Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-01 / 77. szám

K 5°v\ XXVIII. évfolyam, 77. szám ÁRA: 0,80 Ft 1978. április 1., szombat Mai szamunkból TANÁCSOK ÉS ÜGYFELEK (3. old.) 1977 A VÖRÖS BOROK ÉVJÁRATA VOLT (3. old.) A KÖZOKTATÁS KÉRDÉSEI (4. old.) TRABANTBÓL NÉZVE (4. old.) A MASZEK SÓDERHALÁSZ (5. old.) Ésszerű megalkuvások ANEKDOTAKÉNT hangzik, de sajnos, nem az. A sebbel-lobbal elkészített, s az iparági kiállításra az utolsó percben eljuttatott analitikus mérőkészülék nagy sikert aratott. Műszaki jellemzői valóban vetekedtek a nemzetközi élvonalat megtestesítő hasonló termékével, sőt, némely tekintetben — így a műveleti gyorsaságban — fölötte állt azoknak. A szakma hódolt a konstruktő­röknek, s hiszen joggal, mert saját szemükkel látták, amit láttak. Egy aprócska baj azért akadt. Története­sen, hogy a készülékről az előkalkuláció kimutatta — persze, a kiállításon bezsebelt elismerések után —, gyárthatatlan. Illetve előállítható, tetemes ráfizetéssel. A mérőeszköz legfőbb alkotóegységét ugyanis importál­ni kell, dollárért, s bár az export lehetséges, a két dollárösszeg, az import értéke és az exportbevétel kü­lönbözősége oly csekély, hogy távolról sem fedezi a ha­zai anyag-, energia- és élőmunka-ráfordításokat. Méltatlankodó műszakiak, s magyarázkodó köz­gazdák; ismerős helyzet. Mert bármennyire is fájdal­mas, az eset korántsem egyedi, véletlen szülte. Oly­annyira nem, hogy egyes termelőterületeken szinte ti­pikusnak tarthatjuk a fejlesztés műszaki és közgazda- sági „ágának” meglétét, azt a szétválasztást tehát, amit fölös erőfeszítések, modellszintű gyártmányok, félbe hagyott kísérletek bizonyítanak. Az előbb idézőjel közé tettük az „ágának” kifejezést, sejtetve, ilyen nem lé­tezhet. S valóban, a kettő egy, csakis összefonódásuk ígérhet sikert. Engedniük kell a műszakiaknak, s a közgazdászoknak egyaránt, s azután valahol középen találkoznak, ott, ahol az előnyök vitathatatlanul a hát­rányok fölé kerekednek, ahol tehát a gyártás meg­felelő haszonnal jár. Érdekes önvizsgálatra késztette a Könnyűipari Mi- ' nisztérium nagyvállalatainak meghatározott körét. A tárca útmutatása alapján a cégek gyártmányrangsort készítettek, a termékek gazdaságossága szerint jelölve meg az él- és a középmezőnyt, s azt is, miféle áruk ke­rülnek a veszteséggel előállíthatok közé. Kiderült, ez utóbbiak között jó néhány olyan cikk van, amit — ter­melése pénzügyi környezetéből kiszakítva, pusztán mű­szaki jellemzői alapján — korszerűnek ítélhetnek, nem egyet nemzetközi összehasonlításban is. Még a szakma legjobban tájékozott csoportját is meghökkentette ez a végkövetkeztetés, s még inkább az, hogy tüzetesebb vizsgálódás után rájöttek, a műszakilag korszerű, de veszteséggel előállított termékeknél a ráfizetést a gyár­tás korszerűtlensége, szervezetlensége okozza. Olyan környezeti tényezők tehát, amiken változtatni lehet, gyakran mindenféle jelentősebb ráfordítás nélkül. Csak éppen a gyárak nem sok figyelmet vesztegettek a nye- reségforintokát fölszippantó körülményekre, a mérnö­kök és a közgazdászok kutya—macska barátsága miatt mindenki csak a maga igazát fújta, az okok keresése pedig késett. HA CSUPÄN egyetlen tárca területén szerzett ta­pasztalatokra hivatkozhatnánk, akkor is meggyőzően hatnak a tények, árrj itt