Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-17 / 41. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 41. szám ARA: 0,80 Ft 1918. február 11., péntek Mai számunkból A KÖMÜVESFALUBAN HIÁNYZIK A KŐMŰVES (3. old.) PORTRÉVÁZLAT EGY KÖZÉLETI EMBERRŐL (3. old.) A KÖZMŰVELŐDÉS KÉRDÉSEI (4. old.) A KÖRNYEZETVÉDELEM KÖZÖS ÉRDEK (5. old.) Elvek és tények A MEZŐGAZDASÁGI termelőszövetkezetekben egyre több szövetkezeti tag éri el a — más állampolgároknál magasabb — nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjas tagok száma 1974-ben már meghaladta a 420 ezret. Más szavakkal: most zajlik a termelőszövetkezetekben az alapító tagok biológiai rotációjának — közhasználatú * kifejezéssel a nemzedékváltásnak — folyamata. Talán még sokan visszaemlékeznek arra, hogy már f korábban foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Azt tételezték | fel, hogy az alapító tagok parasztnemzedékét váltani j fogják gyermekeik, egy új nemzedék, — akik már nem j is ismerik a magángazdálkodást. Arra is emlékezhetünk, hogy 5—6 évvel ezelőtt né- | hány nagyvállalat vezetője milyen kirohanást intézett | a termelőszövetkezetek ellen, mint az ipar munkaerő- I csábítója és a „népgazdaság” érdekeinek megsértői i ellen. Abban az időben pedig éppen csak elkezdődött | valami. Egy nagyvállalattól — mondjuk — kilépett 2000 ember egy negyedévben, abból 1—2 százalék ment ) a szövetkezetekbe. Azóta sok minden megváltozott, a felháborodás is halkabb lett, vagy elcsendesült. A nemzedékváltás nem a hagyományos paraszti módon, nem az elméleti elvárásoknak megfelelően történik. A termelőszövetkezetekben az elmúlt évek változásában egyik leglényegesebb tényező, hogy megváltozott a holt munka és élő munka aránya, vagyis az ágazat megszűnt élő munkára alapozott ágazat lenni. Az 1974-es évben a gépek körülbelül 600 ezer főnyi emberi munkaerőt helyettesítettek (1959-ben 101 ezret) a termelőszövetkezetekben, s ugyanakkor 665 ezer fő aktívkorú tag, alkalmazott és rendszeresen dolgozó családtag dolgozott a szövetkezetekben. Jellemző, hogy 1974-ben ugyanannyi munkaórát teljesítettek, mint amennyit í 1967-ben lényegesen több tag teljesített. A mezőgazdasági és nem mezőgazdasági eredetű anyagfelhasználás az 1960. évi 66—34 százalékos arányról 1974-ben 41—59 százalékos arányra változott, és a termelőszövetkezet áruforgalma a bruttó termelés 52,9 ; százalékról 90,0 százalékra növekedett. A szövetkezetekben alkalmazott, a félnaturális :■ árutermelés kifejlett árutermeléssé változott ez a régi lokális (helyi) falusi társadalmat, illetve maradványait f is felbomlasztotta. Ugyanígy felbomlasztotta a „helyi” ,, munkaerőpiacot is. A részletes adatokból kitűnik, hogy az utánpótlás fő forrása „más népgazdasági ágakból” történik. A ‘ múlt évi növekedés csaknem fele, 48,8 százaléka származik más népgazdasági ágakból, s az ifjúságból és háztartásból belépők aránya együttesen 30,0 százalék. I■ A tanulósorból belépő fiatalok száma az 5 éves terv első éveiben még 10—13 ezer fő volt, 1975-re lecsökkent 7 ezerre. AMINT AZT a gyakorlat mutatja, a munkaerő mozgásának modellje: falu—város; termelőszövetkezet—ipar és egyéb vállalatok, iránya megváltozott —• egyirányúból kétirányú lett. szövetkezetek a társadatott, fejlett árutermelő lista gazdaság integráns H daság „helyi” munkaerő- aerő-forrásává a nemze- ’i myiben jól meggondol- y modern gazdaság nem az általános munkaerő- j zőbb folyamatnak tekin- lult” néhány szövetkezeti ! ’azgató legnagyobb meg- s akartuk? S. T. Zárszámadás Nagydorogon Tizennyolcadik zárszámadó közgyűlését tartotta Nagydorogon a moziban az „Űj Barázda” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. A négyezerötszáz hektár — zömében gyenge minőségű — földterü- létén gazdálkodó szövetkezet eredményes esztendőt zárt. Ezt tükrözte a tagságnak jóval a közgyűlés előtt kiadott írásbeli tájékoztató, valamint a vezetőség beszámolója, amit Horváth István elnök mondott el. A szövetkezet — értékben — 11 százalékkal termelt többet, mint az előző esztendőben, a tagok egy munkanapra eső átlagkeresete