Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-12 / 37. szám

12 Képújság 1978. február 12. MAGAZIN . MAGAZIN MAGAZIN • MAGAZIN ' i MAGAZIN 4 H I % ' MAGAZIN •** MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Wk MAGAZIN MAGAZIN Negyvenezer éves tűzhely Az amerikai kontinensen már 40 ezer évvel ezelőtt lak­tak, közvetlenül áz utolsó jég. korszak után. Ezt bizonyltja az a történelmi tűzhely, amelynek nyomait Reiner berger amerikai régész talál­ta meg a Santa Rose szigeten, a kaliforniai tengerpartnál. A tűzhely korát a faszén ma­radványokból tudták megál­lapítani. Ugyanezen a helyen mammutmaradványokat is találtak, betört koponyákkal. A tűzhely azt bizonyítja, hogy itt emberek éltek, akik primi­tív kőeszközökkel vadásztak a mammutokra. Az égett mammutcsontok mellett meg. találták ezeket a jégkorszak végéről származó eszközöket is. A tudatlanság vizsgája „Környezetbarátműanyagok A műanyagok világméretű elterjedése átalakította, sok­kal praktikusabbá tette az életünket. Ugyanakkor gon­dokat is okoz a szemétbe ke­rülő, egyre növekvő hulla­dék. A műanyagok — annak ellenére, hogy szerves anya­gok — rendkívül időállók és nem bomlanak el. Nagy ré­szüket még elégetni sem le­het, mert mérgező égéster­mékekkel szennjleznék a le­vegőt. És hiába is sajtolják össze kis térfogatúra a köny- nyű műanyag csomagolóesz­közöket, újra visszanyerik eredeti alakjukat és a sze­méthalmok felszínére kerül­nek, amint a szerves anyag elbomlik körülöttük. A kutatók rájöttek, hogy ha a műanyag gyártásakor a masszába különleges fény­aktiváló vegyületet kevernek, akkor a termék ultraibolya sugárzásra — vagyis napfény hatására — idővel elbomlik. Amerikai szakemberek a po- lisztirolhoz 2 százaléknyi kü­lönleges anyagot kevertek, mire az a napfényben 30—90 nap alatt finom porrá esett szét, amelyet a különféle ta­lajbaktériumok fel tudnak dolgozni. A képen látható la­boratóriumi kísérlet során viszont angol kutatóknak a talajban hasznosítható táp­anyaggá sikerült elbontaniuk a műanyaghulladékot. A napfény hatására el- bomló műanyagnak azonban megvan az a veszélye, hogy a benne tárolt, bele csoma­golt anyag csak meghatáro­zott ideig maradhat benne. Sokkal kézenfekvőbb lenne tehát olyan módszert kifej­leszteni, hogy a fényaktiváló vegyszert utólag permetez­nék a szeméthegyre. Az így elbomló műanyagok porát azután tökéletesen ártalmat­lanná tehetik a biológiai bomlásfolyamatok. Hollywood A bűnözők fellegvára „Mindent fel kéne égetni és elölről kezdeni” — mond­ja egy egész napon át nyitva tartó gyorsbüfé tulajdonosa. ‘„Azelőtt büszke voltam erre a vidékre.” Ma az Egyesült Államok pornófővárosa let­tünk” — panaszolja egy bankár — a telektulajdono­sok egyesülésének elnöke. Ezek az üzletemberek Los Angelesnek egy városrészét szidják, amelynek nevével a világ sok részében még min­dig a „fény”, a „csillogás” és „gála” szavak asszociálód- nak: ez Hollywood, az ame­rikai filmgyártás 1903-ban ‘Los Angeleshez csatolt, 28,5 négyzetmérföld nagyságú te­rülete. Azok a turisták, akik ma Hollywoodba látogatnak, sem ragyogást nem találnak az amerikai filmmetropolisban, annál több zsebtolvajt, utcai rablót, selyemefiút és utca­lányt. A városrész, amelyben már 1913-ban elkészült az első film — Cecil ‘B. de Mii­le: „The Squaw Man” című filmje — az elmúlt évek alatt a bűnözés és a porsti- túció fellegvárává züllött. A valaha ragyogó Hollywood Boulevardon, amelyen a har­mincas években filmsztárok sétáltak, pornóüzletek és -mozik váltották fel az ele­gáns prémüzleteket. A vele párhuzamos Selma Avenue a homoszexuálisok hírhedt ta­lálkahelyévé vált. A Sunset Boulevardon málladozik a vakolat az el­hanyagolt zálogházakról. Az idős emberek a