Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-24 / 20. szám

2 ^PÚJSÁG 1978. január 24. Célba ért a Progressz—7 LAPZÁRTA Vasárnap, moszkvai- idő szerint 13 óra 12 perc óta a Szaljut—6—Szojuz—27 űr­komplexumhoz kapcsolva, Föld körüli pályán kering a Progressz—1, a világ első te­herszállító űrhajója. A Progressz—1 mindvégig automatikus vezérléssel kö­zelítette meg a Szaljut—6- ot és az űrállomás aggregét, rendszerének oldalához csat­lakozott. A vasárnapi sikeres össze­kapcsolás után hétfőn már a Progressz—-1 teherszállító űrhajó szállítmányának ki- csomagolása szerepelt a Szaljut—6 szovjet űrállomás személyzete, Jurij Roma- nyenko és Georgij Grecsko napirendjében. A teherszállító űrhajóval hozzájuk juttatott üzemanyag áttöltése nagyrészt automa­tikus berendezések segítségé, vei történik ugyan, de a munka egy részét az űrha­jósoknak személyesen kell irányítaniuk. Nekik kell ter­mészetesen átszállítaniuk az űrállomásra az újonnan ér­kezett felszerelési tárgyakat is. Az utánpótlással elsősor­ban olyan műszereket, be­rendezéseket juttattak el az űrállomásra, amelyek az új kísérletekhez kellenek. Az eddigi sikerek alapján ugyanis kibővítették az el­végzendő tudományos kísér­letek programját. Mivel az űrhajósok folytatják a Föld felszínének fényképezését is, további filmet kaptak erre a célra. Érkezett élelmiszer és víz­szállítmány is, valamint a levegő utánpótlásához szük­séges oxigén. A levegővesz­teség mindenekelőtt akkor keletkezett, amikor a két űrhajós az űrállomáson kí­vül ellenőrizte az összekap­csoló berendezést. Természe­tesen jelentős mennyiségű oxigént használnak fel már hetedik hete tartó útjuk so­rán. ^Néhány feleslegessé vált használati tárgyat, elhasz­nált felszerelést, az űrállo­máson összegyűlt szemetet most az űrhajóba viszik majd át. A Progressz—1 — mint ismeretes :— nem tér vissza a Földre, hanem a szétkap­csolás után a levegő sűrűbb rétegeibe érve, megsemmi­sül. Romanyenko és Grecsko vasárnap este a televíziós közvetítésben nagy örömmel számolt be a kísérlet sike­réről és elmondotta: min­den a megadott programnak megfelelően ment végbe. Az űrhajósok részben fedélzeti műszereikkel, részben vizuá­lis megfigyeléssel követték a teherszállító Progressz érke­zését, amelyet egyébként az űrállomás egyik tv-kamerá- ja a Földre is közvetített. Látható volt a képen, hogy az összekapcsolás a lehető legsimábban ment végbe. BUDAPEST A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására hétfőn Bu­dapestre érkezett Joszip Vrhovec, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége KB el­nökségének tagja. A Ferihe­gyi repülőtéren Óvári Mik­lós, a Politikai Bizottság tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára fogadta. Jelen volt dr. Vitoimir Gasparovics Jugo­szlávia budapesti nagyköve­te. Óbudán építkezés közben ja­nuár első napjaiban több je­lentős régészeti leletre buk­kantak. A régészek feltétele­zik, hogy a területen Árpád fejedelem sírját találták meg. Képünkön: a hatalmas kőko­porsó, amelyben a feltételezé­sek szerint Árpád csontjai nyugodtak. (Képtávírónkon érkezett). GENF A Szovjetunió,,az Egyesült Államok és Nagy-B:rita:nma képviselői hétfőn összeülték, hogy folytassák tárgyalása ■- kát nukleáris robbantások minden közegben történő be­tiltását célzó nemzetközi szer­ződés 'kidolgozásáról. BUDAPEST A Munkaügyi Minisztéri- rium és a tárca intézeteinek gazdasági, párt- és tömegszer- vezeti vezetői 'hétfőn aktíva­értekezletet tartották, ame­lyen részt vett és felszólalt Győri Imre, az MSZMP KB titkára is. A tanácskozáson Trethon Ferenc munkaügyi miniszter értékelte a múlt évi munkát, a tapasztalato­kat és megjelölte a legfonto­sabb feladatokat. BUDAPEST A Holland Munkapárt meghívására vasárnap Amsz­terdamba utazott