Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-06 / 286. szám

2 7ÍÉPÚJSÁG Tripoli Befejeződött a kis arab csúcs Megnyílt . az MPLA kongresszusa Hétfőn délelőtt ünnepélyes záróüléssel véget ért Tripoli- ban a Szadat egyiptomi el­nök politikáját elítélő arab országok konferenciája. A vendéglátó Líbia küldöttsé­gének vezetőjén kívül Szí­ria, Algéria, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, valamint a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet képvi­selői záróközleményt írtak alá, amelyben elítélik Szadat politikáját, és intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy az egyiptomi elnök leg­utóbbi lépéseiből eredő ve­szélyes következményeket el­hárítsák. Az aláíró országok, illetve a PFSZ egyúttal létrehozták az egységes pánarab „ellen­állási és szembenállási fron­tot”. Kadhafi líbiai államfő az ünnepélyes záróülésen a konferencia vendéglátójaként elmondott zárszavában foko­zott szolidaritásra szólította fel az arab országokat. Hang­súlyozta, hogy a Tripoliban elhatározott lépések nem az egyiptomi nép ellen, hanem Szadat elnök legutóbbi poli­tikai lépései ellen irányul­nak. Az iraki küldöttség nem írta alá a záródokumentu­mot. A küldöttség vezetője, Taha Jasszin Ramadan az­zal indokolta ezt, hogy Szí­ria és Irak nem ért egyet a jövőben követendő közel- keleti politika kérdésében. Hangsúlyozta azonban, hogy Irak érdekelt az arab ügy védelmét szolgáló közös front megalakításában. A Dzsana líbiai hírügynök­ség ismerteti az értekezleten hozott határozatok teljes szö­vegét. Eszerint a tanácsko­zás résztvevői elítélik Sza­dat elnök izraeli látogatását, mert az nem más, mint az egyiptomi arab nép, az egyiptomi haderők, valamint az arab nemzet elárulása. Mindent elkövetnek Szadat izraeli látogatása és a cio­nista ellenség vezetőivel folytatott tárgyalásai követ­kezményeinek — beleértve a javasolt egyiptomi találkozót is — felszámolásáért. Úgy döntenek, hogy be­fagyasztják az egyiptomi kormányhoz fűződő politikai és diplomáciai kapcsolatai­kat. Nem vesznek részt az Arab Liga és annak szerve­zetei által Egyiptomban megtartott értekezleteken. Óva intenek minden olyan kísérlettől, amely kétségbe akarja vonni, hogy a Palesz­tinái nép törvényes képvise­lője a PFSZ. A tripoli rádió közlése sze­rint Asszad szíriai és Kad­hafi líbiai elnök megegye­zést írt alá, amely szerint Egyiptomot kizárják a szí­riai—líbiai—egyiptomi hár­mas szövetségből. A hírről kiadott nyilatkozat szerint a két vezető egyidejűleg úgy határozott, hogy más, érde­kelt arab ország számára le­hetővé teszik a csatlakozást a szövetséghez. Ugyancsak a tripoli rádió az értekezlet befejezését . és az elfogadott nyilatkozatot ismertetve adta hírül, hogy az Arab Liga székhelyét Kairóból Tripoliba helyezték át. (Folytatás az 1. oldalról) kérdéseivel. Neto hangsú­lyozta: az MPLA, amely győ­zelemre vitte a nemzeti fel- szabadítási harc ügyét és megkezdte Angolában a szo­cializmus építése anyagi alapjainak lerakását — be­töltötte történelmi hivatását. Hangsúlyozta: az angolai forradalmi folyamat előre­haladása diktálja azt, hogy jöjjön létre egy egységes és tudományos ideológiával fel­vértezett párt Angolában. A jövőbeni párt belső éle­tét szabályozó legfontosabb szempontok — hangsúlyozta — a demokratikus centra­lizmus, a szabad vita, ugyanakkor a többségi dön­tések vállalása. „ A beszámoló a továbbiak­ban behatóan foglalkozott a népi hatalom helyi szer-. vei, a népi bizottságok és az állami szervek közötti kap­csolattal, munkamegosztással. A beszámoló kiemelte azt a hatalmas katonai és anya­gi támogatást, amelyet a Szovjetunió és Kuba adott a népi köztársaságnak. A többi szocialista ország — így Magyarország —, a világ demokratikus erői és több afrikai ország segítségnyúj­tásáról is megemlékezett. A beszámoló