Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-19 / 43. szám
12 Képújság 1978. február 19. Manila — új, modern lakónegyede Természetvédelmi területté nyilvánították az indiai Utta Pradesh állam északi részének körzeteit. Az állam erdőgazdasági minisztériumának az volt a célja, hogy megőrizze az itt található értékes gyógynövényfajtákat. Több tucat gyógynövényfajta honos errefelé. A gyógynövények a népi gyógyító eszközök összetevői, s felhasználják őket a korszerű gyógyászati készítmények előállításánál is. Több mint játék A penicillin—mégsem csodafegyver? A penicillin nevű antibiotikum, a pneumococcusok (a bakteriális tüdőgyulladások okozói) ellen évtizedek óta a legmegbízhatóbb gyógyszer a jelek szerint elveszti jelentőségét. A minneapolisi egyetemi klinikák egy ötéves gyermek szervezetében olyan pneumococcusokat találtak, amelyek nyolcszorta ellenállóbbak a penicillinnel szemben, mint az eddig ismert származékok. Paul Quie professzor, a klinika gyermekorvosa „rendkívül veszélyesnek” véli a fejleményt, mondván, hogy a pneumococcusok eleddig alig mutattak hajlamot a penicillinnel szembeni ellenállásra. Kincsek a szemétládában Egész Amerika harsányan derült rajta, amikor egy amerikai bulvárlap riporterei titokban kikutatták Henry Kissinger szemétládáját, majd főcímekben tudósítottak leleteikről: italpalackokat, kaviáros dobozokat és más luxuscikkmaradványokat találtak. Jason Martinel- lit azonban New Yorkban nem kavarja fel túlságosan a riportereknek ez a szemétkutatása. „Ostobaság” — hangzik megsemmisítő ítélete. Neki csak tudnia kell, hiszen már évek óta hivatásból a szeméttel foglalkozik. Martinelli a hulladékkutatást közben már hulladéktanná, a tudomány szintjére emelte és New Yorkban tanfolyamonként 40 dollárért az érdeklődőket szemétládák kikutatására oktatja — természetesen szigorúan tudományos alapon. New York városának a különböző városrészekre vonatkozó hulladékelszállítási terve például: kötelező olvasmányuk. Martinellinek nem kell aggódnia, hogy kéthónapos tanfolyamai iránt nem lesz érdeklődés. New Yorkban olyan sok ember akarja megtanulni a szemétládákban való turkálást, hogy várakozási listát kellett felállítania. A tananyaghoz tartozik a különböző New York-i városrészek hulladékának részletes elemzése, mert a hulladék távolról sem mindenütt azonos. A Fifth Avenue melletti szemétládák, főként a Central Park közelében, ahol Jacqueline Kennedy Onassis is lakik, gyakran kincseket tartalmaznak, például kristálypoharakat, amelyek néha kissé megkarcolódtak, gyakran azonban teljesen épek, és csak azért dobták el őket, mert a tucat nem volt teljes. Martinelli lelkesültté válik, amikor ezekről a szemétládákról beszél. A Greenwich Village-i művésznegyed szemétvödrei is érdekes leletekkel kecsegtetnek: régi szőnyegekkel, régi fényképekkel vagy képkeretekkel, zsibáruval. Martinelli számára főként az a fontos, hogy diákjai ne csak amúgy nekiessenek a ládáknak, hanem módszeresen túrkáljanak. Az első a megfelelő munkaruha. A gumikesztyű és a gumicsizma nélkülözhetetlen. Martinelli ezenkívül strapabíró farmeranyagból készült overallt javasol, és tud néhány különösen buzgó szemétkutatóról, akik álarcot is viselnek. A New York-i szemétkutatók különbséget tesznek a normális méretű, szabvány szemétládák és a nagyméretűek