Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-06 / 5. szám
BHHBO X XVIII. évfolyam, 5. szám ARA: 0,80 Ft 1978. január 6., péntek Mai számunkból KIS LÉTSZÁMÚ PÁRTSZERVEZETEK (3. old.) HÁNY HEKTÁRRA JUT EGY SZÁMOSÁLLAT? (3. old.) EGY TISZTES IPAR <5. old.) (6. old.) LÁTOGATÁS A DÓZSA ALAPOZÓ EDZÉSÉN A Mattat randát teremt Pedagógusok számára ismert tétel, hogy sohasem a felügyelet, hanem a megfelelő feladat nélkül maradt fiatalok a fegyelmezetlenek. Az a tanár, aki jó elfoglaltságot, önálló munkával megoldható leckét képes adni az osztályának, hosszabb időre is magára hagyhatja diákjait, távozása után sem lesz rendetlenség. Rendet tart a feladat. Ez a régóta és számtalanszor beigazolódott pedagógiai tapasztalat nemcsak az iskolák világában igaz. A megfelelő feladatok, és ezek végrehajtásában az érintettek megfelelő érdekeltsége kiváló fegyelmező erő a mindennapi munkában, a vállalati gazdálkodás menetében is. Napjainkban mindezt nem haszontalan újra és újra végiggondolni. A munkaidő jelentős hányada ugyanis a vállalatok többségénél változatlanul nincs megfelelő mértékben kihasználva. A különféle számítások a munkaidő 15 (egy óra 12 perc) — 25 (2 óra) százalékában jelölik meg a munkaközben haszontalanul elfutó idő mértékét. Bizonyos, hogy ezek az értékek helyenként (még egy - egy vállalaton belül is), egyénenként és időszakonként erőteljesen változnak. Azt azonban mindenképpen mutatják, hogy a jobb gazdálkodás a munkaidővel, a gyárak többségénél az egyik fő tartalék. Esetenként számottevő beruházást, főként a kapacitást bővítő beruházások jelentős hányadát — lehetne elkerülni az eddiginél jobb munkaidő-kihasználással, azzal például ha kevesebbet állnának a gépek, s a gépek mellett az emberek. Az időveszteségek egy része közvetlenül az egyéni fegyelmezetlenségekből adódik. A munka menetében, tempójában, sőt még a termékek minőségének alakulásában is túlságosan nagy az egyes ember akaratának, pillanatnyi kedvének, szándékának a szerepe, legalábbis, ahol nem szalagszerűen szervezett a munka. A legtöbb helyen sem a normák, sem a technikai eszközök, gyártási eljárások nem képesek megfelelő keretekbe foglalni a teendők láncolatát. A vállalati munkahelyek jelentős része, ennek következtében, sok szempontból egy személyes, egy gépes „műhellyé” válik, ilyenformán funkcionál, vesz részt a termelésben. Ez is egyik oka a lazább termelési fegyelemnek, de annak is, hogy a termelékenység a legtöbb gyárban jelentősen elmarad a nemzetközi átlagoktól. A termelékenység alakulása (tehát a munkaidő, a munkaerő és a géppark kihasználása szempontjából) ugyanis az a döntő, hogy a dolgozó a műszak alatt hogyan képes gazdálkodni az idővel és a rábízott gép kapacitásával. Pontosabb normákkal persze sokat javítható ez a fajta gazdálkodás, de tartósan annak van hatása, hogy a termelő berendezések, a gyártási technológia és a termelés szervezete mennyire képes feszessé tenni az egyes ember feladatát, mennyire képes egységes termelési láncba kapcsolni az egymásután következő munkafázisokat és gépeket. A géppark összeválogatásával, a technológia kidolgozásával és a gyártási folyamat megszervezésével olyan helyzetét kell kialakítani, hogy az egymásután következő munkahelyek ne csak egymás kiszolgálóivá, hanem ellenőreivé és serkentőivé is váljanak. Hogy a tempót, vagy a munkadarabok minőségét ne az egyes ember hangulata, munkakedve szabhassa meg — egyik nap így, a másik nap úgy, évközben esetleg lazább, év | végén tempósabb ütemet véve fel; — hanem egész éven f át a technológiai osztály által kiszámított legcélsze- | rűbb és gazdaságosabb ütemesség és rend érvényesül- ,1 jön a gyártás menetében, hétfő reggel és szombat dél- I után, január elején és december végén egyaránt. A korszerű technikára, technológiára épülő, jól szer- t vezett gyártásban nincs mód a fegyelmezetlenségre. | Illetve rögtön nyilvánvaló lesz, ki a ludas az esetleges ? I mulasztásban, az időveszteségért, a gyengébb minő- | séeért. | Az emberek többsége szerint a „lötyögés”, az egy- 'í másra, a gépre, az anyagra várás fárasztóbb, mint az ; állandó, a feszes munkatempó, amelyben minden és mindenki a helyén van és minden idejében megérke- ' zik. Ahol egyértelműek, testreszabottak a feladatok, s azok végrehajtásához valamennyi feltételt mások — a munkamegosztás keretében — folyamatosan és kifo- 5 gástalanul megteremtenek, ott aligha van szükség kü- i lönösebb felügyeletre, biztatásra, a fegyelem szilárd és 1 a lógásra hajlamosak sem képesek hátráltatni a munkát. Ahol tehát örökösen a munkafegyelemre, a'fegyelme- zetlen munkavállalókra panaszkodnak, ott — bizonyoI sak lehetünk benne — eddig még keveset tettek a kor- ! szerű technika és munkaszervezés meghonosításáért. A technika és a szervezéstudomány mai szintjén a korszerű nagyiparban fegyelmezetlen emberek nincsenek, nem lehetnek — csak gyengén szervezett gyárak. GERENCSÉR FERENC Nyolcvan fiatal szakmunkás érkezett Paksra január 2-án délután, azzal a szándékkal, hogy részt vesz az atomerőmű építésében, mégpedig derekasan, legjobb tudása szerint. Mint ismeretes, tavaly KISZ-építkezéssé nyilvánították az atomerőmű építését. Az egész országban toborozza a jó képességű szakmunkás fiatalokat a Kommunista Ifjúsági Sző-; vétség Központi Bizottsága, jöjjenek Paksra, dolgozzanak példamutatóan, szükség van a munkájukra. A szakmunkásokkal együtt öt műszaki végzettségű fiatal is érkezett, ők csoport- vezetők, illetve termelés] előadók lesznek. Az első nap ismerkedéssel és baleseti oktatással telt el, szerdán megkapták a munkaruhát a KISZ-építőbrigád tagjai, aztán hozzáláttak valamilyen feladat elvégzéséhez, önálló munkájuk lesz, erről szól a megállapodás, de negyedikén még nem sikerült biztosítani ehhez a feltételeket. Ott jártunk délelőtt, megkerestük a nyolcvan ifjúkommunista építő egyik csoportját, Fonyó Lajossal, az atomerőmű-építkezés KlSZ-bizott- ságának titkárával. Valószínűleg kell néhány nap, amíg a lengyel szakmunkásokat, is, meg a KISZ-építőbrigád valamennyi tagját is megfelelő munkához tudják beosztani a 22-es Állami Építőipari Vállalatnál, az atomerőmű generálkivitelezőjénél. Fonyó Lajos elmondta; száz fiatal érkezéséről van szó, és akik még hiányoznak, őket februárban várják. Egy évre kötöttek szerződést, a munkahelyükről természetesen nem lépnek ki a fiatalok erre az időre, ott maradt a munkakönyvük. Pakson teljesítménybérben dolgoznak. Az ország minden megyéjéből verbuválódtak, átlagos életkoruk 26 év, tehát van kellő gyakorlatuk. A nagy létszámú brigádnak olyan az összetétele, hogy önállóan el tudja készíteni az erőmű segédépületét és speciális öltöző-fürdőjét. Csak a szakipari munkákat nem, például a villanyszerelést, burkolást. A következő szakmákat képviselik a fiúk: ívhegesztő szakmunkás, vasbetonszerelő, ács, csőszerelő, minősítéssel rendelkező ívhegesztő. Két építésvezető irányítja majd a munkájukat, közülük egyik a KISZ KB megbízásából dolgozik, mint ők. Megbízólevelüket - dr. Maróthy László írta alá. Sokan vannak, akik tisztség- viselők az ifjúsági szövetségben, ezt is figyelembe vette a vállalatuk, amikor ajánlani kellett a „paksi csapatba”. Az erőmű lakótelepén külön helyet kaptak a 17. szálló II. lépcsőházának szobáiban. KISZ-es munkájukat is értékelik majd, azt várják Fonyó Lajosék, hogy tanulhat tőlük a többi alapszervezet. Lesz idő bőven a szórakozásra és a mozgalmi munkára, mert a legtöbben nem utaznak el minden hét végén, nem éri meg a nagy távolságok miatt. Lakatosokkal beszélgettünk, miközben várakoztak a főépület alapgödrének sarkánál levő művezetői irodában, munkaruha-felvétel után. Az ő rövid bemutatkozásuk jól érzékelteti: Pakson most már az egész ország épít, szó szerint. Horváth Ferenc Győrből jött a 15-ös AFIT-tól, Kovács Lajos a Mosonmagyaróvári Városgazdálkodási Vállalattól, Oros Sándor karcagi ktsz-től, Bozsik Tibor a Beton és Vasbetonipari Művek kunszentmártoni gyárából, Bana János a Sátoraljaújhelyi Vasipari Szövetkezettől, Molnár Gábor is innen, Fehér György a nagybátonyi FÜTÖBER- től, Kovács János a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat gyöngyösi üzeméből, Vígh Mihály a vecsési VI- ZÉP központi gépjavítójától, Pénzes István pedig Balmazújvárosból, az ÉPGÉP alkatrészgyárától érkezett egyévi munkára az atomerőmű-építkezéshez. Egyelőre nem lakatosként tevékeny-' kednek, hanem megtanulják — nyilván nagyon hamar — a vasbetonszerelést és ezzel járulnak hozzá az ország legnagyobb beruházásának megvalósításához. A fotóriporter megörökíthette munkakezdésüket szerdán délelőtt 11 órakor. Kádár János üdvözlete Gierekhez Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára levélben .köszöntötte Edward Giereket, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, születésének 65. évfordulója alkalmából. Borbély Sándor Nógrádban Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára szerdán két napra Nógrád megyébe látogatott. A vendéget Pásztón, Juhász Sándor, a pásztói járási pártbizottság első titkára tájékoztatta a járás helyzetéről és idei feladatairól. Borbély Sándor szerdai programja a megyeszékhelyen folytatódott. A salgótarjáni kohászati üzemekben, Ürmössy László vezérigazgató-helyettes kalauzolásával, megtekintette a rekonstrukció alatt álló gyár több új, korszerű üzemét, majd részt vett és felszólalt a salgótarjáni kohászati üzemek párt- bizottságának kibővített ülésén. Látogatása második napján, csütörtökön, Borbély Sándor részt vett az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának kibővített ülésén. Fogadás a kubai nemzeti ünnep alkalmából Jósé Antonio Tabares del Real, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete a kubai forradalom 19. évfordulója alkalmából csütörtökön fogadást adott a margitszigeti Nagyszállóban. A fogadáson részt vett Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Győri Imre, a Központi Bizottság titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Ino- kai János, az országgyűlés al- elnöke, a kormány több tagja, s a politikai, a gazdasági, a kulturális, a társadalmi élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja is. Ülést tartott a KISZ-mb Tegnap ülést tartott Szek- szárdon a KISZ Tolna megyei Bizottsága. Az ülésen a KISZ KB 1978—79-es mozgalmi évre készített akció- programjának megyei kiegészítését tárgyalták meg a dolgozók és tanulók KISZ- szervezeteinek vonatkozásában. GEMENCI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly CipSk külföldre A Tolna megyei Cipőipari Szövetkezet idei termelési terve, 170 millió forint. A január elsején egyesült két szövetkezet — a BONY és a Kövendi — öt országba, Csehszlovákiába, Lengyelországba, az NDK-ba, Romániába és a Szovjetunióba exportálja termékeit. A tervezett 716 ezer pár lábbeli jelentős része nyitott női szandál, de készítenek női zárt cipőket is. A tavaly átadott bonyhádi szalagokon csehszlovák megrendelésre szandálokat, illetve Romániába magas sarkú női cipőt készítenek. Fotó: Sz. L. KlSZ-építőbrigád az atomerőműnél Mintha mindig együtt dolgoztak volna
