Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-19 / 67. szám

12 Képújság 1978. március 19. MAGAZIN i MAGAZIN i MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN . •. ' MAGAZIN W MAGAZIN V' itl MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN JjlF­:» Állatjogi charta Kidolgozták az állati jogok deklarációját, amely rögzíti „minden állat élethez való jogának elismerését”. A char­tát Brüsszelben hozták nyil­vánosságra, az UNESCO és az Állati Jogok Világszövetsége „állatjogi évének” megnyitá­sa alkalmából. A deklaráció egy előszóból és 14 cikkelyből áll, és végleges változatát ál­lítólag október 15-én fogják ünnepélyesen nyilvánosságra hozni. A chartában szerepel a következő: „Minden állat születésétől fogva egyenlő, egyformán joga van az élet­hez”. Ha szükségessé vált egy állat elpusztítása, annak egy pillanat alatt, fájdalom- mentesen és nem félelemkel­tő módon kell történnie. A deklaráció továbbá kimond­ja, hogy minden állatnak jo­ga van a szaporodáshoz, a fajtájának megfelelő szabad­ságban, életkörülmények között és időtartamig való élethez. Tilosak az olyan kí­sérletek, amelyek fizikai vagy pszichikai károkat okoznak. Minden szükségtelen pusztí­tást „élet elleni bűncselek­ménynek” tekintenek. Az 1001. ruha A franciaországi Tou- lonban egy szerény házi­asszony ruhatára ezer ru­hából állt. De amikor megpórbálta beszerezni az ezeregyediket, egész eddigi ruhatárát elvesz­tette. A dolognak az a magyarázata, hogy ez al- kalomal a soron követ­kező áruházi lopás nem sikerült. A bíróság azt is elkobozta az elítélttől, amit korábban sikerült összelopkodnia. Fehérjeforrás gombából Táplálkozásunk „Achiles- sarka” a fehérje, nincs bő­ség belőle a világon, pedig minden élőlény — így az ember teste is — fehérjéből épül fel. Az ember napi fe­hérjeszükséglete (70 kilo­grammra számítva) körülbe­lül 100 gramm. Táplálkozá­sunkban a szükséges fehér­jéket a legkülönfélébb táp­anyagokból nyerjük. Leg­több fehérje a húsokban, halban, tejtermékben, tojás­ban van, a növényi eredetű anyagokban viszont keve­sebb a fehérje. Van azonban ezek között egy figyelemre méltó kivétel, a gomba. Ért­hető, hogy az egész világon folynak a kutatások a minél eredményesebb, gazdaságo­sabb gombatermesztés mód­szereinek a megismerésére. A múlt század végén in­dult meg gyorsan ívelő dia- dalútjára a csiperke termesz­tése. Világszerte folynak a ku­tatások, hogy a csiperkén kí­vül más gombafajok tömeg­tenyésztését is megoldják. Sikerült is már a japán síitá­ké gomba termesztése, és próbálkoznak egyéb gomba­fajokkal is. Steril körülmények között táptalajra oltják a gombacsírát Az erotikus könyv már nem cikk Felmérés az NSZK-ban A német átlagpolgár, aki tagja egy könyvklubnak, ne­gyedévenként 2,8 könyvet ol­vas és előnyben részesíti a legújabb bestellereket. Könyvállománya 210 kötet, ezeket könyvespolcon helyezi el, a hely azonban fokozato­san, túlságoson szűkké válik. Mindez egy reprezentatív felmérésből derült ki, ame­lyet a Bertel&mann-csoport végzett el az NSZK-ban, könyvklubjának 4 millió tag­ja körében, és a felmérés né­hány érdekes következtetést tesz lehetővé az NSZK-beli németek olvasási szokásaira vonatkozóan. A népszerűségi skála csú­csán a bestsellerek állnak az olvasók 39 százalékánál, ezt pedig 1 százalék különbség­gel a vidám könyvek köve­tik, megelőzve az úgyneve­zett társadalmi regényeket, amelyek a harmadik helyen állnak. Sorrendben ezután következnek a bűnügyi regé­nyek, a klasszikus irodalom, a politikai témák. A táblázat végén szerepelnek az erotikus könyvek, közvetlenül az utolsó helyen áll óhazai re­gények előtt. A hét karikatúrái Imaszőnyeg (Nagy János rajzai) Szabadság — Mennyi szabadsága volt ebben az évben? — Hét hét. — Az lehetetlen. — De igen, nekem volt 3 hét