Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-08 / 7. szám
8 ^PÚJSÁG 1978. január 8. Úgy mondják, minden csoda három napig tart. A viI lágbon oly sok esemény történik, hogy a ma fő eseménynek siámitó hir másnap sokszor már a lapok utolsó oldalán sem kap helyet. Az új szovjet alkotmány életbelépése óta már hetek teltek el, de világszerte ma sem csökken iránta az érdeklődés: idézik az alapokmányt, kommentálják, elemzik, összehasonlítják. Sőt, összehosonlitósul egybevetik az Egyesült Államok alkotmányával. Ez az összehasonlítás tulajdonképpen teljesen érthető, hiszen a Szovjetunió és az Egyesült Államok két ellentétes társadalmi rendszer — a szocializmus és a kapitalizmus — világának vezető hatalma. Miben rejlik a szovjet és az amerikai alkotmány alapvető különbsége? Mielőtt erre válaszolnánk, arra kell feleletet adnunk, hogy helyes-e egybevetni a Szovjetunió 1977-ben életbe lépett alaptörvényét az Egyesült Államok 1787-ben elfogadott alkotmányával, ösz- szehasonlítani a két dokumentumot, amelyek létrejötte között csaknem két évszáTársadalmi rendszerek tükre zad telt el. Az összehasonlítás azért lehetséges, mert nem történelmi kéziratról, hanem ma is működő alaptörvényről van szó. A két alkotmány elvi különbözősége véleményünk szerint abban rejlik, miként magyarázzák a demokrácia „gazdasági bázisát”, a tulajdonhoz való viszonyt. Az Egyesült Államok alaptörvénye meghirdeti a magántulajdon minden formájának birtoklási és rendelkezési jogát, a szovjet alkotmány ellenben megerősíti a társadalmi tulajdon elvét a termelő- eszközökre, vagyis a földre, a gyárakra, üzemekre, bankokra. A személyiség szabadságának legfőbb feltételét abban látjuk, hogy a munkát felszabadítjuk a magántulajdonban gyökerező kizsákmányolás alól, mivel ahol nincs egyenlőség a termelőeszközök birtoklásában, egyik ember akarata mindig sérti a másikét, az egyik szabadsága a másik alárendeltségét vonja maga után. Az amerikai alkotmány első változatában, amelyet a konvenció jóváhagyott, és a szövetséges államok törvénybe iktattak, szó sem volt az emberi szabadságról és jogokról. A közvélemény nyomósára az amerikai kongresszus csak 1789—91-ben fogadta el a híres Tíz kiegészítést, amelyet a történelem A jogokról szóló törvény néven ismer. Ez a törvény a XVIIiI. század végén kétségtelenül nagy demokratikus vívmány volt. Tudjuk továbbá, hogy azt a következő másfél évszázadban jelentősen tökéletesítették és bővítették, bár elsősorban hem a jogok és szabadságjogok kiterjesztéséről volt szó, hanem azoknak az állampolgároknak a körét bővítették, akikre ezek a jogok kiterjednek. A törvény mai szövegének akár felületes elemzése is feljogosít rá, hogy annak társadalmi korlátáiról beszéljünk. Gyakorlatilag ugyanis csupán egyetlen társadalmigazdasági jogot tartalmaz — a tulajdon birtoklásának a jogát. A szovjet alkotmánytól eltérően az amerikai alaptörvényben ismeretlen például az ember joga a munkához, a pihenéshez, az ingyenes oktatáshoz és orvosi ellátáshoz stb. A törvény előtti egyenlőség nem terjed ki a nőkre, mivel a kongresszusban jóváhagyott 27. kiegészítéstervezetet az államok nem iktatták törvénybe. Végül pedig az amerikai alkotmányosság a jogok és szabadságjogok garanciájának csupán egyetlen formáját, a bírósági garanciát ismeri el, vagyis azt, hogy mindenkinek joga van a bírósághoz fordulni. Az egyének jogi helyzetét más elvi megközelítésben tárgyalja a Szovjetunió alkotmánya. Nemcsak azokat az emberi, politikai és szabadságjogokat foglalja magában, amelyeket