a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának kütdött- sége, Gyenes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárá­nak vezetésével. A küldöttség ta-gjai: Gyöngyösi István, a Központi Bizottság tagja, az Építő-, Fa. és Építőanyagipa­ri Dolgozók Szakszervezeté­nek főtitkára és Verák Ist­vánná, a KB külügyi osztá­lyának munkatársa. Az 1945 augusztusában Ja­pán lkát inagyvárosa fölött felrobbantott atombombák rettenetes pusztítást végez­tek: Hirosimában 140 ezren, N aga szakiban 70 ezren vesz­tették életűiket, s a sérültek száma 300—400 ezerre rúgott. Pedig nem ,is voltak nagy bombák, „csak” 20 ikilotonna trotilegyenértékűek. Talán kevesen tudják, hogy napja­inkban a felhalmozott nuk­leáris erő négymilliószorosa a japán városokra ledobott vés robbanás okozta lökési hullám teljesen lerombolja az épületeket és megöli, illetve élve eltemeti a bennttartóz- (kod#lkat. A perzselő hőség porrá égeti' a. legbelső körzet­ben éppen az utcán tartózko­dókat. Minden nukleáris robban­tást intenzív neutronsugárzás is kísér. A hagyományos atom- és hidrogénbombák robbanásakor a halálos ha­tású neutronsugárzás körzete kisebb, mint a lökéshullám atombombának, ami döbbe­netes dolog. De nem elég, hogy ilyen gigantikus pusztí­tóerő árnyékában kell élnie az emberiségnek, most még e°v úja'bb szörnyűség is ve­szélyezteti a világot: az Egyesült Államok neutron- bombája. AZ ALAPÖTLET A neutronbomba tulajdon­képpen a hagyományos atom- és bid'ro'génfegyverek tovább­fejlesztett változata. A kés­leltetett energiakibocsátás ré. vén csupán a pusztítás for­májában különbözik azoktól. A késleltetéssel az érhető él, hogy a neutronbomba robba­nását követően a gyárak, üz­letek, házaik, lakások többsé­gükben sértetlenek marad­nak, az élőlények viszont szörnyű és rendszerint halálos sérüléseket szenvednék. Ha meg akarjuk érteni a bomba „működését”, előbb számba kell venni az atom- robbanás többféle pusztító hatását és kísérőjelenségeit. A közönséges atom- vagy hidrogénbombánál a lánc­reakció egymilliomod másod­perc alatt megy végbe. A he­és a pusztító hőhullám ható­sugara. Nos, ebből talán, már ki is hámozható a neutron­bomba alapötlete: csökken­teni kell a közvetlen romboló hatást, egyidejűleg megtart­va, sőt fokozva az élőlények­re halálos neutronsugárzást. AZ „IDEÁLIS” BOMBAMÉRET Azt is kiszámították, hogy a neutronbombát mindenek­előtt kisebbre kell méretez­ni, mint a hagyományos atombombát. „Ideális” nagy­ságúnak az 1 kilotonnás bombát tekintik, amelyet a levegőben kb. 100 méter ma­gasságban kell felrobbanta­ni. Az a cél, hogy a láncreak­ció egy-két másodperc, netán néhány perc alatt menjen végbe. Ugyanis amilyen mér­tékben lassul az energiafel- szabadulás, olyan mértékben csökken a romboló, a gyújtó hatás, és nő a neutronsugár- zásoik viszonylagos értéke. Az 1 kilotonnás neutron­bamba 'hatását máris gondo­sain kielemezték az amerikai szakértőik. Azzal számolnak, hogy a robbanás központjá­tól számított 130 méteres su­garú körön 'belül minden épület és jármű, ember, ál­lat és növény azonnal elpusz­tul. A 820 méteres sugarú kö­rön belül a neutronsugárzás azonnali cselekvőképtelensé- get, majd halált 'idéz elő, vi­szont ebben az övezetben nincsen anyagi kár. Az 1600 méteres sugarú körön belül a sugárzás sugárbetegséget és később beálló halált okoz. Csak e távolságon túl van némi remény arra, hogy va­laki élve vészelje át a bom- barobbanást. Ilyen „gyilko- lási övezetei” vannak tehát az 1 kilotonnás neutronbom­bának. FŐLEG A SUGÁRZÁSA ÖL A kis méretű, késleltetett láncreakciójú neutronbomba esetében tehát főleg a sugár­zás öl, nem pedig a robba­nás ereje vagy az intenzív hő­hatás. Persze mindenképpen jó adag cinizmus kell hozzá, „kíméletes, humánus” bom­bának nevezni a neutron- bombát, amint azt egves ame­rikai szákértők teszik. Ha egy ember nagy meny- nyiségű sugárzást kap már perceken 'belül meghalhat. Ha valakit olyan sugáradag ér, amennyi énoen a végze­tes mennyiség, esetlen csak 24 óra múlva betegszik meg, és akár egy hónapig is elél­het, de biztos, hogv meghal. Akik kisebb sugárdózist kap­nak, évekig is szenvedhetnek a lassan közelgő halál állapo­tában. A japánok a meg­mondhatói, hogy hányán vi­selték és viselik egész életük­ben a robbanás utóhatásának előre nem látható következ­ményeit, a másodlagos sugár­ártalmat. ALACSONYABB „ROBBANÁSI KÜSZÖB” Az amerikaiak azt terve­zik, hogy harcászati fegyver­ként is felhasználnák, nehéz­tüzérségi lövedékekként, ra­kétákra szerelve is rendsze­resítenék a késleltetett hatá­sú nukleáris tölteteket. Arra azonban nem. gondolnak, hogy min't harcászati fegyver; bizonytalan hatású, mivel nem teszi azonnal harckép­telenné az ellenfelet. Akik ugyanis a neutronsugárzás­ból halálos adagot kaptak, utána még akár órákon át to­vább harcolhatnak. így még arra is lehet idő, hogy a harcmezőn lecseréljék őket sugárzással meg nem táma­dott katonákkal. Ugyanilyen okból öngyil­kos fegyver lenne a neutron- töltet (vagy bomba) annak az országnak a kezében is, amely városai, ipartelepei védelmé­re próbálná felhasználni. Szinte bizonyos, hogy sokkal többet ölne meg a védőkből, mint a támadókból. A szak­értők nem ok nélkül félnek attól, hogy miután az atom- robbanófejek nagysága csök­kent és a rakétáik pontossab- bakká váltak, alacsonyabb lett a „nukleáris küszöb”, vagyis az a szint, amely fe­lett az atomfegyvereket be­vethetik. S ez nagy veszélyt rejt magában. Az egész világ népeinek legfőbb emberi joga a nuk­leáris fegyverek fenyegetésé­től való mentesség. Kérdés, hogy miként és miikor lesz képes érvényesíteni e jogát ‘a fegyverkezés megszállottái el­lenében? Számíthatunk rá, hogy a most kezdődő évben világszerte fokozódik a tilta­kozás az emberiséget fenye­gető új eszköz ellen. (Karikatúrák: UNESCO Feouturesból) Üdvözlő táviratok az első magyar—román barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének 30. évfordulóján Nicolae Ceausescu elvtársnak, 1 a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, Manea Manescu elvtársnak, a Román Szocialista Köztársaság első minisztere Bukarest A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a magyar nép, valamint a magunk nevében elvtársi üdvözle. tünket küldjük Önöknek és a Román Szocialista Köztársaság minden dolgozójának az első magyar—román barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés meg­kötésének 30. évfordulója alkalmából. Az 1948. január 24-én aláírt szerződés hűen tükrözte a felszabadulás után végbement gyökeres társadalmi változáso­kat országainkban és utat nyitott ahhoz, hogy a magyar és a román nép új alapokon kezdje meg a jószomszédi együttmű­ködés építését, szoros barátságban a Szovjetunióval és a szo­cializmus útjára lépett többi baráti országgal. A 30 évvel ezelőtt aláírt barátsági szerződés hasznos ok­mányként szolgálta népeink barátságának erősítésére, orszá­gaink együttműködésének kiszélesítésére irányuló törekvésein­ket. Ez jutott kifejezésre az 1972-ben megkötött újabb barát­sági szerződésünkben is. Őszintén kívánjuk, hogy kapcsolataink tovább fejlődjenek, a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés elveivel és szellemével összhangban a szocialista Ma­gyarország és Románia népei érdekében, a szocialista közösség egységének és összeforrottságának javára. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke * * * Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára, Losonczi Pál elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Budapest Kedves elvtársak! Országaink első barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződése aláírásának 30. évfordulója alkalmá­ból a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Ro­mán Szocialista Köztársaság, a román nép és a magunk ne­vében meleg elvtársi üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük Önöknek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának, valamint a magyar népnek. Örömmel állapítjuk meg, hogy a szocialista építés idősza­kában országainkban a Román Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt, valamint Románia .és Magyarország baráti kapcsolatai és együttműködése számos területen meg­erősödött és fejlődött a román és a magyar nép javára. A hat esztendővel ezelőtt megkötött új barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés új mozzana­tot jelentett és magasabb szintre emelte a Román Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság kapcsolatait. Meggyőződésünk, hogy a szerződés és az 1977. évi baráti találkozón létrejött megállapodások szellemében tevékenyked­ve a magyar—román kapcsolatok tovább fognak fejlődni, po­litikai, gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és más te­rületeken, ami megfelel a román és a magyar nép alapvető érdekeinek a béke, a biztonság, az együttműködés és a szocia­lizmus ügye diadalának a világon. Üj sikereket kívánunk Önöknek és Magyarország dolgo. zóinak a szocialista haza felvirágzásának útján. Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, Manea Manescu, a Román Szocialista Köztársaság kormányának első minisztere * * * Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere és George Macovescu, a Román Szocialista Köztársaság kül­ügyminisztere között táviratváltásra került sor az első magyar —román barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 30. évfordulója alkalmából. (MTI) „Politikai szauna” A diplomáciatörténet egyik leggyorsabb csomagolása után az egyiptomi delegáció látványosan elhagyta Jeruzsálemet; az izraeli kabinet úgy döntött, hogy Izrael delegációja „egyelőre” nem utazik a kétoldalú katonai bizottság kairói ülésére; Tel- Avivból és az egyiptomi fővárosból egymást érik a kölcsönös vádaskodások. Az ember néha szinte megdörzsöli a szemét: nem álmod­ta-e a minapi ölelkezéseket, hosszas-meleg kézszorításokat, személyi-politikai dicshimnuszokat. A politikában — és ez alól enyhén szólva a Közel-Kelet sem kivétel — vannak és voltak változások. A mostani hideghullám hirtelensége azon. ban valósággal kimeríti „a politikai szauna” fogalmát; a ma­gas tárgyaló felek a felizzított derűlátás és szívélyesség gőz­fürdőjéből ugranak egymás után a villámgyors lehűlés jég­hideg medencéjébe. Jövendölni mindig nehéz, de jó okunk van annak feltéte­lezésére, hogy a válasz nemlegesnek bizonyulhat. Miért? A válasz egyszerre bel- és külpolitikai természetű. Mind Szadatnak, mind Beginnek tudnia kellett, milyen személyi kockázatot vállal a közeledés megindításával. Ma már nem túlzás az a megállapítás, hogy a kezdeményezés teljes kudarca könnyen a két politikus karrierjének végét jelentheti. Ha más körülmények között is, de mind az egyiptomi államfőnek, mind az izraeli kormányfőnek tekintélyes belső ellenzékkel kell szembenéznie — olyan ellenzékkel, amely csak kedvező közegre vár. A külső ok mindenekelőtt Washington. A legnagyobb nyu­gati hatalom fővárosában a vezetés félreérthetetlenül elköte­lezte magát a kísérlet mellett, összeomlása olyan amerikai tekintélyveszteséggel járna, amelynek hosszabb távú követ­kezményei az egész térségben nehezen felmérhetők. Vance in­tenzív közvetítési kísérletei jórészt ennek a washingtoni fel­ismerésnek a számlájára írhatók. Mindezek alapján komoly esély van arra, hogy a nagy kö­zel-keleti színpadon egyelőre még nem hangzik el a ..vége a komédiának” kiáltás. HARMAT ENDRE

Next

/
Thumbnails
Contents