Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-26 / 73. szám
8 ^fÉPÚJSÁG 1978. március 26. Életszínvonal itt és ott Kiegészítés a számtanhoz Átlagkereset: Min. kereset: USA SZU USA SZU yjJWf níwm Adók 12 6 6 0 u///II[Ili Lakbér 24 7 28 7 /////////III \\\\\\\\\vv Közlekedés 12 3 10 5 Biztosítás, takarékosság, tagdíjak 7 3 4 1 Egészségügy, kiadások a gyermekekre 5 1 6 keveA Szovjetunióban egyelőre sebb még nem olyan magas az mint 1 életszínvonal mint szeretVásárlások, nénk. De nem is olyan alaszolgáltatási díjak 40 80 46 több csony, mint sokan Nyugaton mint 86 elképzelik. összesen: 100 100 100 100 Az életszínvonal bonyolult fogalom, sokszor mégis egyetlen mutatóra egyszerűsítik. Mérésére azt az időegységet veszik alapul, amit például egy szovjet és egy amerikai le kell hogy dolgozzék egy-egy árucikk megvételéért. Ily módon egyetlen számtani művelet alapján vélik bizonyítani, hogy a Szovjetunióban a dolgozók sokkal rosszabbul élnek, mint az Egyesült Államokban. Ez a módszer egyszerűségével meggyőzőnek tűnik. A számtanban azonban négy alapművelet van és a különböző társadalmi rendszerekben a vásárlóképesség mechanikus egybevetése — enyhén szólva — nem túl tudományos módszer. A Szovjetunióban és az Egyesült Államokban különböző az emberek fizetése, az amerikaiaké jóval magasabb. De más és más módon is költik el azt. Az alábbi táblázat a szovjet és az amerikai családi kiadások struktúráját fejezi ki százalékban. Ezt a táblázatot L. Turd- gen amerikai közgazdász készítette néhány évvel ezelőtt, de még ez is jelzi, hogy a szovjet munkás keresetének négyötödét költi vásárlásra és szolgáltatásokra, míg az amerikai a kereset kétötödét. A kiadások ilyen nyilvánvaló összetétele mellett több mint kétséges, hogy a nominálbérből kiindulva, ki lehet számítani a szovjet és az amerikai lakosság reális vásárlóképességét. Ez a módszer legalább kétszeresen csökkenti a szovjet dolgozók valódi életszínvonalát. Turdgen táblázata a Szovjetuniót illetően lényegében a mai helyzetet is tükrözi, bár jóval nagyobb hányadot — mintegy kétszerest számított a lakbérre, és csökkentette a megtakarítások arányát. Az amerikai család nem vásárlási kiadásainak aránya valamennyi tételt illetően (adók, lakbér, orvosi költség, közlekedési díjak) azóta néhány pontot emelkedett. Az utóbbi két évben például az Egyesült Államokban az orvosi költség több mint 25 százalékkal nőtt, egynegyedével drágább lett a lakbér. Az adók is hasonlóan emelkednek. A Szovjetunióban egészen másfajta stabilitás tanúi lehetünk: az árindex például ma az 1970. évinek 99,6 százaléka. Az adók nem emelkednek: az 1976-ra szóló állami költségvetés bevételeiben ez a tétel mindössze 8,8 százalékot tett ki. A lakbér csaknem 50 esztendeje (1928- tól) nem változott, s a kommunális díjakkal együtt egy átlagos család jövedelmének 3—4 százalékát jelenti. Az orvosi ellátás ingyenes, csakúgy, mint az oktatás minden formája — ez egyébként Turdgen táblázatában nem is tükröződik. Goethe azt mondta, hogy nem a számok vezetik a világot, de megmutatják, miként irányítják azt. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO adatai szerint Nyugaton ma 18,5—20 millió a munkanélküliek száma. Egyiküknek sem könnyebb a helyzete attól, hogy a statisztika szerint átlagban véve jobban él, mint egy szovjet ember. Hiába van százezer üres lakás annak, aki nem tudja azt megfizetni. A szovjet emberek tudják, hogy életükben még sok a nehézség és a gond. De azt is tudják, hogy ma jobban élnek mint tegnap, és holnap jobban fognak élni, mint ma. Ugyanakkor .Nyugaton az élet rendkívül gyors drágulása és az adók emelkedése a lakosság reáljövedelmének csökkenéséhez vezet. Az Egyesült Államokban csupán 1975-ben ez a csökkenés 2,6 százalékos volt. Igaz, az 1975-ös év különösen nehéz volt az amerikai gazdaság számára, az ország a 30-as évek hatalmas depressziója óta a legmélyebb válságot élte át. Mivel magyarázható azonban, hogy 1976-ban, amikor az Egyesült Államok gazdasága felemelkedőben volt, miért csökkent ismét a lakosság reáljövedelme — hivatalos adatok szerint is — 0,8 százalékkal? Gennagyij Piszarevszkij, az APN közgazdasági szemleírója lllapkonyha a sivatagban Ez az első pillantásra közönséges hűtőszekrény napenergiával működik. A Nap energiáját a hűtőszekrény hátoldalán lévő tükörrend' szer gyűjti össze. Az utóbbi