Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-19 / 43. szám
1978. február 19. /'tŐÍna'N, . . ^PUJSAG 3 Munkaerőhelyzet - gazdálkodási feladatok Megyénk lakosságának foglalkoztatottságában az utóbbi években jelentős változás következett be. A munkahelyek száma eléri, sőt egyes körzetekben meghaladja a dolgozók, illetve a munkát keresők számát. A munkahelyet keresők munkahellyel szembeni • igényei növekedtek, következésképpen a társadalmi-gazdasági fejlettségi foknak meg nem felelő munkahelyek jelentős része tartósan betöltetlen marad. Ennek kísérő jelensége: egyik oldalról a bérek emelkedése és a munkahelyi körülmények jayítá- sa, a másik oldalról a munkaerő-vándorlás átmeneti növekedése, a betöltetlen álláshelyek számának emelkedése, az ismételten eredménytelen álláshirdetések szaporodása. ELŐTÉRBEN A TERVSZERŰSÉG A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1977 májusában — a megyei pártszervekkel és az ágazati főhatóságokkal egyeztetve — a gazdálkodó szervezetek munkaerő-igényének kielégítésére nézve fontossági sorrendet állapított meg. Az érintett vállalatok, szövetkezetek egy része nem tette azonnal magáévá az újszerű munkaügyi feladatokat, hanem más gazdasági egységek rovására törekedett , kiskapukat keresni. Ezért az 1978. évi gazdaságpolitikai feladatok között is szerepel, hogy valamennyi gazdálkodó szerv — vállalat, üzem, szövetkezet — térmelésének tervezése és a végrehajtás során következetesen oldja meg a besorolásból adódó munkaerőgazdálkodási feladatokat. A tervszerű munkerő-gaz- dálkodás a feszültebb munkaerőhelyzetben csak a megyében működő valamennyi gazdálkodó egység fegyelmezett, összehangolt munkája révén valósítható meg: A munkaügyi jogszabályok, előírások következetes betartása teszi lehetővé, hogy minden érintett vállalat, üzem, telephely, szövetkezet biztonsággal, megalapozottan tudjon tervezni, gazdálkodni a munkaerővel és az egyéb erőforrásokkal. ÉSSZERŰ MUNKAERŐGAZDÁLKODÁST Az V. ötéves terv a hatékonyság terveként került a köztudatba. A gazdálkodó szerveknek középtávra szóló terveik alátámasztása érdekében munkaügyi programot kellett készíteni. E program kidolgozásakor ismertté vált, hogy a növekvő feladatok ellátásában alapvetően csak a meglévő létszám célszerűbb, hatékonyabb felhasználásával lehet számolni. A társadalmilag szervezett munkába még be nem vont munkaképes személyek száma a tervidőszak elején Tolnában mintegy 1600 volt. Ez a megyében elszórtan található és túlnyomó részt a közlekedés és a gyermekintézmény-hálózat fejlesztése útján mobilizálható. Ezen túlmenően a munkahelyek számát növelő gazdálkodó szervezeteknek új létszámot csak a már foglalkoztatott munkaerő újraelosztásából, átcsoportosításából lehet biztosítani. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy megyénk egyedi nagyberuházás keretében kivitelezett ipari létesítményei (paksi atomerőmű, Szekszárdi Húskombinát, Simontor- nyai Bőrgyár) 1979-ben és 1980-ban üzembe lépnek és jelentős számú munkaerőt igényelnek. Ezen munkaerő- igények maradéktalan kielégítéséhez fontos népgazdasági és megyei érdekek fűződnek. Valamennyi munkaügyi intézkedés — így a vállalatok kategóriákba sorolása és a munkaerő-közvetítés szabályozása is — ennek figyelembevételével történik. A munkaügyi intézkedések végrehajtásának figyelemmel kísérése érdekében a 100 főnél többet foglalkoztató gazdálkodó egységek statisztikai összesítést küldtek be létszámuk alakulásáról. Az összesítés alapján megállapítható az intézkedések azon kedvező hatása, hogy az ágazati és megyei célkitűzésekkel összhangban fejlesztendő „A” kategóriába sorolt gazdálkodó szervezetek létszáma több száz fővel emelkedett, miközben a létszám szinten tartását előíró „B” kategóriába sorolt vállalatok, üzemek, szövetkezetek munkaerőmennyisége általában változatlan nagyságú, illetve egyes esetekben kismértékben csökkent az elmúlt években. Több „C” kategóriába sorolt egység, telep már megszűnt, beolvadt a hatékonyabb foglalkoztatást biztosító gazdálkodó szervezetekbe. Megállapítható viszont az a kedvezőtlen jelenség is, hogy néhány „B” kategóriás gazdasági egység nem hajtotta végre fegyelmezetten a besorolásából következő feladatokat, túllépte a meghatározott létszámkeretét. Ezek az egységek 1978-ban addig nem vehetnek fel új dolgozót, míg létszámuk a megengedett szintre nem csökken, illetve részükre nem közvetítenek munkaerőt. Megdöbbentő vállalati, szövetkezeti munkaerő-tervezési gyakorlatra, taktikázásra, a megyei munkaerőhelyzet nem megfelelő ismeretére vall az, hogy a megyében a gazdálkodó szervek 1978-ra mintegy 3000 fős létszámfejlesztést terveztek. Ez munkaerőforrás hiányában kivitelezhetetlen. A realitásokkal nem elég-i gé számolva mélyen gyökerezik az a felfogás, hogy új feladatot csak új létszám felvételével lehet megoldani. Ehhez társulnak a munka- és üzemszervezés, az érdekeltségi rendszer stb. hiányosságai és a munkafegyelmi lazaságok. Mindezek következtében még gyakori jelenség, hogy több energiát, időt fordítanak a munkáltatók új munkaerő felvételére, megszervezésére, mint a meglévő állomány célszerű foglalkoztatására, megtartására. Elgondolkoztató, hogy az utóbbi néhány hét alatt brigádok kerestek új munkahelyet állás- hirdetés útján. Kevés gazdálkodó egységnél foglalkoznak ma még a munkaerő-vándorlás belső okainak vizsgálatával, elemzésével. Feladataink eredményes megoldása érdekében a gazdálkodó szervezetek, termelő és szolgáltató kapacitásukat növeljék szelektív munkahelyfejlesztéssel, a munkafegyelmet javító, a veszteségidőket csökkentő üzem- és munkaszervezési intézkedésekkel, rejtett munkatermelékenységi tartalékok feltárásával stb. Ezen követelmények vállalati teljesülése biztosítja a vállalati munkaügyi tervek megalapozottságát HATÉKONYABB MUNKAERŐ- IRÁNYÍTÁST Közismert, hogy a termelést még nem zavaró, kis mértékű munkaerőhiány kényszerítő erővel serkenti a gazdálkodó szervezeteket a belső létszámtartalékok feltárására. A munkaerő kötelező közvetítésének eszközét a szabályozás adott keretei között felhasználjuk arra is, hogy az alacsony hatékonyságú igényeknek meg nem felelő belső munkaerő-gazdálkodást folytató vállalatok számára állandósítjuk a munkaerő- hiányt. A munkaerő-közvetítést végző tanácsi szakigazgatási szervek rendszeresen figyelemmel kísérik az illetékességi területükön működő gazdálkodó szervezetek munkaügyi tevékenységét. Ennek során következetesen érvényesítik a tervszerű munkaerő-gazdálkodást elősegítő központi és megyei döntéseket, koordináló munkájukkal, a hatósági ellenőrzések során szerzett kedvező tapasztalatok továbbadásával segítik a vállalatok, szövetkezetek, telepek tervszerű munkaerő-gazdálkodását. A munkaerő a termelés, a gazdálkodás és a fejlesztés szűk keresztmetszete lett, ezért a munkaerő-gazdálkodás tervszerűbbé tétele szükségszerű. császár jőzsef a megyei tanács általános elnökhelyettese Tamási Vegyesipari Szövetkezet A pártszervezet a műszaki fejlesztésért A tekercsgyártó üzemrész HARMADIK ÉVE végzi már éves cselekvési program alapján a gazdálkodás, termelés pártirányítását és ellenőrzését a Tamási Vegyesipari Szövetkezet párt- alapszervezete. Hogy milyen eredménnyel, ez iránt érdeklődtünk Gábor István alapszervezeti titkártól. — Elég csak pár percig körülnézni az üzemben és a képet összehasonlítani a pár évvel ezelőtti állapotokkal, szembetűnő a különbség. Míg azelőtt főleg moziszékeket, postaládákat, bérházi levélbedobó szekrényeket gyártottunk, ma az elektromos alkatrészek, lámpatestek dominálnak. És ami a legfontosabb: olyan cikkekre álltunk át, amelyek itthon is, külföldön is keresettek. Távol áll tőlem, hogy csak a párt- szervezet munkájának eredGábor István ményét lássam ebben, ám mégsem túlzás azt mondani, hogy a pártszervezet, a kommunisták tevékenysége nélkül ma nem állnánk itt. — Bizonyára rendszeresen foglalkozik az alapszervezet a termelés, a gazdálkodás problémáival. — Természetesen. Alig múlik el vezetőségi ülés, hogy a gazdálkodás egészét, vagy egy-egy részterületét ne tűznénk napirendre. Negyedévenként pedig taggyűlésen foglalkozunk a tervteljesítéssel, a termelés különféle időszerű kérdéseivel, számoltatjuk be a szövetkezet vezetőit. Két évvel ezelőtt került előtérbe nálunk a műszaki fejlesztés. Amikor a szövetkezet vezetői beszámoltak, feltűnt, hogy évről évre halmozódik a műszaki fejlesztési alap, ám annak felhasználása tervszerűtlen. Egyrészt, nem meríti ki a vezetőség a pénzügyi-anyagi lehetőségeket, jelentős pénzek maradnak egyik évről a másikra, másrészt, amit felhasználnak, azt is ötletszerűen, így az eredmény rendszerint elmarad. Határozatot hoztunk, hogy a szövetkezet vezetősége végezzen piackutatást és a műszaki fejlesztést a piackutatás eredményeinek megfelelően tervezze és végezze. Itt elsősorban gyártmányfejlesztésről volt szó, azonban a gyártásfejlesztésre is megfelelő eszközöket és energiát kell fordítani. Létre kell hozni a szövetkezet apparátusában műszaki fejlesztési csoportot. Amikor taggyűlésen foglalkoztunk a műszaki fejlesztéssel, élénk vita alakult ki. Mindenki helyeselte. Pöcz János lakatos hangsúlyozta: a pártvezetőség is kísérje figyelemmel a csoport munkáját, elég hatékony-e, tegye kötelességévé elsősorban az ott dolgozó párttagoknak a példamutató munkát. — Az eredmény? — Míg 1974Tben 15 ezer, 1975-ben 63 ezer, 1976-ban már 415, tavaly pedig 660 ezer forintot fordítottunk műszaki fejlesztésre. Az utóbbi két évben már céltudatosan, tervszerűen. Korszerűsítettük a behúzótekercsgyártást — 40 millió forint értékű megy, ebből közvetetten exportra, tavaly kialakítottunk két fénycső lámpatest családot, keresett cikkek itthon is, külföldön is. Megoldottuk a2 iregszemcsei szövetkezet beolvadásával felmerült nehézségeket. Ott ugyanis olyan cikkeket gyártottak, amelyeket nem tudtunk gazdaságosan értékesíteni, rosszak voltak a munka- körülmények is. Most az iregszemcsei részleg bekapcsolódott a mi profilunkba. Az asztalos részleget leépítjük, a moziszékek gyártását átadtuk a gyönki szövetkezetnek, a felszabaduló kapacitást az elektromossági cikkek, alkatrészek gyártásának fejlesztésével töltjük ki. Műszaki fejlesztési csoportunk eredményesen működik, hiszen a lámpatestek már saját konstrukciójúak. Rendeléssel el vagyunk látva, de képesek vagyunk arra, hogy ha látjuk, hogy várható szabad kapacitás, újabb terméket mutassunk be, kínáljunk a kereskedelemnek. (J) rekonstrukció Vizsgaév jó osztályzattal son! in mm mom Bővítik a szekszárdi kórház 300 ágyas belgyó- ággyal nő a férőhelyek száma. A tervek szerint gyászati osztályát. A tetőterasz beépítésével 56 a munkával 1979-ben végez a kivitelező. PECH F. Nagy várakozás előzte meg a pincehelyi takarékszövetkezet küldöttgyűlését. Készült a választott vezetőség, készültek a küldöttek is. Milyen lesz az első „közös” év eredménye?. Elégedett-e a tagság? Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztattak mindenkit. A pincehelyi takarékszövetkezet ugyanis 1977-ben egyesült az ozoraival. Az idő kevés messzemenő következtetések levonására, mégis az igazgatóság beszámolója, a felügyelőbizottság jelentése optimista hangvételű volt és eredményekről adhatott számot. A taglétszám tavaly 114 fővel növekedett és meghaladta a 3300 főt. Ez több, mint 30 százaléka a működési területen élő lakosságnak. A takarékbetét záróállománya meghaladta a 37 millió forintot, 1977-ben több mint 6 millió forinttal növekedett. 1977-ben több mint 9 millió kölcsönt folyósítottak tagjaiknak, ezen belül közel 50 százalékkal több termelési kölcsönt, mint az előző évben. A küldöttek közül sokan nyilvánítottak véleményt. Az évet valamennyien vizsgaévnek nevezték. Elmondották, hogy elégedettek a takarék- szövetkezet munkájával. Úgy érzik, hogy az összefogás már az első évben is éreztette kedvező hatását. A vezetőség rövid idő alatt úrrá lett az egyesülés okozta nehézségeken, s ma már a rendes kerékvágásban megy a munka Pincehelyen és Ozorán egyaránt. A küldöttgyűlés jóváhagyta a mérleget, megszabta az 1978. évi feladatokat. A vizsgaév jó osztályzatot kapott Pincehelyen. SZOBOSZLAI JENŐ
