Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-01 / 27. szám

A KÉPÚJSÁG 1918. február 1. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Hiánycikk Pap Istvánná bátaszéki ol­vasónk azt panaszolja, hogy hónapok óta hiába keres az üzletekben 105 mm átmérő­jű kályhakönyökcsövet. Panaszára a Tolna megyei Népbolt Vállalat központjá­ból az alábbi válasz érkezett: „...105-ös könyökcsőből az igényeket nem tudtuk kielé­gíteni, a szállító TITÁN Nagykereskedelmi Vállalat ugyanis gyártókapacitás hiá­nyában a megrendelt meny- nyiséget nem tudta leszállí­tani. A legutóbbi tájékozta­tás szerint e cikk hiánya ez éviben megoldódik, az őszi hó_ napokra remélhetőleg nem lesz hiánycikk. A szekszárdi Otthon áruhá­zunk tüzelési osztálya szep­tember 26-án kapott 200 da­rab fekete könyökcsövet, me­lyet tíz napon 'belül értéke­sített. 1977-ben szállítás már nem volt. 1978. január 10-én 300 darab zománcozott 105- ös könyökcsövet kapott, mely néhány nap alatt elfogyott. Január 16-án 400 darab feke­te 105-ös könyököt kaptunk, melyből még január 26-án volt készlet. Kérjük, hogy amennyiben fékete bádogból készült kö­nyökcső megfelel, úgy szíves­kedjék áruházunkba befá­radni. Amennyiben fehér zo- máncoshoz ragaszkodik, az áru érkezésekor értesíteni fogjuk. Ha az ipar beváltja ígére­tét és idén gondoskodik a megrendelt mennyiség le­gyártásáról. beszerzési lehe­tőség mind Bátaszéken, mind Szekszárdon biztosítva lesz.” Rizs Szániel Imréné azt pana­szolta szerkesztőségünknek, hogy decemberben rossz mi­nőségű, szemetes rizst kapott az üzletben Alsónánán. Panaszára Korsós István, a Tolna megyei Tanács keres­kedelmi osztályának vezető­je válaszolt, melyet az aláb­biakban idézünk: „1977 év kora tavaszán a magyar rizsültetvények nagy­részét a fagyok tönkretették. Ami mégis megtermett az az, amit ön is megvásárolt. A rizs nem törmelék, ám gyen­gébb minőségénél fogva kissé töredezett, és a sárgult, apadt szem. és kölestartalma talán a megengedettnél magasabb. Tisztítása mosással a legcél­szerűbb, a többszörös víz­áramlás hatására az apad- 'tabb, sárga szemek és a hé­jas kölesmag a víz felszíné­re jön, és az onnan eltávolít­ható. Lehet, hogy az ön szá­mára ez nem vigasz, de a népgazdaságnak a fagy árta­lom okozta mennyiségi ki­esés miatt, hatalmas összege­ket kellett importrizs tétele­kért kifizetni, ami az ország­ba azóta bejött. Mint levelé­ben írja, három kg-ot vásá­rolt egyszerre, feltehetően a megyében elterjedt felvásár­lási láz hatására. Azóta azon által vásárolt magyar rizsté­telek elfogytak, helyette jó minőségű, tiszta rizs vásárol­ható a boltokban.” Ugyancsak rizssei kapcso­latos Till János paksi olva­sónk panasza, amely arra vo­natkozik, hogy miért nem voilt kapható decemberben rizs. Kérdésére á kereskedelmi osztály vezetője az alábbia­kat válaszolta: „A megyében — az 1978. január elejére várható árvál­tozás hírének hatására — nagymértékű rizsfelvásárlás indult meg. Egyes fogyasztók szükségletüket többszörösen meghaladó mennyiségeket vásároltak meg. Ez arra ve­zetett, hogy december máso­dik hetében átmeneti rizshd- ány keletkezett. Ma már Pakson és. a megye vala­mennyi boltegységében min­denki igényének megfelelő mennyiségű rizst vásárolhat. Tapasztalni fogja azt is, hogy csupán a fent leírt tények forognak fenn, és semmiféle spekuláció, mármint a rizs áremelését illetően nincs.” Garancia Révész László Bátaszékről