Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-07 / 6. szám
1978. január 7. Képújság 3 Évfordulós riport fi. Kovács József Harminchét éve Az aranygyűrűt három éves késéssel kapta, s most sem tudja megmutatni, mivel az asszony ujját ékesíti. Á. Kovács József áztató munkás, a Tolnanémedi Kendergyárban, ma ünnepelhet. Pontosan harminchét évvel ezelőtt, tizenhárom éves korában lépett a kendergyár szolgálatába. — Könnyű volt, hiszen ott lent, a kolónia barakkjaiban láttam meg a napvilágot, és gyerekkoromat átitatta a kenderáztató bü- dössége, a szamarak ordítása. A kolónia mellett volt ugyanis a szamáristálló, legalább harminc jószággal. Onnan, a gyárterület alsó végéről indultam. Harminchét éve. Pontosan január hetedikétől már a harmincnyolcadik munkásévet kezdhetem. Szeretném ezt a hátralévő néhány évet egészségben eltölteni, aztán nyugdíjasként élni világomat. * A rostipar nem tartozik a könnyű fizikai munkát kínáló munkahelyek közé. Á. (áztatós) Kovács József tizenöt évet az áztatógödörben töltött, a többit szárazon, de mindvégig áztatómunkás volt. Abban az időben, amikor még nem gépekkel végezték a ki- és berakást, meg a kazalozást, hajnalban kezdtek a vizes áztatósok, és napnyugtával hagyták abba a munkát, holt fáradtan. Másnap folytatták, és a hosszú nyári szezonban nem volt se ünnep, se vasárnap, csak akkor, ha hetes eső zuhogott, és a szárítótér betellett sátorozott kenderrel. * Kegyetlenül nehéz munkának is mondhatom a kém deráztatást. Jómagam is próbáltam ezelőtt harminc éve, s máig is érzem derekam, karjaim szaggatásából a vizes kenderkévék irtózatos terhét. Az iparág vezetői, látva a nehéz munka miatt egyre fogyó emberi erőt, a hatvanas évek elején sürgős műszaki fejlesztést kezdtek. Ma bálázott kórót gép rak a medencébe, daru emeli ki, és traktoros pótkocsi viszi a szárítótérre. És a munkaidő is szigorúan nyolc A. Kovács József harminchét éve áztatómunkás óra, minden második héten szabad szombattal. * A Szegedi Kenderipari Tröszt kollektív szerződésében kiemelten foglalnak állást a törzsgárda tagjai mellett. Pénzben ez a következőképpen jut kifejezésre: Aki eléri az ötéves munkaidőt, 300 forintot kap, a tizedik évben 400, a 15. évben 500, a 20. évben 600, a 25. évben 800 forint pénzjutalom jár, a harmincadik évfordulón aranygyűrűt — ára kb. 2300 Ft — kap minden kenderipari dolgozó. És ezen felül minden évben törzsgárdajutalom illet minden dolgozót. Az 5—9. éves munkaviszonnyal rendelkezők 500 forintot kapnak, a 10—14. év közöttiek 1200-at, a 15—19-esek 1600-at, a 20— 24. évet eltöltőitek 2400 forintot, a huszonöt év feletti munkaviszonnyal rendelkezők pedig minden év utolsó hónapjában 3000 forint bér jellegű jutalmat kapnak. Idén a kendergyárban nyolcán kaptak háromezer forintot, tehát túl vannak a huszonöt éves munkaviszonyon. Csehák János — betegsége miatt — most udvari munkás, Á. Kovács József áztatós, Mühl János áztatós, Varga Eszter kikészítő munkás, Vajda János karbantartó, Czeller János gyárvezető, Kapinya Sándor áztatós művezető, Kiss Lajos raktáros több mint harminc éve a kendergyár kötelékébe tartozik. Sőt, Varga, Vajda, Mühl, és Á. Kovács itt is kezdte munkáséveit, mi több, itt születtek á kolónián. Hűséges munkásai a rostiparnak. * A szárítótér közepén rakják a kendervonatot. Lóré- kocsikra teszik át — daruval persze — a pótkocsin idáig hozott ázott-szárított kórót és innen is traktor vontatja a törőüzembe. Itt találkozunk Á. Kovács József áztatóssal, és mondjuk is, hogy vadonatúj riportkérdésünkre minden bizonnyal könnyen tud válaszolni, amely így hangzott: — Hogyan bírta ki harminchét éven át a kendergyári munkát? Mosolyog rajtunk. A mindent tudó munkások óriási tapasztalatával rendelkezik, kiszolgált tizenkét gyárvezetőt, a tőkéseket is beleszámítva, és most huszonhét éve Czeller János igazgatja a gyárat is, meg az ő munkáját is, így válaszol az „öreg” áztatós. — Amíg egészségem jó volt, különösebb baj nélkül teltek az évek. Kilenc éve gyomorvérzésem, fekélyem volt, azóta már nem olyan frissen, s kisebb erővel bírom a munkát, mint előtte. Jó a bandánk, a vezetőink értik gondjainkat, megmondják, ha tudnak segíteni, azt is, ha nem. őszinte emberek vannak itt, szókimondók, és ha baj van, akkor is köny- nyebb elviselni, ha tudjuk a baj okát: meg a tennivalók összegezése is velünk együtt történik. Szóval, az a titka, hogy harminchét éve itt vagyok, mert jól érzem magam. Ez a titok. Pozdorjatalicskázó gyerek volt 1940. január hetedikén, amikor munkába állt, ma áztatómunkás. Tizenhéttizennyolc forintos órabérért dolgozik, nyáron pedig hu- szonnégy-huszonhét forintos órabérért áztatja a gatyafát. A felesége is a gyárban dolgozik. * Az asszony kenderosztályozó. A kócnemesítő gép elszedő garatétól alig öt méterre van a munkahelye. Az a dolga, hogy a turbinától elkerülő szálkendert minősítse, és aszerint rakja-kösse bálába. 1949 óta dolgozik a gyárban. Több megszakítása volt: a két gyerek születése idején, illetőleg az idős szülők betegsége miatt. Férje aranygyűrűje a bal kezén, a gyűrűsujjon. Szép aranygyűrű, orsó és vetülék- miptázattal. — Az uram sokat velláz, meg olyan helyen dolgozik, hogy nagyon kopna a gyűrű, és nekem adta. Kovácsné szülei alapítók voltak a tolnanémedi gyárnál. Gazdasági cselédségüket váltották fel kendergyári munkára. 1927-ben és akkor Benedek Jenő tőkés gyárában kezdték a munkát, alapították a kenderes-dinasztiát. Dinasztiát alapítottak a kenderszakmában, mondja Kovácsné — Két leányt neveltünk föl. A kisebbik a községben lakik, a tsz kertészetében dolgozik, férje pedig a SI- MOVILL-nál. Másik lányom Simontornyán lakik, férje a bőrgyárban meszesüzemi dolgozó, ő pedig labdát varr otthon. Mi a Rákóczi utcában építettünk, és 1957-ben költöztünk el innen a gyári kolóniáról. Már nem lakik ott az aljon senki. Itt fönt tíz család él, de folyóvizes-komfortos lakásokban. Mindenki a községbe húzódik. A gyárra a régiek nem ismernének, nagy, világos üzemcsarnok, jó kazán, jó fűtés, kitűnő konyhánk van, jó és szép az öltözőnk. Szóval a viszonyokhoz és az ipar helyzetéhez képest korszerű a gyárunk, és mi itt jól érezzük magunkat. Nincs jogunk ebben kételkedni. * Harminchét évig, majd fél emberöltőn át, egy munkahelyen — munkásként dolgozott. PÄLKOVÄCS JENŐ Gottwald Károly A tavaszi munkakezdéshez sok szövetkezet, mezőgazdasági nagyüzem felújítja, fejleszti gépparkját. Az AGROKER szekszárdi telepén — immár a nemrég felépült telephelyén — az eddigieknél gazdagabb választékkal és a vevők korszerűbb kiszolgálását lehetővé tevő körülmények között várják a megrendelőket. A hazai forgalomban kapható erő- és munkagépekből, valamint alkatrészekből jelentős készletekkel rendelkeznek. Társadalombiztosítás, juttatások A lakosság társadalombiztosítási ellátására fordított összegek a korábbi évekhez hasonlóan az idén is gyorsabban növekednek, mint a nemzeti jövedelem. Az idén a tavalyinál 9,2 százalékkal, mintegy ötmil- liárd forinttal többet költenek társadalombiztosítási juttatásokra, amelynek értéke — az állami költségvetésből elkülönítve kezelt nyugdíjalapokat is beleértve — eléri a 63 milliárd forintot. Nyugellátásokra 40,8 milliárd forintot terveznek, 11,8 százalékkal többet, mint 1977- ben. Több mint egymillió család kétmilliónál is több gyermek után kap családi pótlékot, s ha mérsékeltebben is, de tovább emelkedik a gyermekgondozási segélyt igénybevevők száma, amely ez év átlagában várhatóan meghaladja a 300 ezret. Terhességi, gyermekágyi segélyre is 6,8 százalékkal többet irányoztak elő a tavalyinál, mivel a dolgozó anyák átlag- keresetének növekedése nyomán az átlagos segélyösz- szegek is nőnek, összességében az anyákat, a gyermekes családokat támogató készpénzjuttatások az idén elérik a 14,7 milliárd forintot, ami a tavalyinál 600 millió forinttal több. Külföldi áru az üzletekben Miből, mennyit importálunk az idén ? Tavaly körülbelül 46 milliárd forint értékű külföldi árut kínáltak az üzletek; az összes forgalomba került, árucikknek mintegy 18 százaléka származott importból. A lakosság ellátásában állandóan növekszik a behozatal részaránya, de szerepe is. Mind több család számára elérhető a motorkerékpár, az autó, már-már nélkülözhetetlen a kávé, a tea, a citrom, a narancs, és természetesnek találjuk, hogy a hazai gyártmányok mellett külföldi rádiókból, pulóverekből, cipőkből, kozmetikumokból, háztartási gépekből, bútorokból is választhatunk. TÖBB MINT 50 MILLIARD Importlehetőségeink természetesen a fogyasztási cikkekből is korlátozottak, de — amint évtizedek óta rendszeresen — az idén is tovább bővülnek. A Belkereskedelmi Minisztérium tervei szerint 12 százalékkal több fogyasztási cikket hozhatunk be, mint tavaly, összesen 52 milliárd forint értékben. A szocialista országok többségével már befejeződtek az erre vonatkozó államközi tárgyalások: megállapodtak, hogy a kontingenseken belül milyen árucsoportokat szállítunk kölcsönösen egymásnak. A már bevált, megkedvelt termékek mellett eljutnak hozzánk a baráti országok újabb fogyasztási cikkei is, amint mi is szállítunk hasonlókat. Az állami szinten szabályozott importot egyre növekvő arányban egészítik ki azok az áruk, amelyek az úgynevezett választékcsere és a határmenti árucsere keretében érkeznek hozzánk. Ezeket a kereskedelmi válla- lalatok, szövetkezetek maguk választják és cserélik ki. AMIT MEGSZOKTUNK Szakmai körökben folyik még a vita azon, hogy mit, és milyen arányban importáljunk a dollár elszámolású országokból. Szinte valamennyi nagy- és kiskereskedelmi vállalat azt a cikkcsoportot tartja a legfontosabbnak, amelyikkel foglalkozik; annak behozatalát szeretné fokozni. A döntésnél azonban a lakosság, a fogyasztóközönség érdekét kell elsődlegesnek tekinteni. Ennek megfelelően az idén is az igényeknek megfelelő meny- nyiségben — tehát gyakorlatilag korlátlanul — importálunk citromot, kávét, fűszereket, halkonzerveket. Ezek a cikkek annyira beépültek a hazai fogyasztásba, hogy még a világpiaci árak emelkedése miatt sem lenne célszerű korlátozni behozatalukat. Arról sincs vita, hogy fo- kozzuk-e behozatalunkat a fejlődő országokból. Hiszen a többi között Indiából, Egyiptomból, Iránból, Pakisztánból, Algériából és Szíriából eddig is kölcsönösen előnyös feltételek mellett vásárolhattunk mind élelmiszereket, mind iparcikkeket. TÖBB SZERSZÁM, BARKÄCSCIKK? Ami pedig a fennmaradó dollárkeretet illeti, a