Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-08 / 33. szám
1978. február 8. KÉPÚJSÁG 5 Céltudatos keresztezés Az ember beavatkozott a természet örök törvényébe. A növény-, az állatnemesítő a fajták specifikus bélyegeit mikroszkópja, biokémiai ismerete alapján kiválasztja, s az előnyös tulajdonságokat az utódokba mesterséges úton átörökíti. Másként semmiképp sem emelkedett volna a kukorica-, a búzatermés átlaga, a tej- és a hústermelés olyan rohamosan, mint ahogy az utóbbi években tapasztalhattuk. A Dél-dunántúli Mesterséges Termékenyítő Főállomás éppen egy éve működik. Feladata, hogy a jól termelő tenyészállatok gyorsabb elsza- porítása érdekében a szaporítósejteket — a spermát — az apaállatoktól levegye, tárolja, s a három dél-dunántúli megye — Baranya, Somogy és Tolna — mezőgazdasági üzemeiben a mesterséges termékenyítésnél felhasználja. 1976-ban született az a miniszteri határozat, mely kimondja: korszerűsíteni kell a mesterséges termékenyítő hálózatot, s a 19 megyei állomás helyett 6 főközpont működjék. Az összevonás azért volt időszerű, mert olyan korszerű, valutaigényes technikai felszerelésekre van szükség, amit megyénként külön-külön megvásárolni nem gazdaságos. Az első év eredménye; a szekszárdi főállomáson a spermatermelés ötször annyi, mint amennyit korábban a három megyében összesen előállítottak. A spermatárolás edényeit Franciaországból, Nyu- gat-Németországból, Amerikából hozták. A nitrogén folyadékkal töltött gömb alakú konténereken ilyen feliratokat olvashatunk: Animal semen, L’air liquide. Az apaállat holta után is Az állomás laboratóriumának üvegfala az ugratóhelyiségre néz. A bikától levett spermát a Szekszárdon kikísérletezett speciális folyadékkal felhígítják, automata géppel apró csövecskékbe töltik, melyen feltüntetik az apaállat számát, nevét és a dátumot. Egy napig plusz öt Cel- sius-fokon tárolják, majd lefagyasztják, s ha a sperma életképes, huszonnyolc nap múlva az egész mennyiséget mínusz 196 fokon folyékony nitrogénben tárolják. Egyetlen csövecskében 40 millió spermium van, s megfelelő körülmények között akár 100 évig is tárolható. A szarvasmarha-tenyésztés történetében ezzel a felfedezéssel óriásit lépett előre a tudomány, hisz annak ellenére, hogy az apaállat már jó néhány évtizede elpusztult, előnyös tulajdonságokkal bíró szaporítóanyaga még mindig felhasználható. A szekszárdi főállomást Európában a legmodernebbnek tartják, a tengerentúli spermabankokkal is felveszi a versenyt. A világon egyedül itt található egyetlen helyen 40 homozigóta Holstein-Fríz bika. A kormányprogramnak megfelelően a ..bikapark” 66 százalékának utóda tejelőtípusú, a többiek szaporulata pedig kettős hasznosítású hegyitarka. Azokban az években, amikor még természetes fedeztetéssel szaporodtak a szarvasmarhák, egyetlen bika évente 60—80 alkalommal volt képes fedezni. Hígítással, és mélyhűtéses technológiával tavaly a főállomás Laddie nevű Holstein-Fríz bikájától 35 470 adag spermát állítottak elő, — ennyi üszőt, tehenet lehetne termékenyíteni és hozzávetőleg 60 százalékuk vemhesülne. Egy spermalevételből 500—1500 adag készíthető, tavaly egymillió-hatszáz- huszonegyezer-nyolcszázöt- ven adag sperma készült a szekszárdi főállomáson. Az apaállatok jó része külföldről származik, de a hazai állományból történő kiválasztásnak is megvan a szakszerű módja. Jó néhány úgynevezett „bikanevelő” tehenet tartanak az ország gazdaságaiban, melynek hímszaporulatát egyéves korig teljesítményvizsgáló állomáson nevelik. Amennyiben a bíráló- bizottság továbbtenyésztésre alkalmasnak