Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-09 / 58. szám

1978. március 9. riÉPÚJSÁG 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Forradalmi ifjúsági napok 1978 Tavasz — ifjúság — forra­dalom: a történelem kapcsol­ta össze ezt a három szót. Ez jut eszünkbe ha 1848-ra, 1919-re, 1945-re gondolunk. E három szó tartalmát kapcsol­ja össze a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség, ta­vaszi rendezvénysorozatával, a forradalmi ifjúsági napok­kal. 1978 tavaszán sokoldalú, összetett feladatok várják KISZ-tagságunkat: számot adnak a közösség, az egyén éves munkájáról, tervezik a következő mozgalmi év fel­adatait, egyéni megbízatása­it, készülnek a „Köszöntünk VilT, köszöntünk Havanna!” vetélkedőkre. E feladatok között .kell érvényesíteni a forradalmi ifjúsági napok politikai célkitűzéseit, meg­találni azokat az eszközöket, formákat, amelyek ifjúsá­gunk nagy tömegeit mozgat­ják, cselekedtetik. hatnák az értelemre, érzelemre egya­ránt. Politikai célkitűzéseink nem változtak: Tettekkel bi­zonyítjuk a szocializmus iránti elkötelezettségünket, internacionalizmusunkat, amely elválaszthatatlan az alapvető kötelességek teljesí­tésétől. Mit jelent ez á gya­korlatban? Dolgozunk, tanu­lunk, védjük a hazát, de köz­ben megállunk emlékezni 1848 1919. 1945. eseményeire, hőseire, forradalmár előde­inkre, arra az útra amelyet népünk megtett az elmúlt évtizedekben. Emlékezünk és gondolkodunk: mit adott a múltunk, hogyan tudjuk tör­ténelmi, forradalmi értéke­inket felhasználni a mában, mit tehetünk egyénileg és a közösséggel együtt jövőnk ér­dekében. Ezeket a célokat szolgálják a KISZ-szervezetek vala­mennyi szintjén a tömegpoli­tikai megmozdulások, sport- és kulturális rendezvények, a „Hogyan éljünk?” politikai vitakampány. A KISZ Tolna megyei Bi­zottsága politikai tervben fo­galmazta meg a forradalmi ifjúsági napok célkitűzéseit, tartalmi elemeit, meghatá­rozta a kiemelt rendezvénye­ket: 1978. március 15-én, március 21-én, április 2-án Szekszárdon, központi meg­emlékezésekre kerül sor, megrendezzük a hagyomá­nyos honismereti vetélkedőt, az amatőr művészek kiállítá­sát, „Három tavasz” címmel irodalmi színpadok és szín­játszó csoportok bemutató és minősítő versenyét, kórusa­ink pedig a forradalmi mun­kásmozgalmi dalfesztivál ke­retében mutatkozhatnak be. A sportrendezvények döntő­it április 2-án, Bonyhádon, az Ifjú Gárda-tanácskozást, és a lövészversenyt Szekszárdon rendezzük. Ezek csak a me­gyei rendezvények, de szám­talan lehetőséget biztosíta­nak a KISZ járási, városi bi­zottságai és a KlSZ-szerve- zeték is. Megyénk ifjúságát tehát gazdag, tartalmas progra­mok várják az 1978. évi for­radalmi ifjúsági napok idő­szakában, lehetőséget adva a méltó megemlékezésekre, a cselekvésre egyaránt. KAMARÄS györgyné, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára ■í . i fjúsági szövetségünk • életének évente vissza- térő eseménye a moz­issá galmi év értékelése, a KISZ-vezetőségek megvá­lasztása, a következő időszak feladatainak számba vétele. A KISZ KB intéző bizott­sága 1977. október 26-i ülé­sén hozott határozatot az 1978. évi tavaszi KlSZ-alap- szervezeti taggyűlések és KISZ-küldöttgyűlések politi­kai, káderpolitikai és szerve­zeti