Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-11 / 9. szám

©KÉPÚJSÁG 1978. január 11. „A moszkvai olimpiai já­tékok rúdugróversenyének győztese 580—585 cm-es eredménnyel viszi el az aranyérmet!” — nyilatkozta a TASZSZ szovjet hírügy­nökségnek az egykori ne­ves rúdugró, Nyikolaj Ozo- lin. aki ma a pedagógiai tu­dományok doktora. Az egykori világhíresség abban is biztos, hogy a tá­volugrás 890 cm-es világre­kordja, amelyet az amerikai Bob Beamon állított fel, az 1968-as mexikói játékokon, korántsem megdönthetetlen csúcs. A 9 méter elérése nem lehetetlen, s ha ezt az álom­határt a moszkvai olimpián még nem sikerül túlszár­nyalni, egy-két évvel ezután biztos sikerül a nagy terv. Ozolin a továbbiakban a hármas- és a magasugrással foglalkozott, s az utóbbi számmal kapcsolatban kije­lentette, hogy 1980-ban az olimpiai győztes neve mel­lé a férfiaknál legalább 236, a nőknél pedig 203 cm ke­rül. * A CTK csehszlovák hír- ügynökség munkatársa fel­kereste dr. Rudolf Duseket, a Csehszlovák Testnevelési és Sportszövetség alelnökét, az idén augusztus 29. és szeptember 3. között Prágá­ban megrendezésre kerülő szabadtéri atlétikai Európa- bajnokság szervező bizottsá­gának elnökét, akitől többek között megtudta: — Az EB-n csaknem 1200 sportoló, sportvezető és edző vesz részt, az előzetes fel­mérések szerint ugyanennyi lesz a száma a sajtó képvi­selőinek. — Az atlétikában vezető szerepet játszó európai or­szágok nagy érdeklődést ta­núsítottak az EB iránt, s előreláthatóan népes együt­teseket küldenek a cseh­szlovák fővárosba. Biztos már, hogy 21 európai or­szág televíziós társasága közvetít az EB-ről, ezekhez csatlakoznak majd a tenge­rentúli állomások. Négyszemközt az edzővel Szombaton már bajnoki pontokért Egy évvel ezelőtt, január első vasárnapján izgatottan vártuk a fővárosi Sportcsar­nokból érkező eredményeket. Mint ismeretes, a Szekszárdi Vasas NB I-es női kosárlab­dacsapata itt játszotta osztá­lyozó mérkőzéseit a ZTE, a Ganz-MÁVAG és a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola együttesei ellen. Az egy győ­zelem és két vereség csak a harmadik helyhez volt ele­gendő, így a szekszárdiak bú­csút vettek az élvonaltól. Az NB Il-es bajnokság rajtja előtt, a Vasas Sport­kör megszűnésével a kosár­labda-szakosztályt a Dózsa egyesülete vette át. A megye- székhely sportközvéleménye örömmel nyugtázta: az 1977. évi NB II. nyugati csoportjá­ban meggyőző fölénnyel sze­rezte meg a bajnoki címet a szekszárdi együttes. Ismét magasabb osztályba léptek, sőt szombaton már a bajnoki pontokért küzdenek az NB I. tizenhatos mezőnyében. Az egyesület irodájában Tapodi László vezető edzővel beszélgetünk. Mielőtt a fel­készülésről, a csapat várható szerepléséről, egyszóval a szakmai munkáról váltottunk szót, arra kértem mutatkoz­zon be lapunk olvasóinak, a sportág szurkolóinak. — Tulajdonképpen több sportághoz is kötődöm. Mint általában a legtöbben, én is a labdarúgással kezdtem. Ké­sőbb átpártoltam a kézilab­dára, majd atlétizáltam. Kö­zépiskolás koromban rendkí­vül jó barátságba kerültem az asztaliteniszezéssel és az evezéssel. Ez utóbbi sportág­ban az országos bajnokságon két első helyet is szereztem. Budapesten a Bem József gimnázium másodikos tanu­lójaként ismerkedtem meg a kosárlabdával. Egy évig ját­szottam a budapesti I. osz­tályban, majd a Bp. Sparta­cus NB Il-es csapatához iga­zoltam, ahol bajnokságot nyertünk. Ettől kezdve az NB I-ben szerepeltem, olyan csapattársaim voltak, mint Haris Ferenc, Balogh Gábor és Gyimesi János. 1964—69, között a Bp. Spartacus mód­szertani vezetőjeként a lab­dajátékok előadója voltam, közben edzői képesítést sze­reztem. 1968-ban kezdtem a Testnevelési Főiskola sport- szervező tagozatán a tanul­mányaimat, egy évvel ké­sőbb Székesfehérvárra, a Vi­deoton csapatához igazoltam. Az aktív játékot 1974-ben fe­jeztem be. Ebben az évben szereztem testnevelő tanári diplomát a TF-en. Ettől kezd­Tapodi László, a Szek­szárdi Dózsa NB I-es csapatának vezető edzője ve a Videoton SC utánpótlá­sának nevelésével bíztak meg. Örömömre szolgált, hogy több játékosom került az NB I-es csapat keretébe. — Szekszárdra a múlt évi bajnokság fináléjában érke­zett. — Igen, egészen pontosan a november 11—12-én a Sop­ronban játszott kettős fordu­ló idején. A szekszárdi ko­sárlabdaéletet, annak gazdag múltját azonban régebbről is­merem. Feleségem a Szabó Ödön edző által irányított csapat játékosa volt. — Hogyan sikerült a csapat felkészülése? — Tulajdonképpen a sop­roni kettős forduló, majd a Komló elleni hazai találkozó után — amikor véglegessé vált feljutásunk az NB I-be — kezdtük meg a felkészü­lést. Vegyes jellegű, komplex munkát végeztünk: a még soron következő bajnoki mér­kőzésekre, majd az országos ifjúsági bajnokság döntőire is készültünk. Első közös si­kerünknek tartjuk, hogy egyetlen vidéki csapatként szerepelhettünk és harmadik helyen végeztünk a hatos döntőben. Az országos szö­vetség által kötelezően előírt heti nyolc edzés megtartását sem időtartamban, sem szám­szerűségében nem sikerült biztosítani teremgondok mi­att. Kissé elkeserítő, hogy e kosárlabda-hagyományokkal rendelkező városban nincs meg minden feltétel a szak­osztály működéséhez. Ugyan­akkor kötelezve vagyunk to­vábbi hat korosztályú csapat versenyeztetésére. Az edzés­számok — az utánpótlás-ne­velés fokozása érdekében — ott is előírtak. — Ilyen kedvezőtlen elő­jelek birtokában ismét csak „átszálló jegyet” vált csapa­tunk az NB I-be? — A cseppet sem zavarta­lan. felkészülés, valamint együttesünk jelenlegi játékos- állományát tekintve rendkí­vül nehéz idénykezdet előtt állunk. Számunkra egyetlen célkitűzés lehet: megkapasz­kodni az NB I-ben. Ahhoz, hogy a mi csapatunknál ruti­nosabb és magassági fölényt élvező ellenfeleinket nem várt taktikai húzásokkal lep­hessük meg, magas fokú ed­zettségi és fizikai állapot szükséges. Ehhez viszont ke­vés a játékosok rendkívüli szorgalma és személyem bi­zonyítási vágya. Nemcsak holnapra, a jövőre dolgo­zunk. Ezért az NB I-es szak­osztály differenciált elbírálást igényel. — Kikkel erősített a szak­osztály? — A BSE-vel kötött együtt­működési szerződés alapján — amely Szabó Ödön segít­ségével jött létre — két te­hetséges játékos került hoz­zánk: Tarczy Gabriella és Lesó Brigitta. Rájuk a BSE december végéig igényt tar­tott, így a felkészülésbe csak január 2-án kapcsolódtak. A két ifjúsági korú játékos be­építése fokozatosan történik majd csapatunkba. Erősítés­nek tartom, hogy Binder Má­ria, együttesünk régi játékosa visszatért és velünk együtt edz. Az ifjúsági csapatunk­hoz Paksról igazoltuk át Tóth Juditot és Ring Máriát. — Hogyan értékeli a sor­solást? — Számunkra rendkívül kedvezőtlen. Elsősorban azért, mert a megnyerhető mérkő­zéseket, a velünk rivális csa­patokkal kettős fordulóban játsszuk. Tavaszra három győzelmet tervezek. A nyári szünetet alapos edzésmunká­val töltjük ki, így az őszi idényben hat-hét győzelmet várok. A közönség sportszerű biztatására nagy szüksége lesz csapatunknak. Kérem, tartsanak ki mellettünk a ta­vaszi vereségek ellenére is. A bajnokság második részé­ben, ősszel már sokkal több örömet szerzünk majd szá­mukra. Ismét van NB I-es csapata városunknak. Szombaton már bajnoki mérkőzésen szurkol­hatunk sikeréért. — Fekete