Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-16 / 89. szám
t 1978. április 16. Kedd: Az űrhajózás napjának előestéjén Leonyid Brezsnyev magas kitüntetéseket nyújt át a Szaljut—Szojuz —ProgréSsz program résztvevőinek. — Az izraeli csapatok csak jelentéktelen visszavonulást hajtanak végre Dél-Li- banonban, véres összetűzések Bejrutban. Szerda: Mongol tiltakozás az alaptalan kínai vádaskodások ellen. — Fálldin svéd miniszterelnök Varsóban. — A ghanai külügyminiszter Budapesten. Csütörtök: Brown amerikai hadügyminiszter nyugateurópai „neutron-magyarázó körútja” során Bonnban, az NSZK kancellárjával találkozik, vita a nyugatnémet parlamentben. — Carter infláció-ellenes tervet jelent be. Péntek: Tárgyalások Tanzánia fővárosában a rhodesiai rendezésről, Vance és Owen afrikai útja. — Tito fogadja Ecevitet. — A szovjet vezető szervek jóváhagyják a Brezsnyev szibériai útjáról szóló beszámolót. Hétfő: Gustáv Husak, csehszlovák államfő, hivatalos látogatásra, Bonnba érkezik. — Sikertelen puccskísérlet Szomáliában. — A terroristák eljuttatják Moro ötödik levelét az olasz hatóságokhoz. Szombat: SZVSZ-főtanácsülés Prágában, egy nappal a IX. szakszervezeti világkongresszus megkezdése előtt. — Sziad Barré, Szomáliái elnök Pekingben. — Kínai halászhajók behatolása Japán felségterületre. A hét 3 kérdése Az űrhajózás napja, amelyet a hét szerdáján ismét megünnepelt a világ, a felejthetetlen emlékű Gagarin tizenhét esztendővel ezelőtti első kozmikus útját idézve, jó alkalom volt az űrkorszak eddigi nagy eredményeinek, s nem kevés kérdőjelének számba vételére. Kérdőjelekért azonban aligha kell a kozmoszba mennünk, elég kínálat van belőlük a világpolitika gyakran kacskaringós útjain. Mi az oka annak, hogy Peking százával küldi halászhajóit a Szenkaku szigetek körüli japán felségterületre, amikor Szonoda külügyminisztert a kínai fővárosba várják a két ország szerződésének végleges formába öntésére. — Vagy talán éppen a zsarolás és nyomás eszközét kívánják kipróbálni? Miként lehetséges Transzkei-Bantusztán szakítása teremtő-patrónusával, Dél-Afrikával, az egyetlen országgal, amellyel diplomáciai kapcsolata volt? Hogyan is alakulnak a neutronfrontok a NATO-ban, amelyek minden eddiginél jobban összekuszálódtak? Kérdőjelek még számosak akadnak, de ezúttal olyan kérdéseket érintünk, amelyekre egyértelműbb válaszok lehetségesek. 1. Mi jellemzi az NSZK politikai aktivitását? Első ízben tett hivatalos látogatást az NSZK-ban csehszlovák államfő — s ez a tény önmagában is jelzi a négynapos Husák-út jelentőségét. A kétoldalú kapcsolatokon túl azonban így válhatott kerek egésszé egy folyamat, az európai szocialista országok és Nyugat-Németország csúcstalálkozó-sorozata. Ez megfelel Helsinki szellemének, s különösképpen nagy a kölcsönös érdekeltség a gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. A tárgyalások ugyanakkor szerencsére már túljutottak a múltból maradt problémák rendezésén — viszonylag kevés az ilyen „áthúzódó ügyek” száma, s a hangsúly a hogyan tovább kérdéseire helyeződik. Ez különösképpen így lesz Leonyid Brezsnyev május elején esedékes bonni látogatása során, amellyel kapcsolatban Négynapos hivatalos látogatást tett a Német Szövetségi Köztársaságban a héten Gustáv Husák csehszlovák államfő, a CSKP főtitkára. A képen: Husák elnök Walter Scheel nyugatnémet köztársasági elnök társaságában. (Képtávírónkon érkezett) szellemét, annál sikeresebben szigetelheti el jobboldali ellenzékét s egyúttal saját belső helyzetét is erősítheti. 