Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-01 / 51. szám

6 ^PÚJSÁG 1978. március 1. Népes mezőny Bonyhádon A bonyhádi járási atléti­kai szövetség a vásártéren rendezte járási mezei futó­versenyét. Ezen nyolc isko­la, illetve egyesület képvi­seltette magát, szám szerint 215 indulóval. Eredmé­nyek: Leány, 1500 m: (1965.) 1. Binzák Anikó (Nagymá- nyok), 2. Gáspár Anita (Bonyhádi II. isk.), 3. Gás­pár Enikő (Nagymányok). Fiú, 3000 m (1965): 1. Gallusz Tibor, 2. Illés Gá­bor, 3. Mázi István (mind­három Nagymányok). Leány, serdülő, 1500 m (1964): 1. Wildanger Judit (Nagymányok), 2. Rattai Tímea (Nagymányok), 3. Szőts Lívia (Bonyhádi II. isk.). Fiú, serdülő, 3000 m (1964): 1. Lamuth Jakab (Nagymányok), 2. Turnac- ker Géza (Nagymányok), 3. Höffer István (Bonyhádi II. isk.). Leány, serdülő, 1800 m (1962—63): 1. Nagy Teréz (Lengyel), 2. Csicsó Zsuzsa (Lengyel), 3. Aradi Mária (Bonyhádi Gimnázium). Fiú, 4000 m (1962—63): 1. Molnár Gábor (Lengyel), 2. Sövér László (Bonyhádi II. isk.), 3. Gerlei Tibor (Nagymányok). Leány, 2200 m (1960— 61): 1. Torna Erzsébet (Bonyhádi Spartacus), 2. Kasper Enikő (Bonyhádi Spartacus), 3. Herner Má­ria (Bonyhádi Spartacus). Fiú, 5000 m (1959—60— 61): 1. Baolgh Gyula (B. Spart.), 2. Csetényi Sándor (B. Spart.), 3. Durgó József (Lengyel). Játékos vetélkedő A csapatok felsorakoztak a versenyre Január 8-a óta minden vasárnap színes, változa­tos sportműsor biztosítja Tamásiban a Béri Balogh Ádám Gimnázium torna­termében a sportolást, a szórakozást. A KISZ nagyközségi bizottságá­nak rendezvénysorozata, melynek címe Belépés nemcsak KISZ-tagoknak, jó lehetőséget ad a sport megszerettetésére. Vasárnap különösen sokan voltak a tornate­remben. Ezúttal az álta­lános iskola négy máso­dik osztályának tanulói vetélkedtek. A gyerekek labdajátékokban és kötél­húzásban mérték össze ügyességüket, erejüket, leleményességüket. Kitű­nő hangulatot hozott a vetélkedő és a szülők kö­zül sokan mondták: ki­tűnő ötlet volt a KISZ- szervezet részéről, hogy a kicsiket is bevonták a ve­télkedőbe. Szöveg és fotó: KÖNYE Jó pályákon, nyugodt légkörben Vasárnapi körséta Dombóvárott a vasutas-sporttelepen a DMSC és a Fadd ifjúsági csapata már elkezdte a bemelegítést. A kezdési idő­pontra megjelent Ritzel Márton játékvezető is — de egyedül. — Csak annyit tudok, hogy1 Paplauer vezeti a felnőtt­mérkőzést, de arról, hogy ki lesz a partjelző, fogalmam sincs. Táviratilag kaptunk értesítést, így nem tudhatom kit küldtek harmadiknak — mondta Ritzel Márton. Az ifjúsági mérkőzést az edzőpályán tartották, de a fel­nőttek találkozójára már a füves pályán került sor. A dom­bóváriak ragyogóan előkészítették a pályát, mindössze a kapu előterében volt jelentéktelen sár, de ott is fűrészporral fel­szórták, hogy száraz legyen. * A faddi labdarúgócsapat edzője dr. Gyurovics László ter­veikről tájékoztatott: — A tavaszi időszakban négy-öt csapat részvételével lab- darúgó-villámtornát rendezünk volt játékosunk, Schusztei György emlékére. Gyuri olyan labdarúgó volt, aki mindig példaképül szolgált — és ma is példakép — a labdarúgók előtt. Megérdemli, hogy emlékére rendezzünk tornát. A ter­vünk az, hogy szerdai napokon játsszuk a mérkőzéseket. A környező csapatoknak már említettük tervünket és örömmel fogadták. * Pincehelyen a Bonyhádi Vasas szakosztályvezetője Túrós József, idegesen sétált fel-alá, tartott a mérkőzéstől. Nem is titkolta, nehéz 90 perc vár csapatára. Mint utólag kiderült, kölcsönösen féltek a találkozótól. Néhány pincehelyi szurkoló nem is titkolta: a Bonyhád jobb csapat és ha kikapnának, sem kellene szégyellni. Nem a harmadik-negyedik helyen lévő csapatokat kell legyőzni, hanem elsősorban az ellenlábasokat, a középmezőnyben lévőket. A pincehelyi pályáról csak annyit: a megyében az egyik legszerencsésebb fekvésű, ahol közvetlen eső után már lehet játszani, talán soha nincs rajta sár. * Kellemes meglepetés ért Simontornyán: viszonylag szá­raz volt a talaj. Persze ez nem a véletlen műve. A pálya keleti oldalán vízelvezető árkot készítettek és így pocsolya helyett jó talaj várta a két csapatot. Jólesik hallani, amikor egy csapatot biztatnak, de vissza­taszító, amikor ezt részeg teszi. A simontornyaiak egymástól kérdezték: „ki ez? Ki ez?” Amikor a hajrát megtoldotta az­zal, hogy TÁÉV, rögtön kiderült, hogy szekszárdi az illető. Annyi bizonyos, nem vált a szekszárdi csapat dicsőségére, hogy ilyen ittas szurkolót vittek magukkal. Minden bizonnyal a jövőben ők is megnézik, kit vesznek fel autóbuszukra. * Tengelicen 0:0-val fejeződött be az első félidő és a szü­netben a játékosok egy kivételével az öltözőbe mentek. A tengelici csapatból Csapó a pályán maradt és lehajtott fejjel járkált fel-alá. Először még arra gondoltunk, hogy négylevelű lóhert keres, mely meghozza csapatának a szerencsét, de ké­sőbb kiderült, nem erről van szó. A játék hevében valahogy elszakadt, vagy kikapcsolódott a nyaklánca és azt kereste. Mire játékostársai visszajöttek, már megvolt a nyaklánc, mely Csapó ázerint a kabalája — szerencsét hoz. Ezúttal nem hozott szerencsét a nyaklánc, mert a máso­dik félidőben nem tudták megismételni az első 45 percben nyújtott lelkes, jó játékot, így a Kisdorog rövid időn belül már 2:0-ra vezetett. Losonczi edző is csak ettől kezdve nyu­godott meg a kispadon. De amikor a tengeliciek is a hálóba lőttek, a kisdorogiak mestere ismét emelt hangon beszélt és korholta játékosait. Igen, ő jól tudja, hogy 2:0-ás vezetés még nem jelent győzelmet. * A tavaszi idény első fordulóján viszonylag nyugodt lég­körben és gondosan előkészített pályán került sor a találko­zókra. Igaz, akadt kiállítás is, na de ez a labdarúgás vele­járója. Reméljük, legközelebb kevesebb lesz. íaróczy győzelme Természetjárás A sportág helyzetéről tárgyalnak Az összes sportág közül a természetjárás az, melyhez nem kell külön sportlétesít­mény és az egészség meg­óvása szempontjából a leg­jobb, s emellett egész éven át űzhető. Sajnos megyénk­ben a természetjárás nem áll azon a szinten, melyen a kö­rülményeket figyelembe vé­ve lehetne. Elég ha csak ar­ra gondolunk; nálunk is van­nak erdők, hegyek, egyre több kirándulóközpont ala­kul. A természetjáró-szakosz­tályok száma ezzel szemben nem emelkedik, sőt a meg­lévők egy része is csak papí­ron működik. Egyedül az biztató, hogy a megyében ti­zenhat középiskolában van természetjáró-szakosztály. A természetbarát-szövet­ség március 5-én, vasárnap 10 órai kezdettel kibővített elnökségi ülésen tárgyalja a sportág jelenlegi helyzeté« és a legsürgősebb tennivaló­kat. Mint Bucsányi György, a szövetség elnöke elmondta, a közelmúlt hetekben fel­mérést akartak végezni azzal kapcsolatban, hogyan is ál­lunk megyénkben e sportág terén. A megkérdezett