arra kíváncsi, hogy porszívó­jának javítása meddig ga­ranciális. Varga János, a Gépipari Elektromos Karbantartó Vál­lalat műszaki ellenőre vála­szát az alábbiakban adta meg: „Révész László panaszát kivizsgáltuk, és megállapítot­tuk, hogy bátaszéki félfoga­dónk felületesen, tévesen tá­jékoztatta ügyfelünket. A porszívó javítása, valóban két évig történik díjmente­sen. Fentiekről ügyfelünket tájékoztattuk és készülékét megjavítva átadtuk. Hasonló esetek elkerülése érdekében a szükséges intézkedést meg­tettük.” Telefonszámunk: 129-01, 123-61. Ml VÁLASZOLUNK Jogszabályokról—röviden Az állami vállalatokról szóló törvény végrehajtása tár­gyában megjelent 4/1978. (I. 18.) számú minisztertanácsi rendeletből itt csupán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a vállalat igazgatója köteles a vállalat szervezeti és mű­ködési szabályzatát az 1977. évi VI. számú törvény és az e rendeletben foglalt követel­mények szerint 1978. évi szeptember hó 1. napjáig mó­dosítani, illetőleg kiegészíte­ni. Az állampolgárok lakás- és üdülőtulajdonának egyes kér­déseiről szóló korábbi jog­szabályt módosítja a Minisz­tertanács 6/1978. (I. 18.) szá­mú rendelete és kimondja — töhbek között —, hogy ha a személynek, illetőleg család­nak lakás-, illetőleg üdülő- tulajdona már van, további lakás- vagy üdülőtulajdont — öröklés kivételével — nem szerezhet­A közúti gépjárművezetők pályaalkalmassági vizsgálatá­ról szól a közlekedés- és pos­taügyi miniszter és a belügy­miniszter 1/1978. (I. 18.) KPM—BM számú együttes rendelete, amelynek hatálya a gépjármű és a mezőgazda- sági vontató vezetőjére, és vezetői engedélyt kérő sze­mélyre terjed ki. A rendelet részletesen megjelöli azokat az eseteket és körülményeket, amikor előzetes pályaalkal­massági vizsgálat, és azokat, amikor rendkívüli pályaal­kalmassági vizsgálat szüksé­ges, ez utóbbira kerül sor — többek között — a gépjármű- vezető munkáltatójának ké­relmére, vagy a rendőrség megkeresésére, ha a nyomo­zás vagy a szabálysértési el­járás során az alkalmatlan­ság gyanúja merül fel. A gépjárművezető a vizsgálaton pályaalkalmassági szempont­ból alkalmatlannak vagy al­kalmasnak minősíthető, az „alkalmas” minősítés időben vagy járműfajtára korlátoz­ható. Eligazítást ad a jogsza­bály abban a tekintetben is, hogy hol és miként történik a pályaalkalmassági vizsgálatra való jelentkezés, hogy külön­böző esetekben mennyi an­nak díja. (A fenti jogszabályok a Magyar Közlöny 1978. évi 3. számában jelentek meg.) Indokoltnak tartjuk fel­hívni a figyelmet a tisztes­ségtelen haszon keletkezésé­ről szóló, a SZÖVOSZ Tájé­koztató idei 2. számában megjelent, az Országos Anyag- és Árhivatal részéről kiadott közleményre, amely a helyes árképzés tekintetében ad eligazítást és utal arra, hogy az előírtakkal ellentétes árképzést az árellenőrző szer­vek kifogásolni fogják, mert „minden esetben az indokolt haszon mértékét meghaladó nyereséget eredményez az 1978. I. 1-e után forgalomba kerülő termék olyan ára, amely a forgalomban levő ro­kon, illetve helyettesítő cik­kek árával — azok hasznos tulajdonságait is figyelembe véve — nincs összhangban, illetve azokhoz képest arány­talanul magas.” A Könnyűipari Értesítő f. évi 1. számában Tájékoz­tató jelent meg a környezet- védelmi szakmérnökképzés­ről, amely képzésben bármely mérnök, valamint biológusok, fizikusok és agrárfelsőokta­tásban végzettek is részt ve­hetnek, s arra 1978. május 31-ig lehet jelentkezni. DR. DEÁK KONRAD a TIT városi-járási szervezetének elnöke Százharminc éve írták 1848 forradalmi éve az egykorú sajtóban Petőfi-verssel kezdte 1848- as évét a januári első szám­ban Jókai, lapjában, az Élet- képek-ben. Kard és láncz volt a vers címe, s végső sorai mintegy előre vetítették már­cius 15-ét: És a mennynek s a pokolnak Két szülötte, a szabadság S szolgaság, a kard s a láncz, Harcot űz élet halálra •.. ...Várjunk, várjunk egy kicsit, Megtudjuk már nemsokára: Melyik lészen úr a földön? Melyiké lesz a világ? A reakciós Honderű is verssel indítja útnak első szá­mát. Sujánszky Antal, az írással és költészettel is fog­lalkozó főpap versét közli Országos ülés címmel. A Hon­derű dalnoka azokat dicséri, „kiknek szívében egy a vágy Hogy nemzet és király Együtt haladva — tűnjön el Örökre a vitály.” A Pesti Hírlap, amelyet ak­kor már nem Kossuth, hanem Csengery Antal szerkeszt, az évi első számában közöl egy hirdetést: „A. cs. és kir. csa­lád ráczkevi uradalmának fő­tiszti hivatala által közhírré tétetik, hogy az, ki az ezelőtt ezen uradalom szolgálatában állott mintegy hat lábnyi ma­gasságú, és vékony termetű, kék szemű, halavány képű Schwab Ferenc nevű vadász­legényt Promontorba, vagy Ráczkevébe szállítandja, vagy hollétéről biztos adatot nyúj- tand, mondott Sch. F. befo- gatása után 100 váltóforinttal fog megjutalmaztatni.” Az Életképek egész január­ban és február elején soro­zatban adja Egressy Gábor írását a Művészet szabadsá­ga címmel. Ezt a sorozatot Vasvári Pál folytatásokban közölt cikkei követik Irány­eszmék címmel. Vasvári tör­ténelmi példák sorát hozza fel nemzeti, függetlenségi mozgalmakra vonatkozóan, úgy hogy a cenzúra kényte­len legyen históriai eszme- futtatásnak nézni, az olvasó meg értsen belőle. Az utolsó folytatásban aztán nyíltan le­szögezi: „Az író sokszor fel­teszi, hogy az olvasó nem­csak a fekete betűket olvas­sa, hanem a betűk közötti fe­hér hézagokat is megérti, fel­fogja. Elég a képnek egy-két vonását látni, hogy ráemlé­kezzünk az egészre.” Ezekben a hetekben olvas­ható az Életképekben Berecz Károly pozsonyi országgyű­lési tudósítása, amely szerint „a mágnásoknál a fönnforgó adóügy (a közteherviselés — a szerk.) láncolja le a közfi­gyelmet, az alsó táblánál Kos­suth Lajos újabb lelkes szó­noklatakor az Országgyűlé­sen még eddig ily nagysze­rűen meg nem nyilatkozott lelkesedésnek és általános meghatásnak voltunk tanúi.” A Pesti Hírlap számról számra közli országgyűlési tudósításait, valamint a me­gyei gyűléseket, amelyeken utasítják az illető megye kö­veteit, . hogy milyen módon foglaljanak állást a javasolt törvényekkel kapcsolatban­Bácsból egy versikével kezdi a megyegyűlésről szóló tudó­sítását a P. H. levelezője: „Tatár, török, burkus és fran­cia helyett / Más ellenség, a csőd! fenyeget bennünket. — / Azért spectabilis! Nem kell a drága vér, / Hamar csak pénzt adjál, — Ez most már többet ér.” Vasban — írja a P. H. — azt kötik a követek lelkére, hogy kérjék pártoltatni az or­szágos üléstől a Sopron—Né- metujhely közti vaspályának a vukovár—fiumei vonalba leendő bevezetését és a beru­házási tőke egy részének or­szágos biztosítását. A somogyi választmány ülésén Unkey József táblabí­ró úr emlékeztetett arra, hogy a Svájcból kiűzött 42 jezsuitát Bécs barátságos ven­dégszeretettel, gazdag segély­lyel fogadta, és az ifjúság ne­velése rájok fog bízatni. In- key szinte minden oldalról helyesléssel fogadott indítvá­nya szerint oda kell hatni a somogyi követeknek, hogy az országgyűlésen célszerű in­tézkedések hozassanak, ne­hogy hazánkba is valamiképp bejöhessenek. Január közepén jelent meg a hír, hogy Pest város által a Fel- és Al-Dunaparton ki­kötő engedtetett által igen becsületes áron. Ez gróf Széchenyi István egyik leg­szerencsésebb műve — teszi hozzá a P. H. A lap február 10-i számá­ban jelent meg Zerffy Gusz­táv nyilatkozata, mely sze­rint letette a „Morgenröthe” című német nyelvű hetilap szerkesztését. Cs. B. A szocialista magyar társadalom születése (2.) A szocializmus útján 1948—49-ig tehát jelentősen átalakult a magyar társa­dalom szerkezete. A volt uralkodó osztályok jórészt el­vesztették osztály jellegüket, előbb a földbirtokosokat, majd a tőkéseket kisajátítot­ták. A munkásosztály vált a politikai hatalom birtokosá­vá, és jelentős részben a szo­cialista szektorban volt fog­lalkoztatva. Erőteljesen csök­kent a mezőgazdasági prole­tariátus száma. A lakosság legszámosabb csoportját a kisárutermelő parasztság al­kotta, amely belsőleg diffe­renciált volt, jóllehet 1945 után egy nivellálódási folya­mat indult meg. A 4—5 szá­zalék gazdag parasztság mel­lett fele-fele arányban oszlott meg a szegény_ és középpa­rasztság. A foglalkoztatottak­nak még viszonylag jelentős részét alkották a városi kis- áru'termelők. (1948 végén 180 000 kisiparos volt, alkal­mazottaik száma is körülbe­lül ugyanannyi.) Az alkalma­zottak és értelmiségiek ará­nya jelentősen nem emelke­dett, azonban részint a népi kollégiumok rendszerében megkezdődött egy új mun­kás-paraszt származású ér­telmiség kinevelődése, ré­szint pedig jelentős munkás- és paraszttömegek értelmisé­gi és vezető funkcióba eme- lődtek. Például az államosí­tások során a vállalatok fe­lében munkásból lett az új igazgató és 1948 végére min­den tizedik munkást, körül­belül 60 000 főt magasabb funkcióiba emeltek. ÜJ DIMENZIÓK — ÚJ KETTŐSSÉG A változáok során jórészt megszűnt és felszámolódott a tőke és bérmunka ellenté­te. A nemesi-úri társadalom­vezetés a demokratikus át­alakulás során, a földbirtokos osztály pedig a földreform­mal eltűnt a magyar társa­dalomból. A tőkés osztályt kisajátították, azonban a ke­let-európai elmaradottság következményeit nem lehe­tett ilyen gyorsan likvidálni. Azt lehetne mondani, hogy a magyar társadalom kettősé­gét a „városi” és a „falusi” struktúra sajátos kettőssége váltotta fel. A „városi” struktúrában a munkásosztály vezető szere­pe valósult meg. A munkás- osztály legjobbjai vezető funkcióba kerülték, és az ál­lami tulajdon túlsúlya érvé­nyesült. Ugyanakkor a városi struktúra részét képezték még a kispolgárság, és az át­alakulás útján meginduló ér­telmiségi alkalmazotti réte­gek. A „falusi” struktúrát alap­vetően a kisárutermelő me­zőgazdasági termelés jelle­mezte. Vitathatatlan tény, hogy a szocialista és a kis- árutermelői tulajdon domi­nanciájának eltérése mellett a falu és a város között je­lentősek voltak a kulturális, civilizációs különbségek is. Társadalmi szempontból azonban a kétfajta struktúra, a szocialista termelési viszo­nyók közé lépő munkásosz­tály és a kisárutermelő pa­rasztság eltérése jelentette az alapvető differenciáló ténye­zőt. A fordulat éve után ebben a vonatkozásban is jelentős változások következtek be. Egy olyan társadalom — és gazdaságfejlesztési stratégia — alakult ki, amelynek kö­zéppontjában a feszített üte­mű iparfejlesztés állott. A szocialista fejlődés során kel­lett megteremteni azt a gaz­dasági, .ipari bázist, amely a szocialista fejlődésnek magá­nak is előfeltétele. Többek között e feladat hatására ala­kult ki — a többi szocialista országgal hasonló módon — egy olyan társadalomirányí­tási rendszer, amely minden rendelkezésre álló társadal­mi és gazdasági erőforrást közvetlen a központi irányí­tásnak rendelt alá. E fejlesz­tés forrása pedig — ahogy az abban az időben is megfogal­mazódott — az ipari önkölt­ség csökkentése, a mezőgaz­daság erősebb adóztatása és az áruforgalom lefölözése. A társadalmi struktúra szempontjából mindennek óriási hatásai voltak. Az iparban erőteljes centralizá­ció indult meg a kisipari ter­melés gyors visszaszorításá­val; a mezőgazdaságból a terméktöbblet és a munkaerő intenzív iparba áramoltatása kezdődött meg; az életszín­vonal és a lakossági fogyasz­tás viszonylag alacsony szin­ten tartásával nagyobb beru­házásokra volt lehetősége; így a nők munkába állásá­nak — az emancipációs igé­nyeken túli — gazdasági szükségszerűsége is kialakult. A SZOCIALISTA VISZONYOK GYŐZELME E folyamatok eredménye­képpen rendkívül gyorsan nőtt az iparban foglalkozta­tottak száma. 1948—54 kö­zött 364 000 fővel, 55 száza­lékkal nőtt a munkások, il­letve 143 000 fővel, 140 szá­zalékkal emelkedett az alkal­mazottak száma. A mezőgaz­daságban ellenkező irányú folyamat játszódott le. Az erőteljes adóztatás, a kialakí­tott árrendszer és az erőlte­tett tsz-szervezés hatására 1948—52 között 300 000 fő távozott a mezőgazdaságból. 1953 után ez a folyamat le­lassult, majd az ötvenes évek végétől ismét gyorsab­bá vált. E folyamatok természet­szerűleg jelentős társadalmi átrétegződéssel jártak együtt A fizikai munkából a szel­lemi'munkába és a mezőgaz­daságból az iparba történő mobilitás jelentősen átalakí­totta mind az értelmiség, mind pedig a munkásosztály társadalmi összetételét. A KSH 1963-ban végzett fel­mérése szerint a szellemi foglalkozásúak apja 71 szá­zalékban fizikai foglalkozású volt, és a nem mezőgaz­dasági fizikai dolgozók, 52 százalékának az apja még a mezőgazdaságban dolgozott. Ha nem is ilyen mértékű, de jelentős mobilitási arányokat kapunk akkor is, ha az 1963- as foglalkozást az egyén ere­deti foglalkozásával hasonlít­juk össze. Az 1963-as értel­miségiek 58 százaléka erede­tileg nem értelmiségi volt, az egyéb szellemiek 63 százalé­ka eredetileg fizikai dolgozó volt, illetve a szakmunkások 20, a betanított munkások 45 és a segédmunkások 58 szá­zalékának első foglalkozási területe a mezőgazdaság volt. Ezek az adatok azonban már azt is jelzik, hogy fizi­kaiakból lett szellemiek vagy nem értelmiségi pályára ke­rültek, vagy a gazdaságpoliti­kai vezetés értelmiségi dol­gozóivá váltak, ugyanis a fi­zikai származású értelmisé­giek nem egyenlően oszlanaK meg az értelmiség különböző rétegeiben. Hasonló a hely­zet a paraszti származású munkásoknál is, akik elsősor­ban a kisebb kvalifikációt igénylő területekre törtek be tömegesen Több vizsgálat adatai szerint a betanított és segédmunkásoknak több, mint fele paraszti származá­sú, a szakmunkások közül azonban csak minden ötö­dik. KOLOSI TAMÁS (Következik: Mobilitás és strukturális változások).

Next

/
Thumbnails
Contents