Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-09 / 34. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 34. szám ARA: 030 Ft 1978. február 9., csütörtök Mai számunkból atomerőmű­építkezés (3. old.) KULTURÁLIS KALEIDOSZKÓP (4. old.) A „CSUPASZEMEK” BONYHÁDRÖL (5. old.) VALAMI VAN, DE NEM AZ IGAZI (6. old.) ŰJ GYÁRTÁSI ELJÁRÁS (3. old.) ír'" Boltvezető^ és kollektívája A HIRDETÉS, ami az egyik múlt heti számunkban keltette fel a figyelmemet, első pillantásra szokványos­nak tűnik. „Tavaszi nagytakarításhoz, lakásfelújításhoz most szerezze be a szükséges festéket, lakkot, mosó- és tisztítószereket, egyéb segédanyagokat!” Emlékeztet ar­ra, hogy a tavasz a nagytakarítás ideje is és talán hal­vány célzás, hogy most bő a választék, lehet, hogy mire itt a szezon, ez, vagy az kifogy, pillanatnyilag, vagy tartósabban is hiánycikké válik. Ami feltűnt, az az apróbetűs rész: a Népbolt most megnyílott korszerű 33. számú vegyi-háztartási boltjában nagy választékkal „várják önt” Badics József boltvezető és kollektívája. Talán még nem is találkoztam ilyen újsághirdetés­sel. Pontosabban olyannal, ahol a boltvezető nevét adja a reklámhoz. Más az, amikor a hirdetésben az ügyin­téző nevét és telefonszámát adják meg. Mint a Badi- cséké fölötti hirdetés. A szekszárdi hajóház földszint­jén lévő új bolt kollektívája azonban a vásárlóközön­séget invitálja. És hogy névvel? — Oka van rá. A bolt­vezetőt és a kis kollektívát sokan ismerik Szekszárdon. Jól dolgoztak akkor is, amikor évekig ideiglenes hasz­nálatra kapott, szűkös és elavult bolthelyiségben árusí­tották a vegyi, háztartási cikkeket, több éve folyama­tosan birtokosai a szocialista brigád címnek. Most vég­re, amikor modern üzletet kaptak, nagy igyekezettel, szakértelemmel alakították ki a bolt belső képét, le­gyen minél könnyebb a vásárlás a vevőnek. Segítenek a vásárlásban, ajánlják, mihez milyen festék, ecset kell, melyik festék szárad gyorsabban, vagy lassabban, mi­lyen hígító kell hozzá. És nemcsak Badicsékról lehet ezt elmondani. Sze­repelhetne a neve a 24-es vasbolt, az ötvenes csemege­bolt, vagy akár több száz Tolna megyei állami és szö­vetkezeti „egység” hirdetésében a boltvezetőnek, vagy ha lenne hely, az eladóknak is. Igen. A kereskedelmi dolgozók túlnyomó többsége hivatásnak tekinti szakmáját és sokszor igen nehéz körülmények között „állja a frontot”, főként vásárlási csúcsidőszakban a vevők rohamát. Ezért keserednek el köztük sokan, amikor arrogáns eladóról pár napon be­lül szó esik rádióban, országos és helyi újságban. Az ilyen esetek bizonyára megtörténtek, de ha túl gyakran kapnak nyilvánoságot, könnyen alakul ki az általáno­sítás. Mintha a többség lenne ilyen. BOLTBAJÁRÓ vagyok. Naponta, néha többször is megfordulok különféle üzletekben. Nagyon ritkán, de azért előfordult, hogy két-három eladó tétlenül társal­góit, nem volt kíváncsi, hogy mi végett tértem be bolt­jukba. Akadt olyan esetem is, amikor a pénztáros fél­percig beszélgetett ismerősével, pedig öten álltunk sor­ban, kezünkben tele kosárral. Még vitába is keveredtem egy alkalommal. Az egyik fővárosi kereskedelmi válla­lat hetekig hirdette, országos és megyei lapokban, ná­lunk is, hogy megnyílik új, korszerű önkiszolgáló autó- alkatrész boltja. A szaküzlet olyan gépkocsikhoz áru­sít alkatrészeket, amivel magam is járok már évek óta. Pesten járván, természetes, hogy útbaejtem, egy autó­hoz mindig kell valami. A bolt nyitva, ám nem enged­nek be. Kiszól az egyik eladó, hogy áruátvétel van. Mi­kor nyitnak? — kérdem. — Nem tudjuk, — hangzik a válasz. Visszafogom mérgemet és csendesen közlöm: az önök vállalata nehéz pénzeket fizet azért, hogy ide- csődítse az ország minden tájáról az autósokat. Magam is vidéki vagyok. A válasz: Ezt mindenki mondhatja. A vita élesedik, elmondom, hogy most már harmadszor járok így, hogy éppen áruátvétel van, nem tudok vá­sárolni. Miért nem szervezi meg vállalatuk nyitva tartási időn kívül az áruátvételt? A kartársnő szabályosan „bepörög”: mi is dolgo­zók vagyunk, maguknál nincs munkaidő? Hol dolgo­zik? — Nem szoktam kérdedni mesterségemmel, de mert kérdezte, hát megmondom. És nálunk az járja, hogy az ember nemcsak a szabályos munkaidő alatt újságíró. Talán mondanom sem kell, hogy beengedtek és kicsit elszégyelltem magam, a kivételezés miatt. Sze­rencsémre, nem egyedül bóklásztam, kezemben kosár­ral a polcok, gondolák között. Az eszembe se jutott, hogy ügyet csináljak belőle. Hogy most miért jutott mégis eszembe? Éppen azért, mert csak egyszer for­dult elő. Ezért emlékezetes. AZ ELLENKEZŐJE mindennapi. Bemegyek a bolt­ba, minden különösebb konkrét vásárlási cél nélkül. A következő pillanatban már mellettem az eladó és ud­variasan kérdezi, mire van szükségem. És ilyenkor za­varba jövök, mert nem tudom megmondani. Ám mire végig járom a boltot, kerül ez, vagy az a kosaramba, így jártam, azóta már nem egyszer abban a fővárosi boltban is. És nemcsak engem fogadtak ilyen udva­riasan. JANTNER JÁNOS Mezőgazdasági könyvhónap 978 K. Papp József megnyitott» a Tolna megyei rendezvénysorozatot Tegnap délután két órakor, Szekszárdon, a Babits Mi­hály megyei művelődési köz­pont kamaratermében — a TIT, a MAE, a KSZE és a megyei könyvtár rendezésé­ben — ünnepélyes keretek kö­zött került sor a Mezőgazda- sági könyvhónap Tolna me­gyei rendezvénysorozatának megnyitására. Lovas Henrik, a megyei könyvtár igazgatója üdvözölte a megye mezőgazdasági veze­tőit, szakembereit, majd K. Papp József, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottságának első titkára tartott előadást. Elő­adása bevezetőjében rámuta­tott arra, milyen nagy sze­repük van a mezőgazdasági szakkönyveknek, kiadványok­nak a termelés, termelékeny­ség javításában, a szakembe­rek ismereteinek növelésé­ben. Hazánkban és megyénkben soha nem látott ütemben fej­lődik a mezőgazdasági terme­lés. Ebben döntő szerepe van a tudomány és a gyakorlat összehangolásának. A szak­könyvek és kiadványok a legújabb ismereteket, a leg­korszerűbb módszereket köz­vetítik a mezőgazdaságban dolgozók, vezetők, mérnökök, szakmunkások számára. A megyei pártbizottság el­ső titkára átfogóan ismertette az elmúlt év gazdaságpoliti­kai eredményeit, benne a me­gye mezőgazdaságának dina­mikus fejlődését. Szólt az idei esztendő és a további évek feladatairól. Elismerés­sel szólt arról — érzékeltetve a műveltség gyarapításának fontosságát gazdasági éle­tünkben —, hogy az elmúlt öt évben megtízszereződött a mezőgazdasági szakkönyvfor- galom. Évről évre az előző esztendőben vásároltak két­K. Papp József előadást tart a mezőgazdasági könyvhónap megnyitóján szeresét veszik meg a mező- gazdasági üzemek és az egyé­ni vásárlók a mezőgazdasági ismereteket terjesztő szak­könyvekből. A legjelentősebb kilenc szakfolyóiratból tavaly összesen közel öt és fél ezer példányt forgalmazott a lap­kiadó vállalat. Az idén újabb 50 szakkönyv jelenik meg, mintegy ötszázezer példány­ban, többségük régi hiányt pótol. K. Papp József előadói be­szédében kiemelten foglalko­zott a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordu­lója tiszteletére szervezett szo­cialista munkaverseny szere­pével az emberformálásban és a gazdasági eredmények nö­velésében. Elmondta, hogy éppen az elmúlt év jó ered­ményei nyomán, 1978-as évi célkitűzéseink megvalósításá­nak személyi és anyagi felté­telei adottak. Jó volt az elő­készítő munka, jól indul az év, bizakodva tekinthetünk a jövő elé. Munkánk központi ténye­zője az ember. A még jobb felkészítés, a még magasabb szintű képzés minden dolgo­zó rétegben, az öntudat növe­lése, a vezetési színvonal to­vábbi javítása — ez a tovább­fejlődés záloga. Ebben rend­kívül nagy szerepe van a szakirodalom terjesztésének,1 a szakirodalom megismerésé­nek. Előadását zárva K. Papp József megnyitotta a Mező- gazdasági könyvhónap Tolna megyei rendezvénysorozatát. A hónap folyamán — neves mezőgazdasági szakemberek részvételével — húsz előadás hangzik el a megye városai­ban és