Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-09 / 289. szám

Kézilabda- asztalitenisz A végeredmény A Magyar Kézilabda Szö­vetség közzétette az NB II. végeredményét. Mint ismere­tes, a Szekszárdi Szövetke­zeti SK női csapata a nyu­gati csoportban szerepelt, ahol a második helyet sze­rezte meg. A bajnokság vég­eredménye: 1. Pécsi BTC 22 17 — 5 34 2. Szekszárd 22 15 1 6 31 3. Győri Éleim. 22 14 1 7 29 4. Balaton Bútor. 22 13 2 7 28 5. Dorogi AC 22 12 3 7 27 6. Ajkai Alu./ 22 12 1 9 25 7. U PEAC 22 11 1 10 23 8. L. Fonó 22 6 4 12 16 9. Dunav. Vend. 22 6 3 13 15 10. KELTEX 22 6 3 13 15 11. BVSC 22 5 2 15 12 12. Pápai Vasas 22 3 3 16 . 9 Az asztalitenisz NB II-ben is kiadták a végeredményt. A Szekszárdi Spartacus női csapata a Benkő-csoportban szerepelt, ahol a bajnoki cí­met a Dunai Kőolaj együt­tese szerezte meg, veretlenül lett első. A szekszárdiak a 4. helyen fejezték be az idényt. Az NB I-hez hason­lóan — a tavaszi eredmé­nyek alapján — az őszi sze­zonban az első hat, illetve a második hat csapat egy­más ellen játszott, tehát eb­ből adódik az a helyzet, hogy a 6. helyezettnek ke­vesebb pontja van, mint a 7. helyen lévőnek. A Benkő-csoport végeredménye 1. Dunai Kőolaj 15 14 1 — 29 2. Bakony V. 15 13 1 l 27 3. Gamma 15 9 2 4 20 4. Szeksz. Sp. 15 5 4 6 14 5. Székesf. Sp. 15 6 1 8 13 6. Pécsi BTC 15 4 4 7 12 7. MEDOSZ 14 6 2 6 14 8. Nk Bútor 14 5 2 7 12 9. M. Posztó 14 4 2 8 10 10. U. SZTSE 14 2 2 10 6 11. MNB 14 1 1 12 3 12. 2. sz. Építők töröl v e Megjegyzés. Azonos pontszám esetén az egymás elleni ered­mény döntött. Szavazzon! Felhívjuk olvasóink figyel­mét, hogy lapunk vasárnapi számában ismét megjelenik a szavazólap, melynek alap­ján kialakul Tolna megye 1977. évi legjobb sportolói­nak rangsora. Az első sza­vazólap lapunk vasárnapi számában jelent meg, a sza­vazatok kedd óta folyamato­san érkeznek. Mint már em­lítettük, a második szavazó­lap 11-én, a harmadik de­cember 18-án található meg lapunk sportrovatában. Éljen a lehetőséggel és írja be: kiket tart megyénk legjobb sportolóinak. Kérjük, hogy ne várják meg a be­küldési határidő utolsó nap­ját, mely december 20., ha­nem minél hamarabb pos­tázzák a lapot, hogy ezzel is megkönnyítsék az értékelést. A végeredményt, a legjobb tíz női és férfi sportoló ne­vét lapunk december 25-i számában közöljük. A tisz­teletdíjak ünnepélyes átadá­sé a január elején kerül sor szerkesztőségünkben. 1977. december 9. A celt sikerült elerní : Továbbra is NB ll-ben a bátaszéki csapat Pamir-77 A világ tetején Befejeződött g. küzdelem­sorozat a kosárlabda NB II. középcsoportjában is. Mint ismeretes, a Bátaszéki VSK férficsapata az első évet ját­szotta ebben az osztályban. Már induláskor komoly gon­dok, problémák jelentkeztek, de a községi tanács és az egyesület vezetőinek jelentős segítése, valamint a játéko­sok lelkesedése átsegítette őket az akadályokon. Nem volt más célkitűzésük az idei évre, mint az, hogy az NB II-ben kiharcolják a bent- maradást. Ezt teljesítették. Igaz, mindössze hét győ­zelmet arattak, de elég volt ahhoz, hogy maguk mögé utasítsanak két csapatot. Ami az érdekesség: a tavaszi idényben csak egy győzelmet szereztek és a további hat az őszi szezonban született, ami­kor már Gyimesi József irá­nyította az edzéseket. A bá- taszékiek holnap este tartják évadzáró szakosztályi érte­kezletüket, ahol értékelik az év eredményeit, feltárják a gondokat, hibákat, annak ér­dekében, hogy jövőre egyen­letesebb legyen teljesítmé­nyük, ne kelljen úgyszólván végig a kiesés ellen harcolni. Az igazsághoz tartozik, mos­toha körülmények között vannak: nincs termük, a mérkőzéseikből néhányat — amikor pályaválasztók, akkor is — idegenben kell játszani és a felkészülési lehetőségük is mostoha. Éppen ez növeli teljesítményük értékét. Képünkön a bátaszéki csapat. Álló sor balról jobbra: Gyi­mesi József edző, Illyés Ferenc, Gráma János, Komáromi Gyula, Kátoli Sándor, Tiringer János, Illés Béla ügyveze­tő elnök. Alsó sor: Gaál Ferenc, Zágonyi Bálint, Horváth Sándor, Farkas János, Várda Péter, Gaszner György. Fotó: Gottvald Kézilabda A fiúknál is szekszárdi siker A lánycsapatok döntője után egy héttel a középfokú iskolák kézilabda-kupaverse­nyének folytatásaként a fiú­csapatok vették birtokukba Szekszárdon a Zrínyi utcai tornacsarnokot. A kétnapos küzdelemsorozaton ezúttal tíz csapat mérte össze tudását. A kupavédő Gyönki Gimná­zium együttese számára a kiemelés közvetlenül a dön­tőbe jutást jelentette. A to­vábbi kilenc csapat pedig három csoportban körmérkő­zéses selejtezőket vívott. A Szekszárdi 505. Szakmunkás- képző, a Bonyhádi Gimná­zium, valamint a Palánki Mezőgazdasági Szakközépis­kola egyaránt veretlenül, im­ponáló gólkülönbséggel har­colta ki csoportelsőségét. A selejtezők eredményei: Sz. Rózsa Ferenc Szakközép. —Bonyhád Gimnázium 15:22, Sz. 505. Szakmunk.—Tolna Gimnázium 30:15, Palánki Szakközép.—Sz. Keresk. Szakközép. 17:13, Sz. Garay— Sz. Keresk. Szakközép. 26:20, Tolnai Gimnázium—Dombó­vár Apáczai 10:9, Bonyhádi Gimnázium—Tamási 518. Szakmunkásképző 31:6, Pa­lánki Szakközép.—Sz. Garay 15:13, Sz. Rózsa Ferenc Szak­közép.—Tamási 518. Szak­munkásképző 17:11, Sz. 505. Szakmunkásképző—Dombó­vár Apáczai 22:9. A vasárnap délutáni né­gyes döntő hat találkozója az előzetes várakozásoknak meg­felelően heves iramú, nagy küzdelmet hozott. A megye­bajnokságban „edződött” Gyönki Gimnázium és a Szekszárdi 505. Szakmunkás- képző együttese külön ver­senyt vívott. Tuba Gyula és Csűrös István testnevelők minden mérkőzés előtt hang­súlyozták játékosaiknak: minél nagyobb gólkülönbségű győzelemre törekedjenek, mert könnyen lehet, hogy a végső helyezések sorrendjét csak a gólkülönbség dönti el. A két szakember előrelátá­sa beigazolódott. A szekszár­di és a gyönki csapat öt-öt pontot szerzett, kettőjük kö­zött a jobb gólkülönbség dön­tött a szekszárdiak javára. Az 505. Szakmunkásképző együttese lendületes, fegyel­mezett és taktikus csapat­játékával tűnt ki, megérde­melten jutott a kupa birto­kába. A többszörös bajnok gyönkiek a tőlük megszokott variációs, ötletes stílusban játszották mérkőzéseiket. A csapatépítés problémáira utalt azonban, hogy jelenleg kevesebb egyénileg képzett, kiugró teljesítményre képes játékossal rendelkeznek. A harmadik helyezett Bonyhádi Gimnázium csapata kellemes meglepetés volt. A fizikailag legjobban felkészült bonyhá­diak azonban idegileg elfá­radtak a mérkőzéssorozat vé­gére. A negyedik helyen végzett palánkiaknál az ösz- szeszokottság hiánya, ütközött ki, a mezőny legjobb kapu­sával viszont ők rendelkez­tek. A négyes döntő eredmé­nyei: Gyönk—Sz. 505. Szak­munkásképző 16:16, Bony­hád—Palánki Szakközép. 16:8, Gyönk—Bonyhád 22:20, Sz. 505. Szakmunkásképző— Palánki Szakközép. 20:12, Gyönk—Palánki Szakközép. 19:8, Sz. 505. Szakmunkás- képző—Bonyhád 29:15. Végeredmény: 1. Szekszárd 505. Szakmunkásképző, 2. Gyönki Gimnázium, 3. Bony­hádi Gimnázium, 4. Palánki Mezőgazdasági. Szakközépis­kola. A kupadöntő legeredmé­nyesebb gólszerzői: 34 gólos: Szüsz András (Sz. 505. Szak- műnk.). 24: Genszler (Bony­hádi Gimn.). 21: Teimel (Sz. 505. Szakmunk.). 20: Fichter (Sz. Keresk. Szakközép.). — F. — István István, a megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadója gratulál a kupagyőztes szekszárdi csapatnak Pamir—77. így nevezik az Acsik-Tas Alaj fennsíkon, a Pamirban lévő nemzetközi alpinistatábort. A negyedik éve működő létesítmény a vi­lág számos országában élő sportolónak teszi lehetővé, hogy feljusson a Szovjetunió legmagasabb hegycsúcsaira. Idén egy hónapig a „Pa­mir—77” alpinistatáboir 167 amerikai, csehszlovák, NDK- beli, nyugatnémet, magyar, svájci, japán és más nemze­tiségű turista „otthonává” vált. A külföldi vendégek ta­pasztalt szovjet alpinisták vezetésével gyarapítottuk tu­dásukat. Százharmincán ostromolták a „hétezer méte­reseket”, a 7495 méter magas Kommunizmus-csúcsot, a 7134 méteres Lenin- és a 7105 méter magas Korzsenyevsz- kij-csúcsot. Ausztrál sportolók voltak az elsők, akiknek egy szezon­ban sikerült megmászniuk két, 7000 méternél magasabb csúcsot. A legnagyobb létszá­mú csehszlovák delegáció ér­te el azt a dicsőséget, hogy új utat fedezett fel a Lenin- csúcsra, a Zsukov marsall- csúcs déli lejtőjén keresztül. — A legjobb benyomások­kal távozunk a Szovjetunió­ból. A Pamir örök hóval fe­dett csúcsai, gyönyörű glecs- cserei, természeti szépsége egyikünket sem hagyott kö­zömbösen. Ami azonban még fontosabb volt számunkra, az a szovjet emberek vendég­szeretete, segítőkészsége, — mondta a nemzetközi alpinis­tatábor zárása után Hans Ledreiter, az osztrák hegy­mászók vezetője. Egy ilyen kiváló bázison minden spor­toló sokat tanulhat. Úgy vé­lem, e tábornak nagy jövő­je van. Ami bennünket illet, mi szeretnénk az állandó résztvevők között lenni. — El kell ide jönni, hogy láthassuk, milyen sokat ad az embernek a bátorság és jó­indulat találkozása — jegyez­te meg Peter Schnabl, cseh­szlovák alpinista. Annak is érdemes eljönnie ide, aki tisztán sportcélokat tűzött maga elé, és annak is, aki meg szeretne ismerkedni a „világ tetejével”, a közép- ázsiai szovjet köztársaságok­kal. A táborozás befejezése után sokan felkerestük az ősi közép-ázsiai városokat, Bu- harát, Szamarkandot, ahol gyönyörködtünk a nagyszerű építészeti emlékművekben, ismerkedtük a szovjet embe­rek életével. Az NDK sportolóinak veze­tője kijelentette, hogy a Pa­mirban lévő tábor nemzet­közi alpinistaiskolává fejlő­dik, ahol még a legtapasztal­tabb sportoló is sokat tanul­hat. Csehszlovák alpinisták a Pamiron A csúcs ostromának vezetői svájci alpinisták. A magasság 5200 méter.

Next

/
Thumbnails
Contents