Belke* reskedelmi Minisztérium illetékes főosztályának véleménye szerint továbbra sem luxuscikkeket, hanem a széles fogyasztói rétegek számára szükséges árukat kell vásárolni. Már régebben szűkítették a cigaretták és a szeszes italok választékát, de most felmerül: érdemes-e például továbbra is importálni pipereszappant, mikor köztudott, hogy a csekély behozott mennyiség pult alatt fogy el, és lényegében csak az emberek hiányérzetét — ha úgy tetszik: a „hiánycikkek” számát — növeli ? Nemleges döntés esetén több jutna bébiételekre, diabetikus készítményekre, borotvapengére, vagyis fontosabb igényeket kielégítő cikkekre. Talán kevesebb devizát kell költenünk az idén narancsra és banánra is, tekintettel a tavalyi gazdag almatermésre. Sőt, esetleg csökkenthető egyes drágább nyugati üvegáruk, kötött holmik, órák, ajándéktárgyak, napszemüvegek behozatala is, és helyettük nagyobb választékban jutna az üzletekbe sportszer, játékszer, mező- gazdasági és kerti szerszám, sokféle keresett és alig kapható barkácseszköz. A fogyasztási cikkek importjának meghatározásakor is kell tudni nemet mondani, hogy — a kül- és a belgazdasági szempontok figyelembevételével — a lakosság minél szélesebb rétegeinek igényét lehessen kielégíteni. A Minisztertanács, amikor felemelte a fogyasztási cikkek behozatalára fordítható dollárkeretet, ezt a meggondolást ajánlotta a részletkérdések eldöntésére hivatott főhatóságok, vállalatok figyelmébe. GÁL ZSUZSA Lakásépítők munkafelajánlásai Az idei népgazdasági tervben előirányzott 90 ezer lakásból 38 ezret az ÉVM-vál- lalatoknak kell megépíteniük, átadniuk. A terv sikeres teljesítése érdekében már jó néhány vállalat dolgozói, szocialista brigádjai határozták el munkásgyűléseken, hogy folytatják a szocialista munkaversenyt, s kezdeményezéseikkel, munkafelajánlásaikkal segítik a lakásépítés gyorsítását, ütemességének, minőségének javítását. A vidéki ÉVM-vállalatok közül a Szolnok megyeiek a napokban tartott munkásgyűlésen elhatározták, hogy az idén előirányzott 1058 lakást november 30-ig átadják, s olyan gondos munkát végeznek, hogy a minőségi mutató a múlt évihez viszonyítva legalább 5 százalékkal javuljon. Az ütemesebb, gyorsabb munkával alapozzák meg, hogy május 25-re befejeződjék Szolnokon a József Attila úti 22 tantermes iskola épitése, s augusztus 20-ra elvégezhessék a megyei művelődési és ifjúsági ház építési munkálatait is. A Vas megyei ÉVM-vállalat dolgozói az idén előirányzott lakásokat úgy adják át jó minőségben, hogy november 30-ig már a lakók is valamennyibe beköltözhessenek. Vállalták azt is, hogy tervükön felül 25 új otthont építenek, s a lakóterületeken meggyorsítják a különböző szolgáltató és egyéb járulékos létesítmények építését is. Általában 10—14 nappal a határidő előtt adnak át bölcsődét Kőszegen, tornatermet Sárvárott, általános iskolát Csákánydoroszlón, művelődési központot Felsőcsatáron. A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói is célul tűzték, hogy november végére teljesítik idei lakásátadási tervüket, amelynek fontos feltételeként kétmű- szakos munkarend megszervezésével gyorsítják az építést, s a tervezettnél legalább 1 százalékkal nagyobb mértékben növelik a munka termelékenységét. Elhatározták azt is, hogy a nyírbátori oktatási központban másfél hónappal a határidő előtt, a város felszabadulásának évfordulójára átadják az óvoda-bölcsőde épületét. (MTI) i, | , i J .j j j j):]j]j!} ' j j1** J A mezőgazdaság gépellátása