feladatairól. A határozat alapján, a területi KISZ- bizottságok és pénzügyi el­lenőrző bizottságok küldött- gyűléseken számolnak be a KISZ IX. kongresszusa óta végzett tevékenységük . főbb tapasztalatairól. Megyénk KlSZ-alapszerve- zetei — február elejétől kez­dődően — személyre szólóan értékelik a KISZ-tagok mun­káját, mozgalmi éves akció- programjuk teljesítését és ezzel összefüggésben a vá­lasztások során minősítik a vezetőségek tevékenységét. Értékelési rendszerünk el­vi alapja a KISZ KB 1974. áprilisi határozata, melynek elemei KISZ-szervezeteinknél elfogadott gyakorlattá váltak. Tapasztalataink szerint — és ezt az eddig megtartott tag­gyűlések is alátámasztják — az éves munka értékelésére, az egyén munkájának meg­ítélésére, szervezeteink több­ségében jelentőségének meg­felelő figyelmet fordítanak, és mindez tartalmi kérdésekre irányul. A KISZ-tagok mun­kájának értékítélete, és en­nek eredményeként a tagsági viszony kérdésének eldönté­se, mind az egyén, mind a közösség szempontjából je­lentős esemény, a közösség nevelő hatásának lényeges eleme. A reális értékítélethez azonban feltétlenül szükség van a munkahelyi vezetők, nevelőtanárok, az irányító pártszervezetek véleményé­nek ismeretére is. Helyesnek tartjuk azt a gyakorlatot — és ez egyben követelmény is — hogy az embert fejlődésében, egész tevékenységének tükrében kell értékelni. Lényeges szempont az egyéni vállalá­sok teljesítésének értékelése során a mindennapi munká­ban, tanulásban való képes­ségek szerinti becsületes helytállás megítélése. A hoz­zászólások és az egyéni érté­kelések jól mutatják, hogy egyre több alapszervezetben a KISZ-tagság alapkövetel­ményeként kezelik a termelő- munkában, tanulásban való helytállást. Ehhez kapcsolód­va hiányosság elsősorban né­hány lakóterületi szervezet­nél tapasztalható, főként ott, ahol a bejáró fiatalok mun­kájáról kevés információval rendelkeznek szervezeteink. Az egyéni és kollektív ér­tékelésekről kialakuló, álta­lában kedvező kép azonban jelentős helyi különbségeket is takar. A taggyűlések láto­gatása során szerzett tapasz-" falatok között, főként az év közben is gyengébb munkát végző alapszervezetek köré­ben több negatívum is meg­fogalmazódik. Néhány alap­szervezetnél találkozhatunk az egyéni értékelések jelen­tőségét lebecsülő szemlélet­tel. Az ilyen szemlélet álta­lában kapcsolódik az évköz- beni ellenőrzés és értékelé­sek hiányához, a formális vállalásokhoz. Több helyen előfordul, hogy a beszámoló kritikus és önkritikus szemlélete az egyéni értékelésekben már kevésbé jelenik meg. Bár­mennyire jól előkészített az egyéni értékelés, hatástalan marad akkor, ha a közösség értékelésében a túlzott libe­ralizmus, vagy ennek ellen­téte, indokolatlan szigor, túl­zott követelés érvényesül. A választásokhoz kapcso­lódva megfogalmazásra ke­rültek káderpolitikai felada­taink. Központi bizottságunk a párt káderpolitikai elveit alapul véve 1974. szeptember 11-i határozatában hosszabb távra megfogalmazta a KISZ feladatait. Az 1978. évi választások során is lényeges szempont, hogy tervszerű, tudatos ká­dermunka eredményeként javítsuk a vezetés színvona­lát. Kádermunkánk tervsze­rűségét nagymértékben segít­heti, hogv ebben az évben már járási-városi