szabadságom, utána pedig a főnök ment el 4 hét szabadságra... Vőjelölt — Nem kellene ezzel a Tamással járnod! — mond­ja az apa a lányának. — Miért? — Könnyelmű ember. Tegnap este 500 forintot adott nekem kölcsön. Paradicsompirosító Mostantól fogva már nem kell zöld paradicsomot az asztalra tenni: egy fortélyos kertész rájött arra, hogy a fogyasztó hogyan változtat­ót őket égőpirossá. Az egye­düli szükséges eszköz: egy műanyag zacskó és néhány alma. Elegendő a zöld paradicso­mokat betenni egy műanyag zacskóba, és melléjük tenni néhány almát (két-három al­ma elegendő egy tucat para­dicsomhoz). Természetesen több napig tart, amíg a pa­radicsomok megpirosodnak. Íme, működésbe lép a bio­lógiai csoda: az érlelődési fo­lyamat idején a gyümölcs és a zöldség egyaránt etilt bo­csát ki. Az almából kivált etil a zárt zacskóban megte­szi azt, amit egyébként a nap szokott elintézni: megindítja a paradicsomok érlelődését. Otthonuk egy lakótemplom A fűszerek konzerválnak is A háziasszonyoknak azt a tapasztalatát, hogy a fűszere­ket ügyesen alkalmazva, az ételeket nemcsak ízesíteni le­het, hanem könnyebben emészthetővé is lehet őket tenni, most széles tudomá­nyos alapon vizsgálják. A babérlevél, fahéj és szere­csendió, a kömény, édeskö­mény és a kapor által tartal­mazott anyagok most a nyu­gatnémet kutatási egyesülés (DFG) támogatta vizsgálat tárgyát képezik, melyet Herr­mann élelmiszervegyész pro­fesszor vezet a hannoveri műszaki egyetemen. Az első eredményeket más, bel- és külföldi kutatóinté­zetek is megerősítették: egy sor fűszerről kimutatták, hogy olyan vegyületeket tar­talmaznak, melyek megaka­dályozzák, vagy legalábbis lelassítják a zsír romlását, és C-vitamin elillanását. Más, fűszerekben előforduló ter­mészetes anyagoknak konzer­váló hatásuk van. A hannoveri kutatómun­kák célja először az, hogy lehetőleg teljes listát állítsa­nak össze azokról a fűszerek­ről, melyeknek konzerváló hatásuk van. Az ilyen anya­gok — ide tartoznak az úgy­nevezett növényi fenolok is — megakadályozhatják az ételek romlását. A kutatók szerint táplálko­zás-pszichológiai szempont­ból nagy jelentősége van eme alkotóanyagok kémiája pon­tos ismeretének. Ezeknek az ismereteknek a birtokában ártalmatlan természetes anyagokkal lehet felváltani a mesterséges és nagy mennyi­ségekben ártalmas konzer­váló anyagokat. Az üveg művészete Angliában régi templomok százai várnak vevőre. Isten- tisztelet céljára már nincs szükség rájuk. Az érdeklő­dők többnyire olcsó, önálló otthont kereső fiatal házas­párok, akik nem idegenked­nek a szokatlantól sem. Sok templom egészen ne­vetséges áron kapható, mert javításra szorul vagy lebon­tásra érett. Némelyiket ható­sági utasításra később, a szá­zadforduló idejére le kell bontani. Addig otthonosan be lehet rendezni, ha valaki haj­landó néhány ezer font be­fektetésre. Az angolok évszázadokon át vallották: „Az én házam, az én váram”. Ez az otthon most templom is lehet. A lakásra legalkalmasabb templomokat távoli vidéke­ken találjuk. Kicsinyek, gyakran tornyuk sincs, és különösebb költség nélkül át­alakíthatok. Az oltárokat rendszerint lebontják, a szen­teltvíz-tartók azonban ma­radnak. A házak folyosóin szökőkutakká vagy virág­ágyakká építik át őket. A lakótemplomok tulajdo­nosai a szószéktől sem szíve­sen válnak meg. Aki szereti a bizarr dolgokat, visszavo­nulhat oda a könyvével, el­helyezheti oda a készpénzét, vagy összejövetel alkalmából vendégeit fentről nézheti. 