Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-28 / 50. szám

1978. február 28. KÉPÚJSÁG 3 Növekvő termelési kedv (Folyt, az 1. oldalról.) tartalmazza azokat a jutta­tásokat és kedvezményeket, amelyeket az egyes szakcso­portok kapnak. Például a nyúltenyésztő szakcsoport ré­szére a tenyészállomány fel- frissítésére 400—500 tenyész- nyulat helyeznek ki, kétéves időtartamra. A szövetkezet ezenkívül 16, egyenként 125 négyzetméter alapterületű fóliasátrat he­lyezett el kistermelőknél, a primőr zöldségfélék termelé­séhez. Az elmúlt évben a primőrzöldségesek 25 ezer fej friss salátához, 13 ezer csomag retekhez, közel tíz­ezer csomag zöldhagymához juttatták a város lakóit. Re­mény van arra, hogy ebben az évben is jelentős mennyi­ségű friss zöldséget termel­nek a fóliasátrakban, ha ide­jében megérkezik az AGRO- KER-től a régen várt fólia. A szövetkezet időben meg­rendelte a szükséges mennyi­séget, de a szállító vállalat először a nagyvállalatok igé­nyét elégíti ki, s csak utána ad a kistermelőknek. Számottevő még a gyü­mölcs- és a házikertekben termelt zöldségfélék felvásár­lása is, amely a legutóbbi évben azt eredményezte, hogy a dombóvári üzletek­ben nem volt hiány ezekből a szinte nélkülözhetetlen, vi­tamindús élelmiszerekből. MAGYARSZÉKI ENDRE TAMÁSI Gyorsan városiasodó nagy­község, több ipari üzemmel. Széles peremkerület övezi, kertes családi házakkal, a déli oldalon még ma is la­kott szőlős területek találha­tók. Ez a természetes adott­ság szinte kínálja, hogy a háztáji gazdaságok virágoz­zanak. Sok istálló áll az egy­kori parasztudvarokon, job­bára tüzelőt és egyebeket tá­rolnak benne, esetleg barom­fit tartanak. Sajnos, nincse­nek kihasználva a lehetősé­gek. Ennek ellenére sokak számára nemcsak puszta szó­lam a háztáji gazdaságok fejlesztése, a kormányhatá­rozat megvalósítása. A köz­A tolnai „Béke” étterem­ben hiánycikk a rend. A rend hiánya nemcsak abban je­lentkezik, hogy az árlapok nem találhatók az asztalo­kon, sokkal inkább abban, hogy az asztalok alatt csik­kek garmadája hever, a térí­tők az előbbi vendégektől megmaradtan koszosak, az ét­terem hiába II. osztályú, a mellékhelyiség osztályon alu­li. Egyetlen pincér sürög-fo- rog, akiről később kiderül, hogy üzletvezető-helyettes és felszolgáló egy személyben. Aztán kiderül az is, hogy meglehetősen szűkén méri a kikért italt. A három félde­ciből egy sem volt teljes, a legbővebben mért is mind­össze 43 millimétert muta­tott a hivatalos mérés során. Ez kevés, a „jutalom” sem marad el. Ugyanis a megyei tanács kereskedelmi felügye­lősége folytatott megyei mé­retű vizsgálatot és a Szek- szárd térségében folytatott ellenőrzésen újságíró is részt vett. A vizsgálat komplex volt. Kiterjedt — társadalmi aktí­vák és a rendőrkapitányságok dolgozóinak bevonásával — a mérésügyi előírások betar­tására (magyarán arra, hogy mennyiségcsökkentéssel nem károsítják-e meg a fogyasz­tókat?), a fogyasztói ártájé­koztatás biztosítására, arra, hogy fiatalkorúakat nem szolgálnak-e ki szeszes ital­lal, és még sok mindenre, amely a kulturált vendéglá­tással összefügg. AZ ÖSSZKÉP NEM ROSSZ Az írás bevezetőjében em­lített tolnai eset — szeren­ségben a Béke Tsz, a Kop-Ka ÁFÉSZ és az állatforgalmi vállalat vásárolja fel a kis­termelők sertéseit, szarvas- marháit és egyéb termelvé- nyeit. Az ÁFÉSZ még külön foglalkozik nyúl-, galamb- és tojásfelvásárlással. Az állat­tartók a legkülönbözőbb fog­lalkozásúak és korúak. Tsz- tagok, ipari munkások, értel­miségi dolgozók. Érdekes je­lenség, hogy