László — Spartakiád járási döntő Sor került a szekszárdi járás falusi dolgozók spar- takiádjának sakk- és asztali­tenisz-versenyére. Az asztali­tenisz-versenyt Tolnán Kar­dos György, Szekszárd vá­ros sportfelügyelőségének vezetője nyitotta meg. Eb­ben tájékoztatást adott a sportvezetőknek, a sportolók­nak a járási és a városi sportfelügyelőség összevo­násáról, beszélt a sparta­kiád versenysorozat hagyo­mányairól, arról, hogy a szekszárdi járás ezen a te­rületen különösen jól szere­pelt és hasonló folytatást vár tőlük. A sakkversenyt, melyre szintén Tolnán ke­rült sor Várkonyi Béla, Szekszárd város sportfel­ügyelőségének főelőadója nyitotta meg. Az asztalitenisz-verseny viszonylag jól sikerült, de feltétlen említést kell ten­ni, hogy egyetlen női részt­vevője sem volt. Az asztali­teniszezőknél sióagárdi, míg a sakkozóknál medinai fö­lény jellemezte a versenyt. Végeredmény: Sakk: Egyéni: 1. Tösmagi Gábor (Sióagárd), 2. Mla- dencsics György (Tolna), 3— 4. Kontra Tibor (Sióagárd) és Gungl István (Sárpilis). Csapatban: 1. Sióagárd (Tös­magi, Kontra), 2. Tolna (Merkl, Mladencsics), 3. Fadd (Palcsó, Ökrös), 4. Kö- lesd (Mester, Török). Sakk. Férfi egyéni: 1. Né­meth Gábor (Medina), 2. Kiss József (Medina), 3. Simon József (Várdomb), 4. Vass István (Bogyiszló). Női egyéni: 1. Kuner Mária (Me­dina), 2. Kövics Klára (Tol­na), 3. Keller Márta (Tol­na), 4. Láng Katalin (Me­dina). Csapatban: Férfiak: 1. Medina, 2. Bogyiszló, 3. Tolna, 4. Kölesd. Nők: 1. Medina, 2. Tolna. A Mohács veretlen Néhány érdekes dologról árulkodik a Baranya megyei labdarúgó-szövetség hivata­los lapja. A felnőttek baj­nokságában a Mohácsi TE csapata 17 mérkőzés után veretlenül áll a táblázat élén, gólkülönbsége impo­náló: a 47 rúgott góllal szem­ben kilencet kaptak. A mo­hácsiaknak hat pont az elő­nye a Vasasi Bányász, és nyolc a Mázaszászvári Bá­nyász csapatával szemben. Az ifjúsági bajnokságban is van egy veretlen, a Pécsi Sortiskola II. Ök a 10 ka­pott góllal szemben kilenc- venhetet lőttek. Mit ítélné? 6. Az egyik támadásnál a büntetőterület magasságában a tá­madó és a védőjátékos is az oldalvonalon kívülre sodródik, de a labda a játéktéren marad. A támadó csapat másik játékosá­nál van a labda, amikor a játékvezető észreveszi, hogy a já­téktéren kívül lévő védőjátékos megrúgja a szintén játéktéren kívül lévő csatárt. Mit kell ítélni a játékvezetőnek? Kiállítja a védőjátékost és labdaejtést ítél, ahol a labda a sípszókor volt 1 Kiállítja a védőjátékost és közvetlen szabadrúgást ítél az oldalvonalról X Kiállítja a védőjátékost és közvetett szabadrúgást ítél onnan, ahol a sípszókor a labda volt 2 Beküldési határidő: 1978. január 16. A feladó neve: Lakcíme: (A helyes megfejtők között könyveket sorsolunk ki!) A Döbrököz vezet Félidő a labdarúgó-bajnokságban Kevés néző, gyenge szereplés Simontornyán Befejezés előtt áll Dombó- várott a felnőtt férfi aszta­litenisz csapatbajnokság. Né­hány elmaradt mérkőzés van hátra és bajnokavatásra ke­rül sor. Papírforma szerint a Döbrököz már bajnoknak tekinthető. A bajnokság ál­lása: 1. Döbrököz 26, 2. Dombóvári Vasas 22, 3. Dombóvári VSE II. 18, 4. Dalmand 14, 5. Gyulaj 10, 6. Szakcs 8, 7. Csibrák 6, 8. Felsőleperd 4 ponttal. ŐSZI VÉGEREDMÉNY: ' 1. Paks 17 12 2 3 44-21 26 2. Bonyhád 17 12 1 4 46-15 25 3. Dombóvár 17 10 4 3 44-16 24 4. Bátaszék 17 10 3 4 36-19 23 5. N.-mányok 17 11 — 6 28-26 2? 6. Kisdorog 17 8 4 5 34-22 20 7. Aparhant 17 8 3 6 32-25 19 8. Bogyiszló' 17 9 1 7 26-27 19 9. Tevel 17 6 4 7 26-31 16 10. Nagydorog 17 6 4 7 29-38 16 11. TAÉV SK 17 7 1 9 40-37 15 12. Pincehely 17 6 3 8 28-35 15 13. Fadd 17 5 4 8 31-33 14 14. Zomba 17 5 4 8 24-30 14 15. Tolna 17 5 3 9 24-36 13 16. Tengelic 17 4 3 10 25-47 11 17. S.-tornya 17 2 3 12 24-50 7 18. B. Pan. 17 2 3 12 10-43 7 A nagy múltú Simontor- nyai BTiC labdarúgócsapata talán még soha nem okozott annyi keserűséget, rossz va­sárnap délutánt a szurkolók­nak, mint ősszel. Igaz, a gyenge szereplés nem új ke­letű. Már az előző egy-két évben is voltak időszakok, mikor nem ment a játék, de néhány hét után megembe­relték magukat és gyűjtöget­ték a pontokat. Az ősszelnem ez történt. Nyolc hazai mér­kőzésükön mindössze hat pontot gyűjtöttek, a tavalyi kilenccel szemben. A gólkü­lönbségük 16—16. Ezzel szem­ben idegenben a kilenc mér­kőzésen egy pontot szereztek és a nyolc rúgott gól ellené­ben harmincnégyet kaptak. Mint érdekesség: egy évvel korábban a most szerzett egy ponttal szemben nyolcat vit­tek haza. Minden csapat valamilyen formában megsínyli — ha nem azonnal, akkor később —, az edzőcserét. Simontor­nyán sajnos az utóbbi két- három évben elég sokat cse­rélődtek az edzők (értesülé­sünk szerint a közelmúlt na­pokban ismét új edző került a csapathoz). Annyi bizonyos, hogy a vezetők a szezon kez­detén reálisan értékelték já­tékosaik képességét és célul a 12. helyet tűzték ki. A csa­pat felkészítése sem úgy si­került, mint azt szerették volna. Szekszárdon 5:2-es vere­séggel kezdett a Simontornya a TÁ1ÉV ellen, majd egy hét­tel később hazai pályán 7:0 arányban alulmaradt a Bony­hádi Vasassal szemben. Az első pontjukat augusztus 21- én szerezték Faddon (2:2), majd egy héttel később a Bátaszéket küldték haza 4:0­ás vereséggel. Az utóbbi szép fegyvertény volt, de nem kö­vette hasonló helytállás, mi­vel Aparhanton 5:l-re, majd hazai pályán a Dombóvártól l:0-ra „elvéreztek”. Szeptem­ber 18-án elmaradt a Pince­hely elleni mérkőzés, melyre a szezon végén került sor, de akkor súlyos, 5:0-ás vereség­gel zárult a találkozó. Tenge- licen 4:0-ra, majd hazai pá­lyán a Pakstól 3:2-re alul­maradtak. Október 9-én Nagydorogon ismét súlyos, 5:0-ás vereség következett, de egy héttel később Simon­tornyán a Bonyhádi Pannó­nia ellen 6:0 arányban nyer­tek. Ezzel elkerültek az utol­só helyről a 17-re. Ismét ve­reség következett: Tolnán 2:0, majd a Kisdorogtól hazai pá­lyán 1:0 arányban szenved­tek vereséget. November 6-án Bogyiszlón 2 :l-es vereséggel vonultak le, majd egy héttel később a simontornyai pályán a Zombától egy pontot sze­reztek (2:2). A pontszerzés ellenére a bajnoki táblázaton az utolsó helyen álltak. No­vember 20-án Nagymányokon 4:2-es, vereség következett, majd november 27-én a Té­véit fogadták, s az egvik pon­tot megszerezték. (2:2). A 17 mérkőzésen 23 játé­kos szerepelt. Ez a szám mu­tatja a szakosztály belső gondját, hétről hétre vissza­térő problémáját. A leg­jobb teljesítményt Csepregi György, valamint Ihász De­zső nyújtotta. Az egykori 5— 600 nézőszám leapadt, átlag még 200 nézője sem volt ott­hon a simontornyai együttes­nek. Statisztikánk szerint még kevesebb nézőjük volt, mint a Bonyhádi Pannóniá­nak. A csapat 24 gólját kilenc játékos lőtte, közülük Molnár vezet kilenc góllal. Nemcsak a simontornyai szurkolóknak, hanem a me­gye labdarúgást kedvelőinek is megfordult a fejében: mi az oka az ennyire gyenge sze­replésnek Simontornyán, a labdarúgás egykori fellegvá­rában. Még azt sem lehet mondani, hogy a község ille­tékes vezetői közömbösek a sport iránt. Reméljük a vezetőség ren­det tud teremteni és el tudják kerülni a kiesést. Bob Európa-bajno NDK-győzelmet hozott az ausztriai Iglsben megtartott bob Európa-bajnokság. Képünkön: az aranyérmes bob.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents