Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-04 / 54. szám
2 ^PÚJSÁG 1978. március 4. Tartalmas, gyümölcsöző vita B. Ponomarjov a kb-titkárok budapesti tanácskozásáról Jánossy Lajos 1912-1978 i/ Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy március 2-án, szívroham következtében elhunyt Jánossy Lajos elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Központi Fizikai Kutató Intézet volt igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Jánossy Lajos elvtárs temetése március 8-án (szerdán) 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkás- mozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai és munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. MSZMP Központi Bizottsága, Magyar Tudományos Akadémia, Központi Fizikai Kutató Intézet Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára nyilatkozatot adott a Pravdának a testvérpártok központi bizottsági titkárainak Budapesten megtartott tanácskozásáról. — Küldöttségünk — mondotta — elégedett a tanácskozás menetével és eredményével. Véleményünk szerint a tanácskozás meghatározó szerepet tölt be a testvérpártok együttműködésének további fejlesztésében az eszmei-politikai területen. — A vita központi kérdése az volt, hogyan őrizzük meg és szilárdítsuk meg a békét, hogyan akadályozzuk meg a nukleáris katasztrófát. Az elvtársak arról beszéltek, hogy még tevékenyebben, kezdeményezőbben kell fellépnünk, el kell érnünk közös céljaink megvalósulását. A béke megszilárdítása országaink, pártjaink számára elsőrendű feladat, és erről világosan szóltunk a közleményben. Az SZKP Központi Bizottsága, élén L. I. Brezs- nyev elvtárssal, mindent megtesz e történelmi fontosságú feladat megoldásáért. — A tanácskozás valamennyi felszólalója rámutatott: ahhoz, hogy megőrizzük a békét, elhárítsuk a háború fenyegetését, még következetesebben és szilárdabban kell gondoskodnunk a politikai enyhülés megszilárdulásáról, arról, hogy az katonai enyhü. léssel egészüljön ki. A találkozón részt vett pártok kijelentették, hogy ezen a téren még energikusabban tevékenykednek mind politikai téren, mind pedig abban, hogy ideológiailag támasszák alá az enyhülés érdekében végzett gyakorlati tevékenységünket. — Az enyhülés zsákutcába juthat, ha nem érjük el a fegyverkezési verseny megszüntetését, nem keressük a leszereléshez vezető utakat. — A tanácskozáson részt vett valamennyi párt egyetértett abban, hogy a békéért és a haladásért vívott harc legfontosabb eleme: az igazság terjesztése a létező szocializmusról, sikereiről, a kapitalista rendszerrel szembeni fölényéről. A vita során erről számos érdekes megállapítás hangzott el. — A felszólalók aláhúzták, hogy az emberiség e legfontosabb létkérdéseinek megoldásában a kommunisták fontos szerepet hivatottak betölteni. Az osztályellenség is tudja ezt, éppen ezért törekszik minden eszközzel arra, hogy megingassa a kommunista mozgalmat, elválassza egymástól a kommunista pártokat, gyengítse azt a képességüket, hogy összeforrottan lépnek föl. Az imperializmus ebben látja az egyik legfontosabb utat arra, hogy ártson az enyhülésnek, megingassa a békeszerető erők pozícióit. — A tanácskozáson részt vett pártok kifejezésre juttatták, hogy szolidárisak a nem szocialista országok testvérpártjaival, támogatják az imperializmus ellen a békéért, a népek biztonságáért, a szocializmusért vívott harcukat. A találkozón nagy figyelmet szenteltek a nemzeti felszabadító mozgalom problémáinak. Ez teljességgel érthető is, hiszen a mozgalom most fejlődésének igen felelősség- teljes szakaszát éli át. Szó volt arról, hogy fokozni kell a figyelmet az úgynevezett harmadik világban, különösen pedig a felszabadító harc legizzóbb pontján végbemenő folyamatok iránt. — Végül felhívták a figyelmet arra, hogy az imperializmus felélénkítette a szocializmus elleni, a kommunista mozgalom elleni, a társadalmi haladás és a béke elleni propagandáját. Tulajdonképpen ezek nem jelentenek kü- lön-külön irányvonalat az imperializmus propagandájában, egy és ugyanazon irányvonal megnyilvánulásai, hiszen nap. jainkban nincs olyan béke- és haladásellenes állásfoglalás, ami ne lenne egyben kommunistaellenes is. És megfordítva: minden kommunistaelle- nes diverzió kárt okoz a békének és a haladásnak is. .Ezért, ahogyan azt a felszólaló elvtársak hangoztatták, a béke és a haladás védelme elválaszthatatlanul összekapcsolódik az imperialista ideológia, a kommunistaellenes. ség ellen vívott harccal. — A