Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-25 / 48. szám
1978. február 25. 'IéPÜJSAG 7 Közös bűn A színes filmet Galgóczi Erzsébet regényéből Mihályfi Imre rendezte. 1956 őszén a határ menti kis tanyán keres menedéket a közeli város egyik vezetője, Wégmann. A tanya tulajdonosainál, Sokoraiéknál hagyja feleségét és leányát, Andreát. A vendégek, s különösen Andrea jelenléte erősíti Sokoraiék egyetlen fia, az alig húszesztendős Imre kitörési vágyát. Azét a fiúét, aki a világtól elzártan él és reggeltől estig dolgozik. Sem tanulni, sem emberhez méltóan élni nem engedi apja. Egyi éjjel két disszidálni szándékozó fiatalember érkezik a tanyára. Szállást kérnek és kapnak is az istállóban. Hajnalban a tanya lakói csak az egyik fiút találják: holtan. Imre azonnal jelentené az esetet, de Sokorai megakadályozza. Sőt apja szigorú parancsát is végre kell hajtania: a holttestet bedobja a Dunába. Ezen a napon mennek el a tanyáról Wég- mannék, s így Imre teljesen egyedül marad, súlyos lelki terhével. 1957 elején Sokorainak is felajánlják, hogy lépjen be a tsz-be. Tanyája fejében beköltözhetne a faluba, brigádvezető lehetne. De a férfi elutasítja a lehetőséget. Sokorai az erőszakos tagosítástól félve Wégmannhoz, a városba küldi Imrét, segítségért. Wégmann egyelőre megakadályozza a tagosítást, de nem érti Sokorai makacsságát. Imre őszintén beszélget Wégmann-nal és elmondja saját kérését is: el szeretne kerülni a tanyáról, hogy tanulhasson. Az elkeseredett fiút egy rendőrtiszthez küldi Wégmann, aki éppen egy Dunából kifogott holttest ügyében nyomoz... Megmutatja Imrének a tár- ♦ gyi bizonyítékokat. A fiú rémülten rohan haza, úgy érzi, mindennek vége. A családban pattanásig feszül a hangulat... Imre részegen fecsegni kezd egy falusi lakodalomban. Egy napon nyomozók érkeznek a tanyára, köztük van Imre patronálója is, Nádvágó rendőrtiszt. Magukkal hozzák az elfogott gyilkost is, aki felismeri a helyszínt. Sokorai tagad, Imre pedig elbújik. A bizonyítási eljárás során mindenki őt keresi. Magyarok Decs Február 25—26. Dübörgő csend Február 25—26. Zápor Február 28. Közös bűn Március 2—3. Dúvad Március 4—5. Magyarok Kurd Február 25—26. Magyarok Március 1. Dübörgő csend Március 4—5. Közös bűn Pálfa Március 4—5. Magyarok Március 8. Közös bűn Az országban, így Tolna megyében is immár másodszor kerül megrendezésre a Filmnapok falun eseménysorozat. A február 25-től március 12-ig tartó megyei akció keretében öt községben — Decsen, Kurdon, Pálfán, Pincehelyen és Tevelen — a falusi élethez kapcsolódó, a falun élők sorsáról készített filmeket vetítenek a mozikban. A filmnapok kiemelkedő eseményei a filmsorozatokhoz kapcsolódó vitafórumok lesznek, ahol a közönség találkozhat néhány magyar film alkotójával és megyénk közéleti személyiségeivel. Reméljük, hogy ezek a személyes találkozások őszinte eszmecserék színhelyei lesznek: sor kerül majd a falusi embereket foglalkoztató gondokra, terveikre és a látott filmeknek a valósággal történő szembesítésére is. A Filmnapok falun keretében több régi és új magyar filmalkotás kerül bemutatásra, melyek a magyar falu szocialista átalakulásának eseményeit elevenítik fel, az eltelt harminchárom esztendő gondjaiból, örömeiből idéznek. A programban szereplő és a filmművészetünk klasszikussá vált alkotásai — Zápor, Dúvad, Talpalatnyi föld, Húsz óra — a mozinézők által jól ismertek, ezért csak a most készült három filmet mutatjuk be az olvasóknak. Dübörgő csend A filmet Mocsár Gábor Ég alatt föld felett című kisregénye alapján irta és rendezte: Szíj Miklós. Az alföldi tanya csendjét fúrótorony dübörgése töri meg. A munkások olaj után kutatnak. A magasban dolgozó Gáspár felfigyel a közeli tanya életére, érdeklődve figyeli a fiatalasszony és a vak öregember mindennapi munkáját. Az első adandó alkalommal megismerkedik az asszonnyal, Etával, aki egyedül küszködik a nagy kert, az almaszüret, a szállítás, az állatok tengernyi Balázs József írta a film alapjául szolgáló regényt. A filmet Fábri Zoltán rendezte, melynek operatőri munkáit Illés György végezte. A film a