639 kiselejtezett templom- épület eladására az anglikán egyház minden egyházközség­ben bizottságot létesített. Egyes községek azonban szí­vesebben adják el maguk a kiszolgált templomokat, vagy ügynököt bíznak meg vele. A presbiteriánusok és a kongregacionalisták protes­táns egyházzá egyesülése ré­vén, nemrégiben 200 temp­lomépület vált fölöslegessé. Más templomokat azért ad­nak el, mert a község új templomot kapott, vagy a látogatók száma a község la­kóinak elvándorlása miatt csökkent. A szép templomo­kat azonban még romos ál­lapotban sem adják el, ha­nem műemlékvédelem alá helyezik, és a turistáknak mutogatják őket. Egy kis templomot vagy kápolnát már 2500 fontért meg lehet venni. Az átépíté­si költségek is korlátozottak. Egy walesi kápolna átalakí­tása a renoválási munkála­tokkal együtt csak 2200 font­ba került. A szakértők azt állítják, hogy a vásárlási ár és az átépítési költségek együttvéve lényegesen kiseb­bek annál az összegnél, amennyit egy új családi házért kérnek. Lakótemp­lomra azonban szinte lehe­tetlen jelzálogkölcsönt fel­venni. A renoválási terveket az építési hatóságnak is enge­délyeznie kell. Ez öt évig is eltarthat. Egy kis essexi templom átépítési tervének 11 bizottságot kellett meg­járnia ahhoz, hogy elkezd­hessék a munkálatokat. A renoválás 12 000 fontba ke­rült. Egy rozzant skót falusi templomot, amelyet 1815-ben építettek, 15 000 fontért át­alakítottak kétemeletes csa­ládi házzá. Van benne két settek. Az egyik legnagyobb gyár a Júlia Üvegművek Szíklarska Poréban (Dél­nyugat Lengyelország), amely 1842 óta üzemel. A csiszolt ólomüveg tárgyak gyártásá­ban a műveletek nagy részét nem lehet gépesíteni, még mindig az emberi kezek ad­ják meg a tárgy végső for­máját. A templomok vásárlói a környezetvédelmi miniszté­riumtól, a régi épületek fenn­tartására alakult társaságtól vagy a körzeti közigazgatás­tól is kaphatnak szubvenció­kat, ha kötelezik magukat arra, hogy gondoskodnak templomotthonuk karbantar­tásáról. Ha egy kiszolgált templom a temető mellett van, ez sem nagy probléma a vásárló szá­mára, akire esetleg nyomasz­tóan hat a sírok közvetlen közelsége. Egy essexi cég ar­ra specializálódott, hogy a temetőket kertté alakítja át, s minden kiásott sírért 100 fontot kér. Sok üresen álló templomot koncertteremmé, könyvtárrá, képcsarnokká, rádióstúdióvá, színházzá, ifjúsági és szabad­idő-központtá alakítottak át. Üzletek, műhelyek, műter­mek és múzeumok is kelet­keznek templomok fedele alatt. Yorkshire-ban egy XIV. századi templomban, amelyben a hívők nemzedé­kei imádkoztak a békéért, fegyvereket, egyenruhákat állítanak ki: a templom most katonai múzeum, s így két­szeresen elidegenedett cél­jától. A régészek csodálnivalóan szép ékszereket találtak egy- egy többezer éves asszír vagy egyiptomi sírban. Ezek ara­nya gyakran természetes drá­gaköveket fogott közre, de már több ezer éve rájött az ember, hogy maga is olvaszt­hat egyszerű anyagokból — többek között szódából. mészből és homokból — szép színű üvegeket, amelyek jól illenek az ékszerekbe a ritka drágakövek helyett. Európában több országban állítanak elő művészi kivite­lű ólomüveg díszeket. Len­gyelországból évente sok ton­na csiszolt ólomüveg jut el a külföldi vevőkhöz, de a tár­gyak a hazai piacon is kere­lakószoba, egy ebédlő, négy hálószoba öltözővel, fürdő­szobák és konyha (ahol egy­kor az oltár állt), továbbá az új tulajdonosoknak két iro­daszobájuk is van, s így a családot és a céget ugyan­azon templom tetője alá hoz­ták. Beszélő robot A bochumi (NSZK) egyetem általános elekt­ronikai és elektroakusz­tikai szakának munka­társai beszélő robotot szerkesztettek. A Quakie- nak nevezett robot meg­lehetősen nagy szóállo­mánnyal redelkezik, és válaszol a feltett kérdé­sekre. Alkotóinak véle­ménye szerint a beszélő robot előde néhány „ro­botgenerációnak”, ame­lyek már az egész német szóállománnyal rendel­kezni fognak, beleértve az irodalmi nyelvet és a nyelvjárásokat is. A Júlia Üvegművek egyik színes ólomüveg darabja XMTI Külföldi Képszolgálat — KS) Marianne; „Uram, a jobb ka rom gyengül:-'

Next

/
Thumbnails
Contents