Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-25 / 21. szám

1978. január 25. liíÉPÚJSÁG 5 A bőség zavara A megye éléskamrájában hagymából 2000, sárgarépából A vásárló elégedett legyen W Úgy élünk, mint egy család,> Ha mi fogyasztók olyan ütemben vásárolunk tovább­ra ás zöldség- és gyümölcs­féléket, mint ahogy' azt az ünnepeikkel: zsúfolt decem­beriben tettük, a megyei ZÖLDÉRT vállalatnál tárolt készlet ez év szeptemberéig eltartana. íme a bőséges 77- es esztendő következménye. KÉT VAGON NAPONTA A Tolna megyei ZÖLDÉRT Vállalat az elmúlt évben ösz- szesen 521 vágóin burgonyát, zöldségfélét, gyümölcsöt tar­talékolt, s ebből decemberben 52 va'gonnyi, napi átlagban 2 vagon fogyott el az egész megyében. Céklát, vöröská­posztát szinte egyáltalán nem vettünk, feketeretekből is kevés került az asztalunkra. Viszonylag kelendő az alma: 22 vagonnal adtak el belőle, de szeretjük a káposztát és a kelkáposztát is. Valószínű, csak azért vásároltunk mind­össze 10 vagon burgonyát de­cemberben, mert sokan tel­künkön. kiskertünkben meg­termeltük az egész évre valót. A ZÖLDÉRT számításai sze­rint még akkor is, ha napon­ta 5 vagon áru elkelne, má­jus közepére 100—150 vagon árufélesleg maradna. Ez azonban nemcsak Tolna me­gyére jellemző, országosan is hasonló a helyzet. Jelenleg Magyarországon 14 ezer va­gon a tárolt árufelesleg, en­nek az értéke 500 millió fo­rint. A külkereskedelem most próbálja megoldani az áru­feleslegeik elhelyezését, ar­ról, hogy milyen eredmény­nyél, egyelőre ném tudunk beszámolni. A megyei válla­lat a jövő hónapban 70 vá­góin burgonyát tud exportra szállítani. A múlt évben tá­rolt készlet 13 ezer vagonnal, 51 százalékkal több, mint az 1976. évi. Éppen ezért aján­lott fel a ZÖLDKiER a HUN- GAROFRUKT-inak 1000 va- 'gon fejes káposztát, 400 va­gon petrezselyemgyökeret, 4 —500 vagon sárgarépát, 30— 30 vagon zellert és céklát és — 3500 vagon burgonyát. Burgonyából egyébként 7000 vagon a felesleg, ebből 3500 vagon exportképes. FELMÉRIK A KERESLETET A megyei tanács minden évben megbízást ad a ZÖLDÉRT-nek a tárolásra, s ennek alapján a megvei költ­ségvetésből térítést kap a vállalat a felmerülő költsé­gék részbeni fedezetére. Az elmúlt évben 483 vagon áru tárolására kaptak megbízást, — ezzel szemben 521 vagon zöldséget, burgonyát, és gyü­mölcsöt tároltak. A tanácsi megbízáshoz képest országo­san 6000 vagonnal több burgo­nyát tárolták; a felmérések szeriint az összesen tárolt 19 ezer vagon helyett 13 is elég lett volna. 1976-ban 8000 va­gon burgonyát importáltunk, a következő évben majdnem ennyi lett a bélföldi többlet. Nem más a helyzet még né­hány zöldségfélénél; vörös­630, petrezselyemgyökérből 570, 'káposztából 1700, almá­ból pedig 4600 vagonnal több árut tároltak a ZÖLDÉRT vállalatok, mint amennyire megbízást kaptak. Az ok: az elmúlt évben nagy termést takarítottak 'be, és érezhető a zöldségprogram hatása is. MINDENT AT KELL VENNI A tervszerűséget felborí­totta az a rendelkezés, mi­szerint a nem szerződött árut is át kell venni — Tol­na megyében a tárolt készle­tekből 50 vagon az úgyneve­zett szabad, nem szerződött áru. Ez jórészt a termelőszö­vetkezetékből, kisebbrészt az ÁFÉSZ-éktől származik. Csak a fcapospulai tsz-től 35 va­gon előre nem szerződött burgonyát vásárolt a válla­lat. Az irányított termesztés nem dominált, nem minden­ből azt termelték, amire a külkereskedelemnek és a fogyasztónak szüksége lett volna. Szerkezetében finomí­tani, csiszolni kell a terme­lési struktúrát, meg kell vál­toztatni a szerződött áruk arányát. El kell érni többek között azt is, hogy a várható előnyök reményében ne a szabadáru-termelés legyen meghatározó a gazdálkodás­ban. A ZÖLDÉRT termékér­tékesítési szerződést köt a gazdaságokkal, ehben megha­tározzák azt, hogy mit ter­meljenek, a fajtákat, a mennyiséget és a minőséget. Ha a termelő a ZÖLDÉRT- nér szabad áruként értékesíti terményeit, 25 százalékkal kevesebbet kap érte, mint a szerződött ár. Nemritkán előfordul, hogy a szervezet­ien piac csatornám keresztül értékesítik az árut — eseten­ként a szerződésesnél maga­sabb áron. Akkor, amikor a zöldségfélékből országosan is magas a termésátlag, ,a sza­bad piac pang. Nem jön be a számítás, s így a szervezett kereskedelemnek adják át, ahol viszont kötelesek felvá- sárőlni. Ez történt az elmúlt évben. Ha ez a jelenség az idén is megismétlődik, az irányított termelés kevésbé érvényesül. Ebben az évben már az is előfordult, hogy nem kötöttek termékértékesí­tési szerződést azzal a gazda­sággal, amelyik olyan árut kíván termelni, amire nincs szükség. GARANTALT ARAK, PIACKUTATÁS A ZÖLDÉRT vállalatok célja, hogy a szerződéses ter­mesztési forma meghatározó­vá váljék az árutermelésben. Éppen ezért, mintegy 28 cikk­re garantálják a minimális átvételi árat. A termelés te­hát nem lehet veszteséges. Növelik a szerződött és a sza­bad árak közötti eltérést. A korábbi években ez 10—15 százalék volt, ez évtől pedig 20—25 százalék. Ez azt je­lenti, hogy amennyiben a ter­melő nem szerződéses köte­lezettséggel termel, ugyan­azért az áruért kevesebbet is kap. Ez arra készteti a gaz­daságokat, hogy a várható ter­mésmennyiséget teljes egé­szében leszerződjék. A ter­melést a fogyasztás határoz­za meg — ezt a gazdaságpo­litikai alaptételt a zöldség­félék termesztésénél érvé­nyesíteni nem könnyű. A küL kereskedelem a piaci igé­nyekről felmérést készít, és közli: milyen zöldségfélék­ből, fajtákból, mikor, meny­nyit, milyen minőségben vesz át. A megyei igényéket a vál­lalat kiskereskedelmi bolt­hálózatának jelzéseiből, a több éves fogyasztási struktú­ra ismeretéből tudják. A ZÖLDÉRT éves szerződést köt a nagy fogyasztókkal, a viszonteladókkal, az ÁFÉSZ- ékkel, a téeszbol tokkal, a Népbolttal, és a magán, kiskereskedőkkel. FELDOLGOZÁS A feldolgozóipar — többek között a Paksi Konzervgyár, a bajai, a székesfehérvári hű­tőház, Nagyatádi Konzerv­gyár — minden évben közli, hogy mire van szüksége. A ZÖLDKER a szerződésköté­sek időszakában irányszámo­kat szab meg, a megyei ZÖLDÉRT egyezteti a szük­ségleteit, s ehhez eladót, a feleslegeihez pedig vevőt ke­res. A korai burgonyát Pest és Csongrád megyéből, a korai szabadföldi uborkát Békés megyéből, a korai gö­rögdinnyét pedig Heves me­gyéből hozzák Tolnába. Az áru elosztását országosan a ZÖLDKER koordinálja. Ha a tavalyi évhez hasonlóan az elkövetkező években is nagy termést takarítanak be a gaz­daságok, mindenképpen szükséges feldolgozóüzemet létesíteni. A tervek szerint Dombóváron építenek egy áruforgalmi telepet, mely­hez 100 vagonosihűtőház csat­lakozik. Dombóvár környé­kén igen sok zöldséget ter­mesztenék, s erre az iparo­sodó városban szükség is van: jelenleg a megyei la­kossági forgalom 30 százalé­kát Dombóváron adják el. Ugyanitt épül egy 2—300 va- gonos feldolgozóüzem, ahol zöldségféléket savanyítanak, hisz országosan a zöldségfé­lék feldolgozása egy foőter- mő évben nem megoldott. A Vállalat, azért, hogy a kész­letek mielőbb elfogyjanak, árengedményeket ad a vi­szonteladóknak, és a nagy­fogyasztóknak: a fogyasztói árnál 12 százalékkal kapják olcsóbban a zöldségféléket. A vendéglátóipari vállalatok ■— amennyiben igénylik —, tisztított, koptatott burgo­nyát vásárolhatnak. Az apró burgonyát kilogrammonként egy forintért adják, az első osztályú burgonya ára öt fo­rint. Különböző kedvezmé­nyékkel igyekszenek elérni, hogy az üzemi konyhák az eddiginél több zöldségfélét használjanak, 'hisz ezék a biológiailag értékes anyagok táplálkozásunkban nélkülöz­hetetlenek. -a -a A város legnagyobb és leghosszabb épülete alatt vé­gig sorakoznak az üzletek. A ruházati