Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-25 / 21. szám
2 KÉPÚJSÁG 1978. január 25. A kapcsolatok fejlesztése előnyös Borisz Ponomarjov nyilatkozata az amerikai szenátusban A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának. Washingtonban tartózkodó küldöttsége Borisz Ponomarjov vezetésével hétfőn látogatást tett azame- ri'kai kongresszusban. Ezt követően a szovjet delegáció véleményt cserélt az amerikai szenátus tagjaival. A vita főbb kérdéseivel kapcsolatos nyilatkozatában Borisz Ponomarjov, az SZKP Pdliitikai Bizottságának póttagja, az SZKP KB titkára, a Legfelsőbb Tanács nemzetiségi tanácsa külügyi bizottságának elnöke reményét fejezte ki, hogy a szenátusi találkozó konstruktív légköre elősegíti a két ország kapcsolatainak javítását, a kölcsönös megértést. — A gyakorlat változatlanul igazolja — mutatott rá Borisz Ponomarjov —. hogy a szovjet:—amerikai kapcsolatok fejlesztésének útján minden kölcsönösen előnyös és egyenjogú alapon tett lépés nemcsak a két ország, hanem valamennyi nép érdekeinek megfelel. Borisz Ponomarjov emlékeztetett arra, hogy a második világháború után a Szovjetunió összesen 103 javaslatot terjesztett elő a fegyverkezési verseny megfékezésére. a nukleáris fegyverek betiltására, a katonai kiadások csökkentésére. Az SZKP XXIV. és XXV. kongresszusán elfogadott külpöliifcai programnak megfelelően, a Sozvjetunió e célkitűzések megvalósítása érdekében számos új kezdeményezéssel lépett fel. Kedvező lehetőségek a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére Borisz Ponomarjov a továbbiakban szólt arról, hogy a két ország kapcsolataiban békövetkezett 1972-es fordulat után a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői 61 fontos dokumentumot írtak alá. Kiemelte a nukleáris háború megelőzéséről szóló egyezményt, valamint a stratégiai f^yverzet korlátozásáról kötött megállapodások jelentőségét. A szovjet küldöttség vezetője megjegyezte, hogy a későbbiekben a két ország kapcsolatainak fejlődése nem volt egyenletes. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: a Szovjetunió- sílkraszáll a szovjet—amerikai együttműködés továbbfejlesztéséért az együttesen, megteremtett reális alapon. Szilárdan törekszünk e kapcsolatok további javítására — mondotta —, szigorúan betartva a létrejött megállapodások szellemét és betűjét. A folyamatban lévő szovjet—amerikai tárgyalások során — folytatta Borisz Po- inomarjov — kedvező lehetőségek mutatkoztak a stratégiai támadó fegyverek korlátozásáról szóló új megállapodás megkötésére. Ilyen értékelést adott a Pravda tudósítójának válaszolva, december 24-én Leonyid Brezs- nyev, és több felszólalásában James Cariter amerikai elnök is. — Ezeket a lehetőségeket — hangsúlyozta Borisz Ponomarjov, valósággá keli változtatni. Ehhez pedig határozott erőfeszítésekre van szükség, annál is inkább, mert az Egyesült Államokban jelentkeznék „óvatosan, bíráló” bangóik, sőt néha nyílt ellenkezés. A szovjet küldöttség vezetője ezután hangsúlyozta: a Szovjetunió határozottan ellenzi a neutronbomba létrehozását. Egyszersmind rámutatott arra, hogy ha ezt a fegyvert Nyugaton. mégis rendszeresítik, akkor a Szovjetunió saját és szövetségesei biztonságának szavatolása érdekében kénytelen lesz elfogadni ezt a kihívást. Szovjet javaslatok Indiai-óceán térségében folyó katonai tevékenység csökkentéséig. Ezzel összefüggésben emlékeztetett a Szovjetuniónak arra a közelmúltban előterjesz. lett javaslatára, hogy valamennyi állam állapodjon meg a nukleáris fegyverek gyártásának egyidejű beszüntetésében, és a nukleáris hatalmak vállaljanak egyidejű kötelezettséget arra, hogy hozzákezdenek a nukleáris fegyverkészleteik fokozatos csökkentéséhez. egészen a készletek teljes felszámolásáig. A Szovjetunió rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentésének. A szocialista országok Bécsben több alkalommal konkrét javaslatokat terjesztettek elő a megállapodás elérésére. Ha ezeket a javaslatokat elfogadták volna, ma már a Közép-Európában állomásozó fegyveres erőket és fegyverzeteket mintegy 17 