Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-30 / 75. szám

XXVIII évfolyam, 75. szám ÁRA: 0,80 Ft 1978. március 30., csütörtök Mai számunkból ÁTJELENTKEZÉS A KÖRZETI PÁRTSZERVEZETEKBE (3. old.) AZ ELSŐ TALÁLKOZÁS (4. old.) ÖN KÉRDEZ, MI VÁLASZOLUNK (4. old.) AMI A REKORDTERMÉS MÖGÖTT VAN (5. old.) Ötödször Szekszárdon Ifjúsági írók tanácskozása Tatay Sándor megnyitó beszédét mondja mezőgazdaságban — Miért éppen Szekszár­don? — kérdezhetné, aki ka- jánkodni akar. Vissza lehetne kérdezni: — Miért ne éppen Szekszárdon? Tényként fo­gadhatjuk el, hogy Babits szülővárosa immár haladó­nak mondható hagyományt teremtett az ifjúsági írók ta­nácskozásainak többé-kevés- bé rendszeres időszakonként történő rendezésével. Ahogy Tatay Sándor író mondotta, „haza jönnek Szekszárdra”, és ennek csak örülni lehet. Még akkor is, ha mint min­den rendezvénynél, itt se hiányoztak az apróbb- nagyobb technikai hibák. Kedden délután író—olvasó találkozókkal kezdődött. Va­lamennyin természetesen nem vehettünk részt, de a megyei könyvtárbelieken igen. Az egyik teremben Fá­bián Zoltán és Molnár Zoltán találkozott fiatal olvasóival, a másikban Janikovszky Éva a gyerekekkel és szülőkkel. Ez utóbbi találkozást szinte tö­kéletesnek is lehetett volna mondani, főleg, ha utóbb a megyei gyerekkönyvtár veze­tőjét is meghívják a szőkébb könyvtárosi szakma szem­pontjából is fontos tanácsko­zásra. A Babits Mihály Megyei Művelődési Központ földszin­ti termében Gubicza Lajosné megyei úttörőtitkár köszöntő szavai után Tatay Sándor üd­vözölte a megjelenteket, majd a tanácskozás elnöki tisztét — immár szokás szerint — Bárány Tamás vette át. A téma: „Erkölcsi normák és mai valóságunk” akár vaskos kötetet is megérdemelne. Ilyen kiadására, éppúgy, mint korábban, az írószövetség jó­voltából remélhetőleg az idén is sor kerül. Bevezető, vita­indító előadást Oszter György professzor tartott, aki az eti- kum és esztétikum egységé­vel, az irodalommal, annak erkölcsi tartalmával és min­dennek a különböző történel­mi korok során kialakult vál­tozásaival foglalkozott. A szép, jó és igaz egysége nagy­jából a felvilágosodás koráig élt, majd egyre inkább elkö­vetkezett a művészet diffe­renciálódásának ideje — az irodalomban is. A bevezető előadáshoz Lengyel Balázs korreferátuma csatlakozott, majd hozzászólások következ­tek. Az ifjúsági írók ötödik szekszárdi tanácskozása a délutáni órákig tartott. Ma író vendégeink az atom­erőművet, a születő „atom­várost” tekintik meg és a simontornyai vár, az ottani közművelődési intézmények meglátogatásával zárják programjukat. A folytatás jö­vőre következik, amikor az előzetes tervek szerint a me­gye ifjúsági szervezetei a „gyermekek éve” alkalmából „gyerekkönyvhét” rendezésé­vel próbálkoznak majd. O. I. Fotó: Cz. S. Tavasz a A Központi Bizottság meg­állapította : a szövetkezeti parasztság, a munkásosztály, egész népünk erőfeszítései gazdag eredményt hoztak a magyar mezőgazdaság felvi­rágoztatásában. Most az a teendőnk, hogy az elért eredményeket megszilárdít­suk és továbbfejlesszük. (Az MSZMP KB 1978. március 15-i határozatából.) Tolna megye élelmiszer- gazdaságában ennek a szel­lemében kezdődött és folyik eredményesen a munka. A tavaszi helyzetkép bíztató, a termelőszövetkezetek, állami gazdaságók dolgozói nagy szorgalommal végzik a mun­kát. Alábbi tudósításaink er­ről adnak számot. TÖBB GYÜMÖLCS — TÖBB TELEPÍTÉS Az Alsótengelici Állami Gazdaság alsópéli kerületé­ben Nagy János igazgató bíztató eredményekről adha­tott számot. Hiszen a nagy- kiterjedésű gyümölcsösben majdnem minden tavaszi munkát elvégeztek. Befejez­ték a metszést, a talajmun­kát, a permetezést, és vissza mindössze néhány hektáron a talaj lezárás van. Tehát lé­nyegében a megye legna­gyobb gyümölcsösében a ta­vaszi munkát befejezték, s az idő zaknak és a növényi ápolási technológiának meg­felelő folyamatos munka van hátra. A gazdaság gyümölcsösét az ötvenes évek végén, ille­tőleg a hatvanas évek elején telepítették, az összeterület 258 hektár. Ebből 17 hektár cseresznye, 12 meggy, 69 kajszi, 40 körte, 60 ősziba­rack és 59 héktáron almás terül el. 1976-ban kezdték a gyümölcsös rekontstrukció- ját, s ezzel egyidejűleg kise­lejteztek 27 hektár ősziba­rackot és 29 hektár almát. Helyette 1976-ban 40 hektá­ron kajszit, és 1977-ben ugyancsak 40 hektáron kaj­szit telepítettek, idén ősszel 50 hektár új szilvást telepí­tenek, majd ennek az ötéves tervnek a további részében még húsz hektár őszibarac­kot is ültetnek. Az idei telet jól vészelték át a termő gyümölcsfák. A fák berakodottsága, a termő­rügyek képzése jó. A termés- kilátások ezek alapján jók, ámbár mindenki tudja, hogy a gyümölcsöt sok veszedelem fenyegeti. Ne mondjunk mást, a húsvéti fagyok már­is kárt okoztak a pattanó rü­gyekben. A kár néhány nap múltán deríthető fel. Tavaly egyébként jelentős fagykár volt a gazdaság gyümölcsö­seiben. A telepítések jó sikerűitek, a fiatal növények állapota jó, a termőfák is megfelelő­ek, hogy a tervezett gyü­mölcstermelési mennyiséget, illetőleg bevételt idén elér­hessék. (Folyt, a 3. oldalon.) Felsőnyéken is szépen haladnak a tavaszi mezőgazdasá­gi munkák végzésével. A felsőnyéki Egyetértés Termelő- szövetkezetben 600 hektáron termelnek búzát, jelenleg a gyűrűshengerezést és fejtrágyázást végzik. A 120 hektáros borsóföldön a talajelőkészítés kész és már a vetés is a végéhez közeledik. (Képünkön.) A cukorrépa vegyszerezé­sét, a lucerna fogasolását, és a 30 hektáros szőlő metszé­sét befejezték. Gondot okoz a közös gazdaságnak, hogy a kukoricához és a napraforgóhoz a kálisó és a komplex műtrágya hiányzik, ez hátráltatja a munkát A Német Szocialista Egységpárt küldöttsége Dombóváron és Szekszárdon Leonyid Brezsnyev utazása Szibériában és Távol-Keleten Tegnap, a kora délelőtti órákban látogatott Dombó­várra a Német Szocialista Egységpárt Karl-Marx-Stadt megyei bizottságának három­tagú delegációja, mely — mint arról tudósítottunk — Siegfried Lorenznek, a köz­ponti bizottság tagjának, a megyei bizottság első titká­rának vezetésével tartózko­dik szűkebb hazánkban. A küldöttség Horváth József­nek, az MSZMP megyei bi­zottsága titkárának kíséreté­ben érkezett Dombóváron a városi pártbizottságra, ahol Gyuricza István első titkár és Vidóczy László, a városi tanács elnöke fogadta a ven­dégeket. A városi pártbizott­ság első titkára az üdvözlése­ket követően a város és a vá. ros környéki községek társa­dalmi, politikai helyzetéről tájékoztatta testvérmegyénk képviselőit. Később Vidóczy László tanácselnök a városi tanács munkájával, a városi tanács és a város környéki községek újszerű közigazga­tási kapcsolatával ismertette meg a mindkét tájékoztatót nagy figyelemmel hallgató német elvtársakat. A baráti eszmecsere jó bevezetője volt a további ismerkedésnek, melynek következő állomá­sán, az Alkotmány Mgtsz komplex sertéstenyésztési te­lepén Szőke Géza tsz-elnök és Bor János, a termelőszö­vetkezet párttitkára üdvözöl­te a vendégeket, Lehőcz Já­nos telepvezető és Frezik Ist­vánná, a Magyar Népköztár­saság Kiváló Brigádja