kézi­táska-tolvajoktól való félel­mükben többé nem merész­kednek az utcára, és az üz­letemberek vasbarikádok mögött keresnek védelmet. Egy alkoholkereskedő mond­ja „Az elmúlt években há­romszor raboltak ki. Ezen­kívül ötször betörtek hoz­zám." A prostitúció miatti letartóztatások száma Holly­woodban hat év alatt csak­nem 400 százalékkal nőtt. A Hollywood szívében lévő Blessed Sacrament Church ^ katolikus templomba alig jár már valaki imádkozni, mert bejárati lépcsője a Sunset Boulevardon dolgozó prostituáltak kedvelt talál­kozóhelye, míg a templom mögött a selyemfiúk jelölték ki körzetüket. „Ha az em­ber a megfelelő kijáratot vá­lasztja a templomból” — magyarázza egy rendőr —, „a szex kívánt válfajában ré­szesülhet.” Hollywood lezüllése azzal kezdődött, hogy a filmsztá­rok és ügynökeik a szomszé­dos Beverly Hillsbe költöz­tek. Őket követően a Para­mount kivételével az összes Hollywoodban székelő film­társaság hátat fordított a filmmetrolopisnak. A telek­árak esni kezdtek. Az olyan szállodák, mint a Hollywood Knickerbocker és a Holly­wood Plaza, bezárták kapui­kat, és azután özönleni kezd­tek Hollywoodba a hippik, a koldusok és a masszőrök. Elképzelhető-e, hogy valaki iskolái befejezése után abszo. lút műveletlen maradjon? Ügy tűnik, igen. Az amerikai Seattle városbeli Richard Fi­sher bár megkapta az érett­ségi bizonyítványt, még ol­vasni sem tanult meg. Tudat­lansága miatt még katonai szolgálatra sem vették fel. Most az apa és fia keresetet nyújtottak be az oktatási mi. nisztériumba. Azt követelik, hogy a minisztérium költsé­gére szervezzenek kiegészítő oktatást Richard számára, és ezenkívül fizessék ki azt az összeget, amelyhez 1974-ben letett érettségije óta munka- nélkülisége miatt nem jutott hozzá. Konfliktus­megoldás Példázat a konfliktusok megoldásáról: — A feleségem a tejes­kávét szereti reggelire, én a teát. — Ez kész konfliktus. — Egyáltalán nem, mindig tejeskávét regge­lizünk. Egy olyan korszakban, ami­kor a Földön évente közel 40 millió ember hal meg éh­ínségben vagy ennek követ­kezményeiben, a Párizs kör­nyékén lévő Charenton-Pont- ban nyolc kicsiny kerek ke­nyércipót lehet megszemlélni a Musee Francais Du Pain- ben . Ezeknek a cipóknak az volt a feladatuk, hogy több mint 4000 évvel ezelőtt meg­óvják a halottat a túlvilágon való éhenhalástól. Még szak­emberek szemében is szenzá­ció, hogyan maradhatott ez a hatodik egyiptomi dinasz­tia idején (i. e. 2400—2300 körül) készült kenyér ilyen tökéletesen ép. Ezt a kenyér vákuumos elzárás útján tör­ténő konzerválása tette lehe­tővé, amely egyiptomi talál­mány és az utókor számára talán még megdöbbentőbb, mint maga a bonyolultan készített mézédes kenyér, amelyet 1913-ban találtak Meirben. A világ legrégebbi vákuu­mos csomagolása két, egyen­ként 10 centiméter átmérőjű réz kehely, amelyek úgy fog­ták körbe a tésztát, mint a kagyló héjai, és a sütés fo­lyamatában légmentesen le­pecsételték. Az elhunytnak ilyen módon biztosítottak friss, romlatlan kenyeret. „Apám, emelkedj fel bal ol­daladról, és fordulj át jobb oldaladra a friss kenyér­hez.” Ilyen és hasonló egyip­tomi sírfeliratokat olvasha­tunk, amelyek az egyipto­miaknak a túlvilági éhezéstől való rendkívüli félelméről ta­núskodnak. A sír tartalmáról készült egyiptomi leírásban szereplő eredetileg 20 konzervált ke­nyérből már csak 8 van meg. A gyűjtemény ritkaságai kö­zött a 4000 éves kenyéren kí­vül a fáraók idejéből szár­mazó, valószínűtlenül jó ál­lapotban megmaradt gabona­magvak találhatók, amelyeket kísérletképpen még sikerült kicsiráztatni. Itt látható to­vábbá a „bibliai” sütőke­mence eredetije, amely tu­lajdonképpen az ős sütőke­mence a sütéstechnika fejlő­désében, amelyet a múzeum­ban