Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-12 / 61. szám
1978. március 12. KÉPÚJSÁG 3 Hitler első zsákmánya Negyven éve történt az Anschluss „Isten óvja Ausztriát!” — e szavakkal búcsúzott ma 40 éve Schuschnigg osztrák kancellár utolsó, drámai rádióbeszédében. De a független, önálló Ausztria, amelyre a leköszönő kancellár az áldást kérte, épp ezekben a percekben szűnt meg létezni. 1938. március 12-én a fasiszta Németország csapatai átlépték az osztrák határt, s ezzel megvalósult Hitler régi vágya, az Anschluss. A bevonuló német csapa, tok mögött persze megjelent a náci titkosrendőrség, az egész fasiszta elnyomó apparátus. Az osztrák nácikkal együttműködve a hazafiak tízezreit tartóztatták le, gyilkolták halomra, zárták koncentrációs táborba. Maga Schuschnigg is koncentrációs táborba került, ahol olyan baloldaliak társaságában gon dolkodhatott a történelem sajátos logikájáról, akiket még ő börtönzött be. A kancellár és a kemény diktatúrát gyakoroló reak. ciós osztrák burzsoázia ugyanis maga sem volt ártat. lan a tragédia bekövetkeztében: az 1934. évi bécsi munkásfelkelés vérbefojtásával, a munkásmozgalom erejének szétverésével. az osztrák függetlenség legjobb erőit, lehetséges szövetségeseit semmisítette meg. A nyugati hatalmak pedig — mindenekelőtt Anglia — híven a spa. nyol polgárháborúban is alkalmazott politikához, ölbe tett kézzel nézték Hitler terjeszkedését. Nem bizonyult előbbrelá- tónak a magyar uralkodóosztály sem. A hivatalos Horthy-Magyarország sietve üdvözölte az eseményt. Az ország egyik szomszédját felfalta egy nagyhatalom, ám Horthynak mindössze ennyi volt a mondanivalója: „Ausztriának Németország, gal történt egyesülése ránk nézve nem jelent mást, csak azt, hogy egy régi jó barátunk, akit a békeszerződések lehetetlen helyzetbe sodortak, egyesült egy másik ré_ gi jó barátunkkal és hűséges fegyvertársunkkal. Eny. nyi az egész.” Hitler eközben diadalmámorban úszó, fanatizált, üvöltő tömegnek jelentette be Ausztria annektálását. Ekkor vált először valósággá a világhódító rémálom egy része, ekkor hitette el Hitler először a világgal, hogy neki minden sikerül. Akik pedig azt remélték, hogy a fenevad étvágyát ezzel a konccal csillapították, hamarosan ta_ pasztalhatták: az engedmények csak növelik az étvá. gyat. Göring, a kitüntetéseket és állami posztokat szinte betegesen halmozó birodalmi légi marsall az Anschluss éjszakáján egy fogadáson félrevonta a csehszlovák követet és biztosította arról, hogy országának nincs oka aggodalomra. A követ siet. ve tájékoztatta kormányát a német békeszándékról. Hitler pedig még annak az év. nek őszén felosztotta Csehszlovákiát. Ausztria függetlenségét végül az antifasiszta koalí. ció győzelme, a Bécset felszabadító szovjet hadsereg adta vissza. Az 1955-ben megkötött osztrák államszerződés garantálja Ausztria önálló állami létét és örökös semlegességét. Európa egykori „neuralgikus pontja”, a náci világuralmi törekvések első áldozata ma az európai biztonság és stabilitás pozi. tív tényezőjévé vált. NEMES GÄBOR Politikai nagygyűlés a Múzeum-kertben Március 15-én 130 esztendővel ezelőtti eseményre emlékezik Budapest ifjúsága, a tavaszi ünnepek sorában az első évfordulóra, az 1848— 49-es forradalom és nemzeti szabadságharc történelmi eseményeire. Március 15-én délelőtt 110 órakor a Nemzeti Múzeum kertjében politikai nagygyűlést rendez a KISZ KB és a HNiF-OT. A résztvevők p- nen a Március 15-e térre vonulnak, ahol megkoszorúzzák Petőfi Sándor szobrát. E napon valamennyi városrészben kegyelettel adóz. nak a forradalmi elődök emlékének. Március 15-e tanítási szünet az iskolákban. Az iskolák többségében március 14-én emlékeznek meg az 1848—49-es forradalomról és szabadságharcról. Megemlékeznek az ünnepről az egyetemeken, a főiskolákon is. Újabb szerződés az olimpiára üjabb olimpiai exportszer. ződést írt alá az ELEKTRO- IMPEX és a szovjet Maspri- borintorg külkereskedelmi egyesülés, mintegy 5 millió rubel értékben. Ezzel a magyar külkereskedelmi vállalat összesen 40 millió rubel értékű eredményhirdetőtábla és stúdiótechnikai rendszer szállítására kapott rendelést szovjet partnerei, tői. A berendezéseket csakúgy, mint a korábbi szerződések, ben lekötött eredményhirdetőket, stúdiórendszereket a VBKM, a BEAG, a Mechanikai Laboratórium és több híradástechnikai szövetkezet állítja elő. Az export- szállítmányokat ez év második felében folyamatosan in. dítják útnak. Rába kamionok Egyiptomba Uj piacot hódítottak a Rába kamionok. A Győrött gyártott nagy teherbírású, speciális kocsik az idén már Egyiptomba is eljutnak. Az első szállítmányt a közeli napokban indítják útba. A HUNGAROCAMION szállítóparkja is újabb győri kocsikkal gyarapodik. Az elmúlt évhez viszonyítva megkétsze. rezik a kamionok gyártását Győrött. 1978-ban már mintegy 1500, különböző típusú kocsit készítenek. Kiállítás a fővárosban Közös utón Megyénk lakossága körében kedveltek a Szovjetunióból érkező árucikkek. Tekintélyük és becsületük van megyénk iparában és mezőgazdaságában használt szovjet gépeknek, berendezéseknek, vetőmagvaknak. „Az atom munkás legyen és ne katona!” jelszóval építették a Szovjetunióban Komszomol. védnökséggel az atomerőműveket, melyeknek mintájára KISZ-védnökséggel me. gyénkben születik meg az első magyar atomerőmű. A termelőszövetkezetekben dolgozó traktorok, lánctalpasok, kombájnok Minszk, Volgográd, Leningrád, Rósz. tov munkásainak szaktudását dicsérik. A továbbiakban a megye üzemeinek szovjet exportra gyártott termékeiről beszélt a megyei pártbizottság titkára. — Megyénk dolgozói is büszkék azokra a termékekre, amelyek Tolna megyéből jutnak el a Szovjet, unió legtávolabbi részeibe is. Annak is örülünk, hogy a megyénkből exportált termékeknél minimális a minőségi kifogás, annál is inkább, mert tapasztaljuk és reálisan számolunk azzal, hogy kölcsönösen nőnek az egymás termékei iránt tá_ masztott minőségi követelmények. A két ország között a leg. különbözőbb területeken megvalósuló együttműködés együtt jár egymás országaid nak, népeinek kölcsönös megbecsülésével, tiszteletével, ugyanakkor vezetők és dolgozók közötti elvtársi, baráti kapcsolatok kialakulásával. Megyénkből több ezer ember járt a Szovjetunióban és a gazdasági, szakmai té_ ren nyert ismeretszerzés mellett üzemi munkásainknak, termelőszövetkezeti dolgozóinknak mindig felejt, hetetlen élmény az a meleg baráti fogadtatás, amelyben részesülnek, az, hogy személyesen megismerkedhetnek szovjet emberekkel, alkotó munkájukkal, mindennapi életükkel. — E kiállítás, mint a vízcsepp a tengert, kívánja tűk. rözni, hogy hazánk és a Szovjetunió együttműködésének milyen szép példái vannak egy olyan kis megye iparában és mezőgazdaságá. ban, mint Tolna megye. Köszönjük az elvtársaknak, hogy lehetővé tették e kiállítás megrendezését. Ezután Fjodor Ivanovics Oszkolkov, a budapesti Szov. jet Tudomány és Kultúra Házának igazgatója méltatta a kiállítás jelentőségét, majd a résztvevők megtekintették a képeket. A kiállítás — amely az első ilyen, egy magyar megye iparának, mezőgazdasá. gának szovjet kapcsolatait bemutató rendezvény a szovjet kolónia klubjában — tíz napig lesz nyitva. Mint arról három héttel ezelőtt hírt adtunk, a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötésének harmincadik évfordulója alkalmából a megyei művelődési központ kiállítást rendezett Szekszár- don „Közös úton” címmel. A kiállítás anyaga fényképek, kel mutatja be, hogy a megye üzemei milyen — szovjet importból származó — gépeket, berendezéseket, anyagokat használnak fel és mit gyártanak szovjet ex. portra. Miután Szekszárdon a kiállítás bezárult, azt a megyei -művelődési központ és a budapesti Szovjet Tudomány és Kultúra Háza közötti együttműködési megállapodás keretében a budapesti szovjet kolónia klubjában mutatják be. Pénteken délután nyitotta meg a kiállítást dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára. Nyikolaj Nyikolajevics Pankratov, a szovjet kolónia egyesített szb-elnöke köszöntötte a