KISZ- bizottságaink szintjén is ér­tékelésre kerültek a tapasz­talatok és bizottságaink káderutánpótlási és -képzési tervvel rendelkeznek. A kiválasztások során ter­mészetesen differenciáltan, a vezetési szinttől, a funkció jellegétől és az életkortól füg­gően, a sajátosságoknak meg­felelően kell alkalmazni az ifjúsági vezetőkkel szemben támasztott hármas követel­ményt. Kádermunkánk fon­tos alapelve a vezetés stabi­litásának biztosítása. Rendszeresen visszatérő gondként fogalmazódik meg munkánkban a vezetők cse­rélődésének magas aránya (30—40 százalék évente). Ezek jelentős része ugyancsak élet­kori sajátosságokból tevődik össze (tanulmányok befejezé­se, családalapítás, más meg­bízatások vállalása, stb.) Szólnunk kell azonban arról is, hogy a tervszerűség, fo­lyamatosság javításának egy igen lényeges területe, hogy tudatosan törődjünk többet vezetőink munkájával, segít­sük jobban tevékenységüket. Nemegyszer tapasztaljuk, hogy a káderekkel való fog­lalkozás a választások után elakad, az új vezető semmi segítséget nem kap ahhoz, hogy megismerje feladatát. A tudatosan végrehajtott káder­csere nem okozhat zökkenőt a KISZ-munka folyamatá­ban, és eredményeként elke­rülhető, hogy néhány év múlva a vezető keserű száj­ízzel hagyja el a mozgalmat, azt a munkaterületet, melyet lelkesedéssel vállalt és kez­dett el. A káderelőkészítés során fontos szempontként kell figyelembe vennünk, hogy a vezetőségek, és bizott­ságok összetétele tükrözze az adott terület KlSZ-tagságá- nak összetételét. Az elmúlt évek során meg­felelő figyelmet fordítottunk az arra alkalmas munkás- fiatalok, lányok és fiatal- asszonyok vezetésbe való be­vonására. Továbbra is töre­kednünk kell arra, hogy a KISZ-szervezetekben minél több fiatal párttag kerüljön pártmegbízatással KISZ- vezetői funkcióba. A kádermunkánk demok­ratizmusa az ez évi válasz­tások során tovább szélese­dett. Az alapszervezetek többsége jelölő bizottság nél­küli formában választja ve­zetőit, a szervezetek élén álló bizottságok titkárait, az elő­zetesen nyilvánosságra hozott javaslatok alapján a küldött- gyűlések választják. Az értékelés, választás és tervezés egymásra épülő rendszeréből adódóan az ér­tékelés folyamata már önma­gában is a tervezőmunka el­ső lépcsőjét jelenti. Az újon­nan megválasztott vezetősé­gek a KISZ központi akció- programja, a közvetlen irá­nyító KISZ-szerv terve, a gazdasági egység (tanintézet) előtt álló legfontosabb fel­adatok és az értékelések so­rán elhangzott javaslatok alapján állítják össze akció­program-tervezetüket és a KISZ-tagok egyéni feladat- vállalásait. A feladatok tervezésének a valós társadalmi igények­ből kell kiindulnia. A körül­tekintő és gondosan összeál­lított, a reális lehetőségeket figyelembe vevő akcióprogra­mok lehetnek az 1978 79-es évi mozgalmi munka sikeres megalapozói. A tavaszi időszak jelentős eseményei a területi KISZ- bizottságok küldöttgyűlései. Fokozza jelentőségüket, hogy a kongresszus óta eltelt idő­szak tapasztalata átfogóan, és az új típusú bizottságok mun­káját első ízben értékelik te­rületi szinten a választók. Ezeken a küldöttgyűléseken a kongresszusi határozat vég­rehajtásának eredményeiről szóló számadás mellett azt is vizsgálnunk kell, mennyire volt képes egy-egy szerveze­tünk, testületünk előbbrelép­ni, fejlődni. Helytelennek tartjuk a „jó” és „rossz” szer­vezetekre, bizottságokra való sommás felosztást. Ez nem ösztönöz a fejlődésre! Arra kell rámutatnunk, hogy ho­gyan lehet jobb a gyenge, még jobb a színvonalas mun­kát végző szervezet! sszefoglalva elmond­jál hatjuk, hogy a tavaszi Köpi időszak szervezeti ese- ményei KlSZ-szerveze- teink számára nem kevés fel­adatot jelentenek. A szerve­zeti feladatok végrehajtása során szerves része mun­kánknak az 1978. évi forra­dalmi ifjúsági napok rendez­vénysorozata, a XI. VIT me­gyei előkészítéséből adódó feladatok. Végrehajtásukkal mozgósítjuk KlSZ-tagságun- kat az MSZMP XI. kongresz- szusán kitűzött célok valóra váltására, a KISZ IX. kong­resszusa határozatainak megvalósítására, az 1978'79- es mozgalmi év sikeres mun­kájának megalapozására. KRIZSÄN ISTVÁN, a KISZ megyei bizottságának titkára Milyen a diszkó, ha van 7 A platótok egy fővárosi lemezlovas műsorát ígé­rik szombat estére. Mondják, a műfaj egyik legjobbja. Csatlakozom a hétvégi szórakozást ‘keresőkhöz. Átlábalok a mérlegelő és várakozó csoportosulá­son. Ök még gondolkodnak, megéri-e kifizetni a diák­zsebnek nem kis összeget a beugróért. A dörzsöltebbek kijátszva az idősebb asszony éberségét (áki az ajtónál a jegyeket szedi), beszaladnak és eltűnnek az áradat­ban. Az asszony dühösen keresi szemével a tettest, az ajtót nem hagyhatja el. A teremben nagy a tömeg, de a táncperkett üres. A zene majd egy órája szól. Kényelmes fotelekben nyúj­tózkodnak a „tinik”. Néha vetnék egymásnak'pár szót. A lányok áhítattal bámulják a lemezekkel foglalatos­kodó diszkóst. — Te mivel foglalkozol? — Éppen üldögélek — hangzik a szellemeskedő vá­lasz. A fiú lábával veri a taktust. — Ügy értem, dolgozol vagy tanulsz? — Dolgozom vagy tanulok — veti oda rágógumi­szagot lehelve. — Itt Szekszárdon? — Ja. A szakmunkásképzőben. — Rendszeresen jársz diszkóba? — Elég gyakran. — És miért? — Tudsz valamit jobbat? A lemezlovas figyelmezteti a fiatalokat, hogy mű­sorából negyven perc van hátra, jól tennék, ha tán­colnának. „Vagy kérjek a rendezőktől nyugágyakat?” Mintha parancsra tennék, mozgolódás támad és egyre több árnyalak gyűlik össze az üres táncparketten. Percek múlva szinte mindenki táncol. Kimegyek az előcsarnokba. Füstös és rossz a leve­gő. Egy biliárdasztalt vagy tízen alkalmi ülőkének használnak. Ismerek a megyében egy művelődési há­zat, ahol a diszkót azért tiltották be. mert egy ilyen biliárdasztalt — igaz csak ketten — ágynak képzeltek. A büfénél két ideges fiú ígérget egymásnak nagy pofonokat. Az egyik nem csak ígérgeti. A józanabbak lefogják. Mondják, hogy az utóbbi időben ritka az olyan összejövetel, ahol ne csattanna el legalább egy pofo- nocska. Volt itt már látványos karateütés, meg magya­ros tenyeres is. Reménykedjünk, hogy a régi bicskázás időiket nem fogják feleleveníteni. A sör már elfogyott, beérem egy meleg kólával. Beállók a falat támasztok közé. Nézem az ácsorgókat. Tömeg. Hullámzó massza. A tömeget megpróbálom le­bontani egyénekre. Arcokat keresek. Az átlagéletkor nem több húsz évnél. Felnőttesen emelik szájukhoz az üveget, cigarettáznak. Kintről hallom, hogy a diszkós bekonferálja az utolsó számot, búcsúzik a „legközelebbiig” amely egy hét múlva ugyanitt és ugyanígy lesz? — S. A. — A Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközépiskola levelező tagozatának beiskolázásáról Iskolánk felvételt hirdet a 17. évesnél idősebbek részére: 1. Növénytermesztő, állat- tenyésztő szakközépiskolába; 2. Mezőgazdasági gépész szak- középiskolába; 3. Kertész szakközépiskolába. A levelező tagozatra jelentke­zőknek igazolniuk kell a 1. 