Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-05 / 31. szám
8 "rÉPÚJSÁG 1978. február 5. Felkészítés a szállításra Jugoszlávia Épül az olajvezeték Hosszan tartó viták és tanácskozások után, megállapodás született a jugoszláv építővállalatok között a Krk- szigetéről induló és Magyar- országra. Csehszlovákiába is szállító olajvezeték építésére. A szigetről 723 kilométeres hosszúságban Páncsováig, majd a magyar határig haladó csővezeték munkálataihoz eddig azért nem kezdtek hozzá, mert a költségek megosztása tisztázatlan volt. Az építővállalatok azóta már javában dolgoznak azokon a hatalmas tartályokon, amelyekbe a Krk-i Omisalj- ból érkező kőolajat tárolják majd. Félig már felépült a szigetet a szárazfölddel összekötő 1162 méter hosszú híd is, amelynek acélvázára szerelik fel az olajvezetéket. A legnehezebb szakasz a hegyek közötti rész lesz. A csöveket a Gorski Kőtár hegységen vezetik át. Az 1100 méter magasan elhelyezett vezetékekhez egy szivattyúrendszer nyomja fel az olajat, amely aztán természetes eséssel halad a finomítók felé. A csővezeték a pancsovai olajfinomítótól halad a Tiszáig, Perleznél szeli át a folyót, érinti Újvidéket, majd a Duna alatt halad át a magyar terület felé. A csővezetéket három méter mélyre építik a folyók medrébe. Az olajvezeték Goiénál tér át magyar területre, s halad a százhalombattai finomítóig. (A magyar területen a csővezeték már szintén épül.) A jugoszláv Adria-olajve- zeték a szakemberek becslése szerint ez év végére elkészül. Az olajtárolókat és vezetéke- ket/úgy építik, hogy végül alkalmas legyen a teljes meny- nyiség, évi 34 millió tonna nyersolaj szállítására. Ebből Magyarország és Csehszlovákia évente 10 millió tonna olajra tart igényt. NYÁRADI ÉVA Kevés iparág mutat hasonló arányú fejlődést, mint a kőolajfeldolgozó ipar: termelését tízévenként mintegy megkétszerezi, s ez még az emlékezetes energiaválságot követően, a nyersolajárak időnkénti emelése mellett is érvényes. A nyersolaj minősége és összetétele döntő befolyással van arra, hogy a desztillációs üzemekben az egyes főbb kőolajtermékeknek megfelelő frakciókból — benzin, petróleum, gázolaj, párlási maradék — mennyit lehet kinyerni. A kőolaj színe eredetétől függően a világosbarna és a fekete között váltakozik, de a ráeső fényben mindig kicsit zöldesen csillog. Szaga is igen különböző. Akad olyan, amelynek kellemes, aromatikus illata van, de van olyan is, amely kifejezetten fokhagymaszagot áraszt. Ugyanilyen változó a viszkozitása is. A szumatrai, vagy a pennsyl- vániai olajok könnyű, csekély viszkozitású fajták, súRéz, cink, Gazdag rézérc-lelőhelyet fedeztek fel 1957-ben Lengyelországban, s ezzel a lengyel állam a világ ötödik hatalma lett a rézvagyon tekintetében. Az elmúlt 15 év alatt a rézbányászatra és -kohászatra 80 milliárd zlotyt fordították. A három rézbánya — a „Lubin”, a „Polkowice” és a „Rudna” — 1976-ban elérte a 8 millió tonna termelést, 1990-re pedig 30 millió tonnát terveznek. A cinkohászatnak már a XVIII. században is hagyományai voltak. A feltárások révén 1954—75 között a cinkés ólomércvagyon az ötszörösére növekedett, és a jelenlegi 250 ezer tonna cink és a több mint 80 ezer tonna ólom lyuk literenként alig több 700 grammnál. Ezzel szemben a bakui és a nyugat-amerikai olajok sokkalta nyúlósabbak, egy liter súlya 900 gramm körül van. ’ A kútból feltörő kőolajat nem lehet minden további nélkül a csőtávvezetékbe betáplálni. Mindenekelőtt az olaj „leghűségesebb” kísérőjét, a földgázt kell leválasztani, majd a vízüledék- és sómentesítést is végre kell hajtani (a só a vízben oldva van jelen, néha igen tekintélyes mennyiségben.) E műveleteket a képen látható módon kialakított előkészítő telepeken végzik el. A kőolaj kéntartalmát, ami akár 3—5 százalékot is elérhet, a későbbiek során tá- volítják el, mégpedig hidrogénkezeléssel. A hidrogén a kénnel kénhidrogénné egyesül és e formában jól elkülöníthető. A kisebb mennyiségben jelenlevő kísérőanyagok leválasztására nincs mindig lehetőség. ólom, kősó termelésével Lengyelország a nyolcadik helyen áll a világon. A tervek szerint Lengyelország 1980-ban eléri a 260 ezer cink- és a 120 ezer tonna ólomkitermelést. Az 1953—56 közötti években a tarnobrzegi medencében felfedezett kénvagyon új