zömmel a kö­zépkorúak vesznek részt a tenyésztésben, azonban ör­vendetes, hogy egyre több fiatal foglalkozik állattartás­sal. A sertéstartás mennyiségi­leg és minőségileg emelkedő fejlődést mutat. A Béke Tsz 1978-ban 1200 sertést vett át a "kistermelőktől, 1978-ban február közepéig már több mint hatszázat, az ÁFÉSZ 1977- ben 3000 darabot, 1978. január 30-ig az éves kötés 3346 db volt. Házinyúlra is többen kötöttek szerződést, az évi átlagleadás 3000 db. A tojástermelés évi átlagban 1 millió 500 ezer. A kistermelők munkáját megkönnyíti az, hogy a köz­ségben két tápbolt van. A tsz-tagok számára a Béke Tsz házhoz szállítja a takar­mányt, azonkívül kaszálók, zöldlucerna és szemes takar­mány biztosításával is segít­ségére van az állattartóknak. E kedvező feltételek adnak biztosítékot arra, hogy a ter­melők megtalálják számítá­sukat. DR. ROPPAN JÓZSEF MAGYARKESZI Jó a kocatartási és a sertés­hizlalási kedv Magyarkeszin. Az elmúlt évek során a ház­tájiból értékesített hízó ser­tések száma megduplázódott. Az 1976-os gazdasági évben 1130 db-ot értékesítettek a termelőszövetkezeti gazdák, 1978- ra már 2100 db-ra kötöt­tek több éves sertéshizlalási szerződést. A kocák száma a háztáji gazdaságokban 700, minden családra jut egy anyakoca. A tamási és az iregszemcsei piacokra mint­egy 5 ezer választási malac jut évente. A helyi Petőfi Tsz azzal segíti a háztáji gazdaságokat, cséré — majdhogynem egyedi. Noha akadt még ki­fogásolnivaló az út során, Szekszárdon is, másutt is, az összkép nem rossz. Erről be­szélgettünk összegzésképpen Mátyás Tiborral, a kereske­delmi felügyelőség vezető­jével. — Tizennyolc vendéglátó egységben folytattunk vizsgá­latot. A vizsgálat célja több irányú volt. Megvizsgáltuk, mennyiben tartják be a 19/1977. (XII. 20.) Bk.M. ren­deletet, amely szeszes ital forgalmazását szabályozza. 8. §-a kimondja, hogy 18. élet­évét be nem töltött személy részére szeszes italt kiszolgál­ni tilos. (Lám, Tolnán mégis megtették.) Megvizsgáltuk azt is, mennyiben érvénye­sült a fogyasztói érdekvéde­lem. A szabálysértőkkel szemben természetesen meg­felelő módon eljárunk. Munkánkban nagy segítsé­get jelentett a társadalmi el­lenőrök, a megyei és járási KISZ-aktívák, a BM-dolgo- zók részvétele. Tapasztalataink nem rosz- szak, bár rossz példa is akadt. A fiatalkorúakra vo­natkozóan, az egy Tolna ki­vételével, a rendelkezést be­tartották. Ebben bizonyosan nagy szerepe van a rendőr­ség rendszeres ellenőrzésé­nek, de megelégedéssel szól­hatunk az egységvezetők munkájáról is. A fogyasztói érdekvédelem terén már nem ilyen egyér­telműen jó a helyzet. Min­dent rendben találtak ellen­őreink Dombóvárott, a Hotel presszójában, a pincehelyi vendéglőben, Dombóvárott, a hogy biztosítja a legelőt, a sertéstáp házhoz szállítását, valamint az állatok elszállí­taS t » MINARIK LAJOS VÖLGYSÉG A háztáji gazdaságok sze­repét, jelentőségét felismer­ték a völgységi falvakban is mind a termelők, mind azok a szervek, amelyek támogat­ják e gazdaságok erőfeszíté­seit. Czita Balázs tsz-főállat- tenyésztő arról tájékoztat, hogy 1977-ben a mőcsényi Völgység Népe Tsz külön agronómust állított be a ház­táji gazdaságok segítésére. 1977-ben a tsz 55 szarvas- marhát, 547 sertést vásárolt fel a háztájiból. Kedvezmé­nyes takarmányjuttatással is segíti a tsz a háztáji gazda­ságokat. 