Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-01 / 27. szám
A KÉPÚJSÁG 1918. február 1. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Hiánycikk Pap Istvánná bátaszéki olvasónk azt panaszolja, hogy hónapok óta hiába keres az üzletekben 105 mm átmérőjű kályhakönyökcsövet. Panaszára a Tolna megyei Népbolt Vállalat központjából az alábbi válasz érkezett: „...105-ös könyökcsőből az igényeket nem tudtuk kielégíteni, a szállító TITÁN Nagykereskedelmi Vállalat ugyanis gyártókapacitás hiányában a megrendelt meny- nyiséget nem tudta leszállítani. A legutóbbi tájékoztatás szerint e cikk hiánya ez éviben megoldódik, az őszi hó_ napokra remélhetőleg nem lesz hiánycikk. A szekszárdi Otthon áruházunk tüzelési osztálya szeptember 26-án kapott 200 darab fekete könyökcsövet, melyet tíz napon 'belül értékesített. 1977-ben szállítás már nem volt. 1978. január 10-én 300 darab zománcozott 105- ös könyökcsövet kapott, mely néhány nap alatt elfogyott. Január 16-án 400 darab fekete 105-ös könyököt kaptunk, melyből még január 26-án volt készlet. Kérjük, hogy amennyiben fékete bádogból készült könyökcső megfelel, úgy szíveskedjék áruházunkba befáradni. Amennyiben fehér zo- máncoshoz ragaszkodik, az áru érkezésekor értesíteni fogjuk. Ha az ipar beváltja ígéretét és idén gondoskodik a megrendelt mennyiség legyártásáról. beszerzési lehetőség mind Bátaszéken, mind Szekszárdon biztosítva lesz.” Rizs Szániel Imréné azt panaszolta szerkesztőségünknek, hogy decemberben rossz minőségű, szemetes rizst kapott az üzletben Alsónánán. Panaszára Korsós István, a Tolna megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője válaszolt, melyet az alábbiakban idézünk: „1977 év kora tavaszán a magyar rizsültetvények nagyrészét a fagyok tönkretették. Ami mégis megtermett az az, amit ön is megvásárolt. A rizs nem törmelék, ám gyengébb minőségénél fogva kissé töredezett, és a sárgult, apadt szem. és kölestartalma talán a megengedettnél magasabb. Tisztítása mosással a legcélszerűbb, a többszörös vízáramlás hatására az apad- 'tabb, sárga szemek és a héjas kölesmag a víz felszínére jön, és az onnan eltávolítható. Lehet, hogy az ön számára ez nem vigasz, de a népgazdaságnak a fagy ártalom okozta mennyiségi kiesés miatt, hatalmas összegeket kellett importrizs tételekért kifizetni, ami az országba azóta bejött. Mint levelében írja, három kg-ot vásárolt egyszerre, feltehetően a megyében elterjedt felvásárlási láz hatására. Azóta azon által vásárolt magyar rizstételek elfogytak, helyette jó minőségű, tiszta rizs vásárolható a boltokban.” Ugyancsak rizssei kapcsolatos Till János paksi olvasónk panasza, amely arra vonatkozik, hogy miért nem voilt kapható decemberben rizs. Kérdésére á kereskedelmi osztály vezetője az alábbiakat válaszolta: „A megyében — az 1978. január elejére várható árváltozás hírének hatására — nagymértékű rizsfelvásárlás indult meg. Egyes fogyasztók szükségletüket többszörösen meghaladó mennyiségeket vásároltak meg. Ez arra vezetett, hogy december második hetében átmeneti rizshd- ány keletkezett. Ma már Pakson és. a megye valamennyi boltegységében mindenki igényének megfelelő mennyiségű rizst vásárolhat. Tapasztalni fogja azt is, hogy csupán a fent leírt tények forognak fenn, és semmiféle spekuláció, mármint a rizs áremelését illetően nincs.” Garancia Révész László Bátaszékről arra kíváncsi, hogy porszívójának javítása meddig garanciális. Varga János, a Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat műszaki ellenőre válaszát az alábbiakban adta meg: „Révész László panaszát kivizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy bátaszéki félfogadónk felületesen, tévesen tájékoztatta ügyfelünket. A porszívó javítása, valóban két évig történik díjmentesen. Fentiekről ügyfelünket tájékoztattuk és készülékét megjavítva átadtuk. Hasonló esetek elkerülése érdekében a szükséges intézkedést megtettük.” Telefonszámunk: 129-01, 123-61. Ml VÁLASZOLUNK Jogszabályokról—röviden Az állami vállalatokról szóló törvény végrehajtása tárgyában megjelent 4/1978. (I. 18.) számú minisztertanácsi rendeletből itt csupán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a vállalat igazgatója köteles