bányászati ágazatot fejlesztett ki Lengyelországban. A lengyel kén ma a világ 50 országába jut el. A jövő egyik vegyipari nyersanyaga a kősó. Lengyel- országban 46 millió tonnára becsülik a kősóállományt Hasznosítása lehetővé teszi a klór, a műszálak, a kaucsuk, a hűtőiparban alkalmazott cseppfolyósítható gáz, a freon és különböző hígítók gyártását. KGST-országok és a fejlődő világ Acél és erőmű „Retteg a szegényektől a gazdag, s a gazdagtól fél a szegény”. József Attila ezt a harmincas évek Magyarországáról írta. Ám sokakban felvetődik a gondolat: vajon nem érvényes-e megállapítása napjaink világpolitikájára, vajon a fejlődő világ nem tekint-e ugyanazzal a gyanakvással, netán irigységgel nemcsak a fejlett Nyugatra ,hanem a viszonylagos jólétben élő szocialista közösségre is? Nos, a KGST-országok a föld legdinamikusabban fejlődő országcsoportját alkotják ugyan, de egyelőre még nem tartoznak a leggazdagabbak közé. Jó néhány, magát fejlődőnek nevező országban magasabb az egy főre jutó nemzeti jövedelem, mint egyik-másik KGST-ország- ban. De még az igazán szegények, a nyomorban, sőt állandó éhségben élő fejlődő államok is tudják: szegénységükről nem mi tehetünk, gyarmati múltjukhoz semmi közünk. Ellenkezőleg, ma már aligha vitatja bárki, hogy a volt gyarmatok függetlenségi mozgalmának sikeréhez, függetlenné válásukhoz nagymértékben hozzájárult a szocialista világ léte, a szocialista országok tevékeny segítsége. A szocialista országok nem csupán a politikai függetlenség kivívásához nyújtottak segítséget. A volt gyarmatok és félgyarmatok, a harmadik világ nagyobbik része előtt most a tényleges önállóság, a gazdasági felemelkedés feladata áll. Ezt a hatalmas ugrást aligha tudnák végrehajtani, ha a szocialista országok, elsősorban a KGST nem törné meg a tőkés világ, a tőkés vállalatbirodalmak gazdasági és kereskedelmi monopóliumát. A fejlődő országok így kevésbé kiszolgáltatottak az imperialista hatalmaknak, s jobb feltételeket tudnak kicsikarni tőlük a gazdasági kapcsolatokban. HATÉKONY A SEGÍTSÉG A szocialista országok közvetlenül is támogatják a súlyos gyarmati örökséggel küzdő népeket. A támogatás persze nem jótékonykodást jelent. Ma már a fejlődő országok is egyre inkább felismerik: nem a segély, az adomány a leghatékonyabb formája a gazdasági kapcsolatoknak. A külső erőforrások csak akkor érnek valamit, ha segítenek felszámolni a szegénység gyökerét, a gazdasági elmaradottságot. A KGSTországok ehhez — az iparosításhoz, a gazdasági szerkezet átalakításához — erejükhöz mérten jelentősen hozzájárulnak. Napjainkig több mint 15 milliárd rubel gazdaságfejlesztési hitelt biztosítanak a harmadik világnak, s 75 fejlődő országban mintegy 2500 olyan ipari létesítmény és egyéb objektum működik, amelyet a KGST-országok gazdasági és műszaki segítségével hoztak létre. Különösen jelentős a szocialista közösség hozzájárulása a nehézipar alapjának tekintett kohászat fejlesztéséhez, Mintegy évi 30 millió tonna acélt előállító kapacitás megépítéséhez nyújtottak segítséget a fejlődő országoknak — ez a magyar kohászatnak közel tízszerese. A szocialista országok — elsősorban a Szovjetunió — segítségével épült bhilai és bokaroi kombinát napjainkban az indiai acéltermelés felét adja. Ugyancsak a szocialista országok közreműködésével épül Nigériában trópusi Afrika legnagyobb kohászati üzeme. SOKOLDALÚ EGYÜTTMŰKÖDÉS Több KGST-ország együttműködése egy-egv nagyobb objektum építésében megkönnyíti, hogy komplex módon valósítsák meg a fejlesztési programokat. Így Magyarország Indiában, Korbá- nál timföldgyárat épített, s az itt termelt timföldet szovjet közreműködéssel épült alumíniumkohók dolgozzák fel. A KGST-országok jelentős mértékben hozzájárulnak a fejlődő világ energiaiparának fejlesztéséhez. Közreműködésükkel eddig mintegy 16 millió kilowatt teljesítményű vízi és hőerőmű épült. Az olyan óriások, mint a szovjet segítséggel az Eufráteszen, vagy Asszuán mellett a Níluson létrehozott erőmű és gát mellett, több mint 650 kisebb- nagyobb energetikai objektum építésében vettek részt a szocialista országok. Hogy csak néhány példát említsünk: Magyarország Indiában, Törökországban, Libanonban, az NDK Szíriában és a Kongói Népi Köztársaságban, Csehszlovákia Afganisztánban, Irakban, Ecuadorban, Indonéziában, épített erőműveket. Egyre több mezőgazdasági és élelmiszeripari objektum is létesül a fejlődő országokban a KGST közreműködésével. Hazánk több élelmiszeripari üzemet szállított elsősorban az arab világba, Bulgária pedig aktívan részt vesz egy több mint 115 ezer hektáros öntözőrendszer létrehozásában Algériában. i ÁRUSZÁLLÍTÁS — HITEL A fejlődő országok sokszor az új objektumban előállított termékkel törlesztik a kapott hitelt. v Természetesen a hagyományos exportcikkek is fontos szerepet játszanak a fejlődő országok kivitelében. így egyebek között Afganisztán földgázt, gyapotot, gyapjút, gyümölcsöt, Algéria olajat, citrusféléket textíliákat, India acélcsöveket, teát, szövetet, bőrt és ruházati cikkeket szállít a KGST-országokba. Mint említettük, a fejlődő országok igen heterogén csoportot alkotnak. Közülük néhánynak — elsősorban az olaj- és nyersanyagexportőröknek — a gazdasági helyzete a világpiacon végbement nyersanyagár-emelkedések következtében megerősödött. Ezekkel az országokkal az együttműködés nem ritkán hitelnyújtás nélkül is fejleszthető, sőt, néhány fejlődő ország maga is kereskedelmi vagy fejlesztési hitelt folyósít a KGST-országoknak. Irán például a lengyel élelmiszer- és papíripar fejlesztéséhez nyújtott kölcsönt, s a Szovjetunió is igénybe vett iráni hitelt egy szovjet papíripari kombinát építéséhez. Ugyanakkor a KGST-országok Nemzetközi Beruházási Bankja a legszegényebb fejlődő országok segítségére egymilliárd rubeles különleges hitelkeretet hozott létre, amelyből igen kedvező feltételek mellett részesülhetnek a „negyedik világhoz” tartozó, s erre különösen rászoruló országok. A fejlődő országokban még a tőkeszegénységnél is égetőbb gond a szakemberhiány. A szocialista tábor önzetlen és hatékony segítséget nyújt oktatási intézmények létesítéséhez, szakemberek, oktatók kiküldésével támogatja a képzés megindítását, az oktatásügy fejlesztését. Emelett 103 országból több mint 30 ezer diák és aspiráns tanul a KGST-országokban. Hazájukba visszatérve sikeresen szolgálhatják a gazdasági fejlődés, a nemzeti felemelkedés ügyét — gyakran épp a KGST-országok segítségével épített létesítményekben. NEMES GÁBOR / Ahol a targoncák készülnek Valószínűleg egyetlen olyan gyár sincsen Bulgáriában, ahol ne dolgoznának a Bal- kancar vállalat sárgára festett villamos targoncái. Ez az üzem, amelynek termékeit megismerték Európa szinte minden országában, egyedülálló eredményeket ért el. A Balkancar első helyen áll kontinensünkön a targoncagyártásban, évente sok ezer ilyen hasznos kis jármű hagyja el üzemeinek területét, hogy Bulgáriában és szerte a világban könnyítse az anyagmozgatás nehéz munkáját. Bulgáriát 1957-ben bízta meg a KGST a villamos targoncák gyártásával. Három évvel később, 1960-ban 3104 darabot gyártottak, az elmúlt esztendőben pedig már minden hatodik percben elkészült egy új, korszerű villamos targonca. Mozdony a moszkvai olimpiai játékokra A SKODA villamos mozdonyok második generációjának legújabb képviselője a 66—E^ típus, amely a Szovjetunióban már közlekedik. Az első két gép a sikeres próba- utak után Moszkva—Leningrad útvonalon szállítja rendszeresen az utasókat. 8000 kW-os teljesítménnyel a SKODA 66—E/a Szovjetunióban használatos nevén a CS 200 típusú mozdony az egyenáramú vontatórendszerben a világ legerősebb gépe. Megbízhatóan működik szélsőséges időjárási feltételek (mínusz 50—plusz 40 Celsius fok) között is és igen alacsony a tengelynyomása, ami különösen nagy sebességnél előnyös. Maximális sebessége az óránkénti 200 kilométert is meghaladja, s akár 16 kocsiból álló szerelvény vontatására is képes. A gyártó cég, a SKODA Plzen Vállalat tavaly ünnepelte villamosmozdony-gyár- tásának 50. évfordulóiát. Ter_ mekéit világszerte ismerik és vásárolják. A legfőbb megrendelő már hagyományosan a Szovjetunió, ahol jelenleg 1700 SKODA-mozdony közA SKODA 66—E (CS 200) villamos mozdony lekedik. Európa legnagyobb nyék szállítják majd az mozdonygyárából, a SKODA olimpiai játékok résztvevőit Plzenből az idén újabb 66—E és vendégeit Moszkvába és a (CS 200) típusú mozdonyokat többi szovjet olimpiai vá- szállítanak a Szovjetunióba, rosba. s 1980-ban már a velük von- MILAN SKOBA tatott gyorsvonatszereivé- (Orbis Sajtóiroda — KS)