ítéli, mesterséges termékenyítő főállomásra kerül, ahol elvégzik a sperma mélyhűthetőségének vizsgálatát. Az első ézer adaggal utódellenőrzést célzó termékenyítést végeznek, a többit a bika értékeléséig — öt évig — tartósan tárolják. Ha bebizonyosodik, hogy az állat javító hatású — utódai jól tejelők, megfelelő a húskitermelésük — a szaporító anyagot felhasználják. Ha nem így van — a sermát megsemmisítik. Fajtaátalakító keresztezés A Szekszárdon előállított hímivarsejtekkel nemcsak a három megyében, hanem az ország más területein is in- szeminálják az üszőket és a teheneket. A főállomás insze- minátorai körjáratban, menetrendszerűen járják az üzemeket: ugyanazon a napon és órában jelennek meg a községben, s inszeminálják az ivarzó állatokat. Néhány mezőgazdasági üzemben önálló inszeminátor dolgozik, a kis méretű konténerekben tartott, hűtött anyagot kéthetenként viszik el a főállomásról. A nagy termelőképességű szarvasmarhaegyedek létrehozása mellett további feladat a sertések mesterséges termékenyítése. Tolna megyében tavaly 5241 kocát insze- ' mináltak, Nagy fehér, Lapály, Duroc, Hampsire Cornwall kanoktól származó spermával. A mélyhűtéses technológia a sertés szaporítóanyag tárolásnál egyelőre még nem megoldott. A ménspermát viszont már hűtött állapotban szállítják a gazdaságokba, s az eredmény semmivel sem marad el a lovak természetes fedeztetésétől. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják: nem volt igazuk azoknak, akik kételkedtek a mesterséges fedeztetés sikerében. A főállomások létesítésével olyan spermabankokat sikerült létrehozni, amelyekkel a fajtaátalakító keresztezés, a nagy hozamú tenyészállatok szaporítása lényegesen meggyorsult. Különben nemigen várhatnánk a gazdaságoktól 4—5000 literes tehenenkénti éves tejtermelést, több sertés- és marhahúst. A szaporodásbiológiai hálózat kiépítésével kevesebb az elhullási veszteség, nagyobb a szaporulat, gyorsabb a szelektálás. Szaklapban olvastam: Kanadában már embrióátültetéssel is foglalkoznak: hormonkezeléssel teszik alkalmassá a nőivarú állatokat arra, hogy egyszeri termékenyítéssel egyetlen donortehéntől tíz-tizenöt életképes embriót nyerjenek, melyet az ivarzó állatokba ültetnek át. Az intézmény neve: petesejtátül- tető állomás. Mélyhűtött sperma, petesejtátültetés — a köznapi ember számára meglehetősen furcsán hangzó fogalmak. A tudománynak viszont úgy tűnik, egyetlen szakterületen sincsenek korlátái. D. V. M. Fotó G. K. * A neve: Laddie A laboratórium Folyékony nitrogén, alatta sperma Füstbe eregetett milliók. Zöldségtermesztés Kocsolán Jó a kapcsolat a felvásárlókkal A kocsolai Vörös Csillag Termelőszövetkezet 15 éve foglalkozik zöldségtermesztéssel. 1977-ben 70 hektáron termesztettek zöldségfélét. Zöldségből 3 600 000 forint bevételt terveztek, ezzel szemben 4 500 000 forint volt a bevételük. Ez részben a több termésnek — 153 vagon helyett 169 vagon zöldséget értékesítettek — részben a jobb minőségnek köszönhető. 1978-ban 50 hektáron termesztenek zöldségfélét, ösz- szesen 126 vagonnyi uborkát, paprikát, sárgarépát, paradicsomot kívánnak értékesíteni. A kertészet saját szaporító teleppel rendelkezik, így maguk biztosítják palántaszükségletüket. A közös gazdaság 1977-ben foglalkozott fólia alatti termesztéssel is. Idén is 2500 négyzetméter melegágyi termesztést terveztek. Mint a szövetkezet vezetői elmondták: az elmúlt évben szerződésük volt a TOLNA- KER-rel és a Szigetvári Konzervgyárral. Az előbbi nem minden esetben tartotta be a szerződésben vállaltakat, a Szigetvári Konzervgyár viszont minden szerződésben vállalt kötelezettségét teljesítette. A tsz vezetősége úgy döntött, hogy idén csak a Szigetvári Konzervgyárral köt szerződést. A háztáji gazdaságokban is éreztette hatását mindaz a központi intézkedés, amit az elmúlt évben a zöldségtermesztési kedv növelése érdekében tettek. A dombóvári ÁFÉSZ kocsolai felvásárlója 1977-ben előre megkötött szerződések alapján végezte tevékenységét. 