százalékkal sikerült volna csökkenteni. A Szovjetunió — emlékeztetett Borisz Ponomarjov — még egy konkrét javaslatot terjesztett elő, mégpedig azt, hogy a tárgyalások idejére fagyasszák be a fegyverkezést Közép-Európában. Ezt a javaslatot sem fogadták el. Ezzel együtt, miközben a bécsi tárgyalások egy helyben topognak, a NATO tovább növeli katonai potenciálját. — Az események Ilyen ala_ kulása — mutatott rá Borisz Ponomarjov — ingatag politikai és katonai stratégiai helyzetet eredményezhet. Ez pedig nagy veszélyeket teremthet nemcsak Európa, hanem az egész világ számára is. Ebben az évben hívják ösz- sze az ENSZ közgyűlésének a leszerelés kérdésével foglalkozó rendkívüli ülésszakát. A Szovjetunió — mondotta Borisz Ponomarjov — nagy jelentőséget tulajdonít e fórum, nak és abból indul ki, hogy az ENSZ rendkívüli ülésszaka a hivatott a leszerelés kérdéseinek a holtpontról történő elmozdítására. — A Szovjetunió — folytatta Borisz Ponomarjov — nagyra értékeli az európai biztonsági és együttműködési értekezlet jelentőségét. Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy a záródokumentum aláírása óta eltelt időszakban a Szovjetunió nagy munkát végzett a Helsinkiben létrejött megállapodások gyakorlati megvalósítása érdekében. Belgrádban — foly. tatta — befejezéséhez közeledik a helsinki értekezleten részt vevő országok képviselőinek találkozója. Remélhetőleg a belgrádi tanácskozás zárószakaszában sikerül olyan eredményeket elérni, amelyek elősegítik az enyhülés rnate- rializálódását, a helsinki megállapodások megvalósítását. A közel-keleti tűzfészek A leszerelés kérdésével kapcsolatos tárgyalásokról szólva Borisz Poinomarjov kiemelte, hogy a megbeszélések széles területet fognak át, kezdve a nukleáris kísérletek teljes betiltásától a vegyi fegyverek 'betiltásain át, egészen az európai katonai enyhülés biztosításáig és az A szovjet küldöttség vezetője a továbbiakban kijelen, tette: az elmúlt év őszén folytatott szovjet—amerikai párbeszéd során megállapodás jött létre a közel-keleti válság igazságos rendezését célzó közös erőfeszítések szükségességéről és jellegéről. A két fél erről közös nyilatkozatot írt alá. Az amerikai adminisztráció azonban egyoldalúan elvetette ezt a megállapodást és lényegében az egyiptomi—izraeli különmeg- beszélések aktív támogatójává vált. Ami a Szovjetuniót illeti, a közel-keleti háborús tűzfészek felszámolásával kapcsolatos szovjet álláspont előirányozza az izraeli csapatok kivonását valamennyi 1967-ben megszállt arab területről, a Palesztinái arab nép elidegeníthetetlen jogainak, beleértve az önrendelkezés és a saját államalapítás jogának megvalósítását. A Szovjetuniónak továbbra is meggyőződése, hogy a közel-keleti probléma átfogó megoldásának leghatékonyabb eszköze az ebből a célból létrehozott különleges nemzetközi mechanizmus, a közel- keleti genfi konferencia. Borisz Ponomarjov ezt követően az afrikai helyzettel foglalkozott, majd a szovjet— amerikai kereskedelmi kapcsolatokról szólva rámutatott: az 1972. október 18-án aláírt szovjet—amerikai kereskedelmi megállapodás mindeddig nem lépett életbe. És íme, a szemléletes eredmény: 1977- ben az Egyesült Államokkal folytatott árucsere értéke 2 milliárd dollárra csökkent, szemben az 1976-os 2,9 milliárdos összeggel. Amiről a költségvetések beszélnek Az egyenlő biztonság záloga Most tárgyalják az Egyesült Államok 1979— 80. évi költségvetését. 1979-re 128,4 milliárd dolláros, rekordösszegű katonai költségvetést javasol Carter amerikai elnök a kongresszus elé terjesztett tervezetében. A Pentagon az idén 118 milliárd dollárt használhat fel. Ez a 118 milliárd — bármilyen furcsán hangzik — egy éve még szintén rekordnak számított. A növekvő katonai kiadások egyre inkább kétségbe vonják azokat a választási ígéreteket, melyek segítségével a jelenlegi adminisztráció hatalomra jutott. Az amerikai átlagpolgárt azzal „vigasztalják”, hogy ez a költségvetés még mindig jóval kisebb, mint amilyet a korábbi Ford-kormány javasolt elfogadásra, ám meglehet, hogy a Fehér Ház korábbi ura épp