általánosabb jellemzőről van szó, mivel hasonló fölmérő elemzést a Nehézipari, meg a Kohó- és Gépipari Minisztérium legjelentősebb vál­lalatainál ugyancsak végrehajtottak. S az előbbiekben vázolt következtetésekre jutottak e két másik ipar­területen is, tehát szó sincs arról, hogy egy cég, egy iparág, egy tárca küszködne csupán az érdekegyeztetés gondjaival. Hogyan került a csizma az asztalra, a fej­lesztés kapcsolatrendszerének középpontjába az érdek? Úgy, hogy valójában a műszakiak, meg a közgazdá­szok szándéka is tiszteletet érdemel, mert a maguk szemszögéből a legjobbat kívánják előállíttatni. A szándékok azonban nem mondhatnak ellent az érde­keknek, mert hiszen a műszakilag kiváló akkor lesz valóban jlismert termék, há hasznot hajtva értékesít­hetik. S megfordítva: a legkisebb fajlagos ráfordítások önmagukban még nem nyújtanak garanciát az áru ke­lendőségére; ráfordítás és hozam viszonya dönt. S e viszonyt alakítják az ésszerű megalkuvások. Jó az, ha a tervezőmérnök úgy küzd az új termé­kért, mintha az édes gyermeke lenne, hiszen valóban ő segítette napvilágra. Az is jó, ha a közgazdász nem enged az érzelmeknek, szigorúan ragaszkodik az elem­zések nyújtotta adatokhoz. A rossz az, ha külön-külön, egymásról mit sem tudva, vagy tudomást nem véve te­szik ezt, ha úgy vélik, ítélkezni egyedüli joguk, s tűr­hetetlen, ha bárki más beleszól abba, amiről ők ki­mondták az igent vagy a nemet. A következetességnek nem a megalkuvás az ellentéte. Az ellentmondásokat, ellentéteket feloldhatja ugyanis az ésszerű jelző, mert ami ésszerű, az mindkét fél számára előnyös. Erről azonban nem elég beszélni. Olyan üzemi, vállalati fel­tételrendszert kell kialakítani, amiben nyilvánvalóvá válik, kit hogyan szolgálnak az ésszerű megalkuvások, mi módon visznek közelebb a közös célhoz, az azonos érdekeltséghez. Ma a vállalati szervezet inkább az ellen­téteket mutatja fel, s merevségével őrzi is azokat, hierarchiájával pedig a mindenki a maga lovát hajtja szemléletet táplálja. A VÁLTOZÁSHOZ ebből az irányból kell keresni a lehetőségeket, de nem úgy, hogy ki-ki azt várja, a másik lépjen, s majd az hiszi magát győztesnek, aki — eggyel kevesebb hibát követett el. MÉSZÁROS OTTÖ Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Kegyelettel megemlékezett elhunyt tag­járól, Ortutay Gyuláról. Törvényerejű rendeletet alkotott a Polgári Törvény- könyvnek a külgazdasági kapcsolatokra történő alkal­mazásáról. Figyelemmel a külgazdasági kapcsolatok sa­játos szempontjaira, a jog­szabály kiegészíti a Polgári Törvénykönyv egyes rendel­kezéseit, illetve biztosítja az azoktól való eltérést. Szabá­lyoz egyes, a külgazdasági kapcsolatokban rendszere­sen jelentkező szerződés-tí­pusokat, így a kereskedelmi képviseletet és a szerviz- szolgálatot. Az Elnöki Tanács határo­zatot hozott a felszabadulá­sunk 33. évfordulója alkal­mából adományozott kitün­tetésekről, majd hozzájárult az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem három, a Pécsi Tudományegyetem egy, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem pedig két végzős hallgató kitüntetéses doktor­rá avatásához. Végül bírá­kat mentett fel és választott meg. w Újabb megállapodás az együttműködésre Ifjúgárdisták tanácskozása Tegnap délelőtt Szekszár- don, a Babits Mihály Me­gyei