Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-24 / 20. szám
2 ^PÚJSÁG 1978. január 24. Célba ért a Progressz—7 LAPZÁRTA Vasárnap, moszkvai- idő szerint 13 óra 12 perc óta a Szaljut—6—Szojuz—27 űrkomplexumhoz kapcsolva, Föld körüli pályán kering a Progressz—1, a világ első teherszállító űrhajója. A Progressz—1 mindvégig automatikus vezérléssel közelítette meg a Szaljut—6- ot és az űrállomás aggregét, rendszerének oldalához csatlakozott. A vasárnapi sikeres összekapcsolás után hétfőn már a Progressz—-1 teherszállító űrhajó szállítmányának ki- csomagolása szerepelt a Szaljut—6 szovjet űrállomás személyzete, Jurij Roma- nyenko és Georgij Grecsko napirendjében. A teherszállító űrhajóval hozzájuk juttatott üzemanyag áttöltése nagyrészt automatikus berendezések segítségé, vei történik ugyan, de a munka egy részét az űrhajósoknak személyesen kell irányítaniuk. Nekik kell természetesen átszállítaniuk az űrállomásra az újonnan érkezett felszerelési tárgyakat is. Az utánpótlással elsősorban olyan műszereket, berendezéseket juttattak el az űrállomásra, amelyek az új kísérletekhez kellenek. Az eddigi sikerek alapján ugyanis kibővítették az elvégzendő tudományos kísérletek programját. Mivel az űrhajósok folytatják a Föld felszínének fényképezését is, további filmet kaptak erre a célra. Érkezett élelmiszer és vízszállítmány is, valamint a levegő utánpótlásához szükséges oxigén. A levegőveszteség mindenekelőtt akkor keletkezett, amikor a két űrhajós az űrállomáson kívül ellenőrizte az összekapcsoló berendezést. Természetesen jelentős mennyiségű oxigént használnak fel már hetedik hete tartó útjuk során. ^Néhány feleslegessé vált használati tárgyat, elhasznált felszerelést, az űrállomáson összegyűlt szemetet most az űrhajóba viszik majd át. A Progressz—1 — mint ismeretes :— nem tér vissza a Földre, hanem a szétkapcsolás után a levegő sűrűbb rétegeibe érve, megsemmisül. Romanyenko és Grecsko vasárnap este a televíziós közvetítésben nagy örömmel számolt be a kísérlet sikeréről és elmondotta: minden a megadott programnak megfelelően ment végbe. Az űrhajósok részben fedélzeti műszereikkel, részben vizuális megfigyeléssel követték a teherszállító Progressz érkezését, amelyet egyébként az űrállomás egyik tv-kamerá- ja a Földre is közvetített. Látható volt a képen, hogy az összekapcsolás a lehető legsimábban ment végbe. BUDAPEST A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására hétfőn Budapestre érkezett Joszip Vrhovec, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB elnökségének tagja. A Ferihegyi repülőtéren Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára fogadta. Jelen volt dr. Vitoimir Gasparovics Jugoszlávia budapesti nagykövete. Óbudán építkezés közben január első napjaiban több jelentős régészeti leletre bukkantak. A régészek feltételezik, hogy a területen Árpád fejedelem sírját találták meg. Képünkön: a hatalmas kőkoporsó, amelyben a feltételezések szerint Árpád csontjai nyugodtak. (Képtávírónkon érkezett). GENF A Szovjetunió,,az Egyesült Államok és Nagy-B:rita:nma képviselői hétfőn összeülték, hogy folytassák tárgyalása ■- kát nukleáris robbantások minden közegben történő betiltását célzó nemzetközi szerződés 'kidolgozásáról. BUDAPEST A Munkaügyi Minisztéri- rium és a tárca intézeteinek gazdasági, párt- és tömegszer- vezeti vezetői 'hétfőn aktívaértekezletet tartották, amelyen részt vett és felszólalt Győri Imre, az MSZMP KB titkára is. A tanácskozáson Trethon Ferenc munkaügyi miniszter értékelte a múlt évi munkát, a tapasztalatokat és megjelölte a legfontosabb feladatokat. BUDAPEST A Holland Munkapárt meghívására vasárnap Amszterdamba