2. Mi a jelentősége a prágai szakszervezeti világkongresszusnak? A maga nemében páratlan emlékmű alapkövét helyezték el Prágában: a Szakszervezeti Világszövetség új székháza előtt, a munkás-szolidaritást a május elsejei gondolatot kívánja jelképezni. Ülésezett az SZVSZ-főtanács is, majd a ma kezdődő IX. szakszervezeti világkongresszussal teljessé válik a csehszlovák főváros szakszervezeti nagyhete. Már a számok is magukért beszélnek: öt évvel ezelőtt, a legutóbbi, várnai kongresszuson 180 küldöttség volt jelen — Prágába 140 ország 350 szakszervezeti központjának, tömörülésének delegációját várják. Közöttük sok olyan küldött, megfigyelő, vendég érkezik, aki szervezetileg nem egyforma módon kötődik az SZVSZ-hez: így van ez amikor egy-egy országból különböző irányzatok képviseltetik magukat, vagy az olasz és a francia szakszervezetek esetében, amelyek az együttműködés lazább formáit választották. Az SZVSZ kongresszusát azonban éppen az jellemzi majd, hogy a lehetséges akcióegységre helyezi a súlyt: azokra a kérdésekre, amelyek kapcsán a legátfogóbb összefogás alakulhat ki. Van miről tárgyalni és van mit tenni, hiszen a szak- szervezeteknek és tagságuknak alapvető érdeke a béke és az enyhülés, a leszerelés következetes megvalósítása s a fegyverkezési hajszából felszabadult összegek megfelelő hasznosítása, a küzdelem a tőkésországokban rohamosan növekvő munkanélküliség, a szorító infláció ellen, a monopoltőke visszaszorítása és korlátozása, a szakszervezeti jogok biztosítása, amelyeket számos országban a diktatórikus rezsimek lábbal tipornak s folytathátnók a sort. A távoli kontinensek megnövekedett képviselete is azt követeli, hogy a szakszervezeti világmozgalom még nagyobb figyelmet szenteljen a fejlődő világ gondjainak. Ebben a harcban, jóllehet a feltételek és körülmények országonként változnak, sok közös teendő adódik, s kézenfekvő — hogy csak példát említsünk — a közös fellépés az országhatárokon átívelő tőkés képződmények, a multi-k, a multinacionális nagyvállalkozások ellen. 3. Miért tárgyal az amerikai és a brit külügyminiszter Afrikában? A Dél-Libanonba betört izraeli csapatok — a Biztonsági Tanács kivonulásra felszólító határozata ellenére — csak néhány kisebb településről távoztak el. Képünk Rashaya al-Fukhar-ban készült, ahol a távozó izraeli harckocsik nyomán csak romokat talál a visszatérő lakosság. (Képtávírónkon érkezett) már széles körű előkészületek folynak mind a Szovjetunióban, mind az NSZK-ban. A viszonylag hosszabb szünet után sorra kerülő újabb, nyugat-európai Brezsnyev-út lehetőséget nyújt a kelet—nyugati kapcsolatok, az európai biztonság, a leszerelés legfontosabb kérdéseinek áttekintésére, hogy csökkenjenek a nehézségek az enyhülés főútvonalán történő haladás során. Ki gondolná, hogy Washington és London afrikai dilemmáit legtalálóbban a régi magyar népi bölcsességgel fejezhetjük ki. Mármint azzal, hogy a kecske is lakjék jól, de a káposzta is maradjon meg. Csakhogy ez általában nem járható út... Az amerikai és a brit külügyminiszter — eszközeit és tekintélyét latbavetve — azonban éppen ezen a járhatatlan úton szeretne közlekedni. Maguk is látják, hogy a rhodesiai „belső rendezés” receptje nem jó, ha kirekesztik a megállapodásokból a fekete többség igazi képviselőit, akkor új, még bonyolultabb válsággócot teremtenek. Viszont arra sem hajlandók, hogy tiszta lapot