Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-22 / 19. szám

12 ^PÜJSÁG 1978. január 22. fl Mennyi oxigént termel egy százéves fa? Erdővédelem, embervédelem MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN ' MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Csak egyenesen... Kilenc éve folyik a harc Írországban, az alkoholtesztet bevezető törvény ellen. Az alkoholteszt, azaz a szondá­zás lényege, hogy megállapít­sa a vezető ittasságának fo­kát, azaz, hogy mennyi alko_ holt tartalmaz a vére. Bár a törvény igen liberális volt (125 milligramm alkoholt en­gedélyezett, ami jóval több a más nyugat-európai orszá­gokban érvényes normánál), a törvény ellenzőinek külön­böző jogi ravaszkodásokkal sikerült győzelmet aratniuk. Bebizonyították, hogy előfor­dultak olyan esetek, amikor a mérés elvégzésénél nem volt abszolút tiszta a mérőeszköz és ez befolyásolhatta a mérés eredményét. Elképzelhető a tények elferdítése is. így si­került rávenniük a közúti rendőrséget, hogy térjenek vissza a jó öreg módszerhez: a gyanús személy ingadozás nélkül haladjon végig egy egyenes mentén. Tű helyett - lézer Egy japán cég olyan lemezjátszókat készí­tett, amelyeken a tűt lézer helyettesíti. Az úgynevezett „Laser Sound” elsősorban azért előnyös, mert nem sérti íel a hang­lemezt. Kétéltű majom Jáva szigetén él egy ma­jomfajta, amely kiválóan úszik és egy fél percet is el tud tölteni a víz alatt. A bú­vármajom víz alá lebukva szerzi meg zsákmányát; a ha­lat vagy rákot. A majmok nagy családjában ez a ma­jomfajta egyedülálló tulaj­donságokkal rendelkezik. Magyarországot több mint másfél millió hektáron borít­ja erdő, s örvendetes, hogy a fák ültetésével egyre többet foglalkoznak a városokban is. A hazai érdőtudornány szép eredményekkel büszkélked­het, hiszen Kaán Károly — még a múlt században — el­sőként figyelt' fel a folyóvize­ket övező galériaerdő árvíz­gátló, illetve -csökkentő sze- reoére, s munkásságának folytatója, Mikolás Kálmán erdőmémök jutott arra a fel­ismerésre, hogy szomorúfűz- sávokkal kell az árvíz elleni gátakat védeni, ennek lomb­jai ugyanis a széllel együtt mozogva felfogja, visszatart­ja az áradatot. Az utóbbi időben — noha tovább folytatódnak az erdő természeti katasztrófáikat be­folyásoló szerepére Vonatko­zó vizsgálatok — megélén­kült a fa és az ember kap­csolatának beható elemzése. A környezetvédelemmel, ur • banisztikával foglalkozó ku­tatók — számtalan tény fel­sorolásává! — próbálják jobb belátásra bírni a közvéle­ményt, hogy a fák ne csupán — Kalauz, nyissa ki az ab­lakot! — szól az egyik utas. — Szó sem lehet róla! — kiált fel a mellette ülő hölgy. — Megfagyok! — De ha az ablak zárva marad, én megfulladok! — így az utas. A kalauz tanácstalanul áll, nem tudja mitévő legyen. Vé­gül odafordul a harmadik utashoz, aki szemközt ül. — Uraságod mit tenne az én helyemben? — Csak sorjában! Előbb ki­nyitnám az ablakot, hogy a hölgy megfagyjon, azután pe­dig bezárnám, — hogy ez az úriember megfulladjon! megtűrt lákók, hanem dísz­polgárok legyenek városaink­ban. A tudományos adatok valóban meggyőzőek. Egy százéves fa élete során 18 millió köbméter levegőben található széndioxidot dolgoz fel, a fotoszintézis útján pe­dig 6600 kg oxigént „termel”. Minthogy egy felnőtt ember évenként 330 kg oxigént fo­gyaszt, egy százéves fa 20 évi oxigénszükségletét fedezi. Megdöbbentő tény, hogy egy autó egyetlen üzemórája alatt 760 felnőtt oxigénadag­ját „lélegzi el”, egy lökhajtá- sos repülőgép indulása pe­dig 6000 autó óránkénti oxi­génfogyasztását igényli. Megfigyelték például, hogy a lombos fákkal övezett utak, felületek 3—5 fokkal alacso­nyabb hőmérsékletűek, mint a környezetük. Kimérték, hogy egy 50—100 méter szé­les, fákkal telepített zöld sáv 3,5—4 fokkal mérsékli a vá­rosok nyári forróságát, tulaj­doniképpen néhányszáz mé­terrel magasabban fekvő hű­vösebb település illúzióját kelti. Az aszfalt és beton, il­letve a zöld övezetek feletti légrétegek hőmérsékletkü­lönbsége folytán felfrissülést hozó légáramlat hatol a túl- hevült utcákon és lakásokba A fasorral szegélyezett út mellett — mérések tanúsít­ják — egyharmad-egyötöd- nyi