Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-15 / 88. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 88. szám ÁRA: 0,80 Ft 1978. április 15., szombat Mai számunkból EGY DISZNÓ, KÉT KESZTYŰ (3. old.) VÉGET ÉRT A TAVASZI SZÜNET (3. old.) CSALÁD — OTTHON (4: old.) OLVASÓSZOLGÁLAT TUDÓSÍTÓINK MONDOTTÁK... HÉT KÖZSÉGBEN (3. old.) Faluközpontok KÉT TORONY — alatta, mellette az elöljáróság, a patika és a kocsma. így jellemezte a magyar községet — és centrumát — a harmincas években Erdei Ferenc. A szellemes fogalmazás a lényeget fogta meg: abban az időben és még sokáig, ilyen volt a községek centrumának felépítése. Legfeljebb az elnevezések változtak azóta, az alapszerkezet változatlan. Megnőtt a faluközpontokban a közintézmények, a község számára hasznos létesítmények száma. Ez okozza a gondot. A régi központ és az abban elhelyezett intézmények már nem elégítik ki, nem is elégíthetik ki az új funkció által megszabott követelményeket. Olyan fejlesztésre ritkán kerül sor, amely új helyet adna a község központjának. Ezért a régi centrumot kell az új követelményeknek megfelelően átalakítani. Ma már hozzátartozik a községek képéhez — elsősorban a több falu igazgatását, ellátását vállaló székhelyközségekéhez — az új művelődési ház, könyvtár, klub; a modern takarékszövetkezeti székház, a kisáruház, a több funkciót szolgáló boltok sora. Szerényen meghúzódva, sokhelyütt a falumúzeum is helyet kap. Ma már hangulatos eszpresszókban kávézhat a pihenő átutazó. S szintén az ÁFÉSZ jóvoltából a füstös talponálló mellett — vagy helyett — kisvendéglők fogadják a vendégeket. Nem kétséges: jobb, ha az italbolt helyett... A közintézmények, közösségi létesítmények megnőtt száma, aránya az urbanizálódás, az életformaváltás egyik legfontosabb mutatója. A közintézmények elhelyezését — lehetőségeikhez képest — minden falu másként tudja megoldani. Nagy szerepet játszik ebben a tradíció, a múltból örökölt településszerkezet. A nagy belső telkes, levegős alföldi falvakban több a lehetőség az intézménytelepítésre. Megfelelő, jól alkalmazott rendezési terv alapján — vagy, ennek hiányában, a falu vezetőinek ésszerű területgazdálkodási koncepció révén — minden fontos intézménynek juthat hely a falucentrumban. A Szolnok megyei Abádszalókon, a Csongrád megyei Eperjesen, a Szabolcs megyei Geszteréden például impozáns, de nem hivalkodó faluközpont létesült, hangulatosan modern, a falvak léptékéhez igazodó művelődési házzal — amely előtt Eperjesen Veres Péter szobra áll —, kisáruházzal, irodaházakkal. NAGY ELŐNY, nagy dolog a hely, a terület — de nem minden. Sokszor tapasztalható, hogy a falu adottságaival nem gazdálkodnak jól. Hibás elgondolások szülötte például, hogy olyan régi épületeket, amelyek átalakítás után még jól használhatók lennének, lerombolnak, s helyükbe álmodern székházépületeket emelnek, sokszorta több pénzért. így jönnek létre az adott községtől idegen, a faluképhez nem alkalmazkodó centrumok, amelyekben az emberek csak téblábolnak, nem tudják igazán megszokni. A Borsod megyei Tisza- lucon történt — s eléggé el nem ítélhető —, hogy a község központjában álló, kétszáz éves, szabadkéményes parasztházat, amely falumúzeumnak lett volna jó, lebontották. Azzal a megokolással: minek ide egy „ósdi” ház, a helyén majd park lesz. Park azóta sincs, a hely szívfájdítóan romos. Más a helyzet a dunántúli és hegyvidéki községekkel, ahol nehéz már újabb intézményeknek helyet találni, ahol sokkal jobban alkalmazkodni kell a hagyományosan kialakult faluképhez, centrumhoz, mint másutt. A Tolna megyei Zombán — itt sok régi épület vár felújításra és hasznosításra, mert gazdag község volt a múltban, szép, régi középületekkel — megtalálták a módját, hogyan lehet a faluközpontot a múlt értékeinek megtartásával továbbépíteni. A már másra nem jó, régi épületeket lebontották. Helyükbe nem