Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-11 / 291. szám
1977. december 11. ^PŰJSÁG Energiaközpont Ulánbátorban Csend, világosság, kényelem. Pislákolnak az apró lámpák a hőerőmű-központ és alállomásainak tíz méter hosszú ábráján; Mongólia energetikai rendszerének központi diszpécser-szolgálatánál. A központhoz tartozó hőerőművek az ország összes elektromos energiájának 85, hőenergiájának pedig 90 százalékát termelik. Világossággal és hővel látják el Ulánbátort, Darhant, Erde- netet — a köztársaság három legnagyobb ipari központját —, tíz másik várost és települést, a központi, a szelen- gini és a bulgani ajmakok több mint 30 állami gazdaságát és termelőszövetkezetét. A mérnökök, akik itt dolgoznak, az MNK-ban és a Szovjetunióban végezték tanulmányaikat. A Mongol Népköztársaság központi energiarendszere az idén 674 millió kilowattóra elektromos energiát termel. A szovjet orvostudomány új lehetőségei Borisz Petrovszkij egészségügyi miniszter nyilatkozata 1980-ban a Szovjetunióban a tervek szerint 620—640 millió tonna kőolajat és 435 milliárd köbméter földgázt fognak termelni. Ebből 300 millió tonna olaj és 150 milliárd köbméter gáz Nyu- gat-Szibéria készleteiből kerül ki. A közelmúltban kezdődött el a Szovjetunióban a negyedik átfogó szibériai program megvalósítása. A program, A BAJKÄL—AMUR VASÚTI FŐVONAL megépítése. A BAM vasútvonal hossza több mint háromezer kilométer, ilyen hosszú vasúton Moszkvából Londonnál is tovább lehetne utazni. A vasút vonzásterülete meghaladja a másfél millió négyzetkilométert. Ebben a körzetben tervbe vették jó néhány hatalmas ipari komplexum építését. A vasút vonzási övezetében található természetikincslelőhelyek hasznosítása idővel maga után hozza a Szovjetunió és a Csendesóceán többi országai együttműködésének kiszélesedését. Georgij Bogdanovszkij (APN—KS) Munkásművelődés A kassai Kelet-Szlovákiai Vasművek nemcsak termeléséről, hanem munkásai művelődésében kifejtett tevékenységéről is híres Csehszl ovákia-szerte. A város közepén épült föl a vasművek művelődési háza (1. számú képünk), amelyben a dolgozók számtalan kulturális lehetőség között válogathatnak. A talán legnagyobb érdeklődés a fotószakkör munkáját kíséri. Képünkön: (2. számú kép) a gyár fotóamatőrei dokumentumfilmet forgatnak. (Orbis—KS) Ebben az évben a Szovjetunió állami költségvetéséből több mint 12 milliárd rubelt fordítanak az egészségvédelemre. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió minisztertanácsa az egészségügy fejlesztésének új, hatalmas programját irányozta elő. — Az új rendelet — mondja Borisz Petrovszkij, a Szovjetunió egészségügyi minisztere — a 260 millió szovjet állampolgár egészségvédelemre való jogának konkrét megvalósítását jelenti, annak a jognak, amelyet az október elején elfogadott új szovjet alkotmány garantál. Az egészségvédelem olyan problémákat érint, amelyeket nem lehet egyszer s mindenkorra megoldani. A Szovegészségvédelmének további javítását, a kardiológiai ellátás tökéletesítését (1986-ig 73 szakrendelőintézet nyílik meg, a kórházakban több mint 400 kardiológiai osztály, a mentőszolgálat keretében ezernél több kardiológiai brigádot szerveznek, a polikli- nikákon pedig mintegy 2500 kardiológiai rendelőt.) És végül, a harmadik: az egészségvédelem anyagi bázisának a megerősítése. A következő években a kórházak 3(54 ezer férőhellyel bővülnek, a poli- klinikák pedig, ahol az orvosi segítségnyújtásra szorulóknak mintegy 80 százalékát gyógyítják, 1985-íg évenként 630 ezer pácienssel többet tudnak fogadni, mint jelenleg. Bakii egyik kórházának műtőjében (Foto: TASZSZ—APN—K$) jetunióban 60 év alatt az egészségvédelem hatalmas alapjait raktuk le. Az élet azonban tovább folyik, az orvostudomány lehetőségei növekednek. Az orvostudomány eredményei sok új — tudományos, szervezési, pénzügyi — feladatot vetnek fel. — Az új határozat milyen problémákra koncentrálja a figyelmet? — A problémák széles körét felölelő komplex program ez. Az egészséges életmód propagálásától a szakorvosi szolgálatok megszervezéséig terjed. Én a problémakörből hármat emelnék ki: a nők és a gyermekek — Ez azt jelenti, hogy az orvosok igénybevétele fokozódik? — Ellenkezőleg, csökken: az orvosi egyetemek évente mintegy 50 ezer orvost bocsátanak ki. .Jelenleg 2—2,5 ezer lakos tartozik a körzeti orvos felügyelete alá, az elkövetkező években ez a szám 1700-ra csökken. Az igény- bevétel, a megterhelés csökkenése lehetővé teszi a poli- klinikák orvosai számára, hogy a kórmegelőző vizsgálatok és a rendelőintézeti kezelések körét kiszélesítsék — állandóan ellenőrizzék azokat, akik a megbetegedésre hajlamosak, vagy krónikus betegségben szenvednek. A rendelet a körzeti orvosoknak, a falusi és a mentőszolgálati orvosoknak terven felüli szociális kedvezményeket irányoz elő: havi fizetéskiegészítést, a fizetett szabadság növelését. Határozat született a „Szovjetunió néporvosa” megtisztelő cím adományozásáról. — A rendelettel előirányzott komplex program megvalósítása óriási összegeket igényel. Milyen forrásból fedezik ezeket az összegeket? — Először is — növekednek az állami költségvetésből kiutalt pénzeszközök — mondja Borisz Petrovszkij. Másodszor: az egészségügy nálunk közös gond. Az egyes minisztériumok, amelyeknek nem az egészségvédelem a közvetlen feladatuk, a termelőüzemek beruházási költségeiből felépítik majd a.saját poliklinikáikat. Úgy gondolom, költségvetésünk, mint korábban is, kiegészül majd azokkal az összegekkel, amelyeket a szovjet emberek a kommunista szombatokon az önkéntes munkafelajánlásokkal keresnek. Ezekből az összegekből (csaknem egy- milliárd rubelről van szó), ma hatalmas kardiológiai, szülészeti és nőgyógyászati központok épülnek. Az országos onkológiai központ már az első pácienseket fogadja. — Az orvosi segítség- nyújtás színvonala nagymértékben függ a korszerű műszaki felszereltségtől. Milyenek a perspektívák ezen a téren? — A rendelet az orvosi műszerek és berendezések, a szállítóeszközök — beleértve a speciális repülőgépeket is — sorozatgyártásának a kidolgozására konkrét feladatokat irányoz elő. Az orvosi műszer- és gépipari egyesüléseken kívül tucatnyi olyan szervezet dolgozik majd a számunkra, amelyeknek olykor semmiféle kapcsolata nincs az orvostudománnyal (a hadiipari, a gépkocsiipari és a vegyipari, stb.). A következő évben félmilliárd rubel értékű, 1985-ben pedig egymilliárd értékű különböző orvosi műszaki berendezést készítenek számunkra. ELEONORA GORBUNOVA (APN—KS) Gép tanítja az anyagellátást A tanári asztal helyét ve- zérlőtábla foglalja el, mintha csak valamely korszerű üzemi csarnokban, közlekedési csomópontban, vagy erőműben lennénk. A vezérlőtáblától jobbra pedig kisebb, úgynevezett ellenőrző táblák vannak, rajtuk számok és jelzőlámpák. Hasonló készülékek láthatók a tanulók mellett is. A Moszkva környéki vosa- li vegyipari technológiai technikumban felállított automatizált munkaszoba Mihalil Grebenyuk tanár műve. Az volt a célja, hogy maximális hatékonysággal kihasználja a tanulmányi időt. A tábla és a kréta használata, a rajzok lemásolása a füzetekbe ugyanis túlságosan hosszadalmas dolog, a technikai eszközök alkalmazásáról nem is szólva. Most például az anyagok ellenállásáról tanulnak, s a besötétített terem falán megvilágosodik a szükséges ábra: egy terhelés alatt lévő tengely. A színes ábrán kígyóinak a kritikus pontok és megjelennek a számítások, valamint a lehetséges műszaki megoldások. A gyermekek asztalán lévő készülék és az ellenőrző tábla elfogulatlan, érzelmektől mentes, ezért hát tárgyilagos vizsgáztatóként várja a beprogramozott válaszokat. A tanuló jelzi, amikor az első kötelező feladatokat megoldotta. Ha a válasz helyes, akkor kigyullad