a levegő portartalma, mint a fák nélküli utak men­tén. Egy hektár fenyőerdő évente 32—42 tonna port köt le, ugyanakkor egy hektár tölgyerdő 60 tonna part szűr ki a levegőből, egy szabadon álló nagykoronájú fa pedig egymaga évi 25 mázsa portól mentesíti környezetét. A fák különös adottságú szélfogók és zajitompítók is. A vihar vagy forgószél erejét magas­ságuk huszonötszörös távol­ságára is tompítják, a nagy városok közlekedési és más zajait már egy 60—80 méter széles fa- és bokorsáv lis lé­nyegesen csökkenti. Egészen meglepő az erdő radioaktív anyagokat kiszűrő tulajdonsága. A vizsgálatok eredményei szerint az atom­fegyver-kísérletekből szárma­zó radioaktivitás az erdőben csupán fele akkora volt, mint a nyílt, növényekben ritka területen. (-ró) Pedigrés kandúr Mini főváros Mini állam — a Svájc és Ausztria között elhelyez­kedő lichtensteini hercegség fővárosa — Vadúz. A spenót veszélyei A bonni szövetségi élelme­zési minisztérium ismét fi­gyelmeztetett arra, hogy a spenót mérgezési veszélyeket rejthet a csecsemőkés bete­gek számára. Felforralás után a spenótot semmiképpen nem szabad 2—3 óránál tovább melegen hagyni, mert akkor az egészségre káros anyagok képződhetnek benne. A karlsruhei szövetségi táp­lálkozásiam kutatóintézet vizsgálata kiderítette, hogy ha a spenótot 100 C fokra forral­juk, gyorsan kicsíráznak az úgynevezett „termőül” bakté­riumok spórái és a létrejött vegetatív formák intenzíven elszaporodnak. Ha a spenótot 60 fokos hőmérsékleten tart­juk, ezek a mikroorganizmu­sok olyan gyorsan elszapo­rodnak, hogy 5 óra után egy gramm spenótban már 10 millió baktériumot lehet ki­mutatni. Már 1 grammban le­vő 1 millió csíra is aggasztó. A termofil baktériumok ön­magukban ugyan nem okoz­nak betegséget, de bomláster­mékeik az élelmiszerekben károsak lehetnek az egészség­re. Diódivat A legújabb bizsudivat — az ezüstből készült dió A francia rendőrök segélykiáltása Képes-e a francia rendőrség teljesíteni a bűnözés elleni harccal kapcsolatos köteles­ségét? Ezt a kérdést maguk a rendőrök teszik fel. Nemrégi­A hót karikatúrája KÖZEL-KELETI RINGLISPIL (Nagy János rajza) Nőtt a Föld súlya Damaszkuszi utcakép Mivel évente 40 000 tonna kozmikus por hull a földre, a Föld súlya állandóan gya­rapszik — hangzik el a véle­mény szovjet tudósok tanul­mányában. A kozmikus por bizonyos része visszakerül az űrbe. Mint ismeretes, a Föld súlyától nagymértékben függ­nek a Földön lejátszódó geo­lógiai folyamatok, a nappalok és éjjelek váltakozása, az időjárás és az éghajlat. A Föld súlyának növekedése azt bizonyítja, hogy a Föld kialakulásának folyamata még ma is tart. 500 millió év alatt Földünk súlya 0,001 százalékkal növekedett. A legmagasabb A Torontóban feléoült új televíziós torony 120 kilomé­ter távolságból is látható. 548 méteres föld feletti magassá­gával jelenleg a világ legma­gasabb épülete. A moszkvai televízióstorony 524 méter magas, a chichagói John- Hancodk felhőkarcoló 485 méter, egy másik, ugyancsak chicagói felhőkarcoló, a Sears 483 méter. A torontói új építmény súlya mintegy 1200 ltonina. Felépítéséhez csaknem 40 000 köbméter be­tonra volt szükség. A szíriai főváros utcáin még gyakorta találkozik a birkanyáj és a korszerű gépkocsi. ben szakszervezetük a rend­őri szolgálat nehézségeiről szóló röpcédulákat osztogatott a párizsiak között. A rendőrök száma az utóbbi években nagy mértékben csökkent, ugyanakkor a bűnesetek szá­ma épp az ellenkező tenden­ciát mutatja: az országban minden 17' másodpercben egy bűncselekményt követnek el. Vad házasság Egy 40 éves elvált asszonyt, Doyan Binti Dánt a malay- siai Alor államban az iszlám bíróság két hónap börtönbün­tetésre ítélt, mert vadházas­ságban élt Lebai Omar Bin Dato Panglima Garanggal. Az asszony a bíróság előtt azt mondta: „Június 26-tól au­gusztus 3-ig éltem együtt Le_ bai-jal. mert nem volt laká­som”. Lebai, aki egykor ju­dotanár volt, nem ismerte. el vétkességét. Neki október 4- én kell felelnie a bíróság előtt. Korának megfelelő hig­gadtsággal néz a per elébe: 117 éves. Ez a perzsa cica, több szépségverseny győztese, az NDK lakója

Next

/
Thumbnails
Contents