egye­sületek többsége azonban még csak nem is reagált a szövetség felhívására. A szövetség kimutatása szerint a Szekszárdi Spar- tacusnál, a Simontornyai BTC-nél, a Paksi Konzerv­gyárnál működik természet- járó szakosztály. A lengyeli motoros túraszakosztály ugyan létezik, de tavaly nem igazolt versenyzőt, éppúgy mint a Bonyhádi Zománc­gyár. Ami az érdekesség: Bonyhádon decemberben megalakult a járási szövet­ség is. Dombóvárott a Spartacus közgyűlésén elhangzott a ter­mészetjáró-szakosztályról szóló értékelés. Abból úgy látszott, hogy egy életképes szakosztályról van szó. A meglepetés akkor ért ben­nünket, amikor a szakosztály vezetőjével, Kővári Gábor­ral beszéltünk. — Én vagyok a szakosz­tályvezető és lassan a szak­osztály is. Közel egy éve, hogy utoljára voltunk termé­szetjáráson. A tagok lassan elmaradtak és egyre keve­sebb a remény, hogy sikerül újjászervezni. Az anyagiak­kal nincs különösebb gon­dunk, de az elfoglaltságom nem tette lehetővé, hogy többet foglalkozzam a szak­osztály gondjaival. Talán megkísérlem még egyszer és ha sikerül, akkor esetleg csi­nálunk valamit. Simontornyán Horváth La- josné a szakosztályvezető. Tőle tudjuk, hogy az utolsó túrájukat augusztusban ren­dezték. Nyíregyházával és környékével ismerkedtek négy napon át. A program­ban gyalogtúrák is szerepel­tek. Most szervezik a már­cius közepére tervezett túrát. A budai hegyekbe látogatnak. Pakson a konzervgyárban Bernát Lajos a szakosztály- vezető. Mint elmondta: ta­valy májusban Zalaegerszeg, Kőszeg, Sopron, Győr útvo­nalon háromnapos kirándu­lást tettek, június elején Csehszlovákiában voltak. Az­óta nem volt közös túrájuk. Talán a három példa is bizonyítja, hogy a szakosztá­lyi élet túlságosan messze van attól, hogy elégedettek lehessünk. Az lenne az ideá­lis, ha legalább kéthetenként — tehát rendszeresen — ki­sebb túrákat szerveznének, tartanának. A külföldi túrá­kat csak azok számára kelle­ne jóváhagyni, akik egy bi­zonyos számú hazai kirándu­láson is részt vesznek. Csak így lehetne elérni, hogy meg­közelítsük azt a szervezett­séget, mely a szakosztály fo­galom alapfeltétele. A természetbarát-szövetség vasárnapi ülésén lesz min vitatkozni. Annyi bizonyos; a szövetség vezetői jól tud­ják, mi lenne az ideális, de ez egymagában kevés, ha a szakosztályok nem élnek a lehetőséggel. Sajnos a sport­köri vezetők is belenyugsza­nak az évi két-három autó­buszos kirándulásba, melyet aztán elkönyvelnek a termé­szetjáró-szakosztály számlá­jára és nem utolsósorban költségére. Közeledik a jó idő, a ta­vasz. Ha már«-a téli hónapok adta lehetőségeket kihaszná­latlanul hagytuk, szervezzük újjá a szakosztályokat, hív­junk oda olyan sportembere­ket, akik szívesen töltik sza­bad idejük egy részét a ter­mészetben. Taróczy Balázs nyerte az USA Ocean City városában rendezett nemzetközi tenisz- verseny nagydíját (Képtávírónkon érkezett.) Teremfoci Pakson az Atomerőmű Vállalat dolgozói labdarúgó-bajnokságot rendeztek a PSE termében. Hat csapat vett részt a küzdelemsoro­zatban, ahol a következő vég­eredmény született: l. Vegyes csapat, 2. Gépműhely, 3. Lakatos­üzem, 4. Vegyészeti osztály. 5. Kazánműhely, 6. Villamosmű­hely. A vasárnap! napfény mér sok embert csalt a szabadba. Fel­vételünk Tamási és Dombóvár között, az autóspihenőben készük. Húzd meg! Labdavezetés partvisnyéllel

Next

/
Thumbnails
Contents