évtizedekben a Nap sugárzását közvetlenül elektromos energiává alakító napelemek gyártása sokat fejlődött. A korábban drága, csak kutatási célokat szolgáló berendezések egyre jobban elterjednek a mindennapi életben is. Sokat dolgoznak a kutatók az olyan berendezéseken is, amelyek nem alakítják át a Nap sugárzási energiáját, hanem közvetlenül hasznosítják azt. Elvük igen egyszerű. Ha a napsugár elég energiát szállít ahhoz, hogy bőrünket kellemesen átmelegítse, mit kell vele csinálnunk, hogy például megolvassza a férne' két? A válasz: rendkívüli mértékben össze kell sűríteni a sugarakat. Erre két mód kínálkozik. Az egyik: gyűjtő- lencsével koncentrálja a napsugár energiáját, ennek azonban több hátránya is van. Például az, hogy az üveg anyaga maga is elnyeli az energia egy részét, illetve a legnagyobb eddig készült lencse átmérője is túl kicsi ahhoz, hogy sok sugárnyalábot tudjon „kifogni”. A másik lehetőség, amikor tükrökkel gyűjtik össze a napenergiát. Az eljárás hasonló ahhoz, amit az olimpiai fáklya meggyújtásához használnák. Gömbsüveg vagy forgási paraboloid alakú tükör gyújtópontjában — amennyiben azt a Nap felé fordítjuk — a tárgyakat igen magas hőmérsékletűre melegítjük. Az üzbég tudósok sikerrel oldják meg a Nap munkába fogását. Bebizonyították, hogy segítségével főzni, hegeszteni és fémet önteni is lehet. A sugárenergia képes házak hűtésére vagy fűtésére, gyümölcs és zöldség fagyasztására, szárítására, valamint édesvíz előállítására is. A köztársaság több kolhozában és szovhozában építettek olyan üvegházakat, amelyeket napenegriával működő akkumulátorok üzemeltetnek. Készítettek hordozható konyhákat és édesvíz előállító berendezéseket, hűtőgépeket és más olyan eszközöket, melyek széles körű alkalmazást nyernek a mindennapi életben és a népgazdaságban. A napenergia széles körű felhasználása — különösen az olyan területeken — például sivatagban —, ahol alig van borús nap, és ahová a szokásos energiahordozók nem száltíthatók gazdaságosan, nagy gazdasági megtakarítást jelent. A szirti sassal folytatott vadászat már csak Közép-Ázsiában látható. A vadászok több napot töltenek a sivatagban. A napkonyha segítségével biztosítják a mindennapi meleg élelmet. A napkonyha működő állapotban hatalmas nyitott esernyőre emlékeztet, amelyet a Nap felé fordítanak. A különleges tükör fókuszába helyezik a felmelegítendő ételt. Mongólia „Szőrkecske” A kecsketenyésztés a mongol állattenyésztés hagyományos ágazata, a mezőgazda- sági nagyüzemek bevételének 15 százalékát adja. A doni és a mongol fajta keresztezésével kitenyésztett új „szőrkecske” nagy hosz- not hajt, hiszen a kecskeszőr világszerte keresett. Az anyagi ösztönzés nem kis szerepet játszik az ágazat fejlődésében. Többszörösére emelték a kecskeszőr begyűjtési árát, terven felüli meny- nyiség beszolgáltatásáért pedig az állam 100 százalékos ösztönzési felárat fizet. Az ágazat egyéb termékeinek begyűjtési ára 25—40 százalékkal emelkedett. Magyar-román áruforgalom A magyar—román árucsere-forgalom értéke az idén csaknem 400 millió rubelre emelkedik, s így 16 százalékkal haladja meg a múlt évit. A kölcsönös szállításokban bővül a gépipari termékek aránya, eléri az 57 százalékot. A kooperációs és a szakosítási megállapodások alapján szállítandó áruk volumene is emelkedik. A magyar gépipar főként szerszámgépeket, kohászati berendezéseket, közúti járműveket és részegységeket, élelmiszeripari és könnyűipari gépeket, híradástechnikai műszereket szállít. Románia pedig főként vasúti tehervagonokat, kőolajipari berendezéseket, tehergépkocsikat, építőipari és mező- gazdasági gépeket, erősáramú termékeket és elektronikus részegységeket. A két ország a belkereskedelmi választékcsere keretében 12—12 millió rubel értékű fogyasztási cikkel bővíti a kínálat választékát. Falu cigaretta nélkül „Kérek egy doboz ’Szlance’ cigarettát!” — „Nincs” — a válasz. Hát akkor kérek „BT-t”! — „Az sincs”. — „Hát akkor milyen cigaretta van?” — „Semilyen, mert a falunkban senki sem dohányzik.” Ennek a bolgár falunak a neve Tatarica, a Duna partján van, közel Szilisztra városához. Ebben a faluban soha nem dohányoztak, lakói számára a dohányzás törvényszegés lenne, mert ez itt azoktól az ősapáktól maradt íratlan törvény, akik ezelőtt két évszázaddal telepedtek le itt Oroszországból jövet. Az idő fenntartotta ezeknek