Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-08 / 288. szám

A ^PÚJSÁG 1977. december 8. Veszprémben, a Bakony Múzeumban megnyílt a XIX. őszi tárlat. Az idei tárlaton tizennégy művész közel ötven al­kotása látható. Részlet a kiállításból. (MTI-fotó — Rózsás Sándor felvétele — KS) M úzeu mokról -számokban A Német Demokratikus Köztársaságban 610 múzeum — köztük olyan világhírű gyűjtemények, mint a Per­gamon Múzeum, a Nemzeti Galéria, a drezdai Régi Mes­terek Galériája — várja a lá­togatókat. A múzeumok több mint fe­le helytörténeti és regionális múzeum. A történeti múzeu­mok száma 93, közülük az is­mertebbek a berlini Történe­ti Múzeum, a lipcsei Georgi Dimitrov Múzeum, a Buchen- wald-emlékhely. A 41 irodal­mi, színháztörténeti és zenei múzeum közül jelentősebb a weimari Goethe-múzeum, a frankfurti Kleist-múzeum. Rendkívül érdekes, szinte egyedülálló a markneu- kircheni hangszermúzeum. A nagy hírű berlini, drezdai, lipcsei gyűjtemények mellett érdemes megemlíteni a ber­lini Köpenick-kastély ipar,, művészeti múzeumát, a lip­csei Grassi Múzeumot, amely a legrégibb iparművészeti gyűjtemény, valamint a lauschai üvegművészeti mú­zeumot. / A 40 természettudományi múzeumban 50 tudományág egyetemet, illetve főiskolát végzett szakembere végez ku­tatómunkát és ismerteti kü­lönböző kiadványokban a gyűjtemények jelentőségét. Az utóbbi időben egyre je­lentősebb szerephez jutnak a műszaki múzeumok. Az újonnan létesült intézmények sorában nagy érdeklődésre tarthat számot a rostocki Ha­józási Múzeum, a stralsundi Tengerészeti Múzeum. A látogatók száma évről évre nő: 1968-ban 17,9 millió, 1975-ben pedig 30,3 millió vendége volt a múzeumok­nak. r Ókori bolgár felirat Az első bolgár főváros, Pliszka (681—893) területén két nyelven írott sírfeliratra bukkantak. A márgakőbe vé­sett görög és — vele párhu­zamosan — óbolgár szöveg egy kereszt háromszögletű záródíszítése. A szöveg a kö­vetkezőképpen kezdődik: „Meghalt Isten szolgája, Lá­zár, január második napján”. Lázár, akinek a sírkövét a felirat díszíti, valószínűleg a nagy pliszkai bazilika szerze­tese volt. Az ókori írástan is­mertetőjegyei arra engednek következtetni, hogy a lelet a IX. század végéről vagy a X. század elejéről származik. A szakemberek szerint a felirat különleges jelentőség­gel bír az óbolgár és ószláv epigrafika szempontjából: az első írásos emléftmű az első bolgár főváros területéről az első évezred végéről. THMBOBCKfDI nPflBflfl Mindössze négyéves múlt­ra tekint vissza Znamenká- ban, a járási székhelyen mű­ködő Természet háza. Az épületben mindig sok a láto­gató. Sokféle kiállítást ren­deztek már. A címek önma­gukért beszélnek: „Lenin és a természet”, „A mi szeretett járásunk”, „Ablak a termé­szetre”, „Tambov megye fló­rája és faunája”. Idén, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére új ki­állítás nyílt: „A természet a gyerekek szemével” címmel. A Természet házának mun­katársai rendszeresen készí­tenek természetvédelmi és a természet szépségeit bemuta­tó filmeket, amelyek szintén nagy népszerűségnek örven­denek. Tambov megyében a znamenkain kívül még két járási székhelyen működik ilyen intézmény. PETŐFI NÉPE „Ültetvényt nem csupán a mának — úgy is mondhat­nám: magunknak létesítünk” — mondta *Görhöny István, a Kunbajai Állami Gazdaság igazgatója. Ez a gazdaság a szőlőből, pontosabban a bor­ból és az üdítő italból — „él”. A művelésre alkalmas terület kétharmadát, 1700 hektárt a szőlőültetvény fog­lalja el. De nemcsak saját gazdaságukért éreznek fele­lősséget, hanem azokért is, amelyek a kunbajai rend­szerben telepítenek, illetve termelnek. Az V. ötéves terv­ben a partnereknél 301, a sa­ját gazdaságban pedig 260 hektáron telepítenek szőlőt. Céljuk: az ültetvények meg­érjék a 20—25 évet és hektá­ronkénti termésátlaguk 150— 200 mázsa között alakuljon, s valamennyi munka gépe­síthető legyen. Felméréseik szerint ugyanis az elkövetke­zendő években tovább csök­ken azoknak a száma, akik a kézi metszésre, a szüretelés­re vállalkoznak. Éppen ezért olyan telepítési módot és ter­mesztéstechnológiát szeretné­nek alkalmazni, amellyel mindkét fizikai munka csök­kenthető, illetve elhagyható. Legfontosabbnak tartják, hogy az ötméteres sortávol­ság ellenére a hektáronkénti optimális tőszámot — ami 3 ezer vagy efölötti — nem kell csökkenteni, mint az egyéb magas művelésű szőlő- ültetvények esetében. Ez a termőfelület képes a hektá­ronkénti 250—300 mázsa ter­mésre is. Ugyancsak nagy je­lentőségű, hogy géppel tör­ténik a metszés és az, hogy már kiforrott gépi művelési és szüretelési technológiája van a rendszernek. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Kellemetlen hírek a halas­tavakról címmel cikket kö­zölt a Fejér megyei Hírlap. Ebben olvastuk: „Az édes­vízi halászat fejlesztéséről mi itt Fejér megyében még- csak nem is beszélhetünk. A halászati eredmények, ha a 8—10 mázsás átlag egyálta­lán eredménynek nevezhető, egyelőre vigasztalanok. Ki­használatlanul maradnak a tavak termelési értékének növelésére kínálkozó lehető­ségek. öreg halászok beszél­getik egymás közt: mi lehet­ne ezekben a tavakban, ha a? ember egy kicsit komo­lyabban venné a kötelessé­gét., ök is kérdezik és egyre hangosabban: „Miért van ez így?” Ha országosan el akarjuk érni az egy főre jutó éves haladagban a 4—5 kilót, ak­kor ez már nem a megéri, vagy nem éri dilemmája. Ki­váltképpen akkor nem, ha a tervet — még a halászati ágazatban is! — törvénynek tudják. Dunántúlt llaplo A mezőgazdasági rendsze­rek történelme hazánkban mindössze 1970-ig nyúlik vissza, s ma már a vetőmag­tól a kolbász előállításáig a mezőgazdaság valamennyi fázisában iparszerű rendsze­rek formájában szervezik meg a termelést. Hazánkban 1977-ben 1,5 millió hektáron működnek termelési rendsze­rek, az országos átlagot mesz- sze meghaladó termelési eredményeket produkálva. A lap sora veszi a külön­böző rendszereket, köztük a szekszárdi kukoricatermesz­tési rendszert is. Az ered­mény mindenütt: lényegesen alacsonyabb önköltség mel­lett magasabb termésátlag. A rendszerek egyértelműen bizonyítják létjogosultságu­kat. Horoszkóp - csak/ hiszékenyeknek „A csillagokban nincsen írva semmi” i. öt-hatezer esztendeje csap­ják be, vezetik tévutakra a csillagjósok a hiszékeny em­bereket. Babilóniában pél­dául találtak ékírásos tábla, maradványokat, ezekből ki­derül, hogy a királyi udvar csillagászai rendszeresen fi­gyelték a Napot, a Holdat, az üstökösöket és más égi­testeket, valamint a meteo­rológiai jelenségeket. Mind­ezt azért is tettték, mert azt hitték, hogy a földi esemé­nyeket, elsősorban az egyén sorsát az égitestek, helyzete jelentős mértékben befolyá­solja. Akkoriban, a két hí­res folyó, a Tigris és az Eufrátesz határolta ország­ban főleg olyan jövendölések készültek, amelyek az ural­kodó személyére vonatkoz­tak, történetesen ilyenek: „Ha a Mars közeledik a Skorpióhoz, a király skor­piószúrás áldozata lesz...” Nem különösen nehéz fel­adat megcáfolni ezt a több ezer esztendővel ezelőtt ké­szült jóslatot. Minden má­sodik évben közeledik ugyanis a Mars a Skorpió­hoz, így tehát Babilóniában minden második évben meg kellett volna halnia az ural­kodónak. Ilyesmiről azonban semmit sem tud az utókor, semmit sem tudnak a törté­nészek, mert nem is tudhat­nak. Azt hihetnénk, hogy az ilyen gyermekded asztroló. giai mesterkedések és fogá­sok ideje az ókor volt, ami­kor a minden tudományos alapot nélkülöző babonák, misztikus nézetek hatása alól jóformán senki sem vonhatta ki magát. A csil­lagjóslást azonban később is felhasználták a szélhámosok arra, hogy a különféle mód­szerekkel, nem egyszer nagy hókusz-pókusszal elkészített horoszkópokat eladják a hi­székenyeknek. Működtek asztrológusok a középkor­ban és az újkorban is. Csak egy-két példa: III. Pál pápa a jelentős egyházi tanácsko­zások idejét csak azután ha­tározta meg, ha előzőleg ki­kérte a római csillagjósok véleményét, Bolognában pe­dig 1125-ben az egyetemen külön tanszéket állítottak fel az asztrológia oktatására. Divatos napjainkban is az asztrológia, a nyugat-euró­pai folyóiratok, lapok és magazinok jelentős hányada közöl különféle jóslatokat. Idézzünk mutatóba belőlük néhány részletet. Mire szá­míthat novemberben az a földi halandó, aki a Rák csillagképének a jegyében, vagyis a június 22-től—jú­lius 22-ig terjedő időszakban született: „Szellemi erejének kifej­tése és jobb egészsége szem­pontjából kedvező szakasz kezdődik az életében. Végre úgy érezheti, hogy minden­napi életében helyreáll az egyensúly. Már nem az előző hónapok gondjai, hanem a jövő tervei mellett időzhet többet gondolatban. Határo­zottságának és türelmének nemcsak anyagi, de érzelmi téren is hasznát látja a jö­vőben.” Mielőtt továbblépünk az asztrológia homályos útvesz­tőiben, határozzuk meg, mi a jelentése a „horoszkóp” kifejezésnek. Úgy fordíthat­juk le magyarra ezt a szót: az „óra nézése”, ez a csilla­gok állásának egy meghatá­rozott időpontjára utal, leg­többször annak a hiszékeny embernek a születési idejé­re, aki jósoltatni óhajt ma­gának. Most pedig nézzünk meg egy másik fajta horosz­kópot. Terjesztenek, ponto­sabban árusítanak a csillag­jósok olyan asztrológiai jel­lemzést is, amely a születé­si időpont alapján 12 férfi- és 12 nőtípust határoz meg. Kiindulási alapnak az állat­övi csillagképeket veszik, te. hát ezeket: Kos, Bika, Ik­rek, Rák, Oroszlán, Szűz. Mérleg, Skorpió, Nyilas. Bak és Vízöntő. Az asztro­lógusok különféle hatást tu­lajdonítanak a felsorolt álló­csillagoknak, és azzal bu­títják az embereket, hogy valakinek a természetét, jel­lemét, egész egyéniségét Egyiptom: A levegő istenét szimbolizáló, csillagokkal dí­szített nőalak elválasztja az eget a férfialakkal jelké­pezett földtől (részlet egy szarkofágon talált festmény­ből). Kopernikusz 1543-ban jelentette meg „Az égi testek for­radalma” című könyvét. Ebben új planetáris rendszer elfogadását javasolja. A Nap elfoglalja a világegyetem központjában a Föld helyét. Ezek után már a Föld forog a „Királycsillag”, a Nap körül. szinte sorsdöntőén meghatá­rozza, melyik állatövi csil­lagkép jegyében született. Mindenki meggyőződhet egy ilyen alapon készült „asztro­lógiai jellemzés” primitívsé­géről, ha egyet-kettőt figyel­mesebben elolvas. Milyen te­hát a „Rák-férfi”, aki jú­nius 23. és július 23. között született: „...Vonzalma inkább lelki, mint érzéki jellegű. Otthon, házasság, gyermekek kelle­nek a boldogságához. Az érzés nagy szerepet játszik az életében. Befolyásolható, a jó és rossz barátok még a szerelem és házasság kér­déseiben is hatással vannak rá. Áldozatkész, hozzátarto­zóiért harcol, bőkezű. Hiva­tása gyakorlása közben túl­ságosan messzi és magas célokat tűz ki önmaga elé, mert becsvágya rendkívülien nagy. Otthonában földi pa­radicsomot keres. Szereti a művészeti alkotásokat, a szép képeket, az irodalmat, és amennyiben teheti, ak­kor kertet létesít, amelyet önmaga művel. Természet- barát. Számára a legmegfe­lelőbb a Skorpió- és a Hal­típusú nő.” (Folytatjuk.) molnár karoly Miniatúra a XVI. századból. Segítségével elképzelhetjük, hogyan dolgozott egy középkori asztrológus. WteáDos Beni. ©0(s. ®sz ki© p) • • Otven alkotás

Next

/
Thumbnails
Contents