nagyobb községeiben, a szakembereket leginkább érdeklő kérdésekről. Felnőttvédelmi szociális gondozás Garzonlakások építése még csak kívánság A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Szek­szárdon tegnap délelőtt tar­tott ülést Császár József álta­lános elnökhelyettes elnökle­tével. Az egyes napirendek megtárgyalására tanácskozási joggal meghívottakon kívül részt vett a testületnek ezen az ülésén dr. Liszkai Lajos, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának munkatársa is. A végrehajtó bizottság — egyebek között — a felnőtt­védelmi szociális gondoskodás megyei helyzetének és felada­tainak áttekintésével foglal­kozott dr. Horváth Jenő fő­orvos beszámolója alapján. E napirend vitájában részt vett dr. Völgyi Lajos, az Egészségügyi Minisztérium képviselője is, aki a minisz­térium Tolna megyében nem­rég lezárult vizsgálatának megállapításaira hivatkozva, elismeréssel szólt szociálpoli­tikánk jó gyakorlatáról, szól­va egyúttal e gyakorlat hiá­nyosságairól is. Mint azt a vitában szót kérők számosán elmondták, a felnőttvédelmi szociális gondozás országos viszonylatban nem véletlen­szerűen került napjainkban az érdeklődés középpontjába. A közfigyelem felélénkülését az diktálja, hogy a társada­lom mind többet szeretne ad­ni a munkából már kiörege­dett, támasznélküli embe­reknek. A szociális gondos­kodás mai rendszere jó, a lehetőségek határain belül gyarapodnak tárgyi és sze­mélyi feltételei. Szükséges azonban pontos felmérést készíteni arról, hogy mennyi a megyében a szociális otthoni és öregek napközi otthonában való el­helyezésre várakozók száma. Ebből az igényből nem nehéz arra következtetni, hogy a felnőttvédelmi szociális gon­doskodás intézményi hátteré­nek szűkös volta jelenti 1978- ban legnagyobb gondjaink egyikét. Az, hogy sok a vá­rakozó és az is, hogy növek­vőiéiben van azon nyugdíja­sok száma is, akik szociális otthoni gondozás helyett örö- mestebb vennének igénybe penziós ellátást öregek gar­zonjaiban. Az ilyen garzonhá­zak építése viszont még csak kívánság lehet. Ugyanakkora szociális gondoskodás szá­mos területén máris soros teendőnk a minőségi fejlesz­tés. Több területen viszont még napjainkban is a mennyi­ségi fejlesztés tennivalóinál tartanak a nagy arányú fej­lődés ellenére is. A végrehajtó bizottság úgy foglalt állást, hogy megvaló­sítva a jelen tervidőszakra tervezett fejlesztéseket, té­teles felmérés alapján kell rangsorolni a felnőtt szociális gondozás javításának már a VI. ötéves tervbe kívánkozó tennivalóit. Tegnapi ülésén foglalkozott a Tolna megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága a február 28-ra összehívandó tanács­ülés előkészítésével és vitatta meg Rókus János igazgató je­lentése alapján a Tolna me­gyei Pályaválasztási Tanács­adó Intézet tevékenységét. Erről lapunk vasárnapi szá­mában számolunk be bőveb­ben a 6. hét eseménye címszó alatt. Brezsnyev fogadta Kreiskyt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke szerdán fogadta dr. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellárt, aki munkalátogatáson tartóz­kodik a Szovjetunióban. A baráti légkörű megbeszé­lésen Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió elvi, következetes poli­tikát folytat a semleges Ausztriához fűződő hagyomá­nyosan jó kapcsolatai elmé­lyítése érdekében. Leonyid Brezsnyev kiemelte, hogy a Szovjetunióban megértésre és rokonszenvre talál a semle­ges országoknak, köztük Ausztriának az a törekvése, hogy konstruktívan hozzájá­ruljanak az államok közötti bizalom megszilárdításához. Dr. Bruno Kreisky rámuta­tott, hogy az Európa és a vi­lág békéje és biztonsága meg­szilárdításának kérdéseiben elfoglalt osztrák álláspont megfelel a helsinki záródoku­mentumnak és a Szovjetunió felfogásával megegyezik, vagy ahhoz közel áll. Bruno Kreisky az osztrák szövetségi elnök nevében ausztriai hivatalos látogatás­ra szóló meghívást nyújtott át Leonyid Brezsnyevnek, aki ' azt köszönettel elfogadta.

Next

/
Thumbnails
Contents