8 általános iskolai végzett­séget; 2. 2 év szakmai gyakorlatot; 3. egészségi alkalmasságot. A magasabb végzettségűek ta­nulmányi kedvezményben ré­szesülnek. Az iskola által adott érettségi bizonyítvány technikusi vizsga letételére jogosít. Ezenkívül jo­got ad főiskolai, egyetemi to­vábbtanulásra is. A végzett tanulók technikusi munkaköröket tölthetnek be, és már a technikusi vizsga előtt, elláthatják az alábbi munkakö­röket : 1. Beosztott mezőgazdász, üzem­gazdász, állattenyésztő, telep­vezető, brigádvezető, magtáros, magvizsgáló, törzskönyvező, ál­latorvosi szaksegéd, áruszakértő, áruátadó, stb. . 2. Műhelyrészleg-vezető, mű­szaki raktáros, anyagbeszerző, stb. 3. Beosztott kertész és üzem­gazdász, brigádvezető, telepveze­tő, áruátadó, áruszakértő, dísz­növény-, gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermesztő, stb. Jelentkezni a Csapó Dániel Mg. Szakközépiskola levelező tagoza­tán. 7101 Szekszárd—Palánk kell, jelentkezési lapon, amelynek mellékletei: kérvény, önéletrajz, bizonyítványok, születési anya­könyvi kivonat, orvosi- bizonyít­vány. A jelentkezők július 15-től augusztus 15-ig előkészítő tan­folyamon vehetnek részt. A művelt és szakmailag jól felkészült szakemberek képzése érdekében várjuk mielőbbi je­lentkezését. Kiss László tagozatvezető Húszéves a CIMEA 1958 februárjában alakult meg a CIMEA, a Gyermek- és Serdülőkorú Mozgalmak Nemzetközi Bizottsága. Célja a haladó gyermekszervezetek összefogása, a nemzetközi barátság és szolidaritás el­mélyítése. Mint szerte a vi­lágon, mi is megemlékezünk az évfordulóról. A külföldi pajtásokkal való levelezés már hagyomány minden út­törőcsapatban. Ezekben a hetekben azonban újabb ba­rátságok szövődnek. Sok he­lyen összegyűjtik a külföldi pajtásoktól kapott képeslapo­kat, jelvényeket és albumok­ba helyezve kis kiállítást rögtönöznek. A pajtásók gondolnak azokra a társaik­ra is, akiknek hazájában har­cok dúlnak vagy éppen az éh­ség szedi áldozatait. A hasz­nos anyagok gyűjtéséből származó ‘bevételeket befi­zetik a szolidaritási alapra. Több úttörőcsapat rendezett már rajok közötti CIMEA- vetélkedőt. Rendhagyó raj- foglalkozásra gyűltek össze a szekszárdi III. sz. iskola paj­tásai is az úttörőházban, hogy megemlékezzenek az évfordulóról. A decsi műve­lődési ház együttese politikai dalok előadásával színesítette a foglalkozás programját. A nyáron az eddiginél is több pajtás utazhat külföld­re jutalomként, elsősorban testvérmegyéink, Tambov és Karl-Marx-Stadt táboraiba. Ily módon személyesen is megismerkedhetnek más né­pek kultúrájával, dalaival, játékaival, ezzel is elmélyít­ve a nemzetközi gyermekba­rátságot. REBAR RÓBERT A decsi művelődési ház zenekara politikai dalokat adott elő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents