Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-16 / 40. szám
1978. február 16. Képújság 5 K! tud többet a Szovjetunióról? Szedres, általános iskola A tamási gimnázium - MSZBT-tagcsoport KRESZ-oktalási kabinet Dkdkte««le<6s. tesUiifli«|»cMlatok Ünnepelhetné a tamási gimnázium, hogy ötödik éve lett MSZBT-tagcsoport, de nem terveznek semmi ilyesmit április negyedikére. Mással vannak elfoglalva. Dolgoznak. És itt mindjárt meg is állhatunk egy pillanatra. Persze hogy munka amit végeznek, van az irányítóknak épp elég szervezési feladatuk és a tanulóknak is munkájuk. Mégsem igazán munka az, amit csinálnak, sokkal inkább küldetés és szórakozás. FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Ennek megfelelően semmi sem kötelező, mindenki any- nyit végez, amennyihez kedve van. Az orosz nyelvű levelezés is spontán alakult ki a tamási és a szovjet diákok között. A tagcsoport vezetősége ma sem tudja — nem is tartja fontosnak a nyilvántartást — hogy hány diák levelezőjük van. Van aki az iskolába, mások a kollégiumba, megint mások a lakásukra kapják a leveleket. A Tambov megyei pervo- majszkiji I. számú gimnáziummal állnak testvérkapcsolatban. Pillanatnyilag még hivatalos jellegű a kapcsolat, ezután szeretnék a levelezések útján emberkö- zelibbé tenni. Mint ahogyan a Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedő már az — minden diáknak személyes ügye. Lukácsi Pál, a KISZ- tanácsadó tanár az MSZBT- tagcsoport vezetője, ő mesélte nem kis büszkeséggel, hogy a vetélkedőn az iskola csapata egyszer eljutott az országos döntőig, kétszer csak a dél-dunántúli területi versenyen estek ki. A megye valamennyi középfokú tanintézetében most folyik a felkészülés a versenyre. Sok helyütt már meg is tartották az iskolai döntőket. Tamásiban február 13-án került rá sor. Délelőtt az írásbelin a nyolc csapat vett részt, minden osztályból egy, de a délutáni szóbeli versenyen már ott szurkolt az egész iskola. Csak az első évben nem volt nyilvános a vetélkedő, azóta iskolai ügy- gyé terebélyesedett a Ki tud többet a Szovjetunióról? verseny. A felkészülés osztálykeretben történik, mindent a fiatalok intéznek, ők osztják el egymás között a felkészülési területeket is. Ide kívánkozik egy megjegyzés: van iskola, ahol a versenyszellem rossz irányba hatalmasodott el. Nevezetesen, az irányító pedagógusok tananyagként magoltatják be a gyerekekkel a tudnivalókat. Ez a módszer a dolog lényegétől, a játéktól fosztja meg a fiatalokat és egyáltalán nem biztos, hogy a vetélkedő célja az, hogy minden tanuló tisztában legyen mondjuk a Lena folyó hosz- szával, méterben. Sokkal inkább az a cél, hogy a fiatalok élményszerűen sajátítsák el ennek a hatalmas országnak az életéből a legfontosabb tudnivalókat. így lesz a tudás a magyar—szovjet barátság elmélyítésének eszköze. A tagcsoport KISZ—Kom- szomol-találkozókon is ápolja a személyes kapcsolatokat a szovjet fiatalokkal. Hasznát látja ennek a nyelvoktatás is. Az iskolából öten jártak a II. szovjet—magyar barátságfesztiválon tavaly. Az MSZBT-központ kiadványai és a magyar nyelvű szovjet lapok a fiatalok rendelkezésére állnak a KISZ- szobában. A kétszáz tanuló közül 45-en fizettek elő a Szovjetunió című folyóiratra. Fölösleges lenne elsorolni, mi mindent csináltak az elmúlt öt évben, a lényeg az, hogy a megye legjobban működő MSZBT-tagcsoportjai közé tartoznak. Biztosan találkozunk a nevükkel a Ki tud többet a Szovjetunióról? verseny megyei döntőjén. IHAROS! Az iskolák körzetesítésével a falusi gyerekek is veszély- helyzetben élnek iskolába menet, és hazafelé tartva. Szedres a 63-as főközlekedési út két oldalán terül el. A központba érkeznek minden reggel a kajmádi, a jános- majori és a medinai gyerekek. A busz az út egyik oldalán teszi le őket, az iskola a másik oldalon van. Minden nap át kell kelni a forgalmas úton. Meiszel Károly igazgató- helyettes Pécsett látta, hogy a gyerekeknek az úttörőtársak segítenek a közlekedésben. És miért ne lehetne ezt megoldani Szedresen? A gon. dolatot tett követte, és 1973- ban 10 gyerek részvételével megalakult a közlekedésbiz. tonsági raj. Hamarosan jelentkeztek az eredmények, egyre több gyerek ismerkedett meg a KRESZ előírásaival, és ma már minden kisdobos kerékpárvezetői, és a 14. életévüket betöltő „nagyok” pedig kismotorvezetői igazolványt kapnak. Szép eredményeik vannak: 1976-ban a falusi iskolák közül országos első helyezést értek el, tavaly a közlekedés- biztonsági tanács ismét őket javasolta a megyéből országos értékelésre. Közben a járási, a megyei, és a területi versenyeken a gyerekek sorra hozták haza a helyzéseket. Az oktatási kabinet berendezése is ezeknek az eredményeknek köszönhető. Az országos első helyezéssel kaptak 25 ezer forint jutalmat. Az iskolában volt egy kis iroda, és ezt alakították át KRESZ- szobává. Van itt minden, ami az oktatáshoz kell. Jelzőlámpát maguk készítettek, a közlekedési ismereteket pedig egy demonstrációs táblán gyakorolhatják. Az igazgatói iroda előtti falon a község térképén kis égők hívják fel a gyerekek figyelmét a veszélyes gócokra. A faliújságon most hetenként három kérdést oldhatnak meg; a győztes jutalma egy-egy Tibi-cso- ki. A következő években szeretnének közlekedési parkot építeni. Az anyag és a társadalmi segítség megvan. Most már csak a szükséges területet kell kijelölni, és akkor a gyakorlatban ismerkedhetnek meg a szedresi általános iskolások a közlekedési ismeretekkel. Népszerű a közlekedési szakraj, jelentkező minden évben bőven akad. A szülők, az iskola vezetése támogatja munkájukat; érdemes is, mert baleset, gyermekbaleset ebben a faluban még nem volt. Meiszel Károly és gyerekei a KRESZ-szobában Egyetemváros - mérnökfellegvár Miskolc várja a fiatalokat - Négy-hat munkahely 1142 középiskolás fiatal áll a pályaválasztás nem kis gondja előtt a mi megyénkben. Remélhető, hogy többségük — esetleg már évekkel ezelőtt — döntött, de nem kizárt: néhányan még most is tanácstalanok. Elsősorban az ő figyelmükbe ajánljuk e cikket. Jövőre lesz harminc esztendeje, hogy az országgyűlés törvényben mondta ki: „Miskolcon Nehézipari Műszaki Egyetemet kell létesíteni...” Ugyanakkor jogosan tekintik az egyetemet az egyik legrégibb magyar felsőoktatási intézménynek, hisz jogutódja az 1735-ben alapított, majd 1770-ben akadémiai rangra emelt Selmecbányái Bányászati Akadémiának is. Ma bánya és kohómérnöki, valamint gépészmérnöki karával, az ország negyedik legnagyobb egyeteme. Egyetemvárosa. Miskolc-Tapolca közvetlen közelében, az ország második legnagyobb városá_ ban van a székhelye, de hozzátartozik a Dunaújvárosban működő Kohó- és Fémipari Főiskolai Kar, valamint a kazincbarcikai Vegyipari Automatizálási