ezért, vagy részben ezért, nem tudta megtartani hatalmát. .. Bárhogy is volt, az új költségvetés feltűnően magas. Ha a jóváhagyott összegből levonjuk az infláció miatti emelkedést, még mindig jelentős többlet marad, ami világosan kifejezi, hogy a fegyverkezési versenyt tovább folytatják. A Pentagon nyomásának hatására nőnek az USA NATO-szövetségeseinek katonai kiadásai is. Annak ellenére, hogy a szövetségeseknek komoly pénzügyi nehézségei voltak az elmúlt évben, 1977. évi katonai költségvetésüket összességéiben négymillióról dollárral emelték. Az Északatlanti Szövetség költségvetése 165 milliárd 325 millió dollár, amiből az európai tagállamok 57 milliárd dollárral részesednek. Ráadásul a szövetségesek még azt is vállalták, hogy katonai kiadásaik összegét évente há. rom százalékkal, több mint ötmilliárd dollárral növelik! A fegyverkezést verseny Ázsiában is fokozódik. A világon a leggyorsabban Japán katonai kiadásai nőnek. A jelenlegi „ötéves védelmi tervben” a fegyveres erők 12,6 billió jent kapnak, ami az előző ciklusban felhasznált összeg két és félszerese. Mindez arról tanúskodik, hogy a világban uralkodóvá vált, enyhülési tendencia és a leszerelés irányába tett erőfeszítések ellenére a befolyásos militarista körök minden lehetséges módon ösztönzik a fegyverkezési versenyt, miközben a felsorolt államok vezetői gyakorta hangoztatják: hívei a béke és a leszerelés ügyének ! A békeszeretet biztos jele azonban a katonai kiadások csökkentése, ami azt jelenti, hogy az illető ország lemond az újabb, igen költ. séges fegyverkezési programokról, csökkenti a meglévő támaszpontokat területén és külföldön. Végül is a katonai kiadások csökkentése, vagy legalább is a korábbi szinten tartása azt jelentené, hogy egyik fél sem törekszik fölényre, hanem megelégszik az erők viszonylagos egyensúlyával. Békeszeretetéről nem egyszer tanúságot téve, fontos nemzetközi kezdeményezéseket ajánlva, a Szovjetunió a világ egyetlen olyan nagyhatalma, melynek katonai kiadásai nem nőnek, hanem évek óta rendszeresen csökkennek. 1971-től három éven keresztül 'változatlanul 17,9 milliárd rubel volt a szocialista nagyhatalom katonai költségvetése. Ez 1973-ban 11,1—9,9 százalékkal csökkent, és ma már 17,2 milliárd rubelt tesz ki, ami állami kiadásainak 7 százaléka. A tendencia tehát valóban meggyőző. A Szovjetuniónak nincs szüksége fölösleges katonai kiadásokra. Védelmi képességét csupán olyan szinten tartja, hogy az biztosítsa bármilyen katonai fenyegetés visszaverését, mert ő maga senkit sem fenyeget és senkit sem kíván megtámadni. Ezért nem is törekszik katonai fölényre. Nem a fegyverkezési versenyben, hanem a leszerelésben látja a Szovjetunió azt az alapot, mely biztosítja a maga és mindenki más számára az egyenlő biztonságot. Közismertek azok a szovjet kezdeményezések, melyek arra hívták fel a világ népeit, hogy a békés egymás mellett élés útjára lépjenek, mondjanak le az erő alkalmazásáról, illetve az erővel való fenyegetésről. Az ehhez vezető legegyszerűbb és legrövidebb út a katonai költségvetések csökkentése. A Szovjetunió ebben a kérdésben, mint látjuk, szándékait tettekkel is bizonyítja. A következő lépést most a másik félnek kell megtennie. Szvjatoszláv Kozlov APN—KS Parlamenti küldöttségünk Moszkvában A Legfelsőbb Tanács meghívására magyar parlamenti küldöttség tartózkodik a Szovjetunióban. Képünkön: a delegáció tagjai, köztük Apró Antal, az országgyűlés elnöke a moszkvai városi tanács képviselőivel. (Képtávirónkon érkezett.) Közlemény (Folytatás az 1. oldalról) • Ali Nasszer Mohamed miniszterelnököt magyarországi látogatása során fogadta Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Lázár György és Ali Nasz- szer Mohamed a barátság és a kölcsönös megértés szellemében eszmeserét folytatott a két ország helyzetéről, a kétoldalú kapcsolatokról és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi kérdésekről. A kölcsönös tájékoztatás után a két miniszterelnök megelégedéssel állapította meg, hogy az imperializmus és a reakció erői ellen vívott közös harcon alapuló