a vállalat szervezeti és működési szabályzatát az 1977. évi VI. számú törvény és az e rendeletben foglalt követelmények szerint 1978. évi szeptember hó 1. napjáig módosítani, illetőleg kiegészíteni. Az állampolgárok lakás- és üdülőtulajdonának egyes kérdéseiről szóló korábbi jogszabályt módosítja a Minisztertanács 6/1978. (I. 18.) számú rendelete és kimondja — töhbek között —, hogy ha a személynek, illetőleg családnak lakás-, illetőleg üdülő- tulajdona már van, további lakás- vagy üdülőtulajdont — öröklés kivételével — nem szerezhetA közúti gépjárművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szól a közlekedés- és postaügyi miniszter és a belügyminiszter 1/1978. (I. 18.) KPM—BM számú együttes rendelete, amelynek hatálya a gépjármű és a mezőgazda- sági vontató vezetőjére, és vezetői engedélyt kérő személyre terjed ki. A rendelet részletesen megjelöli azokat az eseteket és körülményeket, amikor előzetes pályaalkalmassági vizsgálat, és azokat, amikor rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat szükséges, ez utóbbira kerül sor — többek között — a gépjármű- vezető munkáltatójának kérelmére, vagy a rendőrség megkeresésére, ha a nyomozás vagy a szabálysértési eljárás során az alkalmatlanság gyanúja merül fel. A gépjárművezető a vizsgálaton pályaalkalmassági szempontból alkalmatlannak vagy alkalmasnak minősíthető, az „alkalmas” minősítés időben vagy járműfajtára korlátozható. Eligazítást ad a jogszabály abban a tekintetben is, hogy hol és miként történik a pályaalkalmassági vizsgálatra való jelentkezés, hogy különböző esetekben mennyi annak díja. (A fenti jogszabályok a Magyar Közlöny 1978. évi 3. számában jelentek meg.) Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a tisztességtelen haszon keletkezéséről szóló, a SZÖVOSZ Tájékoztató idei 2. számában megjelent, az Országos Anyag- és Árhivatal részéről kiadott közleményre, amely a helyes árképzés tekintetében ad eligazítást és utal arra, hogy az előírtakkal ellentétes árképzést az árellenőrző szervek kifogásolni fogják, mert „minden esetben az indokolt haszon mértékét meghaladó nyereséget eredményez az 1978. I. 1-e után forgalomba kerülő termék olyan ára, amely a forgalomban levő rokon, illetve helyettesítő cikkek árával — azok hasznos tulajdonságait is figyelembe véve — nincs összhangban, illetve azokhoz képest aránytalanul magas.” A Könnyűipari Értesítő f. évi 1. számában Tájékoztató jelent meg a környezet- védelmi szakmérnökképzésről, amely képzésben bármely mérnök, valamint biológusok, fizikusok és agrárfelsőoktatásban végzettek is részt vehetnek, s arra 1978. május 31-ig lehet jelentkezni. DR. DEÁK KONRAD a TIT városi-járási szervezetének elnöke Százharminc éve írták 1848 forradalmi éve az egykorú sajtóban Petőfi-verssel kezdte 1848- as évét a januári első számban Jókai, lapjában, az Élet- képek-ben. Kard és láncz volt a vers címe, s végső sorai mintegy előre vetítették március 15-ét: És a mennynek s a pokolnak Két szülötte, a szabadság S szolgaság, a kard s a láncz, Harcot űz élet halálra •.. ...Várjunk, várjunk egy kicsit, Megtudjuk már nemsokára: Melyik lészen úr a földön? Melyiké lesz a világ? A reakciós Honderű is verssel indítja útnak első számát. Sujánszky Antal, az írással és költészettel is foglalkozó főpap versét közli Országos ülés címmel. A Honderű dalnoka azokat dicséri, „kiknek szívében egy a vágy Hogy nemzet és király Együtt haladva — tűnjön el Örökre a vitály.” A Pesti Hírlap, amelyet akkor már nem Kossuth, hanem Csengery Antal szerkeszt, az évi első számában közöl egy hirdetést: „A. cs. és kir. család ráczkevi uradalmának főtiszti hivatala által közhírré tétetik, hogy az, ki az ezelőtt ezen uradalom szolgálatában állott mintegy hat lábnyi magasságú, és vékony termetű, kék szemű, halavány képű Schwab Ferenc nevű vadászlegényt Promontorba, vagy Ráczkevébe szállítandja, vagy hollétéről biztos adatot nyúj- tand, mondott Sch. F. befo- gatása után 100 váltóforinttal fog megjutalmaztatni.” Az Életképek egész januárban és február elején sorozatban adja Egressy Gábor írását a Művészet szabadsága címmel. Ezt a sorozatot Vasvári Pál folytatásokban közölt cikkei követik Irányeszmék