nyolc forinttal magasabb. A kép igen vegyes, a kalászosok közt egyik fajtából sem érték el a tervezett hozamot, kukoricából viszont 62 vagonnal többet takarítottak be, mint amennyit terveztek. Eddigi legmagasabb átlagtermést hozott a napraforgó, jól sikerült a dohány, a lucerna. Az állattenyésztésben a juhászat kiemelkedő eredményt ért el, a tehenészet fejési átlaga azonban a legalacsonyabb a járásban. Jó eredményeket ért el a tsz a háztáji értékesítésben, a tagok 11 millió forint értékű terményt, állatot, tejet értékesítettek háztáji gazdaságukból a szövetkezeten keresztül, ötmillióval többet, mint az előző évben. Tehénből másfélszer, sertésből és szarvasmarhából kétszer any. nyit, dohányból 75 százalékkal többet. A szövetkezet a jövőben a hozamok növelésére koncentrál, ezt tükrözi az ez évi terv is. Tegnap délután Szekszár- don, az 505. számú Szakmunkásképző Iskola ebédlőjében mintegy háromszáz szekszárdi pedagógus részvételével pártnapot rendezett a városi pártbizottság. Nagy János, a szakmunkásképző iskola párt. titkára köszöntötte a pártnap előadóját, dr. Kornidesz Mihályt, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetőjét, a résztvevőket, köztük dr. Király Ernőt, a megyei párt- bizottság titkárát. Dr. Kornidesz Mihály bevezetőjében arról beszélt, hogy ezekben a napokban gazdaságpolitikai pártnapo. kát rendeznek országszerte. A gazdaság kérdései azonban nemcsak azokat érdeklik és érintik, akik a termeléssel, gazdálkodással közvetlenül foglalkoznak, hanem kölcsönös kapcsolat van szinte min. den területen a gazdaság és a tudomány, a gazdaság és az oktatás között. Egyrészt, a gazdasági munka eredményességétől függ, hogy menynyi anyagi eszközt kap a kultúra, a tudomány, a közoktatás, másrészt, ezek biztosítják a termelés nélkülözhetetlen tényezőjét, a tudással rendelkező embert. Ugyanakkor valamennyien fogyasztók vagyunk, tehát senki számára sem lehet közömbös az ország gazdasági helyzete. Az előadó az 1976-os nehézségekről, majd a múlt évi meggyorsult fejlődésről beszélt, ezek tényezőit elemezte, számos példával alátámasztva a tudomány szerepét a gazdasági eredményekben. Gazdasági helyzetünk, fejlődésünk — mint mondta — nagymértékben függ a világ, gazdaság alakulásától. Számunkra kedvezőtlen tendenciák érvényesülnek évek óta a világgazdaságban és ezt kivédeni úgy lehet, hogy jobban dolgozunk, gazdálkodunk. Külföldi kölcsönfelvételekről olvashatunk néha az újságokban.' Megbízható adósok vagyunk, akik pontosan fizetnek, ezért nem beszélhetünk veszélyes eladósodásról. A kölcsönöket a termelés fejlesztésére fordítjuk, olyan termékeket kell előállítanunk, amelyek keresettek külföldön. Termékstruktúrán, kát tehát korszerűsíteni kell, ehhez a tudomány közreműködésére van szükség, de nél. külözhetetlen az oktatás fejlesztése is. Olyan szakembereket kell tömegesen képezni, akik nem egy nagyon szűk területen specialisták, hanem megvan bennük a készség az „átváltásra”, az egyik fajta munkáról, termék előállításáról a másikra A múlt évben a beruházások a népgazdaság lehetőségeit meghaladó mértékben nőttek. Az idén bizonyos stopot kellett elrendelni. Ez elvon eszközöket olyan területekről, amelyek nem közvetlenül a termelés fejlesztését szolgálják. Azonban az okta. tási beruházásokat nem lehet „átsorolni”, későbbre halasztani. A továbbiakban az ez évi tervről, a termelés és az élet- színvonal ez évi alakulásáról szólt az előadó, különös figyelmet kell fordítani — mondta — a minél hatéko. nyabb munkára. Ez pedig — a neveléssel — az iskolában kezdődik. * A szekszárdi könnyűipari üzemek dolgozói számára Kovács Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa tartott pártnapot tegnap, Szekszárdon, a Panoráma filmszínházban. Pártnap volt ezenkívül tegnap délután Bátán, ahol Baranya Sándor, a Politikai Főiskola pártépítési tanszékének helyettes vezetője tartott előadást a község dolgozóinak gazdaságpolitikánk aktuális kérdéseiről. Losonczi Pál látogatása Józsefvárosban Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön a Józsefvárosba látogatott. Részt vett a