Művelődési Központban rendezték meg megyénk if­júgárdistáinak tanácskozását. Az ülésen részt vettek a me­gyei Ifjú Gárda szakaszainak parancsnokai és helyetteseik, a gárda század- és zászlóalj­parancsnokai, azoknak az üzemi KISZ-szervezeteknek titkárai, amelyeknél Ifjú Gárda szakaszok és rajok te­vékenykednek. valamint a megye fegyveres testületéinek vezetői. Knopf Attila, a me­gyei KISZ-bizottság politikai munkatársa köszöntötte a megjelenteket, köztük Har­mat Józsefet, a megyei párt- bizottság osztályvezetőjét, Kutika Károly vezérőrna­gyot, a KISZ KB honvédelmi nevelési tanácsának tagját és Péti Imrét, a megyei KISZ- bizottság első titkárát. (Folytatás a 2. oldalon). Pénteken délelőtt a megyei pártbizottság székházában K. Fapp József, a Tolna megyei pártbizottság első titkára és Siegfried Lorenz, a Karl-Marx-Stadt megyei pártbizott­ság első titkára ünnepélyesen aláírta a testvérmegyei kap- • csolatok folytatására vonatkozó jegyzőkönyvet. (Siegfried Lorenz nyilatkozata lapunk 3. oldalán.) Szekszárd Ülést tartott a járási pártbizottság Tegnap délután ülést tar­tott a szekszárdi járási párt- bizottság. Az ülésen részt vett Horváth József, a me­gyei pártbizottság titkára is. A testület jelentést hallga­tott meg a bűnüldöző szer­vek munkájáról, és megfele­lő feladattervet fogadott el a további tennivalókról. A já­rási pártbizottság ezen kí­vül módosította saját hatás­köri listáját, majd Tatár La­jos járási első titkár számolt be a végrehajtó bizottság munkájáról. Horváth József, a megyei pártbizottság titkára, a me­gyei párt végrehajtó bizott­ság nevében javasolta a já­rási pártbizottságnak, hogy Szakái Lászlót, a járási párt­bizottság titkárát saját kéré­sére, érdemei elismerése mellett mentse fel járási pártbizottsági és vb-tagsága, valamint titkári funkciója alól. A járási pártbizottság a javaslatot elfogadta, majd titkos szavazással, egyhan­gúlag kooptálta Szajki Lász­lót, a megyei pártbizottság titkári referensét a járási pártbizottságba, megválasz­totta a végrehajtó bizottság tagjának és a járási pártbi­zottság titkárának. Lázár György a IX. kerületben Lázár György, az MSZP 'P Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke pénteken egésznapos látoga­tást tett a főváros IX. kerü­letében. A program első állo­mása a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem volt. A felsőoktatási intéz­ményben a Politikai Bizottság tagját Király Andrásné, a Budapesti Pártbizottság titká­ra, Gál Lászlóné, a ferencvá­rosi pártbizottság első titká­ra, Berend T. Iván rektor és Szarvas László, az egyetem pártbizottságának titkára fo­gadták. Lázár György találkozott az egyetem párt-, állami és tömegszervezeti vezetőivel, valamint a hallgatók képvi­selőivel. Tájékozódott az ok­tató-nevelő és tudományos kutatómunka helyzetéről, időszerű feladatairól. Délután a Politikai Bizott­ság tagja felkereste az Ipar- művészeti Múzeumot, majd a kerületi pártszékházban ta­lálkozott a városrész párt-, állami, társadalmi és tömeg­szervezeti vezetőivel. (MTI) Háromszor húsz lakás Tolnán A TOTÉV Tolnán a központban három húsztakásos házat épít. Az első háznál már tn6gkczdk*k u szakipari munkákat, a külső vakolást, az épttict átadását az év közepe** re tervezik. Fotói GOTTVAliD Péti Imre felszólalása

Next

/
Thumbnails
Contents