az amerikai alkotmány (lelkiismereti, szólás-, sajtó- és gyülekezési szabadság, a személyiség és a magánlakás sérthetetlensége, a levél-, a telefon-, a távirati titok), hanem egy sor más jogot is, amelyek az Egyesült Államok törvényhozásában ismeretlenek. Ezek közé tartozik az állami és társadalmi ügyek intézésében való részvétel, a törvények megvitatásában és elfogadásában, az országos és helyi döntések meghozatalában való részvétel joga, az állami szervek tevékenységének javítását szolgáló javaslattétel és így tovább. A legszembetűnőbb azonban az a különbség, amely az amerikai Alkotmány és a szovjet Alkotmány társadalmi-gazdasági jogokkal foglalkozó fejezetében mutatkozik. Csupán a legfontosabbakat említem: a munkához, a pihenéshez, az egészségvédelemhez való jogot, az anyagi ellátás biztosítása öregség vagy betegség esetére, a tanuláshoz, a lakáshoz, a kultúra vívmányaihoz való jog, az alkotás szabadsága. Mindezek a jogok minden szovjet állampolgárra kiterjednek bármiféle kizárás vagy korlátozás nélkül. Az alkotmány ezzel együtt megerősít olyan rendkívül fontos demokratikus elveket, mint a törvény előtti egyenlőség, a nők, a nemzetiségek és a fajok egyenjogúsága. A Szovjetunió alaptörvénye nemcsak meghirdeti az emberi jogok és szabadságok széles körét, hanem egyúttal megvalósításukat is garantálja. VAIERIJ TYELEGIN {APN—KS) A Kaukázus gyöngyszeme Útnak indult a Szibir A Szibir atomjégtörő hajó próbaútja előtt Elindult első útjára az új szovjet atomjégtörő hajó, a Szibir. A harmadik szovjet atom- jégtérő hajó születési helye a leningrádi Balti Hajógyár. A Lenin atomjégtörő hajó a nukleáris fűtőanyaggal működő első jégtörő, már második évtizede hasítja az Északi-Jeges-tenger hullámait. 1977. augusztus 17-én az egész világot bejárta a hír: az Arktyika szovjet atomjégtörő a hajózás történetében először jutott el a földrajzi Északi-sarkra. Az Arktyika jelenleg az Északi-Je- ges-tengeren dolgozik, fontos népgazdasági árukat szállító hajókaravánokat vezet. A Szibir atomjégtörő hajó, műszaki adatait tekintve hasonlít elődjéhez, ugyanakkor számos újítást és módosítást hajtottak végre: a könnyebb hozzáférhetőség érdekében néhány mechanizmus elheCsehszlovákia Szén lyezését megváltoztatták, javították a legénység elhelyezési körülményeit, új formát kapott az ebédlő, és a társalgó. A Szovjetunióban nagy jelentőséget tulajdonítanak az atomjégtörő hajók építésének. Az ország északi részein új városok épülnek, vállalatok létesülnek, elektromos erőművek kezdik meg működésüket. A hatalmas északi területeken kőolaj- és gázlelőhelyeket, színesfém- és más hasznos ásványi kincseket találtak. Ma az egyik legfontosabb feladat e területek közlekedésének biztosítása.« Az északi tengereken, ahol a jég hosszú hónapokra akadályozza a forgalmat, az atomjégtörő hajók segítségével jelentős mértékben képesek meghosszabbítani a hajózási időszakot. APN — KS 2000-re... A Szovjetunió egyik legnépszerűbb és legrégibb balneológiái üdülőhelye Borzsomi. Hírnevét a csodálatos gyógyhatású víz, a nagyszerű klíma, a természet elbűvölő szépsége és a kényelmes üdülők alapozták meg. A Kaukázus gyöngyszeme — ahogy Borzsomit már régóta nevezik —, évente több ezer pihenni vágyót vonz az ország minden részéből és persze külföldről is. Az itt található gyógyvíz fizikai és vegyi összetétele tekintetében a szénsav hid- rokarbonátos, nátriumos gyógyvizek csoportjába tartozik. Hozzá hasonló sehol nincs a világon. Csupán a franciaországi Vichyben található gyógyvíz mutat bizonyos hasonlóságot a borzsomi gyógyvízzel, amelyet sikerrel alkalmaznak a gyomor- és bélpanaszok, a máj. Kilátás a kötélvasútról a szív és érrendszer, az ideg- rendszer gyógyítására. A borzsomi gyógyvíz hatását a helyi lakosok már évszázadokkal ezelőtt felismerték, amit a kővel kirakott régi fürdők, agyag vízvezetékcsövek is bizonyítanak, melyeket a jelenleg működő források mélyén találtak. A borzsomi gyógyfürdőt hivatalosan a múlt század első felében nyitották meg. A szovjethatalom évei alatt több szanatórium, üdülő, szálloda, gyógyfürdő, iszappakoló fürdő és ásványvízpalackozó üzem épült. Az intenzív hidrogeológiai kutatómunkák eredményeként új forrásokat tártak fel, amelyek több mint tízszeresére növelték az ásványvíz mennyiségét. A borzsomi ásványpalackozó üzemek egy év alatt 435 millió félliteres üveget töltenek meg a népszerű ásványvízzel. APN—KS Az ásványvízforrásnál Csehszlovákia legfontosabb hazai nyersanyaga a szén. Az ipar fejlesztéséhez mind a múltban, mind jelenleg — s a jövőben is — a szénva- gyon kiaknázása adja az alapot. Olyan nagyüzemek köszönhetik létüket a szénnek, mint a vitkovicei gépgyártó kombinát, a kladnói- kohászati művek, a Skoda-gyár, az ostravai fémkombinát, s az ország legnagyobb kohászati üzeme, a szovjet vasércet és észak-morvaországi szenet feldolgozó kassai vasmű. 1976-ban 28,3 millió tonna szenet termeltek Csehszlovákiában. Az ipar dinamikus fejlődése azonban szükségesté teszi, hogy ez a mennyiség ne csökkenjen, inkább növekedjék, s legyen elegendő szén az ezredforduló táján is. Ezért nagyarányú geológiai kutatások kezdődtek országszerte. Az eredmények a közép-csehországi Slany város közelében és Észak-Morva- országban, Ostrava mellett máris nagyon kecsegtetők. Slany környékén a próbafúrások különösen magas értékű telepeket jeleznek, amelyeknek szene kokszolásra alkalmas. Ez a szénmedence hivatott pótolni az évszázad végére kimerülő Kladno környéki szénkészleteket. A sla- nyi kőszénvagyon a számítások szerint 150—170 millió tonna, s ez 40—50 évre elegendő. Másik jelentős lelet a Prágától északra, Melnik város környékén talált, 300— 700 méter mélyen elterülő, mintegy 100 millió tonna kőszenet rejtő medence. Ostrava és Karvina térségében a geológusok szintén jelentős — több mint 400 millió tonna szénvagyonra számítanak. Ezek az új lelőhelyek azonban sok új problémát vetnek fel. Többségük — különösen a Slany környéki szénmedence — 1200 méter mélységű üzem létesítését igényli. Ez olyan mélység, amelynek a geológiai, tektonikai viszonyai a csehszlovák bányászat előtt ismeretlenek. Egészen új feltárási, művelési módokat, új bányabiztonsági intézkedéseket igényelnek. A problémák megoldására szolgáló komplex program kidolgozásában a Szocialista országok vezető szakemberei segítenek. A program célja, hogy 1990-ben az új üzemekben már megkezdhessék a termelést. (BUDAPRESS— ORBIS) Magyar-bolgár árucsere A magyar—bolgár árucsereforgalom értéke 1978-ban meghaladja a 200 millió rubelt, s jelentősen emelkedik az 1977. évihez- viszonyítva. Az összforgalom mintegy 40 százalékát szakosított termékek szállításával bonyolítják le, a gépek és berendezések aránya pedig 67 százalék. Kölcsönösen növelik a lakosság ellátásának javítását segítő ipari termékek szállításait. Mindkét ország kölcsönösen szállít szerszámgépeket, mezőgazdasági gépeket, autóbuszipari termékeket, vegyipari cikkeket, gyógyszereket, számítástechnikai berendezéseket, műszereket, s erős- és gyengeáramú termékeket. ESHESS