a zöld lámpa, ha nem, akkor a piros. Az érdemjegy a megoldott feladatok mennyiségétől és minőségétől függ. Ebben a rendszerben a tanár gyorsan fel tudja mérni, hogy az egyes tanuló, illetve az egész csoport menynyire sajátította el az adott témát. így a legésszerűbb munkatervet készítheti el a következő foglalkozásra. VALERIJ KARPOV Szibéria, amely az Amerikai Egyesült Államokénál nagyobb területen fekszik, a szovjethatalom hatvan éve alatt valóságos kozmikus ug_ rást tett a társadalmi-gazdasági fejlődésben. A forradalom előtti legjobb — 1913-as — esztendő adataival összehasonlítva az ipari termelés mintegy 450-szeresére nőtt. A forradalom előtt Szibéria arany, prémek, fa és néhány élelmezési cikk szállítója volt. Akkor Oroszország gyáripari termelésének mindössze 1,5 százalékát ál. lították itt elő. Az 1920-as évek közepén, miként egész Oroszország, Szibéria is az iparosítás korszakába lépett. A kontinensnyi országrész társadalmigazdasági fejlődésében négy, méreteiben kiemelkedő regionális programot különböztethetünk meg. Az első AZ URAL—KUZNYECKI KOMBINAT létrehozása. Ez a gyáróriás a második legnagyobb szénás fémipari központja a Szovjetuniónak, amely az Ural érceit és Nyugat-Szibé- ria szenét dolgozza fel. En_ nek a programnak a megvalósítása a harmincas évek elejére esett. „Teljességgel lehetetlennek tartjuk, hogy Önöknél 150 tonnás martinkemencét építsünk, meg olyan hatalmas kohókat, hengersorokat, amilyeneket Önök elgondoltak. Értsék meg, mi Amerikában éppen csak most kezdtünk építeni ilyen üzemeket. Mit fognak Önök csinálni az önök tanulatlan embereivel? Nézzenek rájuk, hiszen ezek mezítlábasok! Nevetséges!” Ewergard úr, az Ural— Kuznyecki Kombinát terveinek kivitelezésében részt vett chicagói Frein cég főmérnöke nem gondolhatta, hogy Oroszországnak mindössze 23 hónapra van szüksége, hogy fölépítse a fémkohászati óriást. Az Ural—Kuznyecki Kombinát létrehozásával a szovjet szakemberek azokat az elképzeléseket váltották valóra, amelyek a későbbiekben a népgazdaság ipar- telepítési politikájának alap. jául szolgáltak. A második regionális programot, AZ ANGARA ÉS A JENYISZEJ vízienergia-forrásainak hasznosítását szintén a harmincas években dolgozták ki, de megvalósítására csak a II. világháború után kerülhetett sor. Ma áramot ad az Angarán az irkutszki, a bratszki és az Uszty— Ilimszk-i vízi erőmű, valamint a krasznojarszki a Je. nyiszejen. A bogucsanszki vízi erőmű üzembe állításával az Angara energiapotenciáljának csaknem kétharmada lesz hasznosítva. És a Jenyiszej felső szakaszán, Szajan-Szusenszkojéban fo. lyik földünk legnagyobb ví- zierőmű-építkezése. A tervek szerint az erőmű 1983-ra eléri a tervezett évi 6,4 millió kilowatt elektromos áram termelését. S tegyük hozzá: Szibériában 3—5-ször kisebb az önköltsége egy kilowattóra elektromos áram előállításának, mint a volgai vízi erőművekben. és kiaknázása lett. 1960 júniusában Saim falu közelében fúrták az első kutat, mely Nyugat-Szibéria első olajforrásaként napi 300 köbméter olajat adott. 1969-ben írta az angol Financial Times: „A tyumenyi bolsevikok hatalmas számokkal jelzik az olajtermelés persTyumenyben nemcsak teljesítették, de jelentős mértékben túlhaladták a megálmodott határt. Ma minden harmadik tonna, me. lyet a Szovjetunióban felszínre hoznak, tyumenyi olaj. Nyugat-Szibériában ugyanakkor az olajjal együtt gáz is tör fel a földből. A krasznojarszki vízi erőmű a Jenyiszej-folyón. Most épül a folyón Száján—Szusenszko jelien a föld legnagyobb erőműve, amely 6.1 millió kilovyatl áramot ad majd évente. Foto: TASZSZ—APN —KS) Szibéria A négy lépcső A harmadik hatalmas, a területre vonatkozó program Nyugat-Szibéria KŐOLAJ- ÉS GAZLELO- HELYEINEK FELTÁRÁSA pektíváit az 1975-ös és későbbi évekre. Nos, majd meglátjuk, meg tudják-e termelni azt a húszmillió tonnát, amelyről 1970-ben álmodnak.”