álmodern, „öszvér”, sem falu, sem város középületeket emeltek, hanem olyan intézményeket, amelyeknek építészeti megoldása a régi községközpont házaihoz illően mértéktartó. GYAKORI HIBA — éppen a Dunántúlon és a hegyvidékeken —, hogy a községcentrumot indokolatlanul széthúzzák, a közintézményeket egymástól távolabb telepítik. S mi történik? Rengeteg többletköltséggel jár, többször kell intézkedni a napjainkban legdrágább közművesítésről. Sokszor azzal indokolják ezt, hogy „nincs hely”, ami valóban igaz is a legtöbb esetben! Csakhogy, okosan gazdálkodva, a telepítendő intézmények gazdáival együttműködve, e jelenségnek is gátat lehet vetni. A Vas megyei ősi Őrség „fővárosa”, Öriszentpéter erre a példa. Felépült a tanács székháza. Ebben azonban helyet kapott a pártbizottság. a népfront, a takarék, a posta. Egyáltalán nem csorbítja a falu vezetőinek tekintélyét, ha a közös székházba nemcsak a tanácshoz járnak az emberek, hanem levelet feladni, vagy takarékbetétet kivenni... Az őriszentpéteri gyermekintézményeket is egy telekre telepítették — ügyes építészeti megoldással — egyazon közművesítéssel. így is lehet! Tegyük még hozzá: az intézmények többsége — elsősorban a reprezentatív tanácsi közös székház — a régi őrségi tájépítészet elemeinek felhasználásával épült. TUDJUK, nem mindenütt lehet úgy falucentrumot építeni, mint Geszteréden, Eperjesen, Abádszalókon. Zombán, vagy Öriszentpéteren. De a legoptimálisabb, leggazdaságosabb, leghasznosabb és legesztétikusabb megoldást mindenütt keresni kell. A Borsod megyei Ernődön például a falu vezetői egy fiatal tervezőépítész kollektívával közösen dolgozták ki a rendezési tervet. Elismerésre méltó —, de erre nincs mindenütt lehetőség és pénz. Több falunak, egy járásnak azonban már lehet költségvetése ilyen célra! A szép, magyar falu érdekében. JUHÁSZ ERZSÉBET Ezüst az AGROMASEXPO-n Bemutatták a szekszárdi cukorrépakombájnt Csütörtökön délelőtt tizenegy órakor tartották a HUNGEXPO , külföldiek klubjában azt a sajtótájékoztatót, amely egyben megnyitója is volt az idei első budapesti tavaszi szakkiállításnak. Ugyanis tegnapelőtt délután dr. Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár megnyitotta az AGROMASEXPO nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari gép- és műszerkiállítást, valamint a CONSTRUMA nemzetközi építőipari kiállítást. Az AGROMASEXPO hatodik alkalommal ad bepillantást az iparba, a kínálat most is jelentős, hiszen 207 kiállító mutatja be gépeit 55 ezer négyzetméter zárt és szabadtéri kiállítási területen. A rendszerekbe és a kisgazdaságokba való legkorszerűbb berendezések éppen úgy megtalálhatók itt, mint a legújabb kemikáliák, és a korszerű termelési módszerek legfontosabbja, az elektronika Ezen az idei. szép bemutatón, a szokásosnál rangosabb helyet kapott — méltán, hiszen az elmúlt évek szép eredményei erre feljogosítják — a szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat. Bemutatták az öntözés eszközeit, járva öntözőket, stabil eszközöket, valamint ismét egy újdonságot: a házikerti öntöző szórófejeket. A HERMES Szövetkezetnek több mint ötvenezer különféle házikerti öntöző szórófejeket is gyártanak, ezek mintadarabjaival is megismerkedhetnek a látogatók. A szekszárdi vállalat ezüstérmet kapott az „EOB” emelve oldalra billenő gépéért. Megosztva a MEFI-vel az USK típusú szőlőtermesztési rendszer gépeiért aranyérmet kapott a vállalat. A szekszárdi kukoricatermesztési rendszert ugyancsak díjazták, a Herceghalmi Kísérleti Gazdasággal megosztva bronzdíjra tartották érdemesnek a vásár rendezői a HUNIPER —2000-es adaptált szántóföldi vegyszerező berendezést. Minden bizonnyal a szakemberek körében a legnagyobb érdeklődést a szekszárdi vállalat önjáró, és minden eszközt hordozó cukorrépakombájnja váltja ki. Ez a gép a vállalat saját fejlesztése. Erőforrása egy RÁBA—MAN motor, az