bolt kirakata te­le áruval, itt csillog legjob­ban a téli napsütésben az üveg. Az ajtó előtt gyors mozdulatokkal takarít a bolt tisztaságának őre, özv. Sza- bics Lászlóné. Bent az eladók várakozás­teljesen figyelik a vendé­get. Hagyják, hogy először nézelődjenek, válasszák ki, amit akarnak. Az első pilla­natra meglátják, hogy ta­nácstalan az illető, hiszen a törzsvendégeket ismerik és azok határozottan mennek az eladókhoz. Középen a „cipőosztályon” sorba kirak­va a minták, az asztalon le­hetőség van a turkálásra is. Ez mostanában divatos, a vevők igénylik. Jobbra a kötöttáru, itt hagyományos a kiszolgálás. Balra a kon­fekció, az már önkiszolgáló rendszerű. Szekszárdon az ÁFÉSZ 40. számú ruházati boltjában já­runk. Itt dolgozik a Radnóti Miklós szocialista brigád. Tavaly ez a kollektíva java­solta a szövetkezet többi brigádjának, hogy csatlakoz­zanak a 60. évforduló tisz­teletére meghirdetett mun­kaversenyhez. Ismerkedjünk meg velük. * Azt mondják, hogy a bri­gádnapló hű tükre egy kol­lektíva munkájának. Nézzük a naplót. Az első beírás a névsor: László Istvánná ve­zető, Rogács Józsefné napló, vezető, Götz Fülöpné, Auth Gáspárné, László Árpádné, Benizs Sándorné, Rohm Jó­zsefné, Laczó Sándorné, Iste­nes Zsuzsa, Geiger György- né, Horváth Ferencné, Duzsi Istvánná. A következő az 1977. január 26-i brigádgyű­lés jegyzőkönyve: Felhívással fordulunk a szövetkezet va­lamennyi szocialista bri­gádjához, csatlakozzanak az évforduló tiszteletére meg­hirdetett mozgalomhoz. A januári hónapnál olvas­hatjuk: A csecsemőotthon két kis lakójának patroná- lását vállalták és a nyugdí­jas brigádtag, Pajor Sándor­né, Klárika néni sorsának további alakulását figyelem­mel kísérik. Február: „A leltárelszá­molásunk megtörtént, káló­megtakarítással zártuk az el­múlt évet. A téli szezon vé­gi vásárt nagy forgalommal zártuk.” A Tolna megyei Népújság 1978. január 4-i és 5-i számá­ban megjelent Ágyneműbér­let vagy zsákbamacska; ille­tőleg Ne zsákbamacskázzunk című cikkekre vonatkozóan az alábbi választ adom: Vállalatunk a bérágynemű, szolgáltatást négy évvel ez. előtt kezdte meg .1400 garni­túra ágyneművel. Ezt tettük azzal a szándékkal, hogy a dolgozó nők „második mű­szakjának” egyik igen nehéz fizikai munkát jelentő tevé­kenységét átvállaljuk, hiszen tudjuk jól, hogy ma már nem a mosás jelenti a nehéz mun­kát otthon, hanem az ezt kö­vető szárítás, vasalás az időt rabló munka. Bérágynemű-szolgáltatásun. kát igyekeztünk az igények­nek megfelelően jó minőség­ben nyújtani, hogy minél több dolgozó nő számára biztosít­sunk szabad időt gyermeké­nek nevelésére, akár pihe­nésre, tanulásra. A jó minő­ség alatt azt értjük, hogy az ágynemű-garnitúrák szépek, esztétikailag mutatósak le­gyenek, de értjük alatta a tisztítás minőségét is. a mo­sást, a kalanderezést, a higié­nikus csomagolást. Az elmúlt évek során a bér­ágynemű iránt egyre nőttek az igények. Ezek kielégítésére a vállalat, anyagi lehetősége szerint többször szerzett be Március: Szocialista szer­ződést kötöttek a RÖVIKÖT Garay brigádjával. Ebben a Garay kollektívája a többek között vállalja, hogy a meg­vásárolt és megrendelt árut rövid határidővel szállítják a boltba. A Radnóti pedig ezt azzal honorálja, hogy egyes cikkekből közvéle­ménykutatást rendez, azaz piackutatást, a jobb ellátás és a tervezés érdekében. Április: Divatbemutató a kirakatban. Ez volt az első ilyen rendezvény Szekszár­don. Közösen részt vettek a Fonográf együttes műsorán. Május: „Nagy öröm ért bennünket, ismét kiváló bolt lettünk. A brigád bronz­koszorús jelvényt kapót.” Június: „A munkavédelmi hetek keretében megrende­zett vetélkedőn elért ered­mény, valamint a biztonsá. gos és balesetmentes mun­kavégzés érdekében kifejtett tevékenységért a brigádot elnökhelyettesi dicséretben részesítettem.” Aláírás: Jóna József sk. Július, augusztus, szeptem­ber kevés beírás és annál több képeslap a nyaraló bri­gádtagoktól. Október: Második helyet érték el a szocialista brigá­dok Ki tud többet a Szov­jetunióról vetélkedőjén. November: A szövetkezet nőbizottságának kézimunka­pályázatán Geiger Györgyné első helyet ért el. December: „Egész évi munkánk eredménye, hogy december 15-én jelentettük a szövetkezet vezetőinek: tel­garnitúrákat, így jelenleg kö­zel 17 000 garnitúrával ren­delkezünk. A bérágynemű- szolgáltatásnak is, mint min­den más használatba vett ter­méknek természetes követ­kezménye a szakadás és el­használódás. Ezért az évek során a jobban elhasználódott garnitúrákat rendszeresen ki­selejteztük, a kisebb hibákat rendszeresen megjavíttattuk, erre a célra beállított varró­nőkkel. Sajnos, el kell ismernünk, hogy különösen decemberben az ünnepek előtti munkator­lódás és belső fegyelmezet­lenség miatt is, a cikk írója által felvetett hibák gyakori­sága igen megnőtt. Már az újságcikk megjelenése előtt tettünk néhány minőségjavító szervezési intézkedést, és ép­pen ezekben a napokban ho­zunk forgalomba az elhaszná­lódott, sérült ágyneműk pót­lására háromezer új garnitú­rát. Reméljük, intézkedéseink következményeként, szolgál­tatásunk minősége ismét ki­elégíti a lakosság igényeit. Végül néhány intézkedés szükségességét szeretném megindokolni: Vállalatunk a bérágynemű igénybevételekor nem kér 300 forint garnitúrabetétet, amit több megyében alkalmaznak, hanem csak a mosási díjat jesítettük 15 millió 200 ezer forintos tervünket.” * A parányi irodában azon­ban hamar meggyőződhetek arról, hogy a brigádnapló bármennyire is díszes és részletes: nem tükrözi a kollektíva munkáját. László Istvánná brigádvezető tájé­koztat: Sikeres évet zártunk 1977-ben, hétszázezer forint­tal túlteljesítettük tervünket. Ezt a munkát nem lehet rögzíteni a naplóban. Ehhez úgy kell élni, mint egy csa­ládnak. Közös a gond, kö­zös az öröm is. Mitől jó ez a brigád? Ke­reskedők, szeretik a szakmá­jukat. Közösen végzik az árubeszerzést, figyelik az igényeket, hamar reagálnak minden vásárlói rezdülésre. Megszervezték a kirakati árubemutatókat. Ennek a lé­nyege, hogy egy-egy élő be­mutató, a használatban meg­ismertetett ruha másnap már keresett lett. Nagyobb vá­lasztékot tartanak, kisebb szériákban. Az itt vásárolt öltöny vagy más ruházati cikk nem köszön vissza minduntalan az utcán. Családanyák. A reggeli beszélgetések sok problémát megoldanak, segítenek elfe­lejteni az otthoni gondokat. Mire a vásárló jön, már vi­dámak, a munkára tudnak koncentrálni. * Egy brigád a sok közül. A munka szeretete, egymás be­csülése hozta össze őket. számítja fel. A beszabályozott 21 napos fordulónapok azt a használati időt takarják, ameddig egy ágynemű ren­deltetésszerű használata mel­lett nem lesz túlszennyezett. A túlszennyezett ágynemű külön kezelést igényel és ezért gyorsabb az elhaszná­lódása. Ragaszkodnunk kell a csereidő betartásához azért is, hogy a bérágynemű forgási idejét figyelembevéve, a cse­réket rendszeresen és időben tudjuk lebonyolítani. Mind­ezekből kifolyólag a meglévő készletünknek 60 százalékát tudjuk csak szerződésben le­kötni. Az elmúlt néhány év alatt néhány nagyon kirívó esettől eltekintve, amelynek révén vállalatunkat érte károsodás, úgy tudom, meg voltak egy­mással elégedve a Patyolat és a szolgáltatást igénybe ve­vők, ezúton arra kérem a bér_ ágynemű-használókat, hogy rendeltetésszerű használattal segítsék elő, hogy az újabb ágynemű-garnitúra beszer­zésével azoknak az igényeit is ki tudjuk elégíteni, akik ré­szére ezt eddig nem tudtuk megtenni. Szekszárdi Textiltisztító és Ruházati Vállalat Göndöcs Ferencné igazgató hj—gk. Visszhang A Radnóti Miklós bronzjelvényes szocialista brigád

Next

/
Thumbnails
Contents