látogatáson Katona Imre, az MSZMP KB tagja, a buda. pesti pártbizottság első titkára. A kerületi pártbizottság székházában Szabó István első titkár és a városrész más vezetői fogadták, tájékoztatták a VIII. kerület pártéletéről, az ifjúsági mozgalom helyzetéről, továbbá a mint. egy Í20 józsefvárosi vállalat, üzem, szövetkezet, intézmény időszerű feladatairól. Az Elnöki Tanács elnöke délelőtt fölkereste a kerület újjáépülő részét, ahol Molnár Ferenc megbízott tanácselnök ismertette Közép-Józsefváros rekonstrukciójának helyzetét, a szanálás és az építkezés gondjait. A látogatás következő állomása az Állami Pénzverő Vállalat volt, ahol Csonka Ferenc vezérigazgató és Mészáros Lajosné pb-titkár számolt be a vállalat tevékenységéről, terveiről, politikai életéről, majd rövid üzemlátogatás következett. Losonczi Pál délután a kerületi párt- bizottság ülésén időszerű bélés külpolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót. (MTI) MSV, Tolna Egy gyár újjászületik Tolna megye ipari múltjának gyér számú reprezentán. sai közé tartozik a tolnai selyemgyár, az MSV tolnai fonógyára. Nemrég ünnepeltek, köszöntötték a gyáralapítás hetvenötödik évfordulóját. Azóta a régi falak között nagy tervek készültek, s néhány hónap óta ezek megvalósítása folyik. A gyár, ahol bő két évtizede még hernyóselymet fontak, s ma a korszerű textilipart képviseli, megfiatalodik, bővül, s nem egészen két év múlva kétszer annyit termel, mint ma. Nemrég írták álá a Magyar Selyemipari Vállalat vezetői Tolnán a 210 milliós hitel felvételének alapjául szolgáló szerződést, s még meg sem kezdődött az építkezés, mikor ezt újabb 98 millióval megtoldottak. Közben ugyanis államközi szerződések következményeként célszerűnek látszott a terje- delmesítő üzem tervezett bővítésén kívül a festőüzem kapacitását is nagyobbítani. Így a nemrég kezdett munka több mint háromszázmilliós beruházássá növekedett. Az elmúlt nyár óta megváltozott a gyár képe. 'Lebontot- tág a régi igazgatósági épületet. Ebben sokat segítettek a gyár dolgozói is, akik ezért cserébe kedvezményesen megkaphatták a családi házuk építéséhez kitűnően hasznosítható, bontásból származó építőanyagot. S a tervezettnél ugyan hónapokkal később, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói is megkezdték január utolsó napjaiban a munkát. Ha kevesen is, de jó ütemben dolgoznak. Ezt megelőzően azonban sok munkát végeztek a fonógyáriak. A bontáson és terep- rendezésen kívül megvásároltak tizenöt házat a gyár szomszédságában. Ezek legtöbbjét lebontják. Az egyikbe pedig — természetesen az átalakítások után — végleges helyére kerül a gyár bölcsődéje, amit az építkezések miatt nemrég, átmenetileg, egy másik lakóépületbe kellett költöztetni. A nagy építkezés, a bővítés a termelés megduplázását szolgálja. A beruházási ösz- szeg jelentős részén új, korszerű gépeket vásárolnak. A korszerűség ebben az iparágban létkérdés. Ezt bizonyítja, hogy a kiválasztott terje- delmesítő gépsorok közül egyetlen egy évente ötszáz tonna fonalat dolgoz majd fel, negyedével többet, mint a ma még működő régebbi gépek közül az egyik teremben lévő húsz gépsor. Ez a modernizálás teszi majd lehetővé, — ebből a gépből hármat vásárolnak — hogy a gyár terjedelmesítő kapacitását kétszeresére növeljék, s ráadásul úgy, hogy az új üzemben a mostaniban dolgozóknál tízszerte kevesebben irányítsák, szolgálják ki a gépeket. A fonalterjedelmesítő géppark gyarapításával, korszerűsítésével párhuzamosan a festőüzemet is bővítik majd. Erre szolgál az a 98 millió forint, aminek felvételére a második ütemben kötöttek szerződést. Ugyanekkor megnagyobbítják a kazánokat is. A mostani két hagyományos, széntüzelésű kazán helyére a jelenleginél kétszer nagyobb kapacitású, két — óránként tíz tonna gőz előállítására alkalmas — olajtüzelésű kazán kerül. A gyár újjászületésére bő két esztendőt szántak. A tervek szerint 1980. január 2-án meg kell kezdenraz üzemszerű termelést. — sz 1 — A régi gyárfalak tövében készülnek az új üzem alapjai Pedagóguspártnap Szekszá rdon Dr. Kornidesz Mihály előadása a pártnapon