nyissanak, megvonjanak minden támogatást a fajüldöző rendszerektől, s támogassák a Zimbabwei Hazafias Frontot — de folytathatnék: a Swapo-t Namíbiában, az Afrikai Nemzeti Kongresszust Dél-Afrikában. így azután maradnak azok a megoldások, amelyek senkit sem elégítenek ki, s a konfliktus további éleződésének veszélyét hordozzák magukban. Az angol—amerikai diplomácia előtt intő példa lehet a Közel- Kelet, ahol a palesztin nemzeti kérdés félretevése, a külön- alkuk útja elkerülhetetlenül zsákutcába vezetett. Ha Afrika déli részén a valódi megoldások helyett álrendezéseket vagy félrendezéseket próbálnak megvalósítani, az eredmény aligha lesz biztatóbb, mint a fekete kontinens szomszédságában elterülő, másik válságövezetben. RÉTI ERVIN Az NSZK szociáldemokrata-szabaddemokrata kormánya ezeket a kedvezően fogadott külpolitikai lépéseit, a jobboldali ellenzék heves pergőtüzében teszi meg. A három közelgő tartományi választásra sandítva, az uniópártok féktelen demagógiával támadják a Schmidt-kabinetet s igyekeznek kihasználni egyes felemás, következetlen megnyilatkozásait is. (Ilyen politikai tudathasadás jelentkezik időnként a neutronfegyver ügyében, Bonn sürget is, meg halaszt is, ja és nein helyett „jein”-t mond, vagyis igennemet.) A nyugatnémet belpolitikai csatározások joggal hívják fel magukra a figyelmet, hiszen végső soron ezeknek európai és nemzetközi politikai hatásuk van. Minél következetesebben képviseli a bonni kormány Helsinki Bécsben a ciprusi török közösség képviselői átnyújtották Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárnak a szigetország jövőjére vonatkozó tervezetüket, amelyet Ankara segédletével dolgoztak ki. (Képtávírónkon érkezett) Kambodzsa vádol és támad Nguyen Duy Trinh nyilatkozata Nguyen Duy Trinh, a Vietnami Szocialista Köztársaság külügyminisztere Hanoiban fogadta a belgrádi Politika, a Tanjug hírügynökség, a televízió, valamint a zágrábi Vjesnik munkatársait, s nyilatkozatot adott időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. A többi között hangoztatta: — A Vietnami Szocialista Köztársaság 1977. december 31-i és 1978. február 5-i nyilatkozatában javasolta a kambodzsai kormánynak, hogy a határkörzetekben azonnal szüntessék meg az ellenséges katonai tevékenységet, mindkét fél a határtól 5 km-re, saját területére vonja vissza fegyveres erőit, és a két fél képviselői nyomban kezdjenek tárgyalásokat egy olyan szerződés megkötéséről, amelyben kölcsönös kötelezettséget vállalnak a másik függetlensége, szuverenitása és területi integritása tiszteletben tartására, s arra, hogy tartózkodnak az agressziótól, az erő alkalmazásától, a bel- ügyekbe való beavatkozástól, a bomlasztó tevékenységtől és megállapodnak a nemzetközi garancia és ellenőrzés megfelelő formáiban. Sajnáljuk, hogy az eddig eltelt két hónap alatt Kambodzsa semmi jelét nem mutatta e kérdés konstruktív megoldására irányuló szándékának. Éppen ellenkezőleg, a kambodzsai fél megelégszik azzal, hogy megismétli régi állításait, amelyek szerint mi rá akarjuk kényszeríteni az „indokínai föderációt”, bomlasztó tevékenységet folytatunk Kambodzsa ellen, megsértjük határát, stb. Közben a kambodzsai fél fegyveres támadásokat hajt végre a határon és mélyen benyomul vietnami területre. A kínai—vietnami kapcsolatokra vonatkozó kérdésre hasonlattal válaszolva Nguyen Duy Trinh kifejtette, hogy „a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Kínai Nép- köztársaság, két testvéri