megnyitó ünnepség résztvevőit, majd dr. Király Ernő mondott beszédet. A kiállításnak Szekszárdon nagy sikere és sok látogatója volt — mondotta — ez is bizonyítja a Tolna megyei emberek érdeklődését a szovjet—magyar és ezen belül a Tambov—Tolna megyei kapcsolatok alakulása iránt. A megyénk életében is nagy szerepet játszó gazdasági és kereskedelmi együttműködésen kívül jelentősek a kulturális kapcsolatok és a szakemberképzésben számunkra kínálkozó lehetőségek. Az itt látható majdnem 100 fénykép csak egy töredékét mutatja be annak a sokoldalú gazdasági kapcso. latnak, amely 30 év törté- helme során fejlődött idáig. Dr. Király Ernő megnyitó beszéde A megnyitóünnepség résztvevői megtekintik a kiállítást Egy utazás — két történet Futok a vonathoz, már bent áll az állomásán. Az indítótárcsa magasra emelkedik. Nem, már nincs idő je_ gyet váltani. Felugrok a mozgó vonatra, a kalauz udvariasan segít. — Nincs jegyem, nem tudom megmutatni. — Hova utazik? Megmondom. Azzal megfordul — nem szól semmit — megy, teszi a dolgát, egész úton nem is látom. Már a leszálláshoz készülődünk, amikor odajön hozzám. Nyúlok a pénztárcámért. — Idefigyeljen! Itt állunk öt percet, odamegy a pénz. tárhoz, vesz egy húszkilométeres jegyet, és idehozza nekem. Itt, ennél a kocsinál várom. — Loholok a pénztárhoz, nincs ott senki. Se kint, se bent. Az ötforintossal kopogok az ablakon. A tágas helyiség egyik szekrénye mögül, csinos fiatal hölgy lép elő. — Várjon egy kicsit, megmosom az almát. — Nagyon sietek, sürgős! — Hova utazik? — Tulajdonképpen most sehova — dadogok összevissza — csak nagyon kell a jegy. Rám néz, hosszan, furcsán, aztán kimegy megmosni a szép, piros almát. Idős, vas. utas egyenruhába öltözött asszony jön elő, ugyanonnan, ahonnan az előbb az ifjú hölgy. Ö ad jegyet. Odaviszem a kalauznak. Megkérdezem, miért nem büntetett meg. — Máskor korábban induljon a vonatra, mert nem biztos, hogy újra találkozik velem. Eddig rossz tapasztalatok alapján úgy tartottam, hogy nincs rosszabb a női kalauznál. A mostani jótevőm nő volt. ♦ Már esteledik, mire elvégzem a dolgomat. Az autóbuszról lemaradok. Sietek a vasútra, talán a vonatot még elérem. Félúton járok, öreg néni jön velem szembe, öt. hat lépéssel előttem megáll, és bizonytalanul megszólal. — Laci, te vagy az? Odaérek hozzá, már látja tévedését. — Jaj, ne haragudjon, de maga tisztára az én fiamat formázza. — öt várja talán? — Jaj, már nagyon régóta. — Hol van a fia? — Nem tudom, azt hiszem Pesten. Karácsonyra írt egy lapot, és a postai bélyegzőn Budapest volt írva. — Azt sem tudja, hol dolgozik? — Talán Pesten, valami nagy gyárban. Mikor itthon volt, úgy mondta. Meg azt is mondta, hogy nagyon jó helye van. , — Mikor volt itthon? — Egy vasárnap, autóval jöttek, a barátja hozta. Nagyon finom tyúkpörköltet főztem nekik, galuskával, meg sütöttem üreskalácsot. Olyan szép magasra megkelt. Meg is ettek mindent. Tudja, igen jó evő az én fiam. Magas, derék ember. Magánál sokkal erősebb. — És mikor volt az a vasárnap? — A nyáron, mikor érett az eper. Tudja, van az udvarunkban egy nap eperfa, nagy árnyékot tart, de nem vágatom ki, mert az epret is nagyon szereti az én Lacim. — Nem mondhatom, hogy gyakran jár haza a fia! Nincs családja a Lacinak? — Nincs. Ha megnősült volna, azt biztosan megmondja. A korban már ben. ne van, mert 33 éves. — Több gyereke nincs ma. gának? — Van még egy fiam, az kiment Amerikába. Nem ír soha, haraggal hagyott él minket. — S kivel lakik maga? — Senkivel, magam vagyok, a szomszédaim jó emberek, megvagyunk szépen. — Ne haragudjon, néni, de nekem mennem kell, mert itthagy a vonatom. — Maga ne haragudjon, de úgy megdobbant a szívem, amikor megláttam, tisztára azt hittem, megjött a fiam. Újabb futás egy vonatra. Hiába. Még látom a váltókon átkanyargó kocsikat. Két óra múlva megy a következő. Addig ücsöröghetek a váróteremben. — Laci, Laci, hogy te milyen gyerek vagy! CZAKÓ SÁNDOR A Wehrmacht bevonul az oszt ák fővárosba — megvalósult az Anschluss