megtekinthetünk. SE ROKONA, SE BARÁTJA Két ismerős beszélget egy harmadikról: — Szegény ember, nincs se rokona, se barátja. — Mindnyájan meghal­tak? — Nem, meggazdagod­tak! Rizs évente négyszer A Fülöp-szigeteken új rizs. fajtát termesztettek ki, amely a szokásos 105 nap helyett 65 nap alatt érik be. Az újfajta rizst, amely a Salvador nevet kapta, évente négyszer lehet betakarítani az öntözött te­rületekről. A Salvadort japán és kínai fajták keresztezésé­vel nyerték. A hét karikatúrája Adja, nem adja? (Nagy János karikatúrája) Altató a levegőben Kövérek bajban Japán szakemberek véle­ménye szerint az álmatlan. Ságban szenvedő emberekre nagyobb hatást gyakorol a le­vegőben szétszórt altatószer, mint a népszerű tabletta. Az új aerosolos készítmény már kapható a gyógyszertárakban. Egyetlen nyomás, s a pácienst már altatófelhő veszi körül, és három perc múlva mély álomba merül az illető. De előfordulhat, hogy az új ké­szítmény nem kívánt álmot hoz, ha például egy tolvaj kezébe kerül. És ez egyálta­lán nem kizárt. Miért tudnak csak ritkán megszabadulni felesleges ki­lóiktól azok a kövér embe­rek, akik elszánták magukat az aszkézisre? Azért, mert — Judith Rodin amerikai kutatónő felfedezése szerint — ördögi kör tartja fogva őket: már az ínyenc falatok látásakor, vagy szaglásakor nagy adag inzulin szökell a vérükbe —, mely gyötrő éh­séget vált ki és ráadásul kedvez a zsírpárnák kialaku­lásának. A tehetetlenség ér­zése elől, melyet gyakran fo­koznak az újra meg újra meghiúsult fogyókúrák, időn­ként nagy lakomákba mene­külnek. A törvény nem tréfál Harcot folytatnak az alko­holizmus ellen Szudánban is. A szudáni hatóságok törvényt hoztak, amelynek értelmében azt, akin a leggyengébb al­kohol is érződik, mindenfajta ítélet nélkül 48 órára börtön­be kell zárni. Aki alkoholos állapotban a kormány mögé ül, börtönbe kerül, és jogosít­ványától is megfosztják. A tengerek „iparosítása” Ma már több mint 250 olaj. fúró sziget áll vagy úszik a különböző világtengereken. A tenger alatti olaj felszínre ho­zása költséges feladat ugyan, de egyre inkább megéri, fi­gyelembe véve a kőolaj drá­gulását. A növekvő tengeri olajbányászattal együtt jár a fúrótornyok nagyarányú fej­lődése, méretben és techni­kai felszerelésben egyaránt. Az úszó szigetek szerkezeti elve nagyjából azonos, füg­getlenül attól, hogy milyen tengerre kerülnek. A fúrótor­nyon kívül rajtuk vannak mindazok a berendezések, amelyek a kutatáshoz, illetve a kitermeléshez szükségesek. Az energiaközpont, a 30—40 kiszolgáló személy elhelyezé­sére alkalmas lakó- és étke­zőhelyiségek, javítóműhely, rádióállomás és helikopter le­szállóhely ma már természe­tes tartozékai a tengeri olaj­fúró szigetnek. A mesterséges szigetek ellátását helikopte­rek és hajók együttesen biz­tosítják. Viharos időben ezek nem tudják megközelíteni a szigetet, ezért legalább egyhe­tes raktárkészlet szükséges a zavartalan, folyamatos mun­kához. Ha sikeres a fúrás, a kutak tenger alatti fejeihez búvárok szállnak le, azokat kitörésgátlókkal látják el, s ezzel termelőkutakká alakul­nak át. Egy fúrósziget rend­szerint három-négy termelő kutat szolgál ki. Egyre több beszámolót ol­vashatunk arról a tekintélyes olajkincsről, amelyet az Észa­ki-tenger alatt fedeztek fel, és amelyen Norvégia és Ang­lia osztoznak. Mindkét ország nagy erőket vonultat fel, je­lentős befektetésekkel az olajkincs mielőbbi kiaknázá­sáért. A képen látható: a vi­lág jelenlegi legnagyobb fúró­szigetét a norvég partok men­tén építik, majd elkészülte után a Bergentől 112 mérföld­re nyugatra fekvő Statfjord- olajmezőre vontatják, hogy 1979-től ott töltse be hivatá­sát. Négyezer éves édes kenyér

Next

/
Thumbnails
Contents