Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-01 / 1. szám
12 ^PÚJSÁG 1978. január 1. » MAGAZIN MAGAZIN N magazin MAGAZIN ' MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN A legnagyobb gumiabroncs A világ legnagyobb gépkocsi-gumiabroncsát a japán Yokohama cég készíti. Átmérője 3,6 méter, súlya 3,5 tonna. Ezeket a gumiabroncsokat a Szovjetunióban készülő 200 tonnás billenő teherautókon alkalmazzák. A hét karikatúrái VESZÉLYES „HÁZŐRZŐ" „Nyugodjék meg asszonyom, mindez csupán az ön biztonságát szolgálja.” (A Pravda karikatúrája — KS) SIKAMLÓS TÁRGYALÁSI TEREP ALOM ÉS VALÓSÁG § % o Y % I Szöveg nélkül (A Weltwoche karikatúrája —KS) EGY PÁRIZSI JÁTÉKBOLTBAN És a kis épitöjátékhoz itt vannak az aranyos, műanyagból készült munkanélküliek is. (Jean Effel karikatúrája — KS) Feljegyzés a Kossuth-bankón Egy császári katonaorvos tanúsága Batthyány Lajos kivégzéséről Két kopott Kossuth-bankó került a közelmúltban a pécsi Janus Pannonius Múzeumba; egyikük hátoldalán megrendítő feljegyzés olvasható Batthyány Lajos egykori miniszterelnök kivégzéséről 1849. október 6-án. A szemtanú: Johann Ludwig katonaorvos, a császári tüzérregiment egészségügyi tisztje. Bezerédy Győző, a múzeum helytörténésze kiderítette a különös dokumentum eredetét. A kivégzés előtti estén Batthyány feleségének pár percnyi időt engedélyeztek, hogy elbúcsúzzék férjétől és az asszony ekkor csúsztatta a halálra ítélt kezébe azt a tőrt, amellyel azután öngyilkosságot kísérelt meg. A súlyos sebesülthöz egy császári katonaorvost vezényeltek azzal a paranccsal: erősítse fel az elítéltet, hogy végre lehessen hajtani rajta a halálos ítéletet. Johann Ludwig volt ez az orvos, aki Batthyányi kezelte, mindvégig vele volt és a vesztőhelyre is elkísérte. Az ötforintos Kossuth- bankón a következő — német nyelvű — feljegyzés áll: „Az én legszomorúbb napom 1849. október 6. volt, amikor az egész napot Batthyány Lajos grófnál töltöttem, a sebe miatt inspekciót tartottam és a kedves, barátságos embert egészen az új épületig elkísértem, ahol őt kivégezték. Az utolsó szavai ezek voltak: Éljen a halál! És így fogadta Aforizmák Az ember az egyetlen olyan élőlény, amelyről több bőrt lehet lenyúzni. (Amerikai adófelügyelők humoros mondásainak gyűjteménye) * Az az ember, akinek nincs mondanivalója, gyakran úgy tesz, mintha volna miről hallgatnia. (Busman közmondás) * Az igazi alibi — bizonyíték arra, hogy az illető a bűncselekmény elkövetésének időpontjában két különböző helyen tartózkodott. (Argentin bűnözők tréfája) * Óvjátok a férfiakat — ne menjetek férjhez hozzájuk! (Uj-zélandi feministák jelszava) * A módszer nem annyira fontos, ha az eredmény előre ismeretes. (Ecuadori hamiskártyások szólásainak gyűjteménye) Szerződéskő Írországban így nevezik azt a kőoszlopot, amely időtlen idők óta Kilmakedarban, egy kis írországi faluban áll. De legalább is a XII. században, amikor a falu lakosai a templomot építették, a mengir, így nevezik a mesterséges eredetű egyedülálló monolit oszlopokat, már itt volt. Különleges ez a kő. Nem véletlenül nevezik szerződéskőnek. Ha a középkorban az íreknek meg kellett valamiben egyezniük, a szerződő felek a kőhöz járultak és kétfelől a kövön lévő nyílásba dugták ujjúkat. A szerződést megkötöttnek és örökre felbonthatatlannak tekintették. Manapság másképp kötik a szerződéseket. De... időnként még ma is látni, hogy a ködben megjelenik két alak a kőnél, körültekintenek, majd ujjúkat a nyílásba dugják... Egészségvédelem Az Egészségügyi Világszervezet 1977—1980-ban 25 millió dollárt fordít az egyiptomi bilharziózis leküzdésére — jelentették be az egyiptomi orvosok egyesületének értekezletén Kairóban. A kórt vízben élő mikroorganizmusok okozzák; amelyek a bőrön keresztül behatolnak az emberi test belső szerveibe. A bilharziózist Egyiptom nemzeti betegségének tekinti. A hivatalos adatok szerint 20 millió ember szenved benne, azaz az ország lakosságának több mint a fele. Ma már a betegség sikeresen gyógyítható. a halált.” A hevenyészett jegyzet minden bizonnyal közvetlenül a kivégzés után készült és mivel Ludwig doktor nem tudott magyarul, félreértette Batthyány búcsúszavait. Azok ugyanis ezek voltak: „Rajta vadászok! Éljen a haza!” Ez az apró dokumentum arra vall, hogy még a császári tisztek között is akadtak olyanok, akik rokonszenveztek Batthyány Lajossal. A német származású katonaorvos egyébként a szabadság- harc után Magyarországon maradt, Pécsett telepedett le és családot alapított. Ma is él Ludwig-leszármazott a mecsekaljai városban. 2T Úszóba} nők Piszkos vagy, mint egy malac — szokták dorgálni a mamák csemetéiket. Ralph malacra azonban nem illik rá a jelző, mert rendszeresen fürdik, sőt kiváló úszó is. Gazdája, az angol Jeanie Brown másfél hónapig kínlódott vele, amíg megtanította úszni. Eleinte cuclisüveggel csalogatta be a vízbe. Most viszont már fejest ugrik minden csalogatás nélkül is. Legveszélyesebb összehasonlítva a baleseti és bűnügyi statisztikákat, kiderült, hogy Rio de Janeiro a világ legveszélyesebb városa. A riói utcákon átlag minden négy órában elgázolnak egy gyalogost, a városban minden nyolc órában történik egy gyilkosság. Óvják fülüket! Egy amerikai klinika a következő felhívással fordult pacienseihez: „Nagyobb figyelmet fordítsanak fülükre és gyógyíttassák. Az amerikaiaknak több mint fele szemüveges. A szemüveget, közismerten, csak fülünk segítségével viselhetjük. Tehát vigyázzanak fülükre, hogy legyen min viselni a szemüveget.” Patkó Szilveszterkor az utcai szerencseárusok négylevelű műlóheréiket, kis kéményseprő-figuráikat, gipszmalackáikat és aranypatkóikat kínálják a járókelőknek. A patkót különleges díszhely illeti meg az amulettek sorában, az ősrégi néphit szerint ugyanis varázslatos ereje van a rossz szellemek rontó mesterkedései ellen. Hogy milyen alapon, azt nehéz lenne kibogozni a régmúlt homályából. Magának a patkónak az „életútját” viszont annál jobban nyomon lehet követni. Az igavonó állatok patko- lásának kezdetét az őskori Európában néhány ritka lelet alapján a kései vaskorszakra tehetjük. A régi görögök az általános vélemény szerint nem használtak patkót. A rómaiak is csak a császárság korában kezdték el védeni a lovak patáit. Joggal feltételezhetjük, hogy már az igavonó és lovaglásra szánt állatok tényé ztésének kezdetén szükségét látták, hogy valamiféle olyan óvóeszközt alkalmazzanak az állatok patájának védelmére, amely megakadályozná a pata kopásából és utánanövéséből adódható nehézségeket. A régészeti leletek és a fennmaradt írások úgynevezett „patára való sarukról” vagy „szandálról” szólnak — latinul „soleae” —, s ameny- nyjben ezek a szerszámok vasból készültek, „soleae ferreae” néven voltak ismeretesek. A szandálokat néha bronzból és különféle fonatból — például háncsból — is készítették, s ebben az esetben „soleae sparteae” néven ismerték. Fejlődésük egyébkent rendkívül változatos és érdekes. A szandálokat zsinór vagy kötél segítségével erősítették az állatok lábára. Ez a „patkó” hamar elkopott, így tehát nem biztosíthatott szilárd lépést a hátaslónak. Ezért a paták védelmének ezt a módját csupán az igavonó állatoknál és öszvéreknél alkalmazták, míg a hátaslovak patáját ritkán védték efféle „patkóval” — többnyire csak olyankor, ha az állat lába sebes volt. A legrégibb, bronzból készült „lóozandálok” egy corneti etruszk sírból kerültek elő, s az időszámításunk előtti IV. századból származnak. Ehhez hasonló „soleae”-kat aranyból is készítettek, de csupán díszítési célokra. Ezüstből készültek például Néró császár lovainak „sarui.” Állatok az emberekért MAKACS ELADÓ — Ezt a japán könyvet ajánlom, uram. — Köszönöm, de nem tudok japánul. — Vigye ajándékba a nagynéniének! . — Nincs nagynéném. Kettesben élek a macskámmal. — Mégis vigye el. legalább hozzávághatja a macskához, ha az felmérgesíti önt. JÓSNÖNÉL — Uram, ön hamarosan egy magas, szőke, karcsú, gyönyörű, szép és gazdag nőt vesz feleségül. — Csodálatos! De mit csinálok majd az alacsony, kövér, fekete, csúnya feleségemmel, akinek egy fi- tyingje sincs? A malacot nemcsak szerencsét hozó állatként tartjuk számon, hanem fontos kísérleti állatként is. Bizonyos, hogy ez utóbbi szerepkörében jóval nagyobb hasznára van az emberiségnek, mint az előbbiben. Már sok évszázaddal ezelőtt felfedezték az ember és a sertés szervezete közt mutatkozó rokon vonásokat. amelyeket a modern fi" ziológiai és anatómiai vizsgálatok is megerősítettek. Azonos berendezésű a két szív, azonos a vérkeringés és az emésztés folyamata, hasonló betegségeken esik át a két emlős, és meglepően egyezik a fogazatuk. További fontos rokon vonás a hízásra való hajlam. Mindez kiválóan alkalmassá tette volna a sertést laboratóriumi kísérletekre, de az erre irányuló erőfeszítéseket meghiúsította az állat nagysága és nyugtalan természete. így lettek hosszú ideig az embertől fiziológiai szempontból sokkal távolabb álló rágcsálók, valamint a kutya meg a macska a leggyakrabban felhasznált kísérleti állatok. Az ilyen kísérletek eredményét azonban sok orvos kutató fenntartással fogadta, ezért újabban vadsertés és a háziasított fajok keresztezése útján kisebb méretű és kifejezetten törpe sertéseket tenyésztettek. ki. Az előbbiek súlya 70—90 kilogramm, tehát közel áll az emberhez, a törpe sertések pedig 30—40 kilósak. A jövőben tehát a nehezen hozzáférhető emberszabású majmok mellett és helyett a kisméretű sertés fogja leggyakrabban helyettesíteni az embert a fiziológiai kísérletekben, a laboratóriumokban. A képen látható kis malacoknak nemcsak az a különlegességük, hogy e keresztezéssel „miniatürizált” fajták tagjai, hanem az is, hogy császármetszéssel, csíramentes körülmények közt jöttek r v * - i y ’ -mmm 1 világra. A csíramentes környezetben, sterilezett táplálékon nevelt állatok gyomrában és beleiben csak az emésztőnedvek bontják el az ételt.