a szálas szőke embereknek a szokásait, dalait, nyelvét. Az utcán járva az ember azt hinné, hogy nem a Duna, hanem a Volga partján van... A házépítésben megtartották építészeti stílusukat: faragott fából készült elemekkel a tornácokon, ereszeken, tetejükön szélkakasokkal, homlokzatukkal keletnek fordulva. Cigaretta nincs, de éppen talán, hogy ezt ellensúlyozva, minden házban szívesen fogadják a vendéget egy pohárka borral. A falu lakói híres bortermelők. Szőlészet, halászat, borászat, ez volt a helyi fő- foglalkozás ezelőtt 20 éve még. Manapság már az itteni lakosság is a megyeközpont iparában dolgozik. Sokan mentek mérnöki, tanári, orvosi pályára. Foglalkozásuktól függetlenül vasárnap és ünnepnap mindenki csónakba száll. A vérükben »van a halászat, másutt üresen maradhat a halászháló, de itt soha!... Az emberek és a falu szép földrajzi fekvése gyakran idevonzza a filmeseket. Csak ne legyen dohányzás a filmben!!! Még most is rosszallóan említik egy falubelijük tévészereplését; Sztepan ugyanis pipával mutatkozott a képernyőn. Hiába bizonygatta, hogy nem égett, vége lett a bizalomnak. .. (Sofia—Press — KS) Egy év a lengyel tudományban A neutronoktól a kukoricáig Lengyelországban a PAP hírügynökség már több éve körkérdések alapján állítja össze a tudomány és technika terén elért legkiemelkedőbb eredmények listáját. 1977-et értékelve az alábbi területeket emelték ki. Az első helyre a fizikai eredmények kerültek. A varsói Plamza- és Lézerfizikai Intézetben évek óta kutatásokat végeznek az ellenőrzött termonukleáris folyamatfái kapcsolatban. Az elmúlt évben az említett intézet tudósai Sylwester Kaliski professzor (aki egyszemélyben a Lengyel Népköztársaság felsőoktatási, tudományos és műszaki minisztere) irányításával termonukleáris folyamatból származó neutronokat fejlesztettek a hagyományos robbanóanyagok tiszta, koncentrikus, profilírozott robbantása útján. Ebben a kísérletben a deutérium egymilliomod grammjából 30 millió neutront fejlesztettek. Világviszonylatban ez volt a termonukleáris reakció neutronnyerésének első bejelentett eredménye ezzel a módszerrel, ami a jövő energiaproblémáinak megoldásában új távlatokat nyit . Az orvostudomány területén két esemény keltett különösen nagy érdeklődést. Az Egyesült Államok haditengerészetének orvostudományi kutatóintézetében dolgozó lengyel—amerikai tudóskollektíva felfedezett egy új sejtet, amely a vérképzési folyamatokat szabályozza. Ez a felfedezés, amelynek részese dr. Wies- law Jedrzejczak lengyel orvos, igen nagy jelentőségű a vérképző rendszer különböző megbetegedései okainak feltárásában és az ellenálló- képesség több problémájának megértése szempontjából. A másik jelentős eredmény volt az ún. kardiotokográf megszerkesztése a varsói Orvostechnikai Központban. Ez az elektronikus berendezés regisztrálja az anyaméh ösz- szehúzódásait és a magzat szívlökéseinek pillanatnyi ritmusát. E készülék alkalmazása megelőzheti a halva történő születést, valamint lehetővé teszi a szüléssel járó sérülések megelőzését. Az 1977-es év további tudományos-műszaki eredményei között szerepelnek az eredeti konstrukciójú elektromos szűrők, amelyek a Lengyel Tudományos Akadémia Zabrzéban működő környezetvédelmi intézetében készültek. A szűrők porleválasztó hatékonysága igen magas, méretük azonban az eddig használt hagyományos szűrőknél 30 százalékkal kisebb. Ez módot ad arra, hogy régi üzemekben is alkalmazzák, ahol a helyhiány eddig megnehezítette a hatékony berendezések felszerelését. A tengergazdaság területén kiemelkedő esemény volt a Lengyel Tudományos Akadémia H. Arctról elnevezett déli-sarki kutatóállomása tevékenységének megkezdése a King George szigeten. Ezzel Lengyelország hozzákezdett a gyakorlati munkához: a Déli-sark kutatásához és védelméhez, s e területek gazdasági célokra történő felhasználásához. Az élelmiszergazdaság területén Lengyelország csupán egy eredményt jegyezhet fel, ennek gazdasági jelentősége azonban módfelett nagy. Kidolgozták és bevezették a mezőgazdasági gyakorlatba a kukoricatermesztés új, intenzív módszerét. Ennek jelentőségét az is emeli, hogy ennek az elsőrangú takarmánynövénynek meghonosításával már korábban próbálkoztak, a kísérletek azonban nem hozták meg a várt eredményt. Egy esztendő alatt sok minden történik a tudományban is... JANUSZ BIEN (Interpress—KS)