1977-ben 44 vagon takarmánybúzát, illetve ku­koricát juttatott a gazdasá­goknak. Részes fűszénával, lucernajuttatással, megfelelő apaállatok beállításával sie­tett a tsz a háztáji gazdasá­gok segítésére. Bátaapátiban és Cikón megszervezték a háztáji szarvasmarha legelte­tését. A tsz 70 háztáji jószág legeltetésére biztosította az évi legelőt. Az aratással pár­huzamosan, ingyen szállít­hattak a termelők ömlesz­tett szalmát a háztájiba. Bá­lázott szalma vásárlását is lehetővé tették, 5 forintos áron, házhoz szállítva. Segít a Bonyhád és Vidéke ÁFÉSZ is, 1977-ben közel 10 tonna különböző tápot érté­kesített Mórágyon, ugyanitt közel háromezer naboscsir- két, 782 kacsát, 191 libát he­lyezett ki a háztáji gazdasá­gokba. Ugyanakkor felvásá­rolt 2637 kilogramm nyulat, 676 kilogramm éticsigát is. A völgységi falvakban a helyi állami és kulturális szervek azzal is segítik a ház­táji gazdálkodást, hogy éven­te megszervezik a mezőgaz­dasági termelést segítő szak­előadásokat. LOVAK ANDRAS BONYHÁD A háztáji gazdálkodás jel­legéről, terjedelméről, a ter­Szász sörözőben, Pakson a Vörös Csillag Htsz halász- csárdájában. Szekszárdon a Garay-táncosról mindezt már nem mondhatjuk el. Egy pin­cér hamisan mért, egy hami­san számolt, összesen 6,70 forinttal kívánták becsapni ellenőreinket, mindössze há­rom fél deci konyaknál. Dom­bóvárott a vasúti Utasellátó étteremben szintén szűkén mértek. Hasonlót tapasztal­tunk Bonyhádon, a Rákóczi étteremben, de leginkább a Kedves presszóban. Ez utób­binál súlyosbítja a helyzetet, hogy ez a visszaélés már a sokadik volt. Nemegyszer tapasztaltunk hasonlót. Szű­kén mértek, bőven számoltak. Immáron sokadszor. FOLYTATJÁK AZ ELLENŐRZÉST — Végül is miben tudnánk összegezni a vizsgálat tapasz­talatait? — Körülbelül az egységek felében mindent rendben ta­láltunk. A másik felében ki- sebb-nagyobb visszásságokra bukkantak ellenőreink, örü­lünk annak, hogy a fiatalko­rúakat illetően — az egyetlen Tolna kivételével — nem ta­pasztaltunk hiányosságot, az­zal se találkoztunk, hogy le- részegedett embereket szol­gáltak volna ki szeszes ital­lal. A túlszámlázás általában nem volt magas, bár ahol megtörtént, semmi esetre sem foghatjuk fel akaratlan­nak, véletlennek. A szűk mé­rés már nagyobb gond. Gya­kori és nem is kis mértékű. melőszövetkezet által nyúj­tott támogatásról a Pannónia Tsz főagronómusától, Soly- mosi Józseftől érdeklődtem: — A háztáji gazdálkodás­hoz kötődő termelőszövetke­zeti' tevékenység az év elejé­től jelentősen változott: fő­ágazati szintre emeltük — a növénytermesztési, állat- tenyésztési, gépesítési és ter­ményforgalmi főágazat mel­lett — ezt a területet is. 1978. január 1-vel egyesült a bonyhádi Pannónia és a kakasdi Egyetértés Tsz, s ez azt jelenti, hogy tevékenysé­günk kiterjedtebb, a háztáji gazdálkodásba a kakasdi te­rületeket is bevonjuk. — Az állattartásnak és a termelőszövetkezet által nyújtott szolgáltatásnak (ta­karmánybiztosítás, szállítás, gépi mezőgazdasági munkák, stb.), van döntő szerepe. Ház­táji földet is biztosítunk, de ezt többnyire terményszolgál­tatás formájában igénylik dolgozóink. — A háztáji és kisegítő kisgazdaságokban előállított termékek közül a hízómar­ha- és a sertésértékesítés emelkedik ki, a tejtermelés viszont fokozatos visszaesést mutat. Ezt a csökkenést pó­tolja a nagyüzemi tejterme­lés. A háztáji termékek érté­kesítésével a Bonyhád és Vi­déke ÁFÉSZ foglalkozik. 