alváza, és a hozzá csatlakozó egy menetben dolgozó, és hat soron munkát végző gép teljesítménye jelentős: egy szezonban több mint négyszáz hektár cukorrépavetés összes munkáját elvégzi, kiváló minőségben, gazdaságosan! A CONSTRUMA nemzetközi építőipari kiállításon 128 cég vett részt, tizenhárom ország is elküldte legkorszerűbb gépeit, ugyanis a kormányprogramnak megfelelően a magyar építőipar nagyobb arányú korszerűsítése. gépesítése megkezdődött. A választék, speciális szállító- és emelőgépekből azonban nem túlságosan nagy. Nincsen vagy ami van, az sem teljes választékban: kézi munkát könnyítő kisgép. Egyedül a faipari gépekből jó a kínálat. Az építőipari kiállításon részt vesz a Paksi Körzeti Építőipari Szövetkezet is. A gipsz és könnyűmagbetétes, valamint a stirolhab szerkezetű válaszfallap jó fogadtatásra talált a szakemberek körében. Maróthy László Veszprém megyében Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára pénteken Veszprém megyébe látogatott. A megyeszékhelyen Pap János, a megyei pártbizottság első titkára és Tóth Ilona, a KISZ megyei bizottságának első titkára fogadta. Maróthy László ezután Balatonalmádiba utazott, ott a Bauxitkutató Vállalat központjában értékes nyersanyagkincsünk, a bauxit kutatásának helyzetéről, eredményeiről tájékozódott, majd tovább utazott a „bauxitvá- rosba”, Tapolcára. A fiatal, s dinamikusan fejlődő városba elsőként a könnyűbeton- és szigetelőanyag-ipari vállalat szigetelőanyag-gyárát, e zömében bazaltgyapotot előállító üzemet, ezt követően pedig a Bakonyi Bauxitbánya Vállalatot és a nemrégen megnyitott deáki bauxitbányát kereste fel. Maróthy László programja Keszthelyen ért véget: meglátogatta az agrártudományi egyetemet, végül pedig megtekintette a keszthelyi Geor- gikon majormúzeumot és a kastélymúzeumot. (MTI) Szarka Károly Kubában A megyei pártbizottság ülése Isidore Malmierca kubai külügyminiszter csütörtökön fogadta a Kubai Köztársaságban látogatáson tartózkodó Szarka Károly magyar külügyminiszter-helyettest. A kubai külügyminisztérium épületében lezajlott elvtársi, baráti hangulatú megbeszélésen kétoldalú kérdéseket vitattak meg és érintették a legfontosabb nemzetközi kérdéseket is. A megbeszélésen jelen volt Jakus Jenő havannai magyar nagykövet, Jose R. Viera kubai külügyminiszter-helyettes és a kubai külügyminisztérium számos más magas rangú munkatársa. Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága tegnap délelőtt Szekszárdon, K. Papp József első titkár elnökletével kibővített és rendkívüli ülést tartott. Az ülésen dr. Gyugyi János, az MSZMP megyei bizottságának titkára tájékoztatót tartott az MSZMP KB március 15-i ülésének határozatáról. A tájékoztató után K. Papp József néhány fontos feladatot jelölt meg, illetőleg információt mondott a határozatból eredő tennivalókkal kapcsolatban. Támadások vietnami területek ellen Április eleje óta zászlóaljszintű kambodzsai egységek újabb támadásokat intéztek vietnami területek ellen. A kambodzsai alakulatok több körzetben hat-tíz kilométer mélységben hatoltak be a VSZK területére. A területi integritás és a lakosság békés munkája védelmében a vietnami fegyveres erők kemény válaszban részesítették a támadókat. A vietnami ellencsapások súlyos veszteségeket okoztak a kambodzsai alakulatoknak. A közvélemény félrevezetésére a Phnom Penh-i rádió április 7-én azt állította, hogy „több vietnami páncélos hadosztály tüzérségi támogatással támadást intézett kambodzsai területek ellen”. Egy Hanoiban pénteken délután kiadott közlemény megállapítja, hogy az ilyesfajta kambodzsai koholmányok csupán ürügyül szolgálnak a Phnom Penh-i hatóságoknak a tárgyalások elutasításához. Uj üzemcsarnok A Tamási Vegyesipari Szövetkezet Szabadság úti telepén egy új ezer négyzetméteres üzem- I csarnokot épít, A munkálatokat a szövetkezet saját épitöbrigádja végzi. I Fotó! G. K.