Főiskolai Kar is. A 3100 naoDali, 800 levelező, és esti tagozatos hallgatóját 34 egyetemi és 15 főiskolai tanszék mintegy 500 dk tatója készíti fel arra, hogy tíz sikeres félév után mérnöki — illetve üzemmérnöki oklevéllel a kézben jól képzett szakemberként állják meg a helyüket. Az egyetemi évek alatt a hallgatók 80 százaléka kollégista — gyakorlatilag minden jelentkező igényét kielégítik. A tanulást könyvtárak, laboratóriumok, műhelyek teszik könnyebbé, a végzés után az elhelyezkedést pedig az, hogy minden friss doplomást — ha addig nem kötött ösztöndíj- szerződést valamelyik üzemmel — négy-öt munkahely vár, közülük jó néhány a szokásostól jóval kedvezőbb feltételekkel. Dr. Simon Sándor akadémikus, az egyetem rektora írja a középiskolások részére készített tájékoztatásában: „Meggyőződésünk, hogy senki sem fog csalódni, aki komoly szándékkal, határozott ambíciókkal, a mérnöki pálya szépsége iránti vonzalomtól vezéreltetve egyetemünket választja a tudományos-technikai haladás szolgálatára való felkészülés mű. helyéül...” A mérnökképzés mellett széles körű tudományos kutatómunka jellemzi az egyetemet, amely a Magyar Tudományos Akadémia irányításával folyik. A kiterjedt nemzetközi kapcsolatok jellemzője, hogy 12 külföldi egyetemmel és főiskolával van együttműködése, ugyanakkor 49 ország 483 intézményével tartanak tudományos kapcsolatot. A szakok között igen széles a választék. Az országban egyedülálló a szakfordítói ágazat, aholis a gépészmér. nők hallgatók a szaktárgyi államvizsgákkal egyidejűleg kötelező nyelvi államvizsgát is tesznek, így nyomban két diplomával rendelkeznek, ök egyébként a tanulmányaik során Moszkvában intenzív nyelvtanfolyamon is részt vesznek. Huszonnyolc tanév fejeződött eddig be Miskolcon. Több mint kilencezer okleveles mérnököt, csaknem háromezer üzemmérnököt, továbbá 860 gazdasági és szakmérnököt képeztek itt ki. Az egyetem vezetői elmondták, hogy a komoly munka mellett pihenésre, felüdülésre is van lehetőségük a hallgatóknak mind az egyete. men, mind pedig a városban. Az egyetem KISZ-szervezete sokoldalúan segíti a hallgatók beilleszkedését, munkáját. Gazdag kulturális_ és sportprogramból választhatják ki az érdeklődésüknek legjobban megfelelőt a szabad idő eltöltéséhez. A tanulás fáradalmait a diákhagyományok bővérű humora is se. gíti kipihenni. Az egyetemet bemutató kiadvány sorait idézzük befejezésül: „A felvételi vizsgán nem állítják teljesíthetetlen feladatok elé. Arról kell számot adnia, mennyire töltötte eredményesen, hasznosan eddigi éveit, rendelkezik-e választott szakjának a továbbtanuláshoz szükséges alapismereteivel ? Bízunk abban, hoDv azok a fiúk és lányok, akik most e néhány sort olvassák, a felvételi vizsga után azt fogják mondani: „nem is olyan nehéz!” Téli ifjúsági esték Sebőék a Szombaton ismét táncházat rendeztek Szekszárdon a „Téli ifjúsági esték” keretében a művelődési házban. Ezentúl havonta lesz egy, a fokozódó érdeklődés és az igény kielégítéséért. Egyre többen fedezik fel maguknak táncházban a táncházat, mint kitűnő szórakozási lehetőséget. A szombati esten rangos vendég, a Sebő-együttes lépett fel, eredeti zenéjükkel maradandó élményt adva a fiataloknak, akik szinte az egész estet végigtáncolták. Stekovics János A Sebőék... A tagcsoport állandó kiállítása Ebben az évben is népszerű volt a verseny