cím­mel kitüntetett Gagarin bri­gád vezetőjének társaságá­ban. Itt, a termelőszövetkezet elnöke a közös gazdaság múlt évi termelési eredmé­nyeiről adott igen tömör és tiszteletet ébresztő számada­tokkal dokumentált tájékoz­tatót. A 2600 hektáros gazda­ság növénytermesztésének el­múlt évi árbevétele 32 millió forint volt, míg a sertés- és szarvasmarha-tenyésztés, il­letve tejtermelés árbevétele 34 millió. Az ez évi tervekről szólva a termelőszövetkezet elnöke elmondotta, hogy el kívánják érni a tehenenkénti 7 ezer literes tejhozamot. A vendégek ezután meg­nézték a sertéstenyésztési te­lepet, majd mielőtt a delegá­ció folytatta volna útját a Holstein-Friz szarvasmarha­telepre, a Gagarin brigád naplójába tett bejegyzésében Siegfried Lorenz elismerését fejezte ki a telepen látotta­kért, jó egészséget, sok sze­mélyes boldogságot és továb­bi sok sikert kívánt az itt dolgozó kollektívának. Délután a vendégek a vá­rossal ismerkedve megtekin­tették a lakótelepi építkezé­seket, a Béke parkot — vé­gül rövid látogatást tettek Gunarason. A küldöttség Dombóvár párt- és állami életének vezetőitől hasznosan eltöltött nap után vett búcsút a késő délutáni órákban. Szekszárdra érkezve, a dele­gációhoz csatlakozott Ger- f hardt Reinert, az NDK buda­pesti nagykövete és Günter Raboldt nagykövetségi III. titkár, akiket az MSZMP megyei székházában K. Papp József, a megyei pártbizott­ság első titkára és dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára fogadott. A Német Szocialista Egységpárt Karl- .Marx-Stadt megyei bizottsá­gának küldöttsége Reinert nagykövettel ezután felkeres­te a Szekszárdi Állami Gaz­daságot, ahol a rövid üzem- látogatást megelőzően Bállá Antal igazgató ismertette a gazdaság tevékenységét. A delegáció ma Pakson az atomerőmű építkezését kere­si fel. Valamennyi szovjet lap szerdán első oldalán ad hírt arról, hogy Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke többnapos utazást tesz Szi­bériában és a Szovjetunió távol-keleti vidékein. Szibéria és a távol-keleti országrészek mind nagyobb A Panama-szerződések kongresszusi ratifikálása és a nicaraguai helyzet határozza meg az Egyesült Államok és a latin-amerikai országok vi­szonyát — hangoztatta Carter elnökkel folytatott első tár­gyalása során Carlos Andres Perez venezuelai államfő. A venezuelai elnök figyelmez­tette Cartert, hogy a Panama­szerződések olyan megváltoz-. tatása, amely sértheti a kö­zép-amerikai ország méltósá­gát és szuverenitását, kedve­zőtlenül befolyásolhatja a latin-amerikai államok és az Egyesült Államok kapcsola­tait. James Carter amerikai el­nök 90 perces tanácskozást súlyt kapnak a Szovjetunió gazdasági életében. A Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak XXV. kongresszusán Leonyid Brezsnyev előadói beszédében külön is foglalko­zott a szibériai területek fej­lesztésének távlataival. Az SZKP KB főtitkára több fontosabb központot keres fel útja során. folytatott a venezuelai állam­fővel. A tárgyalás középpont­jában a Panama-szerződés melett a nicaraguai helyzet állt. Carlos Andres Perez fel­hívta az Egyesült Államok fi­gyelmét az emberi jogok sú­lyos megsértésére Nicaraguá­ban. Carter amerikai elnök szer­dán beszédet mondott a ve­nezuelai kongresszus előtt. Főként a fejlett ipari orszá­gok és a fejlődő országok kapcsolatával foglalkozott, s felszólította a világ országait: tegyenek meg mindent a vi­lággazdasági problémák meg­oldásáért. Vendégek és vendéglátók az Alkotmány Tsz-ben Carter Venezuelában

Next

/
Thumbnails
Contents