384 négyzet- méter alapterületű fóliás zöldség termesztésére kötöttek szerződést a háztáji gazdaságok. Erről a területről összesen 1010 csomó hónapos retket, nyolc mázsa paprikát, hét mázsa paradicsomot értékesítettek. Terven felül elad. tak még a háztáji gazdaságokból 190 kiló fokhagymát. A háztáji gazdaságok az idén is hasonló területre kötöttek szerződést. Idén többletet csak az jelent, hogy a felvásárlóval ezer négyszögöl uborka termesztésére is szerződést kötöttek a háztáji gaz- 1 daságok. Mindezeknek a teljesítése biztosítottnak látszik, hisz sem vetőmagellátásban, sem a fóliaellátásban eddig semmiféle zavar sem mutatkozott. BÁRDOSI SÁNDOR A KERTI 25 éve A „zárt terek” tervezői Ezt a címet is adhattuk volna e kis kötetnek. Miért? Egyszerű a válaszunk. Erőgépeink — a rosszul beállított adagolószivattyúk miatt — ugyanis nemcsak az el nem égett tüzelőanyag hasznosítható energiáját,' hanem jövedelmünk egy részét is a füstbe eregetik. Hogy ne füstokádó gépkolosszusok róják tábláinkat, gondosan be kell állítanunk erőgépeink adagolószivattyúját, annál is inkább, mivel ehhez az igen korszerű, magyar gyártmányú próbapadok is rendelkezésünkre állnak. A hogyanra pedig a Korszerű Mezőgazda- sági Technika sorozatának e kötete adja meg a választ. Szerzője elöljáróban a motor tüzelőanyag-rendszerét tekinti át. E rendszerben jelöli ki a táp- és befecskendező szivattyú helyét és fontosságát. Részletesen ismerteti a különböző típusok felépítését, működési elvét, szerkezeti sajátosságát. Nagy érdeme, hogy azokat az adagolótípusokat is sorra veszi, amelyek a ma már egyre szélesebb körben üzemeltetett nagy teljesítményű erőgépek (K—700, K—701, T—150 K, John Deere, IHC, RÁBA- STEIGER traktorok, OLAAS és John Deere kombájnok, stb.) motorjainak részegységei. 'Ugyanilyen alaposan elemzi a porlasztókat és szabályozókat (regulá torokat). A legnagyobb fejezetet e részegységek karbantartásának és kisebb javításának szenteli. A tüzelőanyag-tartálytól kiindulva a csővezetékek, a tápszivattyú kisebb hibáit, kiküszöbölésük és főként rendszeres karbantartásuk módját elemzi. Az adagolószivattyúkra térve először a beállításukra szolgáló próbapadokat, majd használatuk módját ismerteti. Ezután az adagolószivattyú beállítására tanítja meg az olvasót, gondosan ügyelve arra, hogy mondanivalójának minden szava szorosan kapcsolódjék a szabályozó kifogástalan működéséhez. Végül az egész rendszer motorra szerelésével, légtele- nítésével, az előbefecskende- zési szög beállításának' mikéntjével és a motor üzembe helyezésével zárja művét a szerző. Nem hagyhatjuk ki e rövid összefoglalóból a könyv gondosan összeválogatott ábráit, amelyek majd mindegyike nézetben és metszetben, gyakran egy-egy fontosabb részlet kiemelésével segíti a szerelőt e bonyolult szerkezetek közötti eligazodásban. A kötethez tartozó öt táblázat az előbbi részegységek pontos beállítási adatait foglalja össze olyan részletességgel, amellyel a magyar szak- irodalomban nem igen találkozik az olvasó. Biztosak vagyunk abban, hogy nemcsak a mezőgazda- sági műszaki szakmunkások, hanem az üzem- és gépész- mérnökök is sok újat találnak e könyv lapjain. így ismét egy korszerű művel gazdagodott a Korszerű Mező- gazdasági Technika sorozata. Magyarország legkisebb létszámú tervezőintézete a KERTI, a Kereskedelmi Tervező Vállalat — 120 mérnököt és technikust foglalkoztat. 