Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-27 / 23. szám
1978. január 27. Képújság 5 Bővül a Tambov-lakótelep szolgáltatóhálózata Mire figyelmeztet a tűzkárstatisztika ? Orvosi rendelő. vétőmagboH. TÜZÉP Iwll és az Autóközlekedési Tanintézet irodája kap helyet Szekszárdim, a Mikes uteáhan a kétszer huszonnégy lakásos ház földszint, jen. A tervek szerint a helyiségek a jövő év eis« negyedévében készülnek el. Tolna megye területén 1977-ban. közel 250 tűz keletkezett, a kár 3 530 000 forint. Átlag minden másnap történik tűz, amely esetenként 20 000 forint értéket semmisített meg. Az ipar területén a tűzesetek száma nem nagy, a kár viszont 1,5 millió forint. A tűzkár ilyen alakulását alapvetően befolyásolta a Rákos- palotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat szekszárdi raktárában — december 21- én — történt tűzeset, amely az ipari kárérték 72 százalékát, 'de a megyei összes kárnak is a 30 százalékát tette ki. A mezőgazdaságban már évek óta 130—150 tűzeset keletkezik, egymillió forint körüli kárértékkel. Az esetek kb. fele 10 000 forint alatti kárral járt. Kiemelkedik a július 14-i dunaföldvári mgtsz tűzesete, ahol villám- csapás következtében leégett 25 hektár lábon álló búza, 375 00O forint értékben. A középületekben és a kereskedelmi egységekben kevés tűzeset történt, az okozott kár nem éri el a 30 ezer forintot. A közlekedési eszközök tűzesetei évek óta növekvő tendenciát mutatnak. Ebben az évben 17 tűzeset Volt. A kár meghaladta a félmillió forintot. Itt is — mint az ipar esetében — egy tűzeset növelte meg a kárérté- ket. A szekszárdi Volán járműjavító műhelyében szabálytalan, nyílt láng használatából mintegy 300 ezer forint kár keletkezett. Az összes tűzesetek fele a magántulajdonban, míg körülbelül 25—25 százaléka az állami, illetve szövetkezeti tulajdonban lévő anyagokban, berendezésekben, épületekben keletkezett. A 'kárérték tekintetében fordított a helyzet. Állami tulajdonban volt az elpusztult összes érték fele, a másik fele egyenlően oszlik meg a szövetkezeti és magántulajdoniban. A keletkezési okok tendenciája és egymás közötti aránya a korábbi évékhez képest nem sokat változott. A legtöbb tüzet 1977-ben is a gyermekek gyufával való játszadozása, az elektromos berendezésék meghibásodása (rövidzárlat, túlterhelés) a szabadban való tüzelés, valamint az „egyéb’? kategória (berendezések műszaki hibája, technológiai utasítás megszegése, tüzelőberendezésből kipattanó szikra, szabálytalan húsfüstölés) okozta. A többi tűzkeletikezési ok számszerűségében — 1976-hoz viszonyítva — szinte semmi változás nincs. A legtöbb kárt a sugárzó hő (a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat raktártüze), a villámcsapás (a mezőgazdaságnál említett eset), valamint a dohányzás, az elektromos áram és a nyílt láng használata okozta. Országosan az utóbbi öt évben — szomorú a statisztika — 604 ember lett a tűz áldozatává, csaknem 2300-an szenvedték könnyebb, súlyosabb, nemritkán életveszélyes sérülést, csaknem 43 ezer tüzet jegyzett fel ez idő alatt a krónkia, majdnem egymil- liárd forintos kárral. Látható, hogy ma már a tűzvédelmet nem lehet ti- zedrangú kérdésként kezelni. Hány óvodát, iskolát építhettünk volna — vagy akár lakóházat — az elégett összegből. A tűzesetek körülményének vizsgálata alapján kimutatható, hogy nagyobb gondossággal a tüzek körülbelül 90—95 százaléka megelőzhető lett volna, tehát ezek mind az emberi hanyagság „eredményei”. Tapasztalatok A fentiek alapján le kell vonni a következő tapasztalatokat: A tűzvédelmi munkatársak munkahelyükön figyeljenek fel a legkisebb tűzvédelmi szabálytalanságra is. Ezeket azonnal jelezzék a munkahelyi vezetőknek, akik viszont haladéktalanul tegyék meg elhárításukra a szükséges intézkedéseket. Gyermekeket soha ne bízzuk meg gyufa vásárlásával, vagy tüzelőberendezés felügyeletével. A tragédiáik megelőzése érdekében ne engedjük őket gyufával játszani. i Állandóan növekszik az elektromos berendezések száma. A szakszerűtlen javítás, biztosítékok „talpalása” rövidzárlat, szabálytalan szerelésük túlterhelést, majd tüzet okoz. Csak a szabványos berendezéséket szabad üzemeltetni. A gépjárművek motorját és eléktromos hálózatát tartsuk állandóan tisztán. Az üzemanyag szivárgását, cse- pegését azonnal meg kell szüntetni. , Égő dohányneműt tilos olvan helyre vinni, ahol az tüzet okozhat. Ágyban ne dohányozzunk ! Gyakran használnak infra- lámpát melegítésre. A nagy erejű hősugárzás miatt a lámpát az éghető anyagtól legalább 1 méter távolságra, megbízhatóan rögzítve szabad elhelyezni. Az olajkályhák cseppfelfogó tálcáját állandóan tisztán kell tartani. Az esetleges szivárgást, csepegést — szakemberrel — meg kell szüntetni. Az adagoló berendezés házilagos javítása, állítása szigorúan tilos! Az alkalmi tűzveszélyes tevékenység (lakatosműhelyen kívüli hegesztés, tarlóégetés stb.) felügyeletéről gondoskodni kell minden esetben. Hazánkban a tűzvédelem 'társadalmi feladat, ennélfogva a tűz elleni védekezés társadalmi felelősséget követel! Bolt az iparnegyedben Nincs még egy éve, hogy megnyílt Szekszárdon a Ke- selyűsi úton a ZÖLDÉRT mezőgazdasági termékbol'tja. Nagy szükség volt erre a kis boltra, hiszen több mint tízezer ember dolgozik a Kese- lyűsi üti üzemekben, gyárakban. A havi félmillió forintos forgalom is igazolja, hogy nem volt rossz ötlet megnyitni az üzletet. A forgalom nagy részét az élelmiszerek adják. Reggel felvágottak, tej, tejtermékek a keresettebbek, délután műszakváltás után pedig kezdődik a bevásárlás otthonra. Különösen a bejárók számára köny- nyebbség a kis bolt mert vonatozás, buszozás után nincs gond a bevásárlásra. Népszerűek a fóliáiba csomagolt húsáruk, csülök, karaj, máj. Jó a választék gyümölcsből, zöldségfélékből, konaervek. bői, mosószerekből is. Bolti lopások szabálysértések jogelle- 1 A nes, társadalomra cse- jkélyebb fokban veszé----'lyes cselekmények, mint a bűncselekmények. Veszélyességük azonban tömeges előfordulásuk miatt van. Hazánkban ma a szabálysértéseket 10 különböző állam- igazgatási szerv bírálja el. Az eljárások évente — a helyszíni bírságolásokkal együtt — egymillió állampolgárt érintenek. A szabálysértési hatóságoknak közös irányító szervük nincs, így az ügyészségeknek a jogpolitikai határozatból adódóan kötelességük, hogy a szabálysértési eljárásokat figyelemmel kísérjék. így meghatározott időközönként a szabálysértési hatóságok vezetőivel értékelik a szabálysértési eljárások alakulását, törvényességét és a jogpolitikai elvek érvényesülését, de több évre szóló terv alapján vizsgálják, utóvizsgálják az egyes szabálysértési hatóságok munkáját, vagy egyes jelentősebb szabálysértési ügykategóriák intézésének törvényességét. A megye ügyészségei ilyen ütemterv alapján 1977. év II. félévében megvizsgálták a nyerészkedési, valamint a jogtalan haszonszerzési célzattal elkövetett szabálysértések elbírálásának törvényességét a tanácsi szabálysértési szerveknél, mely szabálysértések az összes feljelentések 36 százalékát alkották. A statisztikai mutató is érzékelteti. hogy jelentős kategóriáról van szó, amely mögött elsősorban az önkiszol. gáló vagy önkiválasztó jellegű boltokban elkövetett lopások húzódnak meg. Az átvizsgált ügyek alapján az önki- szolgáló rendszerű bolti lopások elkövetőit 3 nagy csoportba sorolhatjuk. Minden csoport tagjára azonban jellemző, hogy nem alapvető és megélhetésüket biztosító élelmiszereket tulajdonítanak el, cselekményüket nem az éhezés, a létfenntartás motiválja, hanem az el- leuerték nélküli tulajdonba vétel, a harácsolás. Az elkövetők nagy része megfelelő keresettel, jövedelemmel rendelkezik, ennek ellenére létfenntartásukhoz nem szükséges élvezeti és luxuscikkeket tulajdonítanak el. (Ital, kávé, komzetikai cikkek.) Erre jellemző példa annak a tolnai nőnek az esete, aki 2200 forint kereset mellett 378 forint értékű árut lopott el egy tolnai élelmiszer- boltból. Az ellopott áruk között szerepelt egy üveg whisky, 18 csomag cigaretta, fél kilogramm kávé, kölni, spray és desodor, valamint 6 csomag őrölt paprika. Az elkövetők másik csoportját az idős és főleg nyugdíjas korban lévő férfiak, illetve túlnyomórészt nők képezik, akik cselekményüket feledékenységre, tévedésre vezetik vissza. Ezen csoportnál jellemző, hogy az eltulajdonított áruk értéke csekély, csak néhány forintot tesz ki. Ezeknél a lopás leleplezése után igen jellemző a megbánó magatartás, a nagyfokú szégyenérzet, ami visszatartó hatású a jövőre vonatkozóan. Az elkövetők harmadik csoportját a munkahellyel, keresettel nem rendelkező, lumpen elemek alkotják, akik már eleve lopási szándékkal mennek be a boltba. Ilyen elkövető volt a közelmúltban a lakhellyel és munkahellyel nem rendelkező, büntetett előéletű Urbán Ernő, aki főleg italok lopására specializálta magát, s ellene az ügyészség büntető eljárást is kezdeményezett. A kereskedelmi egységek feljelentései a tárgykörben általában megalapozottak. Tartalmazzák a tényállást, az elkövető személyi adatait, az eltulajdonított áru értékét. • “' ä el kell azonban a fi•jj gyeimet hívni arra is, r hogy néhány esetben a bolt vezetője az elkövető adatait csak annak bemondása alapján állapította meg, s utólag derült ki a bűnügyi és lakcím-nyilvántartás adataiból, hogy ilyen személy nem létezik. A személyazonosság igazolása céljából — ha az elkövető annak önként nem tesz eleget — a rendőrség segítségét kell igénybe venni. Végül arra is fel kell hívni a kereskedelmi egységek vezetőinek a figyelmét, hogy a lopásokkal kapcsolatos feljelentéseik tartalmazzanak adatot az elkövetők jövedelmi, családi viszonyaira, az elkövető esetleges nyilatkozataira, mert azok hiánya az ügy alapos elbírálását esetenként akadályozza, továbbá az elbírálás esetleges elhúzódásához vezethet. A kereskedelmi egységek vezetőitől és dolgozóitól nagy körültekintést, kulturáltságot és tapintatot igényel a bolti lopások leleplezése, jegyzőkönyvezése, mert nem megalapozott esetekben az állam, polgárokat indokolatlanul zaklatják, becsületükön maradandó foltot ejtenek és így alakul ki egy negatív közérzet az emberekben az önki- szolgáló boltok iránt, hogy „ide se megyünk be többet”. A tanácsi szabálysértési hatóságok a feljelentéseket általában megalapozottan, törvényesen bírálják el, figyelembe veszik a cselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességét, a bírság összegének kiszabásánál azonban további differenciálásra van szükség. Ugyanis a csekély, jelentéktelen összegű bírságok a nevelő hatást nem szolgálják. Országosan, de megyénkben is nőtt a bírságátlag, ami a bírságolási politika indokolt szigorodását jelenti. Természetesen az ügy egyedi elbírálásán kívül a szabálysértési hatóságoknak a megelőzés érdekében többet kellene tenniük. Szignalizá- cióval és a szabálysértés megelőzésére irányuló egyéb intézkedéssel még csak elvétve találkozunk vizsgálataink során. Jó kezdeményezésként értékeljük a kaposszekcsői községi tanács vb szakigazgatási szervének azt a módszerét, mely szerint a szabálysértési bizottság előre meghatározott program szerint negyedévenként ülést tart, melyre meghívják a veszélyeztetett kereskedelmi egységek képviselőit és együttesen értékelik a szabálysértések elkövetésének körülményeit. Ez a tanácskozás jól szolgálja a megelőzést az adott területen. SíüT/ sszegezésként megállaH pítható, hogy a nyerészkedési, valamint a • • 'jogtalan haszonszerzési célzattal elkövetett szabály- sértések — amelyek mögött munka nélküli jövedelem- szerzés húzódik meg — elbírálása a tanácsi szabálysértési hatóságoknál kiegyensúlyozott, alkalmas a társadalom védelmét ellátni a jogsértőkkel szemben. A jövőben azonban indokolt ezeket az ügyeket gyorsabban intézni, a jogpolitikai elveknek megfelelő differenciált és egyéniesített felelősségre vonást alkalmazni és hathatós, széles körű intézkedést tenni — a társadalmi szervezetek és állampolgárok bevonásával — a bolti lopások megelőzése érdekében. Dr. Hankovszky Zsolt ügyész