címmel. Vasvári történelmi példák sorát hozza fel nemzeti, függetlenségi mozgalmakra vonatkozóan, úgy hogy a cenzúra kénytelen legyen históriai eszme- futtatásnak nézni, az olvasó meg értsen belőle. Az utolsó folytatásban aztán nyíltan leszögezi: „Az író sokszor felteszi, hogy az olvasó nemcsak a fekete betűket olvassa, hanem a betűk közötti fehér hézagokat is megérti, felfogja. Elég a képnek egy-két vonását látni, hogy ráemlékezzünk az egészre.” Ezekben a hetekben olvasható az Életképekben Berecz Károly pozsonyi országgyűlési tudósítása, amely szerint „a mágnásoknál a fönnforgó adóügy (a közteherviselés — a szerk.) láncolja le a közfigyelmet, az alsó táblánál Kossuth Lajos újabb lelkes szónoklatakor az Országgyűlésen még eddig ily nagyszerűen meg nem nyilatkozott lelkesedésnek és általános meghatásnak voltunk tanúi.” A Pesti Hírlap számról számra közli országgyűlési tudósításait, valamint a megyei gyűléseket, amelyeken utasítják az illető megye követeit, . hogy milyen módon foglaljanak állást a javasolt törvényekkel kapcsolatbanBácsból egy versikével kezdi a megyegyűlésről szóló tudósítását a P. H. levelezője: „Tatár, török, burkus és francia helyett / Más ellenség, a csőd! fenyeget bennünket. — / Azért spectabilis! Nem kell a drága vér, / Hamar csak pénzt adjál, — Ez most már többet ér.” Vasban — írja a P. H. — azt kötik a követek lelkére, hogy kérjék pártoltatni az országos üléstől a Sopron—Né- metujhely közti vaspályának a vukovár—fiumei vonalba leendő bevezetését és a beruházási tőke egy részének országos biztosítását. A somogyi választmány ülésén Unkey József táblabíró úr emlékeztetett arra, hogy a Svájcból kiűzött 42 jezsuitát Bécs barátságos vendégszeretettel, gazdag segélylyel fogadta, és az ifjúság nevelése rájok fog bízatni. In- key szinte minden oldalról helyesléssel fogadott indítványa szerint oda kell hatni a somogyi követeknek, hogy az országgyűlésen célszerű intézkedések hozassanak, nehogy hazánkba is valamiképp bejöhessenek. Január közepén jelent meg a hír, hogy Pest város által a Fel- és Al-Dunaparton kikötő engedtetett által igen becsületes áron. Ez gróf Széchenyi István egyik legszerencsésebb műve — teszi hozzá a P. H. A lap február 10-i számában jelent meg Zerffy Gusztáv nyilatkozata, mely szerint letette a „Morgenröthe” című német nyelvű hetilap szerkesztését. Cs. B. A szocialista magyar társadalom születése (2.) A szocializmus útján 1948—49-ig tehát jelentősen átalakult a magyar társadalom szerkezete. A volt uralkodó osztályok jórészt elvesztették osztály jellegüket, előbb a földbirtokosokat, majd a tőkéseket kisajátították. A munkásosztály vált a politikai hatalom birtokosává, és jelentős részben a szocialista szektorban volt foglalkoztatva. Erőteljesen csökkent a mezőgazdasági proletariátus száma. A lakosság legszámosabb csoportját a kisárutermelő parasztság alkotta, amely belsőleg differenciált volt, jóllehet 1945 után egy nivellálódási folyamat indult meg. A 4—5 százalék gazdag parasztság mellett fele-fele arányban oszlott meg a szegény_ és középparasztság. A foglalkoztatottaknak még viszonylag jelentős részét alkották a városi kis- áru'termelők. (1948 végén 180 000 kisiparos volt, alkalmazottaik száma is körülbelül ugyanannyi.) Az alkalmazottak és értelmiségiek aránya jelentősen nem emelkedett, azonban részint a népi kollégiumok rendszerében megkezdődött egy új munkás-paraszt származású értelmiség kinevelődése, részint pedig jelentős munkás- és paraszttömegek értelmiségi és vezető funkcióba eme- lődtek. Például az államosítások során a vállalatok felében munkásból lett az új igazgató és 1948 végére minden tizedik munkást, körülbelül 60 000 főt magasabb funkcióiba emeltek. ÜJ DIMENZIÓK — ÚJ KETTŐSSÉG A változáok során jórészt megszűnt és felszámolódott a tőke és bérmunka ellentéte. A nemesi-úri társadalomvezetés a demokratikus átalakulás során, a földbirtokos osztály pedig a földreformmal eltűnt a magyar társadalomból. A tőkés osztályt kisajátították, azonban a kelet-európai elmaradottság következményeit nem lehetett ilyen gyorsan likvidálni. Azt lehetne mondani, hogy a magyar társadalom kettőségét a „városi” és a „falusi” struktúra sajátos