1977-ben a bonyhádi terme­lőktől jelentős mennyiségű baromfit, tojást, mézet, bur­gonyát, zöldséget és gyümöl­csöt vásároltak fel. A város­ellátás áruszükségletét 75 százalékban az ÁFÉSZ, a Pannónia Tsz, az aparhanti Búzavirág Tsz együttesen biztosítja. A munkáscsaládoknak „hobbikerteket” parcelláztak föl (100—200 négyszögöl). Je­lenleg 115 család rendelkezik ilyen területtel, de még sok hasznosítható parlag akad Bonyhád határában. Az ÁFÉSZ termelési előleget ad a kistermelőknek, kedvezmé­nyes gépi beszerzéssel, te- nyészanyaggal, folyamatos, időszerű szaktanácsadással segíti őket. DEVECSERI ZOLTÁN Vizsgálataink sorából e legutóbbi egy volt a sok kö­zül. Folytatjuk és rendszeres­sé tesszük. Természetesen a szabálysértőket, a törvényes keretek között, büntetjük is. Megnyugtató, hogy a ke­reskedelmi felügyelőség — közkeletűen ÁKF, ennyire gondoskodik a fogyasztói ér­dekvédelemről. Az újságíró azonban egy példa megmuta­tásával a vendéglátó egysé­gek felügyeleti szerveinek fi­gyelmét felhívná a pincérek és üzletvezetők gátlástalan­ságára. hovatovább erkölcsi érzésük fura torzulására: Tekintettel a szabálysértés kis mértékére, nem írom le, hol történt. Ellenőrzés szán­déka nélkül, csak kortyinta- ni tértünk be az egyik szek­szárdi vendéglőbe. Autónk elég feltűnően állt meg a vendéglő előtt és elég feltűnő volt az is, ahogy a felszol­gálónő szemrevételezte ko­csinkat és annak rendszámát. Benn hárman hűsítőt rendel­tek, ketten egy-egy kisfröcs- csöt. Megkaptuk. Utána — ha már itt vagyunk, dolgozzunk is jelszóval — kértünk öt (!) fél deci konyakot. A felszol­gálónő kihozta. Az utánmé- résnél kiderült, hogy mind­egyik kevesebb a számlázott­nál. Ha már nem volt gya­nús a megjelenésünk, gyanús lehetett volna, hogy a hűsítő után kérjük a féldecit (min­den valamire való esetben és helyen, ez fordítva törté­nik), aztán az sem volt gya­nús. hogy ötünknek öt félde­cit kértünk? Holott egy az gépkocsivezető. És ezek után szűkén mérni?! Vagy ennyire a vérükbe ivódott a pincéreknek a szűk mérés? Lehet. De a szigorú ellenőrzések s a nyomukban járó büntetések — remélhe­tően — leszoktatják a meg­rögzött csalókat a visszélé- sekről. L. Gy. Vizsgálaton az ÁKF-fel A mérés szűk, a számla bő Iregszemcsei képek Az unalomig megszokott sátortetős házak helyett ilyen tetszetős, új épületek teszik változatossá az utcaképet Az állami gazdaság volt üzemi konyháját átépítik, illet­ve bővítik és 30 személyes diákotthont alakítanak ki benne. Itt kap helyet egy 4—500 adagos konyha is, amely a napközi otthonos gyerekeket látja el. A bonyhádi tanács ülése Tegnap délelőtt ülést tar­tott Bonyhád város Tanácsa. A testület ülésén dr. Hegedűs János tanácselnök számolt be a lejárt határidejű tanácsha­tározatok végrehajtásáról, és a tanácstagok interpellációjá­ra adott válaszokról. Ezt követően Varga Lajos a városi, járási rendőrkapi­tányság vezetője tartott tájé­koztatót a városi közrend és közbiztonság helyzetéről. Az ülés harmadik napirendjén „A cigány gyermekek ellátása a város nevelési és oktatási intézményeiben” címmel Bő­sze István, a tanács művelő­désügyi osztályvezetője tar­tott beszámolót, majd jelen, tést terjesztettek a testület elé a tavalyi év költségvetési és fejlesztési tervének végre­hajtásáról. Végezetül bejelentésekkel és interpellációkkal zárult a városi tanács ülése. Nyereségrészesedés Tolnán (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Ma fizetik Tolnán a se­lyemgyárban a nyereségrésze­sedést. A több mint egymil- lió-egyszázezer forintból csak a kötelező tartalékot képzik és a többit — differenciált formában — teljes egészében kifizetik. Ez az összeg sze­mélyenként 13 napi kereset­nek felel meg. SCHÄFFLER ÁDÁM Az iregszemcsei új pártház

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents