Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-28 / 50. szám

Mai számunkból Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 50. szám ARA: 0,80 Ft 1978. február 28. kedd A MÉRÉS SZŰK, A SZÁMLA Bö (3. old.) TV-NAPLÓ (4. old.) HOFI — ÉS AZ ÖNKRITIKA (4. old.) MEGYEI LABDARÜGÖ- BAJNOKSÄG (6. old.) IREGSZEMCSÉI KÉPEK (3. old.) Türelmetlen mezőgazdászok KÉT ESZTENDEJE annak, hogy a hányatott sorsú magyar mezőgépipar legújabb szervezeti változtatását végrehajtották: 1976 januárja óta ismét a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozik ez a fontos alágazat. Több mint két tucat különálló vállalatból 15-öt alakítot­tak, ide vonván a fő erőket; néhány, eredetileg mező- gazdasági gépet előállító üzemet pedig átprofilíroztak. Ennek az intézkedéssorozatnak valamennyi feszültség- pontját — sokak szerint — máig sem sikerült teljesen feloldani. Ám erre — legalábbis a szervezeti változta­tásra aligha érdemes bővebben kitérni, hiszen érdeke­sebb azt: mi jellemzi mezőgazdasági gépgyártásunk mai helyzetét? E csakugyan életbe vágó kérdésre legutóbb például az országgyűlés mezőgazdasági és ipari bizottságának együttes ülésén is választ kerestek. Mint a tudósítás­ban is olvashattuk — nem minden szenvedély nélkül. A képviselők, aszerint, hogy milyen területet képvisel­tek, a tisztségviselők pedig, hogy melyik tárca színei­ben szólaltak meg — igencsak eltérő értékelést adtak. A mezőgazdászok közül az egyik például rendkívül el­maradottnak minősítette a mezőgépipart, hangsúlyoz­ván, hogy a jelenlegi követelményeknek nem tesz ele­get. Akadt, aki az elmúlt 15 év eredményeit értékelte rendkívül szerények; mások nem ilyen átfogóan, a rész­letek gyenge pontjaira mutattak. Elhangzott, hogy az ipar nem egészen azt gyártja, ami a mezőgazdaságnak kell, és baj van az alkatrész- és importgép-ellátással. De szóba került a mezőgazdasági üzemek szervezetlen­sége is, ami a gépek kihasználását rontja. Azon valóban lehetne meditálni, hogy e minősítések mennyire általánosak, vagy mennyire egyedi jelensé­gekre utalnak, de azon nem: a problémák valósak, azo­kat nemcsak a mezőgazdászok túlzott aggodalma táplál­ja. Mert tény, ama kormánydöntés a mezőgépipart tel­jesen új alapokra kívánta helyezni. Sőt, minden koráb­binál ütőképesebb, korszerűbb feltételeket is nyújtott azzal, hogy a 14 kiemelt gépgyártási feladat mellé ti­zenötödiknek felvette a mezőgép- és élelmiszergép-gyár­tást. A döntés nyilvánvalóan e sajátos alágazat jelen­tőségének növekedését is aláhúzta. E döntés után úgy tűnt: a mezőgazdasági korszakváltáshoz igazodva, a mezőgépipar végre kilábalhat a maga mögött hagyott évek bajaiból, s igazi, erős támasza, hatásos segítője lesz a mezőgazdaságnak. A KILÁBALÁS meg is kezdődött, az elmúlt két év­ben számos intézkedés született. Kezdetét vette az új fejlesztési koncepciók kidolgozása is. Ám a kedvező je­lek mellett számosak a nyugtalanítóak, vagy olyanok, amelyek ugyancsak megkérdőjelezhetők. Amikor az 1 hektárra jutó gépi állóeszközérték megközelíti a 30 ezer forintot — s ez önmagáért beszél —, továbbra is napi gond, hogy az erőgépeket azért nem lehet megfelelően kihasználni, mert nincs elegendő munkagép hozzájuk. Más szóval: traktorok dolgában jól s egyre jobban ál­lunk — a megfelelő ekék s más talajművelő eszközök nem mindig beszerezhetők. Illetve — ne siessük el az ítéletet. Sok szakember szerint ugyanis a nagy — pél­dául Rába Steiger — traktorok mellett kisebb, 100 ló­erős erőgépekre is szükség lenne, de ebből nagyon ke­vés van. Másrészt — a mezőgazdasági üzemekben nem sikerül megvalósítani a célszerű egységesítést, mert év­ről évre új, eltérő típusokhoz juthatnak csak hozzá. Ér­demes szemügyre venni bármely gazdaság, termelőszö­vetkezet műszaki adminisztrációját és gépállományát: azonnal kiderül, hogy nemcsak az újabb és újabb gép­családok tarkasága ad munkát az anyagbeszerzőknek, hanem az is: a leggyakoribb gépkocsitípusokhoz sem lehet beszerezni fődarabokat, alkatrészeket. Jól tudom: irreális igény azt várni, hogy egyetlen át­szervezés automatikusan megoldja egy olyan alágazat valamennyi problémáját, mint amilyennel a mezőgép­ipar küzd. Ám azt is tudni kell: az ilyen természetű ügyekben a türelmetlenség nemhogy segítene, hanem hátráltat; csak bajt okoz. De hát azt sem lehet elhall­gatni, hogy nem a mezőgazdászok a „türelmetlenek”, hanem az élet; a parancsolóan növekvő igények a me­zőgazdasággal, az élelmiszeriparral szemben. Fokozód­nak belső ellátási és exportfeladatai, miközben a me­zőgazdasági munkaerő-tartalék kimerült, s utánpótlásra nem, csak további, rendszeres apadásra számíthat. Eb­ből a szempontból nézve a dolgokat, megértjük: miért az aggódás, s miért nyilvánul meg a szenvedély, a föl­fokozott felelősségérzet — egy-egy mezőgazdasági szak­ember véleményében, panaszában. S HA JÓL meggondoljuk — a mezőgépipar helyzete nem ipari vagy mezőgazdasági belügy. Az V. ötéves terv, az elmúlt években napvilágot látott párthatároza­tok, különösen a tavaly október 20-án megjelent — egy­értelműen aláhúzzák, hogy az ország alapvető érdeke a mezőgazdaság és élelmiszeripar gyors korszerűsítése, le­hetőségeinek teljesebb kiaknázása. Márpedig ehhez nél­külözhetetlen a mezőgazdaság igényeit harmonikusan, alkotóan kiszolgáló háttéripar. Manapság, amikor eme ok — okozat fölemlegetése szinte magától értetődik — aligha kell különösebb bizonygatás, hogy a mezőgazda­ság és az ipar kapcsolatát, együttműködését minden eszközzel javítani, erősíteni kell. S hogy az azonos érde­kek fölismerésén túl — haladéktalanul fölgyorsítandók mindazok a programok, amelyek ezt a népgazdaság szempontjából alapvetően fontos együttműködést ered­ményesen szolgálhatják. MATKÓ ISTVÁN Tíz szocialista ország Kb-litkárok tanácskozása Budapesten Budapesten hétfőn megkezdték tanácskozásukat a szocia­lista országok testvérpártjai központi bizottságainak ideo­lógiai és nemzetközi kérdésekben illetékes titkárai. A ta­nácskozáson tíz kommunista és munkáspárt küldöttsége vesz részt. (Képtávírőnkon érkezett.) Hétfőn délelőtt Budapesten megkezdték tanácskozásukat tíz szocialista ország kommu­nista és munkáspártjai köz­ponti bizottságainak ideoló­giai és nemzetközi kérdések­ben illetékes titkárai. A tanácskozáson részt vesz a Bolgár Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Kubai Kommunista Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egység­párt, a Román Kommunista Párt, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja, a Vietnami Kommunista Párt küldöttsé­ge. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségének vezetője Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára. Tagjai Gyenes András és Győri Imre, a KB titkára, Lakatos Sándor, a Központi Bizottság tagja, a Társada­lomtudományi Intézet igaz­gatója, Berecz János, Grósz Károly és Kornidesz Mihály, a Központi Bizottság osztály, vezetői. A megnyitó ülésen az MSZMP KB nevében Övári Miklós üdvözölte a testvér- pártok küldötteit. (MTI) Tudósítóink írják a háztájiról Növekvő termelési kedv DOMBÓVÁR Az Alkotmány Termelő- szövetkezet mintegy négy­száz kistermelővel kötött szer­ződést a háztáji gazdaságok­ban megtermelt mezőgazda­sági termények és állatok ér­tékesítésére. A szerződések­ben rögzítették azokat a mó­dokat is, amikkel a termelő- szövetkezet segítséget nyújt a termelőknek. Külön, függet­lenített háztáji agronómus látja el szaktanácsokkal az állattartókat és gondoskodik a takarmányjuttatások ki­szállításáról. Legeltetési idényben minden állattartó­nak a helyszínre szállítják a szükséges friss zöldtakar­mányt, s így biztosítják — az egyébként megoldhatatlan — legeltetést. Szemes ter­ményt és tápot a városban két elárusító helyen lehet vá­sárolni, melynek ellenértékét a kistermelők az állatok le­adása után fizetik ki. Dom­bóváron a legszívesebben sertéstartással foglalkoznak, tavaly 3700 sertésre kötöttek szerződést, az idén még en­nél is többre számítanak. Hasonlóan jók a háztáji gazdaságok eredményei a városkörnyéki községekben is. Az elmúlt évi eredmé­nyek nem lebecsülendők. Például Döbröközön 140 má­zsa nyulat, Gyulajon 210 ju­hot, Szakcson 66 ezer tojást adtak el a felvásárlóknak, ezzel is segítve a jobb ellá­tást. A tapasztalatok azt tük­rözik, hogy nemcsak a mező- gazdasággal foglalkozók gaz­dálkodnak a háztájiban, ha­nem — főleg Dombóváron — igen nagy számban vasuta­sok, ipari munkások, de egyéb szellemi foglalkozá­súak is szívesen töltik szabad idejüket állattartással vagy kiskertműveléssel. Egy másik ága a háztáji gazdálkodásnak az a sokrétű tevékenység, melyet a dom­bóvári ÁFÉSZ szervezésében működő szakcsoportokban végeznek. Dombóváron és környékén jelenleg 17 szak­csoport működik. Ilyenek a kisállattenyésztő, méhész-, galambtenyésztő, nyúl­tenyésztő szakcsoportok. Nyúltenyésztéssel nyolc szak­csoportban is foglalkoznak. A szakcsoportok munkájának még eredményesebb segítése érdekében az ÁFÉSZ igazga­tósága 1978-ban nyújtandó támogatásokról és azok for­máiról részletes szabályzatot hagyott jóvá. A szabályzat (Folytatás a 3. oldalon.) Szaljut-6 Munkában a rádióteleszkóp A Szaljut—6 utasai, Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko, miután szombaton beszabályozták a rádiótelesz­kópot és a működését bizto­sító hűtőrendszert, vasárnap elvégezték az első méréseket a bonyolult műszerrel. Az ibolyántúli sugárzási tartó, mányban végzett és az érzé­kelő detektorok hűtése nélkül végrehajtott mérések a földi légkör ózontartalmának elemzését segítik elő. A legénység beszámolója és a telemetrikus adatok sze. rint az űrkomplexum fedélze­ti berendezései kitűnően mű­ködnek, Romanyenko és Grecsko egészségi állapota és közérzete kiváló. Ipari szövetkezetek Küldött- és közgyűlések A következő hetekben Tol­na megye valamennyi ipari szövetkezetében összesítik az elmúlt évi gazdálkodás ered. ményeit és jóváhagyják az 1978. évi terveket. A módosított szövetkezeti törvény értelmében — a Gyönki Építőipari Szövetkezet kivételével, ahol a létszám kicsi — valamennyi Tolna megyei ipari szövetkezetben a mérlegzáró közgyűlést kül­döttgyűlés előzi meg. Az első küldöttgyűlést teg­nap február 27-én tartották a Bonyhádi Építőipari Szö­vetkezetben, ahol Rittinger Antal megbízott elnök adott tájékoztatást az elmúlt évi gazdálkodás eredményeiről. A szövetkezeti tagok küldöt­tei jóváhagyták azokat az írásos előterjesztéseket, ame­lyeket pénteken terjesztenek a tagság elé. Az igazi győztes: a sport szeretete A Zrínyi utcai tornacsarnokban rendezték vasárnap az óvodások sportvetélkedőjének második fordulóját. Riport a 6. oldalon. (Fotó: BENCZE.)

Next

/
Thumbnails
Contents