Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-17 / 14. szám

1978. január 17. ^PÚJSÁG 3 Tervekben a KSZE-bázis Dél-dunántúli oktatóközpont Szekszárdon A tíz megyét behálózó szek­szárdi központtal működő KSZE növénytermelési rend­szer tavasszal kezdi meg a megyeszékhelyen műszaki bá­zisának építését. A beruhá­zási alapokmány kész, a kivi­teli terveket februárban kez­dik készíteni, és az idén a beruházás egy részét — a konszignációs alatrészraktárt — már üzemeltetni akarják. A tervekről, elképzelésekről beszélgettünk Szekeres Ru­dolf műszaki főosztályvezető­vel: — A rendszer műszaki bá­zisa Szekszárdon, az AGRO- KER Vállalat szomszédságá­ban létesül és egyéb feladatai ellátása mellett szoros kap­csolatra törekszik az AGRO- KER-rel. KOMPLEX GÉPRENDSZER A műszaki bázis alapvető szolgáltatásaival a rendszer taggazdaságaiban meglévő javító-karbantartó hálózat ki_ egészitésére szolgál. A KSZE partnergazdaságaiban kiala­kult a főbb növények ter­mesztéséhez szükséges komp­lex géprendszer, amelyben hazai, szocialista és tőkés im­portból beszerzett gépek ta­lálhatók. A tőkés gépek be­szerzése — mint ismeretes — jelentős előrelépést jelentett a mezőgazdaságban, hiszen az adott időszakban magasabb műszaki színvonalat képvi­seltek és mutatóik kedvezően alakultak, amellett addig üze­mi méretekben még nem ta­pasztalt élőmunka-megtakarí­tást elérve, annak termelé­kenységét gyorsan növelték. A tőkés, és 1976-tól hazai, illetve KGST-relációból be­szerzett gépek garanciális műszaki ellátását, szervizét, a KSZE — más termelési rend­szerekhez hasonlóan — a partnergazdaságokat kiszol­gáló szervizhálózat kiépítésé­vel oldotta meg. Ez a szerviz- hálózat, amely jól képzett szakemberekből áll és az évek folyamán aránylag korszerű felszereléssel, szervizkocsikkal sikerült ellátni, ma már al­kalmas a rendszerben alkal­mazott és a behozandó újabb géptípusok garanciális szer­vizszolgálatának és később központi, irányított szervizé­nek ellátására, a partnerüze­mek karbantartó, javító tevé­kenységének befolyásolására rendszeres szaktanácsadási, gyakorlati munkavégzés út­ján. A garanciális szolgálta­tás és a termelési rendszer gépeinek jó kihasználása, az üzembiztonság és minimális gépkiesés nyilvánvalóan csak megfelelő alkatrészellátással oldható meg. Éppen ezért a konszignációs, illetve bizo­mányosi alapokon nyugvó raktár fenntartása a jövőben is indokoltnak látszik. MŰSZAKI BAZIS Ennek megfelelően a léte­sítendő műszaki bázis az alábbi felsorolt tevékenységé­vel a következő üzemfenntar. tási feladatok rendszerszintű megszervezését, ellátását szol­gálja: A hibamegőrző gép­karbantartás megszervezése és folyamatos végzése. Az egyszerűbb gépek, berendezé­sek termelőüzemi javítása, előkészítése. A bonyolultabb gépek rész. egységcserés, esetleg alkat- részcserés javítása. Az üzem közben jelentkező hibák gyors elhárítása, egyes alkatrészek felújítása. A gépek szakszerű tárolása, ezen belül: a gépek előkészítése tárolásra, korró­zió elleni átmeneti védelmük, munkára történő előkészíté­sük, beállításuk. A karbantartás és az üzem- fenntartási tevékenység haté­kony, színvonalas elvégzése megfelelő létesítményeket és korszerű eszközöket és be. rendezéseket igényel. A KSZE a partnergazdaságok területén — az ország más mezőgazda- sági üzemeihez hasonlóan — az üzemfenntartás nem tartott lépést a gépesítés fejlesztésé­vel. A javító-karbantartó mű­helytér sok partnergazdaság­nál nem elegendő, a meglé­vők felszereltsége, eszközellá­tottsága hiányos. A KSZE műszaki bázisá­nak létrehozásával, a meglé­vő szervizhálózat adta lehe­tőségeket kihasználva mód nyílik a termelőüzemi kar­bantartás-javítás integrált rendszerének kialakítására. A kialakítandó rendszerek­nek figyelembe kell venniök, hogy a termelési rendszer olyan nagy értékű importból származó gépekkel is dolgo­zik, amelyek fenntartása, al­katrésztakarékos javítása, élettartamának gazdaságos fenntartással történő meg­hosszabbítása az üzemek ter­melési végtermékének ön­költségét csökkenti. A vázolt elveknek megfelelően, a KSZE műszaki bázis feladatai a következők lehetnek: diag­nosztikai szolgáltatás, illetve az ilyen vizsgálatok fejleszté­se. A partnerüzemek javító, karbantartó eszközeinek és berendezéseinek javítása. Im­portból és KGST-relációból származó gépek nagy értékű, kényes részegységeiknek javí­tása, felújítása, beállítása, speciális szakműhelyekben (esetleg a rendszerek közötti koordinálás és szakosítás út­ján). A periférikus, úgyneve­zett kis hibákat változatlanul az érdekelt partner saját ma­ga kell, hogy javítsa — a fő­darab jellegű célszerszámo­zást, beállítóműszereket igénylő javítómunkáknál már elkerülhetetlen egy olyan mű. szaki potenciál jelenléte és aktív szerepe, mely megfelelő szervezés mellett szakszerűen ellátja, illetve végrehajtja a feladatot. Alkatrészfelújítás korszerű eszközökkel és mi­nőségvizsgáló műszerekkel történő végellenőrzéssel. Kon­szignációs alkatrészraktározás és -ellátás. Garanciális és mozgó szervizszolgáltatás. Be­érkező új gépek „0” revízió­ja, tárolása, majd átadása a partnergazdaságoknak. Az AGROTRÖSZT-tel (MEGÉV- vel) egyeztetve, saját készle- tű alkatrészraktár a rendszer főbb gépei gyors javításának megoldására. A taggazdasá­gok szakembereinek tovább­képzése, az illetékes szakisko­lákkal, továbbképző intézmé­nyekkel együttműködve. A MŰSZAKI BAZIS létesítményei 1. Konszignációs és saját alkatrészraktár. 2. Szerviz-javítóműhelyek. 3. Oktatási bázis (tanter­mek). 4. Szociális létesítmények. Fenti elképzeléseket az alábbi regionális törekvések jegyében tesszük: A vevő- szolgálati tevékenység válto­zatlan színvonalon történő végzése a már üzemelő gépek viszonylatában garanciális időn túl is. Garanciális ve­vőszolgálat kiterjesztése újabb géptípusokra, mely szolgáltatásnál saját partne­reik részére garanciális időn túl idegeneknek ehhez hason­lóan anyagi térítés előtérbe helyezésével. Tolna megye teljes műszaki ellátásigényé­nek befedése, függetlenül a partneri hovatartozástól. Szükségesnek tartják és ez mindinkább követelőén je­lentkezik, hogy megteremtsék Tolna megyei központtal azt a műszaki oktatási bázist, mely szervesen illeszkedik a MÉM és a Művelődésügyi Minisztérium törekvéseihez és Dél-Dunántúl jelleggel meg­oldhatja majd a mezőgazda- sági műszaki továbbképzések tárgyi és személyi gondjait, illetve feltételeit. A KSZE műszaki ellátó bázisa mellett funkcionáló megyei AGRO- KER-központ, a közvetlen közelében lévő megyei ÁG_ labor és a megyei növényvédő állomás, valamint a létreho­zandó oktatási központ egy olyan szerencsés területi és szellemi egységet, potenciált képvisel, mely az országban egyedülállóan egyesíti a me­zőgazdaság műszaki, agronó­miái és kereskedelmi tevé­kenységét, mely rendkívüli együttműködési feltételeket hordoz magában és modellje­ként. tekinthető egy, a jövő­ben kialakítandó szervezeti egységnek. A tervek a rendszer közel 6 éves tapasztalatain, a műsza­ki szolgáltatás folyamatának részletes ismeretén alapsza­nak. A jelen és a jövő idő­szakban a termelési rendsze­rek műszaki szolgáltatásai je­lenthetik azt a színvonalat, és ebből adódóan a feltétele­ket is, melyek felhasználásá­val, ésszerű kihasználásával perspektivikusan is megold­hatóak a magyar mezőgazda, ság előtt álló műszaki és ag­ronómiái feladatok. — st — Huszonnyolc évig Kocsoián A község bizalmasai voltak (TUDÓSÍTÓNKTÓL). Mádéfalváról érkeztek Szegedre harminc évvel ez­előtt, majd huszonnyolc éve Kocsolára. Közel három év­tizeden át bélyegezték a hivatalos és apró, személyes titkokat záró borítékokat, to­vábbították a sokszor már nagyon várt csomagokat, voltak a község bankárai, bizalmasai, postások, közéleti emberek, barátok, aggódó rokonok, önzetlen segítőtár­sak. A kocsolai postás házaspár nyugdíjba vonult. Családi ünnepre gyűltünk nemrégiben Kocsoián, a pos­tahivatal épületében Béres Vilmos hivatalvezető és fe­lesége lakásán. Családi ün­nepre, pedig nemcsak ,.köz­vetlen” családtagok voltak jelen az ünnepségen. Ott voltak a posta, a község ál­lami és társadalmi vezetői és az OTP képviselői is. Hagyomány hasonló alkal­makkor dicsérni a távozó­kat. De Béresékről szólva a dicséret egy szorgalmas munkával telt élet sommá- zása, semmint mutatós stí­luselem. A vendégek csend­ben beszélgettek, az asszo­nyok a vendéglátás előké­születeit végezték, Vili bácsi pedig örült vendégeinek. — Hogyan is kezdődött? — Nehezen. Minden kez­det nehéz egy kicsit. De si­került belejönni — mondja — A postaszolgálat annak idején? — Más volt: kevesebb is, de nehezebb is, mostohább körülmények között. Aztán egyre sokasodtak a szolgál­tatások, nőtt a forgalom, gyarapodott a takarékállo­mány. — Mennyi betét volt a hivatalnál, mikor Vili bá­csiék ide kerültek? — Hát nemigen volt... — És hogy sikerült az, hogy jelenleg 16 milliós ál­lománya van a hivatalnak? — Nincs benne semmi bo­szorkányság. Még csak nem is, recept, amit mondok. Tü­relmes munka, utánajárás, élő, jó kapcsolatok, és ami a legfontosabb: az emberek bizalma. Tanácstagi funkció, állandó, élő kapcsolattartás a helyi vezetőkkel és a lakossággal. És mindez ked­ves, közvetlen, őszinte és önzetlen formában. Egy dolgos életet követő megérdemelt pihenést kez­denek meg Béresék, illetve: „Ha a szükség úgy kívánja, bármikor számíthat ránk a posta.” Ez a kijelentés — aligha­nem megnyugtatja a hivatal új gazdáját, Andrika Julian­nát is: „Béres szaktársék mindent olyan jól csináltak. De megígérték, hogy segíte­nek. Anélkül azt hiszem, sok gondom lenne.” ♦ Kovács Józsefné a dom­Andrika Julianna, az új hivatalvezető: „Vili bá­csiék segítségével menni fog”. bóvári I. számú postahivatal vezetője, járási takarékmeg­bízott mondta üdvözlő sza­vait. Szigetvári Ernő, az OTP megyei igazgatóhelyet­tese megemlékezésében — méltán — állította példa­képül a nyugdíjba vonuló postásházaspárt a fiatal szaktársak elé. A községi tanács elnöke üdvözlő sza­vai után átnyújtotta a „Kocsoláért” emlékplaket­tet. .. Az asztal mellett csendes beszélgetés: a munkatársak Béresékkel együtt emlékez­nek. Mennünk kell, bár ma­radnánk még. Az élet nem áll meg, új feladatok vár­nak ránk, de az ünnepeitek­re is. Kikísérnek bennün­ket. Nem búcsúzunk, csak elköszönünk: a mielőbbi vi­szontlátásra! VARGA ISTVÁN Az én szakmám Ajánlás: Szakmát könnyű, de egy életre szóló hivatást csak kö­rültekintően szabad vá­lasztani. Egy forintért már tíz db stolverkot kaptunk a bolt­ban gyerekkoromban. De irigyeltük a boltost, ő bár­mikor ehetett belőle, mi meg... A koppányszántói gyere­kek is valami ilyesmit érez­hették, mert naphosszat csak boltost játszottak. Ferencz Piroska mindig boltos volt, a többiek pedig a vevők. Az általános iskola végén há­rom lány jelentkezett erre a szakmára. Természetesen köztük volt Piroska is. — Amióta az eszemet tu­dom, mindig boltos akartam lenni. A választott szakmám ruházati vagy élelmiszer-el­adó. De előtte úgy gondolta a család, hogy a kereskedel­mi technikumot végezzen} el. Én is így gondoltam, de oda nem vettek fel és így, mire a papírom beért az iskolához, már minden hely betelt. Azt mondták, hogy híradástechnikai eladó lehe­tek. Ezen sem problémáz- tam, mert többször megnéz­tem már a rádióm belsejét — mondja. Az Ezermester boltban dolgozik, másodéves. A gya­korlati oktatást a villamos- sági boltban tartják, ott több az áru, jobban lehet a szak­mai részt megtanulni. — Ez fura, hogy lány lé­tedre? — a kérdést nem is engedi befejezni. — Miért? Ezt a szakmát bárki megtanulhatja. Lényeg, hogy szeresse, amit csinál. — A vevők? — Mindig türelmes va­gyok. Végighallgatom, mit kérnek, mosolygok és kiszol­gálok. Néha vannak olyan vevők, akik kimondottan bosszantani akarnak bennün­ket, de velem még nem for­dult elő, hogy csúnyán visel­kedjek. Mindig az jut eszembe, hogy műszak után egy másik boltban én is ve­vő vagyok. Piroska otthonosan mozog a boltban. A vendégre min­dig mosolyog, készséges, azt a szakmát tanulja amit vá­lasztott. „Szerintem annál szebb munka nincs, mint emberekkel foglalkozni.” So­kat nem tervez, szeretne előbb szakmunkásvizsgát tenni, aztán jöhet az érett­ségi. hj — mgy Gazdasági jegyzet A szavak „energiája” A kettős könyvelés tükröt tart minden munkahely elé, amelyben megtekinthető, hogy miként gazdálkodtunk, ho­gyan dolgoztunk az esztendőben. Van egy dolog, amit nem lehet elkönyvelni, objekti­ven megmérni — holott komoly „energiahordozó” — és a befektetésétől függően negatív vagy pozitív irányba fejti ki hatását. A szavak súlyára gondolok, a szavakéra, amelyek ja­nuártól december végéig elhangzottak a munkahelyeken, munkatárs és munkatárs között vagy éppen vezető és be­osztott viszonyában. Nem azokra a bevett, 'szinte észrevétlenül kimondott, szokássá merevedett formulákra gondolok, melyeket szin­te akár zászlójelekkel is helyettesíthetnénk... Hanem az ígéretekre, fogadkozásokra, kérdésekre, el­várásokra, valós gondokról, megoldandó feladatokról ki­mondott szavakra. Nem a „kimagozott mondatbefőt­tekre”... Ezeknek a szavaknak az energiája gyakran az objek­tív lehetőségeket túlszárnyaló befolyással lehet az egyén — és a kollektíva munkájára. Az energia persze nem az elhangzással egyidejűleg szabadul fel minden esetben. Raktározódik. A dicséret, a szidás, a nem teljesített főnöki ígéretet, a munkatársi gáncsoskodás, a baráti jó szó hatását, erejét valóságos akkumulátorként, energiatöltetként hordjuk magunkban. És csak „kisülésnél” derül ki, hogy miként befolyásolja munkánkat... Ahol rosszul gazdálkodnak a szavakkal — ott hiába a kidolgozott takarékossági terv, az anyaggazdálkodás, a munkaidő-megtakarításra tett vállalások — sokkal több minden megy veszendőbe... Például a jó munkahelyi közérzet, a közös gondok közös vállalása, a személyes felelősségérzet a munka­helyért. Figyelni kell hát a kimondott szavakra. Annak is, aki mondja, annak is akinek mondják... Figyelni, de persze úgy, hogy keresni kell bennük a pozitív — és csakis po­zitív töltésű részecskéket... a jobbító szándékot, vagy ép­pen a másik enyhítésre váró gondját, problémáját. A beszédről régebben azt tartották, hogy isteni ado­mány. Ma inkább arról beszélünk — hogy emberi fele­lősség. Hozzátehetjük még — hogy elkönyvelhetetlen — termelési tényező. Ez sem kevés... — gyvgy — Brigádvállalás - 1978-ra A Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Válla­lat központi telepén dolgozó szak- és szerelőipari brieádok megtették az 1978-as évre vállalásaikat. Ezek a vállalások közvetlen folytatói, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tisz­teletére indított munkaver­senynek. Ugyanakkor az ága. zati szakszervezet megalaku­lásának 75. évfordulója tisz­teletére is versengenek a bri­gádok. A vállalások a terme­lékenység növelését, a minő­ség javítását, a szocialista közgondolkodás formálásit kívánják tovább fokozni. És elősegíteni, hogy a vállalat az 1978-as év gazdasági célkitű­zéseit teljesíteni tudja. A szak- és szerelőipari bri­gádok vállalásaihoz folyama tosan csatlakozik a vállalat többi szocialista brigádja. Béres Vilmos és felesége: „Nem szakad meg a kapcsolat”.

Next

/
Thumbnails
Contents