal töltött vasárnapot? Ezt még pénzzel sem lehet megfizetni. — Tényleg nehéz ügy lehet, de hát nem „üzlet”, hogy kö­zel fél éve áll az autóbusz. Mennyibe kerül az amortizációja, a biztosítás, hogy tovább ne soroljam. — Nem beszélve arról, hogy időnként esetleg szükség is lenne rá. — Eddig heten jelentkeztek az állás betöltésére, csakhát az anyagiaknál van jelentős eltérés. — Akárcsak annál az OTSH-statisztikánál, melyben a megyéket rangsorolják. — Rossz a statisztika? — A mi szempontunkból igen. A tavalyi év eredményei alapján a 17. helyen állunk, egy évvel korábban a 14.-ek vol­tunk. — Persze mindez relatív, hisz csak az olimpiai pontok alapján értékelnek, nem vesznek figyelembe mást. — Bizony, ha a tolnai asztaliteniszezők szereplését is odaszámítanák, azonnal előrébb mennének a ranglistán. — Viszont a fornádi labdarúgócsapat nem panaszkodhat, az élen áll, hat pont előnnyel Ozora előtt. — A jelek szerint a Gerjen is a megyebajnokság felé ka­csingat, pillanatnyilag ugyanis négy pont előnye van a Du- naszentgyörggyel szemben. — Es mi a helyzet a szekszárdi járásban? — A sportszerűtlenség vezet 2:l-re. — Ezt, hogy értsem? — A negyedik fordulóban 2:l-re győzött a sportszerűt­lenség: a várdombiak Alsótengelicre, a kölesdiek Bátára „fe­lejtettek” utazni. — Akkor hány mérkőzés volt a járásban? — Azért volt egy, mert a szedresiek ott voltak öcsény­ben. — Ha szabad a történtekből következtetni, nincs túl nagy fegyelem ebben a bajnokságban. — Fegyelmezetlenek nemcsak a sportpályán, hanem a környéken is akadnak. Például Szekszárdon, az ifjúsági sporttelep mellett kialakítottak egy új szemétdombot. Ha északi szél fúj maholnap már csak gázálarcban lehet a kézi- labdásoknak játszani. — Megyénk egyik városában viszont a labdarúgók meg­értésből jelesre vizsgáztak. — Mivel érdemelték ki ezt a dicséretet? — Csapatuk a megyebajnokság élmezőnyében tanyá­zik, de — mint mondják — kapus nélkül maradtak. így az­tán „segíts magadon” jelszó alapján megoldották. — Csak nem igazoltak ők is a „bermudai háromszögből”? — Nem, viszont megkérdezték kapusukat, miért nem jár edzésre és mérkőzésre. — Es miért nem? — Mert házat épít, minden perc szabad idejét ott tölti. — Az indok teljesen elfogadható. — De viszont a csapatnak szüksége van kapusra, mert általában jó, ha a portás biztos kezű. Ezért hetek óta a játé­kosok edzés után pillanatok alatt megfürdenek, átöltöznek és irány az építkezés. Azóta megoldódott minden: emelkednek a falak, és a csapatnak is szaporodnak a pontjai. — Ez tényleg dicséretes dolog. De mindez hol történt? — Nem árulhatom el. Esetleg annyit megmondok, hogy B-vel- kezdődik és d-vel végződik.-kas Az iramevezés befutó mezőnyét Barina Márta vezeti

Next

/
Thumbnails
Contents