vita érdekes, tartalmas és gyümölcsöző volt, a találkozót jól szervezték meg. Ebben nagy érdeme van a Vendéglátó pártnak, a Magyar Szocialista Munkáspártnak, amelynek valamennyien őszinte hálánkat fejezzük ki — mondotta befejezésül a Pravdának adott nyilatkozatában Borisz Ponomarjov. KSZE-taggazdaságok tanácskozása A kozmikus technika alkalmazása Tegnap délelőtt Szekszár- don, a Babits Mihály Megyei Művelődési Központban tanácskozást tartott a KSZE növénytermelési rendszer. A tanácskozáson a rendszer 136 partnergazdasága képviseltette magát. Lakatos Csaba a termelési rendszer vezetője beszámolójában elmondotta: a rendszer az elmúlt évben dinamikusan fejlődött. A szerződött terület nagysága idén 287 538 hektár, az egy partnergazdaságra jutó átlagos terület pedig 2114 hektár. A szerződött növények közül elsősorban a búza-, a napraforgó-, valamint a lucernaterület növekedése volt a legnagyobb; a kukoricaterület csak mérsékelten nőtt. Tolna megye 18 mezőgazda- sági termelőszövetkezete és 5 állami gazdasága termel a rendszer keretén belül, ösz- szesen 45 630 hektár területen. New Yorkban befejezte munkáját az ENSZ világűrbizottsága tudományos-mű. szaki albizottságának 15. ülésszaka. A tanácskozáson — mint Jevgenyij Fjodorov akadémikus, a szovjet delegáció vezetője a TASZSZ tudósítójának elmondta — a kozmikus technikának az egész em. beriség érdekében történő alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket, egyebek között a föld természeti kincseinek a világűrből való felderítését vitatták meg. A tanácskozás záróülésén a résztvevők szívélyesen üdvö. zölték Csehszlovákia és a Szovjetunió kormányát és az ülésszakon részt vevő küldőt, ségét, az első csehszlovák űrhajóst szállító „Szojuz—28” sikeres startja alkalmából. Konsztantyin Ruszakov budapesti látogatása Konsztantyin Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságának titkára hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban. Fogadta őt Kádár János, az MSZMP KB első titkára. (Képtávírónkon érkezett) Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására március 2-án és 3-án hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartózkodott Konsztantyin Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságának titkára. Fogadta őt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón áttekintették a magyar—szovjet baráti kapcsolatok és sokoldalú együttműködés időszerű kérdéseit, és megvitatták a nemzetközi helyzet néhány problémáját. Konsztantyin Ruszakovval megbeszélést folytatott Gye- nes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A találkozókon részt vett Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Konsztantyin Ruszakov és kísérete pénteken elutazott hazánkból. • • Összekapcsolták a Szojuz-28-at a Szaljut-6 űrállomással (Folytatás az 1. oldalról) szej Gubarev és Vladimir Re_ mek végrehajtotta azt a szűk. séges korrekciós manővert, amellyel az űrállomás közelébe juttatták űrhajójukat. Innen kezdve már az automatikus berendezéseik vették át az irányítást, rádiótechnikai és egyéb berendezésekkel az űrállomás közvetlen közelébe vitték az űrhajót, amelyet Romanyenko és Grecsko korábban megfelelő orientációval a kívánt, helyzetbe hozott. Az összekapcsolás amelyet a földi irányítóközpontból televízión követtek — a kamera az űrállomáson működött — teljesen a megadott és többször sikerrel megvalósított program szerint mentvégbe: közvetlen közelébe érve az űrhajó egészen kis sebességgel közelítette meg az űrállomást, az összekapcsoló berendezés orra lassan becsúszott a Szal- jut—6 megfelelően kimunkált kapcsolórészébe és a mechanikus berendezések összekapcsolódtak. A kanadai gyűjtózsinőr Quebec elszakad? „Az Egyesült Államok határaitól északra politikai pokolgép ketyeg.” Ezekkel a drámai szavakkal kezdte az egyik legnagyobb amerikai hírmagazin a kanadai helyzetről szóló beszámolóját. Kanada gazdasági helyzete is okot adhatna az aggodalomra. Február utolsó hetében az ország fővárosában, Ottawában a kormány tagjai és a tartományok vezetői rendkívüli értekezletet tartottak. A fő kérdés: a rendkívül magas, a dolgozó lakosság csaknem 9 százalékát érintő munkanélküliség és a 10 százalékos infláció gondjainak megvitatása volt. Kanada közvetlen gazdasági gondjai azonban csak másodlagos jelentőségűek ahhoz a problémához képest, amely valójában az ország egységét fenyegeti és felveti az Észak- Amerikában kialakult politikai és stratégiai viszonyok gyökeres megváltozásának lehetőségét. A SZAKÍTÓPRÓBA Ez a fenyegetés: az ország területileg legnagyobb tartományának, Quebecnek elszakadási törekvése. A szakítópróbára 1979 folyamán, egy pontosan még meg nem határozott időben kerül sor, amikor Quebec jelenlegi tartományi kormánya népszavazást rendez. Senki sem tudja természetesen, hogy mi lesz a válasz az 1979-es kérdésre. Csak annyi bizonyos, hogy 1978 eseményei és nem utolsósorban a gazdasági helyzet alakulása döntően befolyásolhatják majd a légkört. Quebec elszakadási törekvései a 60-as évek elején kezdtek kiéleződni. Elterjedésüket számos gazdasági és politikai-lélektani tényező magyarázta. Kanadának 23 millió lakosa van. A lakosság négyötödének angol az első vagy egyetlen nyelve és ráadásul Kanada több ezer kilométeres déli határán keresztül szüntelenül ki van téve az Egyesült Államokból északra áradó gazdasági és kulturális hatásoknak. Quebec tartományban 6 millió körül van a lakosság száma. Ebből 4,8 millió a csak, vagy elsősorban franciául beszélő lakos. Ez a helyzet eleve létrehozott egy politikai-kulturális feszültséget, amelyben a fő ütközési pont a francia nyelv védelme volt. A küzdelmet kiélezte, hogy 1967-ben de Gaulle tábornok, akkori francia elnök kanadai látogatása során „Éljen a szabad Quebec” kiáltással üdvözölte a tartomány lakóit — ezzel azt a benyomást keltve, mintha Franciaország a nemzetközi politikai színtéren Quebec Kanadától való elszakadását támogatná. A szeparatista Québeci Párt (P. Q.) az 1976-ban tartott választásokon megszerezte a szavazatok 41 százalékát, ami lehetővé tette, hogy e relatív többség alapján a párt vezetője, René Lévesque alapítson tartományi kormányt. A GAZDASÁGI ALAP A politikai—lélektani tényezők mellett rendkívül erőteljes gazdasági alapja is van a québeci szeparatista áramlatok erősödésének. A tartomány nagyobb mint Franciaország és Spanyol- ország együttesen. Lakóinak 80 százaléka a csaknem 3 milliós Montreal városát körülvevő 400 kilométeres körben él. Quebec rendkívül gazdag természeti kincsekben: a tőkés világ azbeszttermelésének 80 százalékát adja, egyike a világ legnagyobb alumíniumtermelőinek. Ezen kívül hatalmas vasérc-, réz- és horganykészletei vannak. Emellett bőséges energiaforrásokkal (elsősorban vízi energiával) rendelkezik. A tartomány bruttó terméke évenként 45 milliárd dollár körül van, s ez Kanada teljes nemzeti össztermékének 23 százaléka. Ezzel Quebec a második helyen áll a nála jóval gazdagabb és egyértelműen angol nyelvű Ontario tartomány mögött, amely Kanada alapvető ipari és üzleti bázisa. Éppen ez a helyzet vezet súlyos gazdasági nézet- különbségekhez. Quebec gazdaságának döntő része ugyanis angol—kanadai, illetőleg USA-érdekeltségű monopóliumok kezében volt és van ma is. (Quebec 100 legnagyobb magánvállalata közül 91-ben nem éri el a francia-kanadai menedzserek száma a 10 százalékot.) Emellett természetesen a nagy amerikai monopóliumok, amelyek voltaképpen meghatározó szerepet játszanak Kanada Gazdaságában, szívesebben dolgoznak az angol kanadai cégeken keresztül. Ezt a gazdasági helyzetet kívánta megváltoztatni a P. Q. kormánya által hozott törvény, amely szerint Que- becben a tartományi kormánnyal lebonyolított minden tárgyalást francia nyelven kell folytatni és francia az üzleti világ nyelve is. Ez a döntés máris azt eredményezte, hogy a legnagyobb vállalatok, valamint az amerikai multinacionális trösztök kivonták erőiket Quebec- ből, elsősorban Ontario tartományba. USA-NYOMÁS Nyílt kérdés természetesen, hogy a tartomány lakossága mennyiben követi majd Lévesque kormányát a megkezdett úton. Az kétségtelennek tűnik, hogy sokoldalú gazdasági és politikai nyomás nehezedik majd Quebecre a szeparatista törekvések féken tartása érdekében. Ennek a nyomásnak a forrása elsősorban az Egyesült Államok lesz, amelynek kanadai beruházásai körülbelül 30 milliárd dollárt tesznek ki. Ráadásul Washington számára katonai szempontból is lényeges a jelenlegi kanadai politikai struktúra fenntartása. Az észak-amerikai légvédelmi rendszer (NÓRÁD) hálózata Kanadán húzódik keresztül és ennek egyik legérzékenyebb szektora éppen Quebec tartományban van. Hasonló okok miatt itt állomásozik a kanadai légierő több mint egyharmada. 1978 ezért döntő esztendő lesz Kanada szempontjából. Ebben az évben kell megoldani azokat a gazdasági nehézségeket és megalapozni azokat a politikai kompromisszumokat, amelyek hatálytalaníthatják a „québeci pokolgépet”. C-i-e)