utazott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kütdött- sége, Gyenes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának vezetésével. A küldöttség ta-gjai: Gyöngyösi István, a Központi Bizottság tagja, az Építő-, Fa. és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára és Verák Istvánná, a KB külügyi osztályának munkatársa. Az 1945 augusztusában Japán lkát inagyvárosa fölött felrobbantott atombombák rettenetes pusztítást végeztek: Hirosimában 140 ezren, N aga szakiban 70 ezren vesztették életűiket, s a sérültek száma 300—400 ezerre rúgott. Pedig nem ,is voltak nagy bombák, „csak” 20 ikilotonna trotilegyenértékűek. Talán kevesen tudják, hogy napjainkban a felhalmozott nukleáris erő négymilliószorosa a japán városokra ledobott vés robbanás okozta lökési hullám teljesen lerombolja az épületeket és megöli, illetve élve eltemeti a bennttartóz- (kod#lkat. A perzselő hőség porrá égeti' a. legbelső körzetben éppen az utcán tartózkodókat. Minden nukleáris robbantást intenzív neutronsugárzás is kísér. A hagyományos atom- és hidrogénbombák robbanásakor a halálos hatású neutronsugárzás körzete kisebb, mint a lökéshullám atombombának, ami döbbenetes dolog. De nem elég, hogy ilyen gigantikus pusztítóerő árnyékában kell élnie az emberiségnek, most még e°v úja'bb szörnyűség is veszélyezteti a világot: az Egyesült Államok neutron- bombája. AZ ALAPÖTLET A neutronbomba tulajdonképpen a hagyományos atom- és bid'ro'génfegyverek továbbfejlesztett változata. A késleltetett energiakibocsátás ré. vén csupán a pusztítás formájában különbözik azoktól. A késleltetéssel az érhető él, hogy a neutronbomba robbanását követően a gyárak, üzletek, házaik, lakások többségükben sértetlenek maradnak, az élőlények viszont szörnyű és rendszerint halálos sérüléseket szenvednék. Ha meg akarjuk érteni a bomba „működését”, előbb számba kell venni az atom- robbanás többféle pusztító hatását és kísérőjelenségeit. A közönséges atom- vagy hidrogénbombánál a láncreakció egymilliomod másodperc alatt megy végbe. A heés a pusztító hőhullám hatósugara. Nos, ebből talán, már ki is hámozható a neutronbomba alapötlete: csökkenteni kell a közvetlen romboló hatást, egyidejűleg megtartva, sőt fokozva az élőlényekre halálos neutronsugárzást. AZ „IDEÁLIS” BOMBAMÉRET Azt is kiszámították, hogy a neutronbombát mindenekelőtt kisebbre kell méretezni, mint a hagyományos atombombát. „Ideális” nagyságúnak az 1 kilotonnás bombát tekintik, amelyet a levegőben kb. 100 méter magasságban kell felrobbantani. Az a cél, hogy a láncreakció egy-két másodperc, netán néhány perc alatt menjen végbe. Ugyanis amilyen mértékben lassul az energiafel- szabadulás, olyan mértékben csökken a romboló, a gyújtó hatás, és nő a neutronsugár- zásoik viszonylagos értéke. Az 1 kilotonnás neutronbamba 'hatását máris gondosain kielemezték az amerikai szakértőik. Azzal számolnak, hogy a robbanás központjától számított 130 méteres sugarú körön 'belül minden épület és jármű, ember, állat és növény azonnal elpusztul. A 820 méteres sugarú körön belül a neutronsugárzás azonnali cselekvőképtelensé- get, majd halált 'idéz elő, viszont ebben az övezetben nincsen anyagi kár. Az 1600 méteres sugarú körön belül a sugárzás sugárbetegséget és később beálló halált okoz. Csak e távolságon túl van némi remény arra, hogy valaki élve vészelje át a bom- barobbanást. Ilyen „gyilko- lási övezetei” vannak tehát az 1 kilotonnás neutronbombának. FŐLEG A SUGÁRZÁSA ÖL A kis méretű, késleltetett láncreakciójú neutronbomba esetében tehát főleg a sugárzás öl, nem pedig a robbanás ereje vagy az intenzív hőhatás. Persze mindenképpen jó adag cinizmus kell hozzá, „kíméletes, humánus” bombának nevezni a neutron- bombát, amint azt egves amerikai szákértők teszik. Ha egy ember nagy meny- nyiségű sugárzást kap már perceken 'belül meghalhat. Ha valakit olyan sugáradag ér, amennyi énoen a végzetes mennyiség, esetlen csak 24 óra múlva betegszik meg, és akár egy hónapig is elélhet, de biztos, hogv meghal. Akik kisebb sugárdózist kapnak, évekig is szenvedhetnek a lassan közelgő halál állapotában. A japánok a megmondhatói, hogy hányán viselték és viselik egész életükben a robbanás utóhatásának előre nem látható következményeit, a másodlagos sugárártalmat. ALACSONYABB „ROBBANÁSI KÜSZÖB” Az amerikaiak azt tervezik, hogy harcászati fegyverként is felhasználnák, nehéztüzérségi lövedékekként, rakétákra szerelve is rendszeresítenék a késleltetett hatású nukleáris tölteteket. Arra azonban nem. gondolnak, hogy min't harcászati fegyver; bizonytalan hatású, mivel nem teszi azonnal harcképtelenné az ellenfelet. Akik ugyanis a neutronsugárzásból halálos adagot kaptak, utána még akár órákon át tovább harcolhatnak. így még arra is lehet idő, hogy a harcmezőn lecseréljék őket sugárzással meg nem támadott katonákkal. Ugyanilyen okból öngyilkos fegyver lenne a neutron- töltet (vagy bomba) annak az országnak a kezében is, amely városai, ipartelepei védelmére próbálná felhasználni. Szinte bizonyos, hogy sokkal többet ölne meg a védőkből, mint a támadókból. A szakértők nem ok nélkül félnek attól, hogy miután az atom- robbanófejek nagysága csökkent és a rakétáik pontossab- bakká váltak, alacsonyabb lett a „nukleáris küszöb”, vagyis az a szint, amely felett az atomfegyvereket bevethetik. S ez nagy veszélyt rejt magában. Az egész világ népeinek legfőbb emberi joga a nukleáris fegyverek fenyegetésétől való mentesség. Kérdés, hogy miként és miikor lesz képes érvényesíteni e jogát ‘a fegyverkezés megszállottái ellenében? Számíthatunk rá, hogy a most kezdődő évben világszerte fokozódik a tiltakozás az emberiséget fenyegető új eszköz ellen. (Karikatúrák: UNESCO Feouturesból) Üdvözlő táviratok az első magyar—román barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének 30. évfordulóján Nicolae Ceausescu elvtársnak, 1 a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, Manea Manescu elvtársnak, a Román Szocialista Köztársaság első minisztere Bukarest A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a magyar nép, valamint a magunk nevében elvtársi üdvözle. tünket küldjük Önöknek és a Román Szocialista Köztársaság minden dolgozójának az első magyar—román barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének 30. évfordulója alkalmából. Az 1948. január 24-én aláírt szerződés hűen tükrözte a felszabadulás után végbement gyökeres társadalmi változásokat országainkban és utat nyitott ahhoz, hogy a magyar és a román nép új alapokon kezdje meg a jószomszédi együttműködés építését, szoros barátságban a Szovjetunióval és a szocializmus útjára lépett többi baráti országgal. A 30 évvel ezelőtt aláírt barátsági szerződés hasznos okmányként szolgálta népeink barátságának erősítésére, országaink együttműködésének kiszélesítésére irányuló törekvéseinket. Ez jutott kifejezésre az 1972-ben megkötött újabb barátsági szerződésünkben is. Őszintén kívánjuk, hogy kapcsolataink tovább fejlődjenek, a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés elveivel és szellemével összhangban a szocialista Magyarország és Románia népei érdekében, a szocialista közösség egységének és összeforrottságának javára. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke * * * Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára, Losonczi Pál elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Budapest Kedves elvtársak! Országaink első barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződése aláírásának 30. évfordulója alkalmából a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Román Szocialista Köztársaság, a román nép és a magunk nevében meleg elvtársi üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük Önöknek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának, valamint a magyar népnek. Örömmel állapítjuk meg, hogy a szocialista építés időszakában országainkban a Román Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt, valamint Románia .és Magyarország baráti kapcsolatai és együttműködése számos területen megerősödött és fejlődött a román és a magyar nép javára. A hat esztendővel ezelőtt megkötött új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés új mozzanatot jelentett és magasabb szintre emelte a Román Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság kapcsolatait. Meggyőződésünk, hogy a szerződés és az 1977. évi baráti találkozón létrejött megállapodások szellemében tevékenykedve a magyar—román kapcsolatok tovább fognak fejlődni, politikai, gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és más területeken, ami megfelel a román és a magyar nép alapvető érdekeinek a béke, a biztonság, az együttműködés és a szocializmus ügye diadalának a világon. Üj sikereket kívánunk Önöknek és Magyarország dolgo. zóinak a szocialista haza felvirágzásának útján. Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, Manea Manescu, a Román Szocialista Köztársaság kormányának első minisztere * * * Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere és George Macovescu, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere között táviratváltásra került sor az első magyar —román barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 30. évfordulója alkalmából. (MTI) „Politikai szauna” A diplomáciatörténet egyik leggyorsabb csomagolása után az egyiptomi delegáció látványosan elhagyta Jeruzsálemet; az izraeli kabinet úgy döntött, hogy Izrael delegációja „egyelőre” nem utazik a kétoldalú katonai bizottság kairói ülésére; Tel- Avivból és az egyiptomi fővárosból egymást érik a kölcsönös vádaskodások. Az ember néha szinte megdörzsöli a szemét: nem álmodta-e a minapi ölelkezéseket, hosszas-meleg kézszorításokat, személyi-politikai dicshimnuszokat. A politikában — és ez alól enyhén szólva a Közel-Kelet sem kivétel — vannak és voltak változások. A mostani hideghullám hirtelensége azon. ban valósággal kimeríti „a politikai szauna” fogalmát; a magas tárgyaló felek a felizzított derűlátás és szívélyesség gőzfürdőjéből ugranak egymás után a villámgyors lehűlés jéghideg medencéjébe. Jövendölni mindig nehéz, de jó okunk van annak feltételezésére, hogy a válasz nemlegesnek bizonyulhat. Miért? A válasz egyszerre bel- és külpolitikai természetű. Mind Szadatnak, mind Beginnek tudnia kellett, milyen személyi kockázatot vállal a közeledés megindításával. Ma már nem túlzás az a megállapítás, hogy a kezdeményezés teljes kudarca könnyen a két politikus karrierjének végét jelentheti. Ha más körülmények között is, de mind az egyiptomi államfőnek, mind az izraeli kormányfőnek tekintélyes belső ellenzékkel kell szembenéznie — olyan ellenzékkel, amely csak kedvező közegre vár. A külső ok mindenekelőtt Washington. A legnagyobb nyugati hatalom fővárosában a vezetés félreérthetetlenül elkötelezte magát a kísérlet mellett, összeomlása olyan amerikai tekintélyveszteséggel járna, amelynek hosszabb távú következményei az egész térségben nehezen felmérhetők. Vance intenzív közvetítési kísérletei jórészt ennek a washingtoni felismerésnek a számlájára írhatók. Mindezek alapján komoly esély van arra, hogy a nagy közel-keleti színpadon egyelőre még nem hangzik el a ..vége a komédiának” kiáltás. HARMAT ENDRE
