Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-11 / 36. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 36. szám. ARA: 030 Ft 1978. február 11., szombat 1 Mai számunkból LELAKATOLT LAKÁSOK (3. old.)- m—­BEJEGYZÉSEK A BRIGÁDNAPLÓBA (3. old.) HELIKOPTER, TÁRSULÁSBAN OLVASÓSZOLGÁLAT (3. old.) Kasza és fejőgép AZ ÉV ELEJI napok egyikén olvastam egy rövid hírt, amely tipikusan „eredmény”-hangvétellel adta tudtul az országnak, hogy hazánk egyetlen kaszagyárá­ban orvosi műszerekhez szükséges alkatrészek gyártá­sát kezdik meg. Felkaptam a fejem. Jó ez nekünk? Ezentúl még a mostaninál is drágább, vagy nehezebben kapható kincs lesz az országban a kézi kasza, a kézi kapa, az ásó és gereblye? Netalán véglegesen beszün­tetjük a gyártását minden ilyen holminak? Vagy talán importáljuk majd ezeket a legfejlettebb tőkés orszá­gokból? Nem tudom. Azt viszont igen, hogy az árokparti füvet, a hepehupák, tocsogók, szérüsök takarmánynövé­nyét, amik nélkül a háztáji jószágok nem tudnak meg­élni, fűnyíró gépekkel, ollókkal, motoros szerszámokkal betakarítani nem lehet, egyedül csak kézi kaszával. A kézi kaszát még csak hobbiszerszámnak sem le­het minősíteni, változatlanul fennmaradt a háztáji kör­nyezetben a régi rangja. így van ez a kapával, ásóval, a gereblyével. Semmit nem von le e klasszikus szerszá­mok értékéből és jelentőségéből, hogy ugyanakkor az említett ház körüli gazdaságokban, istállókban, ólak­ban, kertekben és parcellákon hellyel-közzel megjelent a minitraktor, a motoros permetező, az ezerkezű kerti gép, a fejőgép, a műtrágya, a gyomirtó, a növényvédő vegyszer és ezer más újkeletű segítő eszköz. Miért kell e problémákról szót ejteni? Mert orszá­gos gondról és egyben országos tennivalóról van szó. A KORMÁNY február második hetének csütörtö­kén tárgyalt a háztáji gazdaságok helyzetéről. Néhány évre visszapillantva áttekintette a korábbi rendelkezé­seknek végrehajtását, amelynek célja a háztáji gazda­ságok, a kisegítő mezőgazdasági kisüzemek termelésé­nek ösztönzése volt. Azt vizsgálta tehát a Miniszter- tanács: kedvező hatást váltottak-e ki a rendeletek, egy­értelműen következetes-e a végrehajtás? Az ország kö­zös dolgaiban némileg is jártas embernek nincs szük­sége arra, hogy hosszan magyarázza bárki is a háztáji termelés jelentőségét. Kanyargós folyamatok tapasztal­hatók ebben a gazdálkodási szférában. Az is látható, hogy a fiatalabb mezőgazdasági dolgozók, különösen a nagyközségekben, kisvárosokban nem szívesen bajlód­nak a hajnalozást, késő estézést követelő otthoni állat­tartással. De a tanyán élők hasznosnak tartják. Az is felismerhető, hogy a számon tartott kisgazdaságok mű­velőinek már csak kisebb hányada paraszti lakos, igen sok a más foglalkozású, más szakmájú ember. Nyugdí­jas, munkás, tisztviselő termel zöldséget, gyümölcsöt, tart apró jószágot, nevel nagy állatot. Ha a háztáji gazdaságokkal való törődésről beszé­lünk, nem lehet csak pusztán a falura, a tanyára gon­dolni. A most vizsgált kormányrendeletek ilyen sok­oldalú felkarolási törekvéssel jelentek meg az elmúlt egy-két év során. A Végrehajtás vizsgálata is széles ki­tekintésű volt. Mi volt végül is a megállapítás lényege? Elsősorban elismerte, hogy a háztáji művelésnek és állattartásnak továbbra is, meghatározhatatlan hosszú évekig meghatározó jelentősége van a mezőgazdasági termelésben, a lakosság ellátásában, sőt, még a külke­reskedelemben is. Az elmúlt évi átlagon felüli mezőgaz­dasági produkcióban igen-igen erősen képviselteti ma­gát a korábbinál bőségesebb hozamokkal a termelésnek ez a részlege. Az ösztönző rendeletek hasznosak voltak, végrehajtásuk országos érdek. Különösen két területen van még sok tennivaló. Az egyik a szervezés, az irányítás. A televízió mezőgaz­dasági rovata nemrégen megszólaltatott egy termelő­szövetkezeti vezetőt, aki arról számolt be, hogy a ház­tájit a termelőszövetkezet fontos üzemegységének tart­ják, s ilyen alapon sokoldalúan segítik az abban való termelést és tenyésztést, az üzemrésznek külön irányí­tó, tanácsadó apparátusa van diplomás szakember ve­zetésével. A szervezés, az irányítás lényege, legjobb módszere valahol itt kereshető: intézményessé kell ten­ni mindenütt. A gondoskodás másik fontos területe a kisgépek­kel, szerszámokkal, anyagokkal való ellátás. Itt sincs minden rendben. Hiánycikk voltuk miatt üzletről üz­letre, vásárról vásárra kell futkosni, amíg az ember hozzájuthat a szükséges hagyományos kézi eszközök­höz, amelyek mindmáig nélkülözhetetlenek. De nem kisebb a gond és bosszúság, amikor a háztáji gazdája újfajta segítő eszközöket keres, melyektől nemcsak az élete lenne könnyebb, a munkája gyorsabb, hanem a hozamok is jócskán növekednének. A MODERN ESZKÖZÖK két fontos célt szolgál­nak. Az egyik az eredménynövelés, a másik, a növény- termeléssel foglalkozó, zöldséggel, gyümölccsel bajlódó, állatokkal kínlódó emberek életének jobbítása a kor­hoz, a társadalomhoz illően: nekik is legyen idejük ki­rándulni, szórakozni, este televíziózni, olvasni, netalán tanulni, művelődni. A kormány figyelmeztette az illetékeseket arra, hogy nagyobb gonddal törődjenek a háztáji termelés­sel és kötelezte a mezőgazdasági tárca vezetőjét, hogy meghatározott időben újra tegyen jelentést a kialakult helyzetről, a fejlődésről, az esetleges gondokról. S. I. Zárszámadó közgyűlések Szedres: Zárszámadás és elnökválasztás Pénteken délelőtt tartotta zárszámadó közgyűlését a szedresi Sió—Sárvízmenti Egyesült Termelőszövetkezet. A közgyűlésen megjelent és felszólalt dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára. Az elmúlt év eredményeiről Precz János, a termelőszövet­kezet megbízott elnöke szá­molt be. Hangoztatta: annak ellenére, hogy az elmúlt év­ben nem volt egyetértés a két elsőszámú vezető között, a ta­gok kiválóan dolgoztak és en­nek eredményeként jó évet zár a .termelőszövetkezet. Ki­váló terméseredményeket ér­tek el búzából és kukoricá­ból. Búzából 118, kukoricából pedig hatvan vagonnal ter­meltek többet, mint ameny- nyit beterveztek. Az állatte­nyésztési ágazat is teljesítet­te a tervét. A Holstein- Friz tehenészetükben 5300 li­ter tejet fejtek átlagban min­den tehéntől. Kertészetükből 154 vagon zöldséget értékesí­tettek. A fehérpaprika kiváló termést adott: hektáronként 242 mázsát. Mindent összevet­ve : a termelőszövetkezet brut­tó jövedelme az elmúlt évben több mint 33 millió forint volt. A munkában rendszere­sen részt vevő tagok havi át­lagjövedelme 3443 forint. A zárszámadó közgyűlésen felszólalt dr. Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára, aki elismerően szólt a Sió— Sárvízmenti Egyesült Terme­lőszövetkezet eredményeiről. Hangsúlyozta: az elért ered­mények a közösség fegyelme­zett, jó munkájának köszön­hetők. Az elmúlt év feladatait nem volt könnyű teljesíteni, de nem lesz könnyű az elért eredményeket túlszárnyalni. A népgazdaság 2—3 százalé­kos termésnökevedést vár el a mezőgazdaságtól. Nem lesz könnyű teljesíteni, de teljesít­hető. Különösen teljesíthető akkor, ha a meglévő tartalé­kokat feltárják, ha jó egyet­értésben, együttműködve dol­Fadd: Ünnepélyes keretek között tartotta meg tegnap évi zár­számadó közgyűlését Faddon a Lenin Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet. Részt vett rajta dr. Király 'Ernő, a me­gyei pártbizottság titkára, Szakáll László, a járási párt- bizottság titkára és képvisel­tette magát a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa is. A közgyűlést Szűcs Ferenc el­nökhelyettes nyitotta meg, a vezetőség beszámolóját Bogár György tsz-elnök ismertette. Megkönnyítette a zárszám­adó közgyűlés munkáját, hogy megelőzőleg már tíz csoport­ban megtörtént a munkahe­lyi tanácskozás, ahol érdem­ben vitatták meg az egyes munkahelyek tevékenységét, s szabták meg önmaguk szá­mára az idei tennivalókat. gozik a tagság és a vezető­ség. A zárszámadó közgyűlésen került sor az új elnök és az új termelési főmérnök meg­választására. A jelölő bizott­ság elnöknek Somorjai Sán­dort, a megyei tanács vb me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjét, elnök- helyettesnek és egyben ter­melési főmérnöknek pedig Rózsa Lászlót, a várdombi termelőszövetkezet termelési főmérnökét javasolta. A köz­gyűlés titkos szavazással egy­hangúlag megválasztotta el­nöknek Somorjai Sándort, el­nökhelyettesnek és egyben termelési főmérnöknek Rózsa Lászlót. Örömmel és jogos megelége­dettséggel jelenthette a veze­tőség a közgyűlésnek, hogy ilyen kimagasló gazdasági eredmények még soha nem voltak a termelőszövetkezet életében, mint tavaly. A gazdaság területi meg­oszlása az előző évekhez vi­szonyítva nem változott. A terméseredmények azonban igen. A búza termésátlaga ugyan a járásban alacsony­nak számított, kukoricából azonban az eddigi legnagyobb termésátlagot takarították be. Cukorrépa-termesztésben, az Ercsi Cukorgyár körzetében, elsők lettek a faddiak. 1977- ben folyamatosan, jó minő­ségben biztosított volt a zöld­(Folytatás a 2. oldalon) Két hónapja kering a Szaljut-6 Pontosan két hónapja tar­tózkodik a világűrben a Szaljut—6 szovjet űrállomás kéttagú személyzete. Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko december 10-én in­dult útjára a Szojuz—26 űr­hajóval. Űrhajójuk azóta ugyan visszatért a Földre — a Szaljut—6 vendégei, Dzsa- nibekov és Makarove ezzel tértek vissza, cserébe pedig saját űrhajójukat hagyták az űrállomás személyzetének — Romanyenko és Grecsko azonban változatlanul foly­tatja azt a nagyszabású kísér­letsorozatot, amelynek végre­hajtásával megbízták őket. Ifjúsági nagygyűlés Varsóban A varsói Kultúra és Tudo­mány Palotájában ifjúsági nagygyűlést tartottak, amely egybeesett a Lengyel Egye­sült Munkáspárt varsói vaj­dasági pártszervezete 16. be­számoló és választási konfe­renciájának kezdetével. A nagygyűlésen, amelyet a var­sói dolgozó fiatalok tartottak, felszólalt Edward Gierek, a LEMP KB első titkára. Beszédében rámutatott ar­ra, hogy az ország gazdasági fejlődésének jelenlegi szaka­szában a munka értéke meg­ítélésének legfontosabb mu­tatója a minőség, a gazdasá­gosság, a hatékonyság, és fel. hívott minden lengyel fiatalt, hogy végezze még jobban munkáját. (MTI) Nehéz indulás után, jó eredmények Eredményhirdetés a MEZÖGÉP-néi Kedveltek a cukorrépa-betakarító gépek Tegnap délelőtt Szekszár- don a MEZŐGÉP KlSZ-klub- jában találkoztak azok a me­zőgazdasági szakemberek, akik a szekszárdi cukorrépa­betakarító gépeket használ­ják, kezelik és a garanciális javításokat végzik. A vállalat már hatodik al­kalommal hirdette meg az országos versenyt, hogy érté­kelni tudják gépeiket, és ter­mészetesen szeretnék azt is elérni, hogy ezek a berende­zések kedveltek legyenek. Zsigovits Ferenc igazgató köszöntőjében elmondta, hogy nyolc év alatt több mint 3 ezer gépet gyártottak, és az évenkénti verseny iránt nagy az érdeklődés. Az országban 115 ezer hektáron termelnek cukorrépát és ennek a beta­karítását 20—25 százalékban szekszárdi gépekkel végzik. Ezek a gépek a kis- és köze­pes gazdaságok részére ké­szülnek. Nagy gondot fordí­tanak arra, hogy legyen min­dig alkatrész. Az AGRO­TRÖSZT-tel és a cukoripar­ral közösen 12 helyen 8 mil­lió forintért közel 500 féle alkatrészt tárolnak. A szekszárdi vállalat igaz­gatója elmondta azt is, hogy kétéves kísérletezés és terve­zés után elkészült annak a gépcsoportnak a prototípusa, amely a. talajelőkészítéstől a befejező műveletekig részt vesz a cukorrépa-termesztés­ben. A gépet az őszi betaka­rítási munkák előtt bemutat­ják az üzemeknek. A cukorrépa-betakarító gé. pék versenyében a CF—6 tí­pusúaknál Szántó Imre, a Hé- ki Állami Gazdaság dolgozó­ja lett az első; az CF—6R- eseknél Izbéki Lajos, az öcsödi Szabadság Tsz; a CK—6T kategóriában Varga Zoltán, a jászboldogházi Aranykalász Tsz; a CR—6M jelzésűeknél Nagy Imre, jász- jákóhalmi Béke Tsz dolgozó­ja. A CB—1-ek versenyét Sándor László, a pusztaszeri Hétvezér Tsz gépkezelője nyerte.. A gépcsoportvezetők versenyében első Czesznak György, a kondorosi Egyesült Tsz, második Guttyán István, a törökszentmiklósi Béke Tsz dolgozója. A harmadik he­lyezést Pirisa János, a decsi termelőszövetkezet dolgozója nyerte. A garanciát ellátó szerelők versenyében a győz­tes Braxatorisz Gábor, a me­zőtúri gépészeti főiskola tan­üzemének dolgozója lett. A gépkezelők az igazgató értékelését hallgatják

Next

/
Thumbnails
Contents