Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-07 / 32. szám

XXVIII. évfolyam, 32. szám ÄRA: 0,80 Ft 1978. február 7., kedd Mai számunkból ÜJ GAZDA A SZEKSZÁRDI BORVIDÉKEN (3. old.) / KÖZÜGYÜNK A SZÉP KÖRNYEZET (3 .old.) A SZOCIALISTA MAGYAR TÁRSADALOM SZÜLETÉSE (4. old.) A HATÉKONYSÁG MÉRCÉJE (3. old.) A falu télen A falusi télről azóta je­lennek meg riportok, pub­licisztikák, amióta újságot írunk. Mi tagadás, ezek az eszmefuttatások szinte re­ceptre készültek. Harminc esztendővel ezelőtt még azt írtuk, hogy télen a falu pi­hen. Mostanában azt írjuk, hogy a falu télen sem pi­hen. Országos és megyei programok alapján tanfo­lyamokat szerveznek, tanul a falu. Igaz, hogy az országos és megyei oktatási, közműve­lődési programok kicsit el- kényelmesítették a helybe­lieket. Ez ellen szeretnénk most szólni. Bizonyos, hogy a MÉM Továbbképző Intézet nem tud mindenütt téli tanfo­lyamot szervezni, az e cél­ra rendelkezésre álló álla­mi pénzösszegekből sem jut mindenhová. Szakember azonban mindenütt van. Megteheti tehát a tsz, a fo­gyasztási szövetkezet, hogy saját szervezésű tanfolya­mot rendez, összeülnek például a nyáron felvásár­lással foglalkozó alkalma­zottak az ÁFÉSZ agronó- musával és elbeszélgetnek arról, hogy melyik ter­ménynél mire kell vigyáz­ni, hogyan lehetne ügye­sebben csomagolni, stb. Nem tanfolyam ez, csak be­szélgetés, néhány napos, néhány órás eszmecsere, de a felvásárlók jobban dol­goznak majd nyáron. Ugyanezt a téeszekben még tágabb körben, még több variációban lehet megten­ni. Ez persze nem kerül be a statisztikákba, éppencsak a munkában felhasználható szakismeret javul egy ár­nyalattal. Érdemes éppen most be­szélni arról a bizonyos centralizálásról is. Hogy tsz-ek egyesültek, falvak egyesültek, ÁFÉSZ-ek egyesültek. így ott maradt sok apró község, közigaz­gatási központ nélkül, gaz­dasági központ nélkül. Per­sze ezek a települések is tartoznak valahová, csak­hogy a vezetők általában a központban vannak. Hát most, zárszámadás után, tervkészítés után, köny- nyebb időt szakítani, hogy kimenjenek azokra a tele­pülésekre, ahol csak 500, netán mindössze 50—100 ember lakik. Szót érteni velük, meghallgatni gond­jaikat. Mert gondjaik van­nak, minél távolabb ke­rült a központ, annál nyo­masztóbbak.-És most nem­csak a vezetőknek van ide­jük, de egyik-másik szo­cialista brigádnak is, egyik-másik szállító-, vagy útkarbantartó gépnek is. Talán amíg tart a „falusi tél”, alkalom adódik arra, hogy minden különösebb előkészítés nélkül meg is oldjanak egy-két gondot. Betömni kátyút, megjavíta­ni tetőt, illetve nem is kell tanácsot adni, aki felkeresi az oldalirányba eső telepü­léseket, meglátja, meghall­ja, mi a legfontosabb. A télből, reméljük, már nincsen sok hátra, kifelé haladunk belőle. De any- nyi idő még mindenképpen van, hogy néhány hasznos tennivalót elvégezzünk. földeaki Béla Hat és fél millióval nőtt a tsz vagyona Tejtermelésben az elsők Szőke Géza beszámolóját tartja A dombóvári Alkotmány Tsz nem tartozik a nagy ter- műterületű, sok embert fog­lalkoztató szövetkezetek kö­zé: a szántóterület 2102 hek­tár, a dolgozó tagok száma pedig 200. Ennek ellenére a növénytermesztésben és az állattenyésztésben az elmúlt évben a megyében a legki­emelkedőbb eredményeket produkálták. A szombaton megtartott zárszámadó köz­gyűlésen részt vett Lakos József, a Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetek Tolna me­gyei Szövetségének elnöke; a Láng Gépgyár, a KIPSZER vezérigazgatója, a felvásárló vállalatok, valamint a város vezetői. Mint Szőke Géza, az Al­kotmány termelőszövetkezet elnöke elmondotta, a tsz az elmúlt évben a cselekvési program, az V. ötéves terv feladatai szerint dolgozott. A tagság, a szocialista brigádok szorgalmas munkájának ered­ménye, hogy a szövetkezet tiszta vagyona 6 millió 546 ezer forinttal emelkedett. Igen magas hozamokat taka­rítottak be búzából, kukori­cából, cukorrépából, szójából; a növénytermesztési ágazat túlteljesítette árbevételi ter­vét. Az állattenyésztési ágazat szintén többet produkált, mint amennyit az előző év­ben terveztek; sertéstenyész­tésből és -hizlalásból 1 millió 750 ezer forint lett a többlet- bevétel. Ez annak köszönhe­tő, hogy növekedett a hízó­sertés-értékesítés, és minősé­gi kifogások soha nem merül­tek fel. Közvetlenül exportra szállítottak 240 hízót; 1224 te- nyészkocasüldőt, valamint 78 tenyészkant pedig továbbte- nyésztésre értékesítettek. A szarvasmarhalétszám 729, eb­ből 273 a tehén. Az egy te­hénre jutó éves tejtermelés tavaly 6317 liter volt; ezzel a termeléssel a megye szövet­kezetei között a dombóváriak az első helyen állnak. Az idei tervet a szövetke­zet vezetősége a népgazdasá­gi tervhez kapcsolódóan ké­szítette el. Csökkentik a szó­ja, és az egynyári szálas ta­karmány, és növelik a kuko­rica vetésterületét. A bizton­ságos termelés érdekében me­liorációt hajtanak végre, melynek az értéke az 1978-as gazdasági évben mintegy 1 millió 200 ezer forint. A me­liorációs munkálatokkal kö­zel 100 hektár, eddig haszná­laton kívüli területet tesznek művelésre alkalmassá. Az ál­lattenyésztésben az előző évekhez hasonlóan a mennyi­ségi termelés mellett elsősor­ban a minőségi követelmé­nyek fokozását tűzték ki cé­lul. Púja Frigyes Belgiumba utazott Púja Frigyes külügymi­niszter belga kollégája, Henri Simonét meghívásá­ra hétfőn reggel hivatalos látogatásra Belgiumba uta­zott. Búcsúztatására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Rácz Pál külügyi állam­titkár, valamint a Külügy­minisztérium több vezető munkatársa. Ott volt Wil­fried Nartus, a Belga Ki­rályság budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügy­vivője is. Púja Frigyes külügymi­niszter hétfőn délelőtt meg­érkezett Brüsszelbe, A re­pülőtéren a belga külügy­minisztérium vezetői fogad­ták. Jelen volt Vince Jó­zsef, a Magyar Népköztár­saság brüsszeli nagykövete, és a nagykövetség munka­társai. (MTI) Kreisky Moszkvában A szovjet kormány meghí­vására hétfőn kétnapos mun­kalátogatásra Moszkvába ér­kezett dr. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár. A szovjet—osztrák viszonyt gyakorlatilag sem vitás, sem pedig tisztázatlan kérdések nem terhelik, ezért a szovjet és az osztrák kormányfő el­sősorban a kétoldalú gazda­sági együttműködés kérdései­re összpontosító tárgyalásai­tól egyértelműen pozitív ered­ményt várnak Moszkvában. A szovjet fővárosban min­dig szívesen látott vendég a semleges Ausztria képviselő­je. Bruno Kreisky legutóbb négy évvel ezelőtt járt hiva­talos látogatáson a Szovjet­unióban, Alekszej Koszigin pedig 1973-ban folytatott hi­vatalos tárgyalásokat Bécs­ben. Az 1955-ös államszerző­dés aláírása óta követett sem- legességi politika nagy tekin­télyt szerzett Ausztriának nemzetközi színtéren, a szo­cialista országokkal — köz­tük a Szovjetunióval — ki­alakított viszonya pedig már a helsinki értekezlet előtt is a különböző társadalmi rend­szerű államok békés együtt­élésének jó példájául szol­gált. Második hely a Kiskun-kupán Szaljut-6 Leválasztották a teherűrhajót Moszkva, Kiss Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Moszkvai idő szerint hét­főn reggel, öt perccel kilenc óra előtt szétkapcsolták a Szaljut űrállomást és a Prog- ressz teherszállító űrhajót: a Progressz egy ideig még ön­álló pályán kering a Föld kö­rül, majd az atmoszféra sű­rűbb rétegeibe érkezve meg­semmisül. A teherszállító űrhajó visz- szatérése során — mint azt az illetékes szakértők a moszk­vai televízióban elmondották —, a progressz egyes alkat­részei nem semmisülnek meg teljesen, nem égnek el a lég­körben a súrlódás következ­tében fellépő hő hatására, an­nak ellenére, hogy a teher­szállító űrhajóra nem szerel­tek fel hővédő pajzsot. A visz- szatérés pályáját azonban úgy határozták meg, hogy ezek az alkatrészek az óceán teljesen néptelen részén hulljanak le. A teherűrhajó 15 napig ke­ringett összekapcsolva az űr­állomással, amelynek másik bejáratánál a Szojuz—27 űr­hajó van. A teherűrhajó bel­sejében a visszatérés előtt el­raktározták a feleslegessé vált berendezéseket, a lecse­rélt műszereket és az egyéb haszontalan terheket — eze­ket nem juttatják vissza a Földre, hanem a Progresszel együtt megsemmisítik. A szovjet űrhajózás a te­herszállító űrhajó megalkotá­sával ismét teljesen új irány­zatot teremtett meg. A rend­szeres „teherjáratok” az űr­állomásokra kibővítik azok hasznos felhasználásának le­hetőségét, jelentősen megnö­velik élettartamukat, kiszéle­sítik manőverezési lehetősé­geiket. A teherszállitás, együtt a személyzet váltásának lehe­tőségével, már a jövő nagy űrállomásai megteremtésének első érdemleges próbája volt. A Szaljut—6 most csak egy űrhajóval van összekapcsol­va. A hátsó bejárat szabaddá tételével az űrállomás most képes arra, hogy adott eset­ben újabb űrhajó kikötőhe­lyéül szolgáljon. Algír Közös akcióprogram Az algériai fővárosban be­fejezte munkáját több arab ország, valamint a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet államfőinek, illetve képvise­lőinek tanácskozása. Algéria, Szíria, Líbia, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, valamint a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet küldöttsége áttekintette a Szadat egyiptomi elnök kü- lönutas politikája következ­tében jelentős mértékben bo­nyolultabbá vált közel-keleti I helyzetet. A tanácskozás résztveveői közös akcióprogramot fogad­tak el, amely a palesztínai el­lenállási mozgalom megerő­sítésére, a Szíriái és a Palesz­tínai Felszabadítási Szervezet közötti kapcsolatok megszi­lárdítására, valamint a Sza­dat elnök kapituláns politi­kájának veszélyes következ­ményeivel szembeszálló erők aktív támogatására irányul. A konferencia résztvevői hangsúlyozták a Szovjetunió­val és a többi szocialista or­szággal való baráti kapcsola­tok és együttműködés továb­bi fejlesztésének fontosságát. (MTI) A Dombóvári VSE NB II-es férfi kosárlabdacsapata második helyen végzett Kiskun­félegyházán, a Kiskun-kupán. (Beszámoló az 5. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents