Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-26 / 49. szám
e Képújság 1978. február 26. A hét közepén a Vetőmag- termesztő és Értékesítő Vállalat budapesti központjában a hazai szaksajtó munkatársait arról tájékoztatták, milyen az idei ellátás szaporító, anyagból, vetőmagokból. A helyzet jó, állapíthattuk meg dr. Merényi Károly és dr. Szabó József igazgatók jelentéséből. A Kertészeti Szaporítóanyag Forgalmazó KFT, mint dr. Merényi Károly elmondta, új fordulópontot jelent a magyar mezőgazdaságban, hisz január elsejétől működik az új cég, 35 alapító taggal, közülük 29 foglalkozik szőlő és gyümölcs szaporítóanyag-termeléssel. Tolna megyére vetítve az új társaság munkáját, bízhatunk. Hiszen az ígéretek szerint több szaporítóanyag juthat a megyei nyolc le- rakatba, főleg a Kecskemét— szikrai iskolából, míg ide szállít — Tamási térségébe — a siófoki lerakat is. Mint ismeretes, a fa. és szőlőtele. pítés legjobb ideje az ősz, általában tavaszra már csak az olyan telepítések húzódnak, melyeket a fagy, vagy más időjárási viszonyok miatt ősszel nem tudtak befejezni. Az országban szőlő, szaporítóanyagból csaknem tizenötmillió oltványra, 2 millió európai gyökeres vesszőre, 1,1 millió gyümölcsfa és 25 millió bogyósgyümölcsű szaporítóanyagra volna szükség. E nagy igények ellenére, az ellátás jónak ígérkezik. A gondok: kék. szőlőből nincs annyi, mint kívánatos volna, ugyanis néhány szaporítóanyag-telepet jégverés ért. Jó az ellátás almafélékből, olyannyira, hogy tavasszal, amint az iskolákból, lerakatokból árusítani^ lehet, olcsóbban adják, csemeténként hat-tizenkét forinttal, mint az ősszel. Sajnos barackból az ellátás nem lesz jó, várhatóan majd csak 1979-ben. Ugyanis az egyik nagy franciabaralk-telepen elvetették a magot, de az elfeküdt és nem kelt ki, a két éve lerétegezett magokból a csírázás most indult meg. 250 mázsa rétegezett magról van szó, képzelhető, mennyi lesz a bogyósgyümölcsűek ellátásában, biztató kísérletek vannak arra, hogy a gépekhez alkalmazkodó köszméte, ribizli új változatai kerülnek köztermesztésbe. Az elmúlt évben, tehát lényegében az idei munkához a KFT forgalomba hozott 3 millió almafaoltványt, 380 ezer körte-, 235 ezer cseresznye-, 350 ezer meggy-, 125 ezer szilva-, 360 ezer kajszi-, '375 ezer őszibarackcsemetét. Több mint húszmillió tő szamóca szaporítóanyagot, ebből hétmillió a frigó, még az ültetés évében termő faj. ta, 6,5 millió málna-, 1,2 millió ribiszke- és 500 ezer köszmétető kerülhet a fogyasztókhoz. A vetőmagvakból az ellá. tás jó. Dr. Szabó József vezérigazgató elmondta, hogy mind a nagyüzemek, mind a kisgazdaságok igényét bőségesen kielégíthetik. Kiemelte, hogy a hibridkukorica-vető. magokból az ellátás jobb, mint bármikor. Kellő választék áll rendelkezésre, úgyhogy a gazdaságok tudnak válogatni a korai, közép és késői érésű fajták között, vetésszerkezetüket összeállíthatják a betakarítási, szárítási kapacitásukhoz. A tavaszi kalászosok közül jó az árpaellátás. A lerakatok, kirendeltségek február 28-ig kiadják az összes igényelt és a pótlólagosan kért vetőmagot. Fellendült a zab termesztése, 3400 vagon vetőmag áll a gazdaságok rendelkezésére. Az 1978. évi burgonyater. mő területek vetőgumó felújításához 62 500 tonna egészséges vetőgumót tudnak adni, ez 22 ezer hektár beültetéséhez elegendő. Sláger továbbra is a Somogy gyöngye, és a lengyel burgonyafajták, amelyek újburgonya termesztésére is alkalmasak, lévén mind rövidebb tenyészidejű. A kertészeti vetőmagokból a készletek elegendők az igények kielégítéséhez. 35 zöldségfaj közel négyszáz fajtájából tudják az igényeket kielégíteni. A hajtatáshoz szükséges magvakat a nagyüzemek és a kisgazdasá. gok már korábban megvásá. rolhatták. A kerti vetőmagokból a választékra néhány példa: 25-féle paprikát, 33 paradicsomot, 22 uborkát, 20 salátát, 15 retekfélét kínálnak. Az ÁFÉSZ-ek és a vetőmagboltok 45 millió tasak magot rendeltek, e mennyiség kilencven százaléka már az üzletekben, vagy úton van a felhasználók fe. lé. Kielégítő a másod- és a tarlóvetésekhez szükséges magokból is az ellátás. A vetőmagnál tartott sajtótájékoztatón elmondták, hogy nagyon sok szaporítócsemete lehetne ebből — 1979 őszén azonban már félmillió csemetét tudnak adni a nagyüzemeknek és a kisgazdaságoknak. A szaporítóanyagok készítésének kor. szerűsítése állandó folyamat. Oltógépek, új kiónok, külföldről beszerzett fajták frissítik az idei és a hazai ellátást. Várhatóan a következő években nagyobb előrelépés anyagot tudnak adni az er. dőgazdaságok a magánosoknak és közületeknek, a tavaszi fásítási hónapra, amely március 10-én kezdődik. A díszcserjékből, egyéb parkok, ba, udvarokba való dísznövényekből, fákból az ellátás igen rossz. PÄLKOVÄCS JENŐ Gottvald Károly Életünk alapvető feltétele a víz. A megye lakossága héttizedének ezt a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat biztosítja. A vállalat tevékenységével ritkán találkozhatunk, főleg akkor emlegetjük, s gyakran nem éppen hízelgő módon, mikor nincs víz, vagy például Szekszár- don víz helyett barna lé folyik a csapokból. Borbás Istvánt, a vállalat igazgatóját kerestük meg a kérdéssel: mit tesznek, hogy javuljon, s a későbbi igényeknek is megfeleljen a víz-, illetve a csatornaszolgáltatás ? A Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat alapvető feladata: kommunális szol- —- gáltatás. Munkánk két irá- '2 nyú, első az alapszolgáltatás, a víz-, csatornahálózat és a fürdők üzemeltetése, a másik ehhez szervesen kapcsolódó: a vízépítési munka. Az építés egyötöde közvetlenül a lakosság ellátását biztosítja (vízórák felszerelése, vízvezeték és csatorna bekötése), a nagyobbik rész pedig — ami szintén a lakosságot szolgálja — vízművek, csatornaművek építése, illetve a meglévő hálózat bővítése. Kiegészítő feladatunk a saját építőipari tevékenység. A megyei tanács állásfoglalása alapján mi végezzünk még iskolai fürdők építését is. így vállalatunk készíti jelenleg a szekszárdi IV. számú iskola, később esetleg egyéb kiemelt települések iskolái mellett is a tanmedencét. A munka során jó munkakapcsolat alakult ki a pécsi műszaki főiskola és vállalatunk között. Közös célunk, hogy praktikus, olcsó, de igen jó minőségű tanmedencéket építsünk. A főiskola ennek érdekében a mi technológiánkhoz alkalmazkodva készíti a kivitelezési terveket. Felkészültünk kisebb tervezési feladatok elvégzésére is, mert hálózataink bővítésénél, rekonstrukciójánál a gyorsaság alapvető fontosságú. A hálózatok karbantartása, felújítása és bővítése mellett a mi feladatunk, hogy a vizet adó kutak számát is növeljük, illetve a régieket karbantartsuk. Ennek érdekében üzemképessé tettünk egy régi kútfúró berendezést, amivel 30—35 méterre, a Duna kavicsteraszáig tudunk lefúrni. Ezzel a berendezéssel már készítettünk és javítottunk kutakat. Sajnos ennél nagyobb teljesítményű berendezést hiába keresünk, az ipar nálunk nem gyárt. iLegfőbb feladatunk, mint már mondtam, a megye településeinek vízellátása. A vállalat az elmúlt esztendőben 10 millió 729 ezer köbméter vizet adott a fogyasztóknak. A növekedés illusztrálására néhány szám. Fél évszázada, 1927-ben ennek alig több mint egy százaléka, 145 019 köbméter víz fogyott. 1950-ben is csak félmillió köbméter vizet adott a vállalatunk kezelésében lévő vízvezeték-hálózat. Az idén a terv 11 millió 600 ezer köbméter. A fogyasztás növekedése elsősorban a városokban a legintenzívebb. Szekszárdon az elmúlt esztendőben 4,3 millió köbméter víz fogyott. A mennyiségi növekedés mellett állandóan bővül azoknak a településeknek a száma is, ahol vállalatunk biztosítja a vízszolgáltatást. Hét üzemvezetőségünk 67 településen végzi ezt a feladatot, s ezeknek a településeknek száma évenként kettővel, hárommal nő. Szekszárdon az idén négy, új, nagy teljesítményű kút bővíti a vízellátást, ebből egy kész, egyet most fúrnak. Ezzel a kapott vízmennyiséget megduplázzuk, így a megyeszékhelyen megfelelő lesz a vízadóbázis. Ez azonban nem jelenti, hogy a lakosság ellátása tökéletes lesz, ugyanis, míg a kutak egyenletes tempóban adják a vizet, a felhasználás ingadozó. Hogy a reggeli és esti csúcsot ki tudjuk elégíteni, a víztározókapacitás növelésére van szükség. A víztározókat a TÁÉV Baktán elkészítette, de a töltő- és elvezető csővezetékek nem megfelelőek. Most ahelyett, hogy a hibát helyre hoznák, tavaly nyár óta vitatkoznak, ki hibázott. A tervezők vagy ők. Ha nem ezt tennék, Szekszárdon az idén a legnagyobb kánikulában sem lennének vízgondok. Enyhébb ugyan, de hasonló a helyzet Dombóváron is, ahol napi ötezer köbméter a vízigény, de ebből csak 3 és fél ezret tudunk kielégíteni. Itt a kutak felújításának, fúrásának hiánya nehezíti az előrelépést. Jelenleg tervezik a végleges megoldást, melynek megvalósítása a tervidőszak .végére várható. Bonyhádon a nyári csúcsban van vízhiány. A városi tanács vezetőivel megállapodtunk, hogy körzeti vízműveket építünk. Szándékunk, hogy a jövőben több kis körzeti vízmüvet hozunk létre, amelyek egyenként 8—10 települést látnak el. Uj kutak készülnek Dunaföldváron és Tamásiban, javul Simontornya és Tolna vízellátása is, s 1980-ig pedig a többi községben is megszűnnek a mennyiségi gondok. Ezeknél néha nagyobb a víz minősége okozta probléma. Különösen a szekszárdiak panaszkodnak emiatt. A Duna kavicsteraszából kapott víz vas- és mangántartalma 3,5 milligramm literenként. Szekszárdon van egy vastalanító, amelynek kapacitása 7,5 ezer köbméter naponta, ez azonban a csúcsban jelentkező fogyasztás kb. egyharmadának tisztítására elegendő. Emiatt nyers vizet kell a hálózatba vezetnünk, ami még nem okozna sárgulást, de az oxigénnel érintkező oldott vas vasiszappá, vaspehellyé alakul, ami lerakódik, majd lökésszerű fogyasztásnál felkeveredve jut a fogyasztóhoz. Ekkor a vas- és mangántartalom eléri a 40 milligrammot is literenként. Megoldás, a vastalanító