Németországban, a háború utolsó éveiben munkát vállaló tíz magyar paraszt sorsában a hazafiság, a történelmi önvizsgálat nagy kérdéseit veti fel gondolkodásra késztető, megrendítő művészi formában. A film első jelenete egy szabolcsi falu kocsmájában játszódik: hat férfi gondolkodik, beszélget, latolgat: elszegődjenek-e Németországba napszámba? A döntésük igen. Négyen feleségestül jelentkeznek. Azután tervezgetnek és reménykednek. Reménykednek, hogy ilyen körülmények között már nem viszik el őket katonának. Tervezgetnek: keresetükből majd itthon házat és földet vásárolhatnak. gondjával. Férje ingázó munkás, aki csak a hétvégeken jár haza. Eta már-már belerokkan a magányba és az örökös várakozásba, hogy összegyűljön a pénzük és saját házat építhessenek a faluban. Eta eleinte vonakodva, később egyre nagyobb várakozással fogadja Gáspár látogatásait... Kapcsolatukból szerelem lesz, együtt próbálnak kitörni sorsukból, egymástól várnak menekülést. A vak öregembernek gyanússá válik menye viselkedése. A szerelmesek helyzete egyre nehezebb lesz. Amikor Eta férje hazajön a hét végén, neki is feltűnik felesége megváltozott viselkedése. Etából kirobban az évek óta halmozódó feszültség: férjét vádolja tartalmatlan, üressé vált életük miatt. Az olajfúrók munkája a végéhez közeledik. Gáspár megszokta ezt az életformát, de rádöbben, hogy társaival csak együtt dolgoznak, nem együtt élnek, ahogy eddig hitte. Etával hajlandó mindent otthagyni, s bárhol újrakezdeni az életet. Tervezgetnek a szerelmesek, amikor váratlanul betoppan a férj, s arra kéri Gáspárt, hogy menjen el, ő mindent megbocsát feleségének. Eta képtelen a döntésre, tétlenül várja, hogy a két férfi döntsön... Németországban a gazda és magyar intézője várja a magyarokat. A kastély oldalszárnyában szállásolják el őket. A kis közösség a látszatra békés hátországban — egy majorságban — végzi mindennapos paraszti munkáját. Ám akarva, akaratlan már az első napokban találkoznak kell a fasizmus mechanizmusával, a háború lélekpusztító borzalmaival. Természetes ösztönük, ősi igazságérzetük morális állás- foglalásra készteti őket, és a döntő helyzetben az üldözöttek mellé állnak. Egy hétvégén a gazdának a városban akad dolga, elviszi hát napszámosait is a kis teherautón a tengerhez. Egyik társuknak, a szabolcsi kocsmáros tüdőbeteg fiának, Kondor Ábrisnak nem tesz jót a hideg időjárás. Betegeskedik és egyre ritkábban tud csak kimenni munkára. A nagy kereseti lehetőséget ígérő krumpliszedésen sem tud részt venni Ábris... A többiek a földön dolgoznak, mikor egy fiatal német katona érkezik rohanva; és közli: Ábris meghalt. A magyarok „magyar” temetést követelnek — pappal, haranggal, koporsóval. Csaknem ölre mennek az intézővel, amikor az ládában, csendesen akarja elföldelni Ábris tetemét. Hajthatatlanságuk eredményeképp igazi szép temetést rendeznek honfitársuknak... 'Lassan letelik a nehéz, küzdelmes esztendő. Hazulról is jönnek,a hírek: szépen gyarapodik a pénz a postán, megérkeztek az ajándékok is — a vasvázas bicikli, amit Fábián András küldött a rokonoknak, akik fiára vigyáznak. „Jöhetnek haza az ame- rikás magyarok”, szól az üzenet. A német gazda pedig marasztalja őket: hamarosan vége a háborúnak, földet ad nekik, házat épít mindnek, csak jó kezekben lássa birtokát. De a magyarok nem maradnak. Hazaérkezésük napján, mikor épp a kocsmárosnak mesélik fia életét-halálát, megérkezik a postás és SAS- behívót kézbesít hármuknak. Másnap indulhatnak a frontra. Reggelig tartó kesergő ivás után apáikhoz hasonlóan a Szózatot énekelve tántorognak ki a vonathoz, s az asszonyok könnyei közepette magukat vidítják: „magyar katonák lettünk, vagy micsodák...” (493) Március 10. Húsz óra Március 11. Dübörgő csend Március 12. Ludas Matyi Pincehely > Február 25—26. Közös bűn Február 27. Magyarok Március 4—5. Dübörgő csend Tevel Március 4—5. Közös bűn Március 9. Talpalatnyi föld Március 11—12. Magyarok Vitafórumok Február 25. Pincehely Március 1. Kurd Március 4. Decs Március 9. Tevel Március 12. Pálfa I A kép a Magyarok című film forgatásán készült a tíz magyarról.
