Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-16 / 89. szám

t 1978. április 16. Kedd: Az űrhajózás napjának előestéjén Leonyid Brezsnyev magas kitüntetéseket nyújt át a Szaljut—Szojuz —ProgréSsz program résztvevőinek. — Az izraeli csapatok csak jelentéktelen visszavonulást hajtanak végre Dél-Li- banonban, véres összetűzések Bejrutban. Szerda: Mongol tiltakozás az alaptalan kínai vádasko­dások ellen. — Fálldin svéd miniszterelnök Varsóban. — A ghanai külügyminiszter Budapesten. Csütörtök: Brown amerikai hadügyminiszter nyugat­európai „neutron-magyarázó körútja” során Bonnban, az NSZK kancellárjával találkozik, vita a nyugatnémet par­lamentben. — Carter infláció-ellenes tervet jelent be. Péntek: Tárgyalások Tanzánia fővárosában a rhodesiai rendezésről, Vance és Owen afrikai útja. — Tito fogadja Ecevitet. — A szovjet vezető szervek jóváhagyják a Brezs­nyev szibériai útjáról szóló beszámolót. Hétfő: Gustáv Husak, csehszlovák államfő, hivatalos látogatásra, Bonnba érkezik. — Sikertelen puccskísérlet Szomáliában. — A terroristák eljuttatják Moro ötödik le­velét az olasz hatóságokhoz. Szombat: SZVSZ-főtanácsülés Prágában, egy nappal a IX. szakszervezeti világkongresszus megkezdése előtt. — Sziad Barré, Szomáliái elnök Pekingben. — Kínai halász­hajók behatolása Japán felségterületre. A hét 3 kérdése Az űrhajózás napja, amelyet a hét szerdáján ismét megünnepelt a világ, a felejthetetlen emlékű Gagarin ti­zenhét esztendővel ezelőtti első kozmikus útját idézve, jó alkalom volt az űrkorszak eddigi nagy eredményeinek, s nem kevés kérdőjelének számba vételére. Kérdőjelekért azonban aligha kell a kozmoszba mennünk, elég kínálat van belőlük a világpolitika gyakran kacskaringós útjain. Mi az oka annak, hogy Peking százával küldi halászhajóit a Szenkaku szigetek körüli japán felségterületre, amikor Szonoda külügyminisztert a kínai fővárosba várják a két ország szerződésének végleges formába öntésére. — Vagy talán éppen a zsarolás és nyomás eszközét kívánják kipró­bálni? Miként lehetséges Transzkei-Bantusztán szakítása teremtő-patrónusával, Dél-Afrikával, az egyetlen ország­gal, amellyel diplomáciai kapcsolata volt? Hogyan is ala­kulnak a neutronfrontok a NATO-ban, amelyek minden eddiginél jobban összekuszálódtak? Kérdőjelek még szá­mosak akadnak, de ezúttal olyan kérdéseket érintünk, amelyekre egyértelműbb válaszok lehetségesek. 1. Mi jellemzi az NSZK politikai aktivitását? Első ízben tett hivatalos látogatást az NSZK-ban cseh­szlovák államfő — s ez a tény önmagában is jelzi a négy­napos Husák-út jelentőségét. A kétoldalú kapcsolatokon túl azonban így válhatott kerek egésszé egy folyamat, az európai szocialista országok és Nyugat-Németország csúcs­találkozó-sorozata. Ez megfelel Helsinki szellemének, s különösképpen nagy a kölcsönös érdekeltség a gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. A tárgyalások ugyanakkor sze­rencsére már túljutottak a múltból maradt problémák ren­dezésén — viszonylag kevés az ilyen „áthúzódó ügyek” szá­ma, s a hangsúly a hogyan tovább kérdéseire helyeződik. Ez különösképpen így lesz Leonyid Brezsnyev május ele­jén esedékes bonni látogatása során, amellyel kapcsolatban Négynapos hivatalos látogatást tett a Német Szövetségi Köztársaságban a héten Gustáv Husák csehszlovák állam­fő, a CSKP főtitkára. A képen: Husák elnök Walter Scheel nyugatnémet köztársasági elnök társaságában. (Képtávírónkon érkezett) szellemét, annál sikeresebben szigetelheti el jobboldali el­lenzékét s egyúttal saját belső helyzetét is erősítheti. 2. Mi a jelentősége a prágai szakszervezeti világkongresszusnak? A maga nemében páratlan emlékmű alapkövét helyezték el Prágában: a Szakszervezeti Világszövetség új székháza előtt, a munkás-szolidaritást a május elsejei gondolatot kí­vánja jelképezni. Ülésezett az SZVSZ-főtanács is, majd a ma kezdődő IX. szakszervezeti világkongresszussal teljessé válik a csehszlovák főváros szakszervezeti nagyhete. Már a számok is magukért beszélnek: öt évvel ezelőtt, a legutóbbi, várnai kongresszuson 180 küldöttség volt je­len — Prágába 140 ország 350 szakszervezeti központjának, tömörülésének delegációját várják. Közöttük sok olyan küldött, megfigyelő, vendég érkezik, aki szervezetileg nem egyforma módon kötődik az SZVSZ-hez: így van ez amikor egy-egy országból különböző irányzatok képviseltetik ma­gukat, vagy az olasz és a francia szakszervezetek eseté­ben, amelyek az együttműködés lazább formáit választot­ták. Az SZVSZ kongresszusát azonban éppen az jellemzi majd, hogy a lehetséges akcióegységre helyezi a súlyt: azokra a kérdésekre, amelyek kapcsán a legátfogóbb össze­fogás alakulhat ki. Van miről tárgyalni és van mit tenni, hiszen a szak- szervezeteknek és tagságuknak alapvető érdeke a béke és az enyhülés, a leszerelés következetes megvalósítása s a fegyverkezési hajszából felszabadult összegek megfelelő hasznosítása, a küzdelem a tőkésországokban rohamosan növekvő munkanélküliség, a szorító infláció ellen, a mono­poltőke visszaszorítása és korlátozása, a szakszervezeti jo­gok biztosítása, amelyeket számos országban a diktatórikus rezsimek lábbal tipornak s folytathátnók a sort. A távoli kontinensek megnövekedett képviselete is azt követeli, hogy a szakszervezeti világmozgalom még nagyobb figyel­met szenteljen a fejlődő világ gondjainak. Ebben a harc­ban, jóllehet a feltételek és körülmények országonként változnak, sok közös teendő adódik, s kézenfekvő — hogy csak példát említsünk — a közös fellépés az országhatáro­kon átívelő tőkés képződmények, a multi-k, a multinacio­nális nagyvállalkozások ellen. 3. Miért tárgyal az amerikai és a brit külügyminiszter Afrikában? A Dél-Libanonba betört izraeli csapatok — a Biztonsági Tanács kivonulásra felszólító határozata ellenére — csak néhány kisebb településről távoztak el. Képünk Rashaya al-Fukhar-ban készült, ahol a távozó izraeli harckocsik nyomán csak romokat talál a visszatérő lakosság. (Képtávírónkon érkezett) már széles körű előkészületek folynak mind a Szovjetunió­ban, mind az NSZK-ban. A viszonylag hosszabb szünet után sorra kerülő újabb, nyugat-európai Brezsnyev-út le­hetőséget nyújt a kelet—nyugati kapcsolatok, az európai biz­tonság, a leszerelés legfontosabb kérdéseinek áttekintésére, hogy csökkenjenek a nehézségek az enyhülés főútvonalán történő haladás során. Ki gondolná, hogy Washington és London afrikai di­lemmáit legtalálóbban a régi magyar népi bölcsességgel fe­jezhetjük ki. Mármint azzal, hogy a kecske is lakjék jól, de a káposzta is maradjon meg. Csakhogy ez általában nem járható út... Az amerikai és a brit külügyminiszter — eszközeit és tekintélyét latbavetve — azonban éppen ezen a járhatat­lan úton szeretne közlekedni. Maguk is látják, hogy a rhodesiai „belső rendezés” receptje nem jó, ha kirekesztik a megállapodásokból a fekete többség igazi képviselőit, ak­kor új, még bonyolultabb válsággócot teremtenek. Viszont arra sem hajlandók, hogy tiszta lapot nyissanak, megvon­janak minden támogatást a fajüldöző rendszerektől, s tá­mogassák a Zimbabwei Hazafias Frontot — de folytathat­nék: a Swapo-t Namíbiában, az Afrikai Nemzeti Kong­resszust Dél-Afrikában. így azután maradnak azok a meg­oldások, amelyek senkit sem elégítenek ki, s a konfliktus további éleződésének veszélyét hordozzák magukban. Az angol—amerikai diplomácia előtt intő példa lehet a Közel- Kelet, ahol a palesztin nemzeti kérdés félretevése, a külön- alkuk útja elkerülhetetlenül zsákutcába vezetett. Ha Afri­ka déli részén a valódi megoldások helyett álrendezéseket vagy félrendezéseket próbálnak megvalósítani, az ered­mény aligha lesz biztatóbb, mint a fekete kontinens szom­szédságában elterülő, másik válságövezetben. RÉTI ERVIN Az NSZK szociáldemokrata-szabaddemokrata kormá­nya ezeket a kedvezően fogadott külpolitikai lépéseit, a jobboldali ellenzék heves pergőtüzében teszi meg. A három közelgő tartományi választásra sandítva, az uniópártok fék­telen demagógiával támadják a Schmidt-kabinetet s igye­keznek kihasználni egyes felemás, következetlen megnyi­latkozásait is. (Ilyen politikai tudathasadás jelentkezik időnként a neutronfegyver ügyében, Bonn sürget is, meg halaszt is, ja és nein helyett „jein”-t mond, vagyis igen­nemet.) A nyugatnémet belpolitikai csatározások joggal hívják fel magukra a figyelmet, hiszen végső soron ezek­nek európai és nemzetközi politikai hatásuk van. Minél következetesebben képviseli a bonni kormány Helsinki Bécsben a ciprusi török közösség képviselői átnyújtották Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárnak a szigetország jövőjére vonatkozó tervezetüket, amelyet Ankara segédletével dol­goztak ki. (Képtávírónkon érkezett) Kambodzsa vádol és támad Nguyen Duy Trinh nyilatkozata Nguyen Duy Trinh, a Viet­nami Szocialista Köztársaság külügyminisztere Hanoiban fogadta a belgrádi Politika, a Tanjug hírügynökség, a te­levízió, valamint a zágrábi Vjesnik munkatársait, s nyi­latkozatot adott időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. A többi között hangoztatta: — A Vietnami Szocialista Köztársaság 1977. december 31-i és 1978. február 5-i nyi­latkozatában javasolta a kambodzsai kormánynak, hogy a határkörzetekben azonnal szüntessék meg az ellenséges katonai tevékeny­séget, mindkét fél a határtól 5 km-re, saját területére von­ja vissza fegyveres erőit, és a két fél képviselői nyomban kezdjenek tárgyalásokat egy olyan szerződés megkötéséről, amelyben kölcsönös kötele­zettséget vállalnak a másik függetlensége, szuverenitása és területi integritása tiszte­letben tartására, s arra, hogy tartózkodnak az agressziótól, az erő alkalmazásától, a bel- ügyekbe való beavatkozástól, a bomlasztó tevékenységtől és megállapodnak a nemzet­közi garancia és ellenőrzés megfelelő formáiban. Sajnál­juk, hogy az eddig eltelt két hónap alatt Kambodzsa sem­mi jelét nem mutatta e kér­dés konstruktív megoldására irányuló szándékának. Éppen ellenkezőleg, a kambodzsai fél megelégszik azzal, hogy megismétli régi állításait, amelyek szerint mi rá akar­juk kényszeríteni az „indo­kínai föderációt”, bomlasztó tevékenységet folytatunk Kambodzsa ellen, megsértjük határát, stb. Közben a kam­bodzsai fél fegyveres táma­dásokat hajt végre a határon és mélyen benyomul vietna­mi területre. A kínai—vietnami kapcso­latokra vonatkozó kérdésre hasonlattal válaszolva Ngu­yen Duy Trinh kifejtette, hogy „a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Kínai Nép- köztársaság, két testvéri szo­cialista ország viszonyát az ajak és a fogak közötti vi­szonyhoz hasonlónak lehet mondani. Országaink kapcso­latai jók voltak a múltban, jók a jelenben és jók lesznek a jövőben is.” Vietnam és Laosz viszonyát „kitűnőnek” nevezte. Nguyen Duy Trinh elmond­ta, hogy a vietnami párt és nép, Ho Si Minh végakaratá­hoz híven, minden erejével azon van, hogy tevékenyen hozzájáruljon a világ kom­munista és munkásmozgal­mának egységéhez és erősíté­séhez. Nguyen Duy Trinh meg­elégedéssel szólt arról, hogy a jugoszláv—vietnami kap­csolatok „több mint egy évti­zede szakadatlanul fejlőd­nek”. (MTI) Európai egyházak találkozója „Mindenkinek, aki őszintén szolgálja az európai béke, enyhülés, biztonság és együtt­működés ügyét, új lépéseket kell tennie azon az úton, amelynek szakaszai a bizton­ság és együttműködés kérdé­sével foglalkozó helsinki ér­tekezlet és az értekezleten részt vevő államok képviselői­nek belgrádi találkozója. Vé­get kell vetni a fegyverkezési hajsza kiterjesztésének, a ,rettegés egyensúlyának’ és meg kell teremteni a bizalom légkörét. "r Ezeket a felhívásokat tar­talmazza az az üzenet, ame­lyet egyhangúlag elfogadtak az európai egyházak képvise­lőinek a franciaországi Chan- tillyben most befejeződött ta­lálkozóján. A kontinens történetében első ilyen jellegű fórum kül­döttei megvitatták az európai egyházak egységének problé­máit, valamint a béke, az enyhülés, a kölcsönös megér­tés és a népek közötti együtt­működés javára kifejtett te­vékenységüket. A találkozó több résztvevője hangsúlyozta a leszerelés szükségességét és a nemzetközi fegyverkereske­delem korlátozásának fon­tosságát. A küldöttek határo­zottan elítélték az újfajta tö­megpusztító eszközök, köztük a neutronbomba gyártását. L A P Z Á R TA ELUTAZOTT A GHANAI KÜLÜGYMINISZTER Roger Joseph Felli ezredes, a Ghanai Köztársaság kül­ügyminisztere és kísérete szombaton elutazott Budapestről. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter, valamint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Ott volt Alex Arthur Crabbe, a Ghanai Köztársaság Budapestre is akkreditált nagykövete. BUDAPEST Szombaton reggel a Borá- ros-téri szerencsétlenség 19 kórházban lévő sérültje kö­zül négyet hazaengedtek. A többi 15 szerencsétlenül járt személy gyógyulása érdeké­ben az orvosok változatlanul mindent megtesznek. Az öl súlyos, életveszélyes sérült ál­lapota változatlan, őket a nyolc súlyos sérülttel együtt állandó orvosi megfigyelés alatt tartják. Az agyrázkódás­sal, illetve a töréssel kórház­ba szállított két beteg állapo­ta javult. (MTI) LISSZABON Nagyszabású tüntetés zaj­lott le Lisszabonban a roha­mosan növekvő árak miatt. Mint ismeretes néhány nap­pal ezelőtt a kormány átla­gosan 25 százalékkal emelte az alapvető élelmiszerek árát. A több ezres lisszaboni tün­tetés mellett hasonló meg­mozdulások voltak más por­tugál városokban is. ISLAMABAD Egy katonai bíróság hat hónaptól egy évig terjedő böntönbüntetésre és botüté­sekre ítélte Bhutto, volt pa­kisztáni elnök Pakisztáni Néppártjának négy aktivis­táját. A vád ellenük: Bhutto halálos ítélete miatt tiltako­zásul gyűlést szerveztek, a gyűlésen határozatot fogad­tak el tiltakozó akciók szer­vezéséről. / ÜJ-DELHI Helyreállt a nyugalom Ar- mitsar és Pantnagar észak­indiai városokban, ahol az elmúlt napokban egymással szembenálló vallási csopor­tok között heves összecsapá­sok zajlottak le. A Reuter hírügynökség jelentése sze­rint a harcokban 28 személy vesztette életét, s a sebesül­tek száma meghaladja a 40- et.

Next

/
Thumbnails
Contents