feletti vitá­val zárt ajtók mögött foly­tatja a munkát az MPLA kongresszusa. Vasárnap Luandába érke­zett az MPLA első kong­resszusára meghívott ma­gyar küldöttség, amelyet Aczél György, az MSZMP PB tagja vezet. AZ SZKP ÜDVÖZLETE Az SZKP KB üdvözletét küldött az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom (MPLA) I. kongresszusának résztvevőihöz. Az üdvözlet hangoztatja, hogy az MPLA vezette hős angolai nép dicsőséges feje­zetet nyitott az afrikai fel­szabadítási harc történeté­ben. A szovjet kommunis­ták, az egész szovjet nép együttérzéssel kíséri figye­lemmel az angolai dolgozók erőfeszítéseit a független An­gola nemzeti és társadalmi haladásának biztosítása ér­dekében. Meg vagyunk győ­ződve arról — mutat rá az üdvözlet —, hogy a párt­jaink és országaink között fennálló barátság és szolida­ritás szálai a jövőben is fejlődnek az imperializmus, a fajüldözés és a neokolonia. lizmus ellen azon egyezmény szellemében, amelyet 1976- ban Leonyid Brezsnyev és Agostinho Neto írt alá Moszkvában — hangsúlyoz­za az SZKP KB üdvözlete. Hétfőn Luandában folytat­ta munkáját az MPLA első kongresszusa. Délelőtt a küldöttek szek­cióüléseken vettek részt. A külföldi vendégek hétfőn je­len voltak a luandai Törté­nelmi Emlékmúzeum ünne­pélyes megnyitásán, majd gyárlátogatáson vettek részt. Délután plenáris ülést tartottak, több külföldi kül­döttség vezetőjének felszóla­lásával. Palesztin vezetők Kadhafi ezredes líbiai államfő társaságában a Szadat politikáját elutasító tripoli arab csúcsértekezlet szín­helye, a népek palotája teraszán. (Képtávirónkon érkezett) Biszku Béla Havannába érkezett A Magyar Szocialista Mun­káspárt latin-amerikai kör­úton levő küldöttsége, élén Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára szombaton este Mexikóvárosból hivatalos lá­togatásra Havannába érke­zett. A Biszku Béla vezette küldöttséget, a havannai Jo­se Marti repülőtéren Bias Roca Caideiro, a Kubai Kom­munista Párt Politikai Bi­zottságának tagja, a nemzet- gyűlés elnöke és Machado Ventura, a KKP Politikai Bizottságának tagja fogadta. Biszku Béla és kísérete a vasárnapot a híres kubai üdülőhelyen, Varaderóban töltötte, hétfőn a Forradalom terén megkoszorúzta Jose Marti emlékművét, majd ezt követően megkezdődtek a hivatalos tárgyalások a két párt küldöttsége között. _ _ _ automatikusan megoldódnék. nali- gabonavásárlásra a leg­AI megoldás De nemcsak a pénzről van ínségesebb körzetek számára. szó. A kép, amit felvázoltunk, sötét, de — sajnos — igaz. Vajon ez azt jelenti, hogy az emberiség, amely eljutott a sztratoszféra valószínűtlen magasságaiba és a tengerek hihetetlen mélységeibe, a földfelszínen nem tudja el­tüntetni az éhség Damoklesz- kardját? Semmiképpen. Az ember valóban a lét koro­nája. Amit eddig elért, biz­tosíték arra is, hogy nem szabad — és nem is kell be­lenyugodnia a dolgok jelen­legi állásába. Éppen hatvan esztendeje kezdődött meg a világon az a folyamat, amely máris be­bizonyította, hogy az éhség nem valami „eleve elrendel­tetett sorscsapás”. hanem Ez pedig önmagában is csattanós válasz a pesszi­misták, Malthus hívei számá­ra. Mint ismeretes, Malthus teremtette meg azt a tant, amely szerint az emberiség szaporodása megoldhatatlan­ná teszi a világ élelmiszer­gondjait — ezért elkerülhe­tetlenek a népességet alapo­san „megritkító” háborúk. A marxisták nemcsak mélységes antihumanizmusa miatt vetik el ezt a tant, ha­nem azért is, mert egysze­rűen — nem igaz. Fenti pél­dáinkon már láttuk, hogy a családtervezés eleve bizonyos jómódot, feltételez, e jómód elérését viszont megnehezíti a családtervezés hiánya. Ez valóban ördögi kör, de nem áttörhetetlen. olyan jelenség, amelyért em­beri közösségek kiáltó egyen­lőtlenségen alapuló jellege nagymértékben felelős. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom által elindí­tott láncreakció olyan orszá­gokban következett be, ame­lyek súlyos örökséggel szem­benézve, a szegénység kö­rülményei között kezdték építeni az új életet. Törté­nelmi mércével nézve igazán villanásnyi idő telt el a szo­cialista világrendszer meg­születése óta. Mégis elmond­hatjuk — és ezt ma már Nyugaton sem tagadja, ta­gadhatja senki —, hogy a szocializmus és éhség egy­mást kizáró fogalmak! Mi kell a probléma meg­oldásához? Milyen tartalékai vannak az emberiségnek, amelyek segítségével kitör­het az ördögi körből? Kezdjük egy olyan adattal, amely önmagában is érzé­kelteti a megoldás bizonyos realitását: jelenleg a világon napi (!) egymilliárd — nem tévedés, napi ezermillió —' „ dollárt költenek fegyverke­zésre. Nem kell nagy kép­zelőerő annak megértéséhez, hogy ennek az ijesztő szám- nák számtalan létfontosságú vonatkozása van. A legkézenfekvőbb termé­szetesen az: ha ezt az irdat­lan összeget a földkerekség élelmiszer-termelésére költe­nék, a problémák legalább nyolcvan százaléka szinte- KV HARCI GÉP ARA ­A modern mezőgazdaság­hoz öntözőművek, korszerű ipari eszközök egész sora kell, beleértve az agrár- légiflottát is! Ezek előállítá­sához a rengeteg pénzen kí­vül nyersanyagok tömege és óriási mennyiségű emberi­ipari munka-kapacitás szük­séges. A fegyverkezési haj­sza csökkentésével mindez megteremthető lenne. Ma­napság egyetlen modern, szuperszonikus harci repülő­gép ára megközelíti — egyes típusoknál meghaladja — a húszmillió (!) dollárt. Azt a szakemberek tudják, mennyi élelmiszert lehetne „előállí­tani” húszmillió dollárból. Azt azonban a laikusok is tudják, hogy — sokat... Sokat segíthet a megoldás­ban a genetika, a biológia számtalan új vívmánya is. Fentebb ugyancsak láttuk, hogy ezek bevezetése pénz­be kerül. Ha a leszereléssel kapcsolatos szovjet javasla­tok akár csak részben meg­valósulnának, kevesebb éhe­ző gyermek lesz a világon. — TENGERI TARTALÉKOK -­A legutóbbi FAO-konfe- rencia határozata szerint a legszükségesebb tennivalók a következők lennének: 1. Hárommilliárd dolláros pénzalapot létesíteni, azon­2. Felszólítani a kormá­nyokat, növeljék segítségüket a fejlődő országok számára. (Nagyon sok függ e segítség jellegétől. A szocialista or­szágok például úgy segíte­nek, hogy annak eredményei tartósak legyenek; hogy az a segítség új létesítményeket, tehát új munkaalkalmakat, szakképzett munkaerő gya­rapítását és a tőkés világtól való kisebb függőséget je­lentsen. 3. Nemzetközi mezőgazda- sági „tartalékbank” létreho­zása, amely természeti ka­tasztrófa (szárazság, árvíz, stb.) esetén azonnali támo­gatást nyújthat. 4. Felszólítani a legna­gyobb nyugati gabonaterme­lőket, mindenekelőtt Kana­dát és az Egyesült Államo­kat, „változtassa meg eddigi önző agrárpolitikáját, a szű- kölködőkre is gondolva...” Az éhség elleni küzdelem­ben mind nagyobb szerepet kaphat a világóceán. Hála a modern halászflottáknak, 1950 óta világszerte megkét­szereződött a tengeri termé­kek fogyasztása. Máris ezek a termékek szolgáltatják az oly fontos állati fehérjék 13 százalékát éá^a tudósok sze­rint ez az arány belátható időn belül megkettőzhető. Igen, az értelmes célokat követő ember elég erős le­het ahhoz, hogy véglegesen elűzze az éhség ősi rémét. (Vége) HARMATH ENDRE- AZ ÖRDÖGI KOR „KIEGYENESlTÉSE" ­1977. december 6 Magyar küldöttség utazott Finnországba Vasárnap küldöttség uta­zott Helsinkibe Trautmann Rezsőnek, az Elnöki Tanács helyettes elnökének vezetésé­vel, hogy részt vegyen a Finnország függetlensége ki­kiáltásának 60. évfordulója alkalmából rendezendő ün­nepségeken. A küldöttsége a Ferihegyi repülőtéren Bor­bély Gábor, és Nánási Lász­ló, az Elnöki Tanács tagjai és Nagy János külügyminisz­ter-helyettes búcsúztatta. Ot volt Kaarlo Yrjö-Koskinen Finnország budapesti nagy­követe. Finn barátaink ünnepén Hétfő esti kommentárunk. Nem sokkal azután, hogy a Szovjetunió és — immái évtizedek óta — a világ a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulójára emlékezik, Finnország népe is ünnepel Az időbeli sorrend ok-okozati összefüggést is jelent. Az „ezer tó országa” ugyanis azért nyerhette el függetlenségé- 1917. december 6-án, mert néhány héttel azelőtt végleg ősz- szeomlott a „népek börtöne”, a cári rendszer. A bolsevikok győzelme, a lenini elvek diadala nyomár születhetett meg, éppen most hatvan esztendeje az önálló a független Suomi. A finn—szovjet kapcsolatok a második világháború ótr nem egyszerűen jól, hanem példamutatóan fejlődnek. Ehhez a Szovjetunió — elveiből következő — önzetlenül segítőkész magatartásán kívül az kellett, hogy az ország legmagasabb rangú vezetői idejében felismerjék: mind hazájuk, mind Európa és a világ érdekeit akkor szolgálják a leghatásosab­ban, ha az európai béke egyik pillérévé teszik a finn—szov­jet viszonyt. Ennek a felismerésnek az eredménye a mindmáig tartc „Paasikivi—Kekkonen-vonal”, amely a Finn Köztársaság egymást követő két nagy államférfiénak ezzel kapcsolato; hitvallása — és gyakorlati politikája. „1944 után — jelentette ki egy emlékezetes beszédéber Urho Kaleva Kekkonen, a Finn ’Köztársaság jelenlegi elnö­ke — a finn nép megértette, hogy a külpolitikai biztonság megteremtése jó egyetértést és bizalomra épülő együttmű­ködést követel minden szomszéd állammal. Ez különösen vonatkozik nagy szomszédunkra, a Szovjetunióra...” Ez a koncepció azóta meghozta gyümölcseit mind a' két­oldalú, mind az összeurópai kapcsolatok viszonylatában. Ami a kétoldalú kapcsolatokat illeti, közismert, hogy a finn fog­lalkoztatottság egyik döntő tényezője a szovjet megrende. lések mértéke: szinte nincs a finn gazdasági életnek olyan ága, amelyben ne lenne meghatározó jelentőségű a szovjet féllel való termékeny, kölcsönösen hasznos együttműködés A Szovjetunió számos kiemelkedő gesztussal nyilvánítot­ta ki elismerését a kapcsolatok alakulása felett — az egyik legemlékezetesebb ilyen gesztusra 1956. január 26-án került sor, amikor Moszkva visszaadta Helsinkinek a békeszerző­dés értelmében a Szovjetunióhoz csatolt Porkkala Udd-i tá­maszpontot. 1948-ban kötötték meg a-két ország képviselői az együtt­működési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. Ennek nyomán jelenleg is 1990-ig szóló, minden oldalú együttmű­ködési program van megvalósulóban. Rendszeresek a két ország vezetőinek kölcsönös látogatásai. Legutóbb Kekkoner látogatott a NOSZF évfordulójára Moszkvába, a mostani ünnepre Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök látogatott el Helsinkibe. Finnország konstruktív külpolitikája jelentős szerepet játszott abban, hogy éppen Helsinki lehetett az összeurópai biztonsági és együttműködési konferencia házigazdája. H. E. Tanácskozás a Parlamentben A Parlament vadásítermében december 5-én kibővített ülést tartott az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nem­zeti Bizottsága. Képünkön: Nagy János külügyminiszter- helyettes előadói beszédét tartja. (Képtávirónkon érkezett) Országgyűlési bizottságok ülése Az országgyűlés építési és közlekedési bizottságának hétfői ülésén Tóth István el­nökletével a képviselők az építésügyi, valamint a szállí­tási és hírközlési ágazat idei tevékenységét tették mérleg­re, s az eredmények alapján tárgyaltak az ÉVM és a KPM jövő évi tevékenységé­nek tervezett előirányzatai­ról. Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága hétfőn elemző vita után el­fogadta az Egészségügyi Mi­nisztérium, a SZOT Társa­dalombiztosítási Főigazgató­ság, valamint az Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság 1978. évi költségvetési terve­zetét. „

Next

/
Thumbnails
Contents