kapcsolataik eredményesen fejlődnek, a politikai, a gazdasági, a kulturális együttműködés terén jelentős előrehaladást értek el. Ebben jelentős szerepet játszott Abdul Fattah Iszmail, a Nemzeti Front Egyesített Politikai Szervezet KB főtitkárának .1977 áprilisi magyarországi látogatása és az azt követő magas szintű látogatások. A kormányfők további intézkedéseket határoztak el a gazdasági és a műszaki-tudományos együttműködés elmélyítésére. Áttekintve a nemzetközi helyzetet, megállapították, hogy az enyhülés mindinkább a nemzetközi élet meghatározó tényezőjévé válik és kedvező feltételeket-teremt a világ valamennyi haladó erője számára. Egyidejűleg rámutattak arra, hogy az imperialista, és a reakciós erők a fegyverkezési verseny fokozásával, új tömegpusztító fegyverfajták kifejlesztésével és a háborús légkör szításával a nemzetközi enyhülés meghiúsítására törekednek. Hangsúlyozták, hogy a politikai, enyhülést katonai enyhülésnek kell követnie. Különös figyelmet szenteltek a világbékét veszélyeztető közel-keleti helyzetnek. Kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a válság igazságos és tartós rendezése csak akkor lehetséges, ha az izraeli csapatokat kivonják az ösz- szes, 1967-ben megszállt arab területről, biztosítják a Palesztinái arab nép törvényes jogait saját sorsának meghatározására, független nemzeti államának létrehozására, egyedüli törvényes képviselője, a Palesztinái Felszaba. dítási Szervezet vezetésével. A felek állást foglaltak a közel-keleti probléma átfogó rendezését akadályozó, külön- megállapodásokra irányuló kísérletekkel szemben. Megerősítették, hogy az arab szolidaritás, a haladó arab erők egysége, amelyért a tripoli értekezleten részt vevő államok szálltak síkra, fontos tényezője a Palesztinái felszabadító mozgalom és a haladó arab erők szétzúzását célzó imperialista, cionista, reakciós mesterkedések meghiúsításának. Hangsúlyozták a haladó arab államok és szövetségeseik, a szocialista országok és a világ nemzeti és társadalmi felszabadításáért küzdő erői szolidaritásának jelentőségét. A magyar fél támogatásáról biztosította a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságnak a jemeni nép egységének megvalósításáért kifejtett erőfeszítéseit. A felek egyetértettek abban, hogy az Indiai-óceánt imperialista katonai bázisoktól mentes békeövezetté kell változtatni. A felek kifejezésre juttatták aggodalmukat Kambodzsa és a Vietnami Szocialista Köztársaság határán kialakult konfliktus miatt és állást foglaltak amellett, hogy a határproblémát tárgyalások útján, a Vietnami Szocialista Köztársaság kormányának 1977. december 31-i nyilatkozatában foglalt elveknek megfelelően oldják meg. Az afrikai fejleményekkel kapcsolatban megállapították, hogy az afrikai győztes forradalmak történelmi jelentőségűek az egész kontinens szempontjából. Aggodalmukat fejezték ki az Afrika szarvában kialakult konfliktus miatt. Egyetértettek abban, hogy a konfliktust előidéző vitás kérdéseket békés, demokratikus úton, az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Afrikai Egységszervezet alapokmánya elveinek tiszteletben tartásával, az antiimpe- ■ rialista szolidaritás szellemében kell megoldani. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy pártjaikat, kormányaikat és a két népet a szolidaritás és a barátság erős szálai fűzik ösz- sze. Megerősítették elhatározásukat a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztésére a kölcsönös érdekek alapján. Ali Nasszer Mohamed, a Nemzeti Front Egyesített Politikai Szervezet KB Politikai Bizottságának tagja, a JNDK miniszterelnöke hivatalos, baráti látogatásra hívta meg a JNDK-ba Lázár Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottsága tagját, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A látogatás időpontját később határozzák meg. (MTI) Magyarok az Antarktiszon Magyar és NDK-beli tudósok utaztak hétfőn Rigából az Antarfctiszra, hogy ott a szovjet szakemberekhez csatlakozva bekapcsolódjanak a huszonharmadik Antarktisz, kutató expedíció tudományos munkálataiba. 1