kettőssége váltotta fel. A „városi” struktúrában a munkásosztály vezető szerepe valósult meg. A munkás- osztály legjobbjai vezető funkcióba kerülték, és az állami tulajdon túlsúlya érvényesült. Ugyanakkor a városi struktúra részét képezték még a kispolgárság, és az átalakulás útján meginduló értelmiségi alkalmazotti rétegek. A „falusi” struktúrát alapvetően a kisárutermelő mezőgazdasági termelés jellemezte. Vitathatatlan tény, hogy a szocialista és a kis- árutermelői tulajdon dominanciájának eltérése mellett a falu és a város között jelentősek voltak a kulturális, civilizációs különbségek is. Társadalmi szempontból azonban a kétfajta struktúra, a szocialista termelési viszonyók közé lépő munkásosztály és a kisárutermelő parasztság eltérése jelentette az alapvető differenciáló tényezőt. A fordulat éve után ebben a vonatkozásban is jelentős változások következtek be. Egy olyan társadalom — és gazdaságfejlesztési stratégia — alakult ki, amelynek középpontjában a feszített ütemű iparfejlesztés állott. A szocialista fejlődés során kellett megteremteni azt a gazdasági, .ipari bázist, amely a szocialista fejlődésnek magának is előfeltétele. Többek között e feladat hatására alakult ki — a többi szocialista országgal hasonló módon — egy olyan társadalomirányítási rendszer, amely minden rendelkezésre álló társadalmi és gazdasági erőforrást közvetlen a központi irányításnak rendelt alá. E fejlesztés forrása pedig — ahogy az abban az időben is megfogalmazódott — az ipari önköltség csökkentése, a mezőgazdaság erősebb adóztatása és az áruforgalom lefölözése. A társadalmi struktúra szempontjából mindennek óriási hatásai voltak. Az iparban erőteljes centralizáció indult meg a kisipari termelés gyors visszaszorításával; a mezőgazdaságból a terméktöbblet és a munkaerő intenzív iparba áramoltatása kezdődött meg; az életszínvonal és a lakossági fogyasztás viszonylag alacsony szinten tartásával nagyobb beruházásokra volt lehetősége; így a nők munkába állásának — az emancipációs igényeken túli — gazdasági szükségszerűsége is kialakult. A SZOCIALISTA VISZONYOK GYŐZELME E folyamatok eredményeképpen rendkívül gyorsan nőtt az iparban foglalkoztatottak száma. 1948—54 között 364 000 fővel, 55 százalékkal nőtt a munkások, illetve 143 000 fővel, 140 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma. A mezőgazdaságban ellenkező irányú folyamat játszódott le. Az erőteljes adóztatás, a kialakított árrendszer és az erőltetett tsz-szervezés hatására 1948—52 között 300 000 fő távozott a mezőgazdaságból. 1953 után ez a folyamat lelassult, majd az ötvenes évek végétől ismét gyorsabbá vált. E folyamatok természetszerűleg jelentős társadalmi átrétegződéssel jártak együtt A fizikai munkából a szellemi'munkába és a mezőgazdaságból az iparba történő mobilitás jelentősen átalakította mind az értelmiség, mind pedig a munkásosztály társadalmi összetételét. A KSH 1963-ban végzett felmérése szerint a szellemi foglalkozásúak apja 71 százalékban fizikai foglalkozású volt, és a nem mezőgazdasági fizikai dolgozók, 52 százalékának az apja még a mezőgazdaságban dolgozott. Ha nem is ilyen mértékű, de jelentős mobilitási arányokat kapunk akkor is, ha az 1963- as foglalkozást az egyén eredeti foglalkozásával hasonlítjuk össze. Az 1963-as értelmiségiek 58 százaléka eredetileg nem értelmiségi volt, az egyéb szellemiek 63 százaléka eredetileg fizikai dolgozó volt, illetve a szakmunkások 20, a betanított munkások 45 és a segédmunkások 58 százalékának első foglalkozási területe a mezőgazdaság volt. Ezek az adatok azonban már azt is jelzik, hogy fizikaiakból lett szellemiek vagy nem értelmiségi pályára kerültek, vagy a gazdaságpolitikai vezetés értelmiségi dolgozóivá váltak, ugyanis a fizikai származású értelmiségiek nem egyenlően oszlanaK meg az értelmiség különböző rétegeiben. Hasonló a helyzet a paraszti származású munkásoknál is, akik elsősorban a kisebb kvalifikációt igénylő területekre törtek be tömegesen Több vizsgálat adatai szerint a betanított és segédmunkásoknak több, mint fele paraszti származású, a szakmunkások közül azonban csak minden ötödik. KOLOSI TAMÁS (Következik: Mobilitás és strukturális változások).