bővítése, valamint a még meglévő vascsövek kicserélése. Elkészült a kiviteli terve egy napi 12 ezer köbméteres vastalanítónak, amely később napi 20 ezer köbméteresre bővíthető. Másfél éve kész a terv, most már minden csak a megyei állami építőiparon múlik. A vállalat másik feladata a szennyvíz tisztítása, elvezetése. Tavaly a vállalat hét telepén ötmillió 358 ezer köbméter szennyvizet fogadtak, tisztítottak. A szekszárdi telep kapacitása kicsi, mindössze fele a szükségesnek. Ezért a tisztítás korántsem megfelelő. Megkezdődött Szekszárdon egy új, 10 ezer köbméter napi kapacitású tisztítótelep építése, ami 1979-re lesz kész. A többi településen is a tisztítókapacitáshiány okoz gondokat, de mindenütt folyamatban van a bővítés. SZEPESI LÁSZLÓ Magyarország történelmében is igen gyakran fordult elő, hogy a koronás királlyal szemben összeesküvő csopor. tok szerveződtek, s megkísérelték annak hatalmát meg. dönteni. A gyengekezű uralkodók egyike-másika áldozatául is esett az ilyen szervezkedésnek. Mátyás király ellen is volt szervezkedés, s ebbe a király több, korábban hűséges híve is részt vett. Vitéz János már Hunyadi Jánosnak is kipróbált híve volt, s méltán nyerte el később a legmagasabb magyarországi egyházi méltóságot, az esztergomi érsekséget. Janus Pannonius az ő költségén tanult Itáliában és az ő támogatásával lett később pécsi püspök — s így lett a Tolna megyeieknek is püspöke. Vitéz János és Janus Pannonius is szembekerült Mátyás királlyal, ellenezték kül- és belpolitikáját. A király hódító külpolitikája rengeteg pénzt emésztett fel, belpolitikája pedig az erőskezű központosításban jelentkezett. Ez sértette a feudális anarchiára törekvő kiskirályok érdekeit. Szinte kézenfekvő az elégedetlenkedők szervezkedése. Vitéz János pedig azt is sérelmezte a személyes sértésen kívül —, hogy a király nem folytatja Hunyadi János törökverő po. litikáját. Az összeesküvés lelepleződése után a király fogságába került Vitéz János, s ott hamarosan meghalt. Mátyás el. fordult az udvarában élő humanistáktól, akik addig szoros kapcsolatban voltak Vitéz Jánossal. A mellőzött humanisták ekkor elhagyták az országot, ekkor távozott Galeotto Marzio is. A király eladományozza az összeesküvő pécsi püspök birtokait 1472. február 25-én a király — elkobozva az összeesküvők birtokát, hűséges híveinek adományozta. Az erről szóló dokumentumban olvashatjuk a következőket: ...mivel figyelemmel kísértük és meghánytuk-vetettük híveink, Poki Ferenc, Mihály, Péter, valamint Antal hűsé. gét és szolgálataikat, mely- lyel irányunkban viseltettek és amelyeket számunkra nyújtottak, ezért Móri, Mo. csolág, Vargány, Kisalmás, Kapornak és Jércetető nevű birtokokat (amelyek valamennyien Tolna vármegyében találhatók) azok minden tartozékaival együtt... az említetteknek és azok örököseinek, valamint azok utódainak... örökre odaajándékoztuk. Ezek a birtokok ugyan korábban néhai János pécsi püspökéi, majd az ő adománya révén rokona és pécsi várnagya, Ervencei László kezében voltak, de minthogy János pécsi püspök elfeledkezett az iránta megnyilvánult kegyünkről, vagyis árról, hogy tőlünk kapta a javadalmát, nem régen János esztergomi érsekkel és más cinkosaikkal, tudniillik ellenségeinkkel az oldalukon felségünk ellen fellázadva veszélybe sodorták az országot azzal, hogy a lengyeleket behozták az ország belsejébe, sőt, megpróbálták felségünket az országból elűzni és helyünkbe a lengyel király fiát, Kázmért tenni, valamint másféleképpen is igyekeztek kárunkra lenni, ezért azok a birtokok hűtlenségük miatt országunk ősi jogszokása alapján, törvényesen, annak rendje és módja szerint — úgy hírlik — ránk háram- lottak, illetve általunk elado- 'tnányozhatók lettek... . Kártérítési követelés a tolnai parasztok 1514. évi kártételeiért 1514 — ez az évszám a jobbágy lázadást, a Székely György vezette jobbágyfelkelést juttatja eszünkbe. Kevesen tudják azonban, hogy abban az évben számos ki. sebb megmozdulás is volt, pusztítottak, romboltak, fosztogattak a nyomorúságos sorsuk miatt lázadó jobbágyok. A földbirtokosokat rettegésben tartották. Tolna megyében is voltak ilyen megmozdulások. A parasztfelkelések veresé, get szenvedtek. Jött a megtorlás. A feudális urak ké- nyük-kedvük szerint jártak el jobbágyaik ellen. Ugyanakkor a földesurak a másik földbirtokos jobbágyain akarták bevasalni a károkat, s óvták jobbágyaikat — önös érdekeik miatt — mások követeléseitől. Az elmondottak illusztrálására közöljük György pécsi püspök és kancellár levelét, amelyben elutasítja Várdai János Bodrog vármegye alispánjának a tolnai jobbágyokkal szemben támasztott követelését. Kiváló Barátom, tiszteletreméltó uram! Jelezték nekünk, hogy ura- ságod tolnai polgárainkat és jobbágyainkat zaklatni és tőlük egy bizonyos pénzösz- szeget kicsikarni akar. Azt állítja, hogy azok a paraszt- felkelés idején uraságodnak és a szomszédoknak nagy károkat okoztak. Mivel pedig nem a tolnai pobbágyaink'és polgáraink okoztak kárt a szomszédoknak, hanem ura. ságod Monostoron lakó jobbágyairól és lakóiról járja az a szóbeszéd az egész országban, hogy minden szomszédjuknak kárt okoztak és mindent felprédáltak, sőt, ők jöttek a bajaikkal együtt Tolnára is, és magukat a tolnaiakat felszólították, hogy keljenek fel, engedelmesked. jenek nekik és csatlakozzanak hozzájuk. így tehát nem a mi jobbágyaink, hanem uraságodéi okoztak minden kárt és rosszat a könyéken. Ezért kérve kérjük uraságodat, hogy szíveskedjék szándéké, tói elállni, ne terhelje és zaklassa bárminek a megfizetésével polgárainkat, mivel biztos lehet uraságod, nem fog teljesülni az a szándéka és vágya, hogy polgárainkat arra szorítsa. Végül is, ha uraságod nem áll el tervétől, akkor polgáraink nyugalmáról és büntetlenségéről más úton gondoskodunk. Budáról, Szent Mátyás apostol ünnepe előtti napon az 1517-ik évben. György pécsi püspök és királyi kancellár Adómentességet kapnak Bátaszék és Pilis lakói A nemesi közgyűlés 1722. február 25-i szekszárdi ülésén úgy határozott, hogy egy évi adómentességben részesíti Bátaszék és Pilis lakóit, akik át akartak települni, illetve áttelepültek. Idézzük a határozatot. Méltóságos és Főtisztelendő Jáni úr — mint bátaszéki apát — kitüntető megkeresésére Bátaszék rác polgárainak, akik Leperd pusztára kívánnak áttelepülni, továbbá a pilisieknek — akik Decsről költöztek át Pilis pusztára — mind a hadiadó fizetése, mind pedig a be- szállásolási és forspont- nyújtási kötelezettség teljesítése alól egy év mentesség engedélyeztetik. Ez a mentesség az 1723-as évre értetődik. K. BALOG JÁNOS A sajtótájékoztató előadói