között. Az utóbbiak tulajdonképpen hulladékkonténerek, amilyeneket New York egyes városrészeiben használnak. Ezekben több ember tevékenykedhet egyidejűleg. A vita elkerülésére előre kijelölik a „kutatási területeket”. A szemétkutatók ellenségei: a New York-i szemételszállítók. A New York-i-szemetesek rendszeresen szortírozzák a szemetet, mielőtt az a hulladékégető berendezésbe kerül, és mindent eladnak, ami pénzzé tehető, régi papírt, rongyokat, üvegeket és sok minden mást. A szemétkutatók sok mindent elkutatnak előlük, és így a szemétszállítók jövedelme jelentékenyen csökken. New Yorkban van ugyan egy rendelkezés, amely tiltja a szemétládákban való túrkálást, Martinelli azonban csak a vállát vonogatja. „Minden rendőrt ismerünk, aki éjszaka van szolgálatban és eddig még egyikük sem tartóztatott fel bennünket a kutatásban.” N MAGAZIN J MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Gyógynövénykert Különös állat Rosie-t, az újszülött kis amerikai urzont elhagyta az anyja a lecesteri állatkertben. Gondozója nevelte fel. Furcsa rágcsáló állat az Amerikában élő urzon, amelynek nyugati alfaja Észak-Amerika nyugati vidékein él Mexikótól Alaszká. ig, keleti alfaja pedig Labradortól egészen Kentucky államig. Első pillanatban feltűnik sűrű, vastag, fekete bundája, amely alól számos lazán álló, hosszú tüske látszik ki. A tüskék végén kam. pó van, amely ha embert, állatot megsebesít, nehéz a sebből eltávolítani. A tüskék szerkezete olyan, hogy egyre mélyebbre „bedolgozódnak” a sebbe, úgyhogy sokszor el is pusztul a megsebesített állat. Ha a földön megtámadja valami, leszegi fejét, aztán tüskéit az ellenség felé fordítja. Az állatkertekben az utób_ bi. időben sikerül szaporítani. Az anyaállat nem sokat törődik a kicsinyekkel, csak egy hétig szoptat, de gyakran előfordul, hogy előbb is sorsorsukra hagyja őket. Bölcsességek „Manapság olyan komolytalanul folyik a bűnüldözés, hogy Maigret felügyelő bizonyára nyugdíjazását kérné.” Georges Simenon * „Az ember akkor öreg, ha azért nem kell ellenállni a bűnös szenvedélyeknek, mert nincsenek többé.” Gustave Flaubert * „A házasság túszszedés az állam közreműködésével.” Helen Bells * „A nőktől egyenességet várni éppen olyan, mintha a sakkban előírnák a lónak, hogy futóként viselkedjék.” Alberto Sordi * „Egy olyan ostobaságon, mely éppen divatban van, semmiféle okosság nem tud kifogni.” Theodor Fontane • „Az opportunistákat a felfelé tartott nedves mutatóujjukról lehet felismerni, amellyel a politikai szélirányt vizsgálják.” Henri Tisot * „A nők manapság olyan helyeken is lebarnulnak, amelyeket azelőtt csak a bábaasszony látott.” Mel Ferrer • „A nők átlagosan hosszabb ideig élnek, mint a férfiak, mert többet beszélnek, mint partnereik. A beszéd meggyorsítja a légzést, élénkíti a vérkeringést — afféle nyelvvel végzett síkfutás. Jean Camio deliben elhelyezett mérőműszerek hiánytalanul regisztrálják mindazokat az erőket, amelyek a kísérleti medencében megtett út közben hatnak, így az áramlási ellenállást, a csavarteljesítményt és a fordulatszámot különböző sebességi és merülési értékek mellett. A modellek természetesen távvezérléssel működnek, ami ma már olyan fejlett, hogy bármilyen bonyolult manőver pontosan végrehajtóható rádióparancsnok segítségével. A modellek elkészítése persze nem kis összegbe kerül, de áruk eltörpül a később megépülő nagy hajók értéke mellett. A képen látható 1:50 kicsi- nyítésű, léptékű őrnaszád- modellt, amely 1080 milliméter hosszú és 174 milliméter széles, egy csehszlovák modellező készítette abban a klubban, ahonnan a járműmodellezést később hivatásukul is választó szakemberek kikerülnek. A két hajtóművel rendelkező, tökéletesen élethű modell távirányító rendszerét is maga a modellező tervezte és építette meg. Az európaiaik számára titokzatosan csengő „Fülöp- szigetek” elnevezés a hazánktól kb. 13 500 kilométerre fekvő, több mint 7000 szigetet jelenti. Legnagyobb szigete Luzon, ezen található a főváros, Manila. Manilától délre, 100 kilométerre található a Föld legalacsonyabb vulkánja. A vulkán kúpja egy tó közepén csupán 40 méterre emelkedik, és csaknem állandóan füstölög. A köztársaság területén kb. 100 különböző népcsoport él. Az első lakók a pigmeusok voltak, majd Ázsia felől malájok érkeztek, akik keveredtek az őslakosokkal. így alakultak ki a filippinók, akik aranyosbarna bőrükkel, hollófekete hajukkal, mongolos vágású szemükkel, piros, húsos ajkukkal, hófehér fogaikkal Délkelet-Ázsia egyik legjellegzetesebb népét képviselik. A filippinók azonban tovább keveredtek az odaérkekal és az európai bevándorlókkal. Ezért olyan sajátos ma etnikai szempontból a lakosság. A népesség számát tekintve a Fülöp-szigetek a világon a 14. helyet foglalja el kb. 50 millió lakosával, és miután az átlag filippin családban 6—8 gyerek van, ez a szám gyorsan szaporodik. A Fülöp-szigetek a fiatalok orEgy pillantás Az EN&Z könyvtárában található a következő című könyv: „Pillantás Indiára”. A könyv 1896 oldalas. — a készülő jármű meghatározott kicsinyítésű, működőképes modelljét is elkészítik és azt különleges terhelésnek vetik alá a kísérleti medencékben, ahol a hullámzásnak, a viharnak minden fokozata utánozható. A mo- dellpróba felvilágosítást nyújt a legkedvezőbb formakiképzésről, a hajócsavar tulajdonságairól, a menetüzemről és a menetteljesítményről, vagyis a szerteágazó műszaki problémák optimális megoldásáról. A modellen és a mo— Ki volt Napóleon? —- Egy labdarúgó. — Ha ezt az apád hallaná, égnek állna a haja. — Akkor nagy örömet szereznék neki, mert kopasz ! A legyek mint nyomozók A jól ismert és általánosan használt kísérleti módszer szerint a gyorsan áramló levegőnek a közlekedési eszközökre, a nagy építményekre gyakorolt hatását szélcsatornában vizsgálják, kicsinyített léptékű modellt helyezvén el a berendezésben. Hajók esetében a víz az az „élettér”, ahol a jármű mozogni fog és amelynek várható hatásait idejekorán kell megismerni. Éppen ezért a nagy hajógyárak — még rendszerint a tervezés stádiumában • • Orülneazapa ző indiaiakkal, kínaiakkal, szága: a lakosságnak több japánokkal, arabokkal, spa- mint a fele 20 évesnél fiatanyolokkal. majd amerikaiak- labb. Fülöp-szigeti képek A Die Weltwochc karikatúrája Egy japán genetikusnak, T. Nikucsinak egy kísérletsorozat eredményeként olyan különleges légyfajtát sikerült kitenyésztenie, amely rajong a robbanóanyagok és a narkotikumok illatáért. Ezek a legyek a kedvelt illatoknak még a legkisebb nyomát is megérzik. Kanadában úgy döntöttek, hogy a különleges legyeket a repülőtéri vám- ellenőrzésnél veszik igénybe. Útban Manila felé Újságárus lány a piacon