szocialista ország viszonyát az ajak és a fogak közötti viszonyhoz hasonlónak lehet mondani. Országaink kapcsolatai jók voltak a múltban, jók a jelenben és jók lesznek a jövőben is.” Vietnam és Laosz viszonyát „kitűnőnek” nevezte. Nguyen Duy Trinh elmondta, hogy a vietnami párt és nép, Ho Si Minh végakaratához híven, minden erejével azon van, hogy tevékenyen hozzájáruljon a világ kommunista és munkásmozgalmának egységéhez és erősítéséhez. Nguyen Duy Trinh megelégedéssel szólt arról, hogy a jugoszláv—vietnami kapcsolatok „több mint egy évtizede szakadatlanul fejlődnek”. (MTI) Európai egyházak találkozója „Mindenkinek, aki őszintén szolgálja az európai béke, enyhülés, biztonság és együttműködés ügyét, új lépéseket kell tennie azon az úton, amelynek szakaszai a biztonság és együttműködés kérdésével foglalkozó helsinki értekezlet és az értekezleten részt vevő államok képviselőinek belgrádi találkozója. Véget kell vetni a fegyverkezési hajsza kiterjesztésének, a ,rettegés egyensúlyának’ és meg kell teremteni a bizalom légkörét. "r Ezeket a felhívásokat tartalmazza az az üzenet, amelyet egyhangúlag elfogadtak az európai egyházak képviselőinek a franciaországi Chan- tillyben most befejeződött találkozóján. A kontinens történetében első ilyen jellegű fórum küldöttei megvitatták az európai egyházak egységének problémáit, valamint a béke, az enyhülés, a kölcsönös megértés és a népek közötti együttműködés javára kifejtett tevékenységüket. A találkozó több résztvevője hangsúlyozta a leszerelés szükségességét és a nemzetközi fegyverkereskedelem korlátozásának fontosságát. A küldöttek határozottan elítélték az újfajta tömegpusztító eszközök, köztük a neutronbomba gyártását. L A P Z Á R TA ELUTAZOTT A GHANAI KÜLÜGYMINISZTER Roger Joseph Felli ezredes, a Ghanai Köztársaság külügyminisztere és kísérete szombaton elutazott Budapestről. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter, valamint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Ott volt Alex Arthur Crabbe, a Ghanai Köztársaság Budapestre is akkreditált nagykövete. BUDAPEST Szombaton reggel a Borá- ros-téri szerencsétlenség 19 kórházban lévő sérültje közül négyet hazaengedtek. A többi 15 szerencsétlenül járt személy gyógyulása érdekében az orvosok változatlanul mindent megtesznek. Az öl súlyos, életveszélyes sérült állapota változatlan, őket a nyolc súlyos sérülttel együtt állandó orvosi megfigyelés alatt tartják. Az agyrázkódással, illetve a töréssel kórházba szállított két beteg állapota javult. (MTI) LISSZABON Nagyszabású tüntetés zajlott le Lisszabonban a rohamosan növekvő árak miatt. Mint ismeretes néhány nappal ezelőtt a kormány átlagosan 25 százalékkal emelte az alapvető élelmiszerek árát. A több ezres lisszaboni tüntetés mellett hasonló megmozdulások voltak más portugál városokban is. ISLAMABAD Egy katonai bíróság hat hónaptól egy évig terjedő böntönbüntetésre és botütésekre ítélte Bhutto, volt pakisztáni elnök Pakisztáni Néppártjának négy aktivistáját. A vád ellenük: Bhutto halálos ítélete miatt tiltakozásul gyűlést szerveztek, a gyűlésen határozatot fogadtak el tiltakozó akciók szervezéséről. / ÜJ-DELHI Helyreállt a nyugalom Ar- mitsar és Pantnagar északindiai városokban, ahol az elmúlt napokban egymással szembenálló vallási csoportok között heves összecsapások zajlottak le. A Reuter hírügynökség jelentése szerint a harcokban 28 személy vesztette életét, s a sebesültek száma meghaladja a 40- et.