1953-ban, amikor a vállalat megalakult, elsősorban belső- építészeket alkalmaztak, s meglehetősen egyszerű feladatokat oldottak meg velük: berendezni egy üzletet, vendéglőt, áruházát — lehetőleg minél olcsóbban. Az évek múlásával a feladatok sokrétűbbé váltak. Erről beszéltünk Kovács Endre építész- mérnökkel, a KERTI igazgatójával. — Éttermek, konyhák, áruházak, kis- és nagyvendéglők, üzletek, üzemi- és gyermek- élelmezési konyhák, raktárak, szállodák és vásárcsarnokok belső tervezése a feladatunk. Az ország nagy- és kisvárosaiban egyaránt megtalálhatók a munkáink. Ma már kevesen tudják, hogy mi voltunk az önkiszolgálás bevezetésének úttörői Magyarországon. Békéscsabán és Gyulán zajlottak le az első kísérletek az 1960-as években, terveink alapján építették át a csabai és gyulai üzletek egy részét. Emlékszem az aggályoskodásra, a félelemre, amit még maguk a kereskedelem szakemberei hangoztattak. Elképzelni sem tudták, hogyan lesznek képesek megfelelni a feladatnak. Ma már mindez csak emlék: a mai életmód üzleti típusa az önkiszolgálás. Ami most megoldásra vár, az áruk raktározása, a kellő nagyságú, mindenfajta áru tárolására alkalmas raktárak tervezése. Tervezőinknek nemcsak esztétikai elvekhez, technikai szabályokhoz is alkalmazkodniuk kell. — Sok szép munkájuk van. A tervek közül melyik a legkedvesebb? — Budapesten a Divat- csarnok átalakítása, a Royal szálló és a mellette levő Izek utcája. Az elegáns és szép megoldású Váci utcai ékszer- bolt, a Csók-galéria, a Nagy OFOTÉRT. Nagyon kedves a hajdúszoboszlói Délibáb Szálló, a balatoni Touring Hotel, a visegrádi Silvanus, a dobogókői Nimród. Utóbbi építéséért a tervező Ybl-díjat ka- kapott. A szombathelyi, kecskeméti, pécsi, nyíregyházi vásárcsarnokokat most tervezzük. Üj és szép feladatunk a velencei ifjúsági tábor, amelyet ez idén kell újjávarázsolni, hogy alkalmas legyen ötezer fiatal befogadására. — És melyek a következő feladatok? — A debreceni Aranybika korszerűsítése nagyon szép feladat, csakúgy, mint a legújabb Domus Áruház, ugyancsak Debrecenben. Több feladat vár minket Kecskeméten, Szegeden és még sok kisebb városban is. Budapesten a legnagyobb munkánk az Astoria szállóval szembeni telek beépítése lesz, egy élelmiszer-áruházzal. Sok kisebb és nagyobb üzlet-rekonstrukció is vár ránk — országszerte. Bőven lesz tehát munkánk 1978-ban is. NYÄRÄDI ÉVA Fizessenek a kézbesítők ? Az amúgy sem nagy helyiséggel rendelkező szekszárdi főpostán kígyózó sorok állnak a pénzbefizetés feliratú ablakok előtt. Ideges sóhajok, mozdulatok, ingerlékeny hangok. Néha felcsattannak az én előbb jöttem, álljon a sor végére, ne tolakodjon című jól ismert „bolti” mondások. — Fizetgetsz, fizetgetsz? — köszön rám ismerősöm. ö is munkahelyéről jött el — a délelőtti órákban — azért, hogy befizesse az ilyen, vagy olyan tartozását, hátralékát. Lapunkban már többször írtunk arról, hogy milyen sokan vannak azok, akik vásárolnak, presszókban ücsörögnek — munkaidő alatt. Régi gondolat, hogy össze kellene számolni azokat a perceket, órákat, amelyeket a dolgozók magánügyeik intézésével töltenek el. Gondolom, nem kevés idpt kapnánk eredményül, amit nem itt, és nem így kellene eltölteni. Kézenfekvő megoldás volna, ha a vállalatok kézbesítői, hivatalsegédek szednék össze a dolgozóktól a befizetendő összegeket, a csekkeket, és ők adnák fel: munkaidőben. — S. A. —
