Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-04 / 285. szám

8 Képújság 1977. december 4. Kötél főtere Jellegzetes bolgár építkezés: emeletes faház terasza Uszty-ilimszki emlék Ax Angara melletti nagy ipari beruházás úttörői bratsz- kiak voltak. Ide, északra, a tajga szívébe hozták magukkal Bratszk építőinek legszebb hagyományait Ma Uszty-llimszk városában három hatalmas építkezés folyik. Kiemelt nagy­beruházás mind a három, amely felett a Komszomoi vállalt védnökséget: oz Uszty-ilimszki vizi erőmű, a faipari kombinát és maga a város a tajgában. Kuba Vasút-újjáépítés Latin-Amerika első vas­útvonalát 1837-ben avatták fel Kubában. Ez a vasút — a személyszállítás mellett — főként a cukorszállítás cél-- jait szolgálta, de az 1929— 32-es nagy világgazdasági válság után nem sok gondot fordítottak rá, s a többi vo­nal fenntartására sem. Ezért a mai Kubában igen sürgős feladat a vasútvonalak fel­újítása, a személy- és teher­szállítás modernizálása. A vasút-rekonstrukció részletes terveit 1969—70- ben dolgozták ki, s a folya­matos program megvalósí­tásában igen nagy segítséget ad a szigetországnak a Szov­jetunió. A most folyó első ötéves tervben újjáépítik többek között a 880 kilomé­ter hosszú Havanna—San­tiago de Cuba vonalat. Ezen a vonalon a személyszállítás maximális sebessége 140, a tehervonatoké pedig 100 ki­lométer lesz óránként. Az ötéves terv vasúti beruházá­saira 700 millió pesót for­dítanak, s ebből 1149 kilo­méter hosszú pálya átépíté­sét tervezik. Megteremtik a vasútépítéshez szükséges ipari hátteret is. Ez a város a szocialista or­szágok gazdasági integráció­jának egyik szép példájává vált. A KGST-tagországok közös erőfeszítésével épül az óriási cellulózkombinát. Már az adatokból, a szá­mokból is kitűnik, hogy az angarai építkezés mennyiben járul hozzá a szocialista vi­lágrendszer ipari-gazdasági potenciáljának növeléséhez. Az építkezés kétezer hektá­ron folyik, a beruházási költ­ség naponta egymillió rubel. Uszty-llimszk építői azonban nem tudnák számokban kife­jezni azt a tényt, hogy ez az építkezés mit jelent egy új szocialista életmód kialakí­tásában, a szocializmust épí­tő népek barátságában. A Komszomoi kapta azt a megtisztelő feladatot, hogy itt, az Angarán folyó nem­zetközi építkezésen munkás- kollektívákat szervezzen. A szocialista országok ifjúsági tömegszervezetei jelentős ta­pasztalattal rendelkeznek a közös munka megszervezésé­ben és irányításában. Az orenburgi gázvezetéken, a KGST-m u nkacsa pa t okba n nagyon sok fiatal dolgozik. És mégis, itt, Szibériában az ifjúsági szövetségek együtt­működésének egy minőségi­leg új szakasza kezdődött el. A négy nemzetközi munka­csapat valamennyi tagja fe­lelősséggel érzi a rendkívüli feladatot. Erről Hanyec Ist­ván építészmérnök, a Kun Béla brigád vezetője a kö­vetkezőket mondja: „Ebben a városban a szocialista együttműködés új modellje formálódik. Mi, Uszty- Ilimszket építők valameny- nyien elmondhatatlanul sze­rencsések vagyunk. Az évek múlásával az ilyenfajta moz­galom bizonyára általánossá válik, de az angarai város ennek az új formájú együtt­működésnek a bölcsője ma­rad”. A fiatalok új iránti lelke­sedése vonzotta ide Bulgária, Magyarország, az NDK fiait és lányait. Bulgáriából 1í976 elején el­sőként érkezett az építkezés­re száz teherautó-vezető. Ma­gyarországról tavaly ősszel egy háromszáz főből álló cso­port utazott Uszty-Ilimszkbe. Az N1DK tavasszal ötven fia­tal kőművest és betonozót küldött. Minden országban hatalmas túljelentkezés volt a meghirdetett helyekre. A jelölő bizottság négy-öt, egyes esetekben tíz fiatal je­lentkező közül választotta ki a legmegfelelőbbet. A fiatal önkénteseknek mindenekelőtt Szibéria zord időjárásával kellett megbir- kózniok. 1976 februárjában a bolgárokat fogadták, a tajgá­ban negyven fokos hideg volt. így ismerkedtek meg a déliek az északi Szibériával. De a tajga időjárása később sem kényeztette el az ide ér­kezőket. A tavasz, a nyár is rendkívül hideg volt. Oly­annyira, hogy ezen a nyáron megfagyott császármadara­kat, fajdokat találtak az épí­tők,- A hőmérő higanyszála télen mínusz 57 fok alá esett. Itt meg kellett tanulni, ho­gyan lehet a meleget is hasz­nosixam, Hogyan kell takaré­koskodni a test melegével. Azokat, akik várakozásaik­ban netán csalódtak, nem tartották volna vissza. El­utazhatnak, hiszen helyükre több tíz az önkéntes jelent­kező. De, senki nem utazott el. És lógással, munkakerü­léssel sem lopta el senki az építkezés drága perceit. Az építkezés, az itteni kollektíva erős nevelőnek bizonyult. Sokat tanulnak itt a fiata­lok. A bolgárok közül öten beiratkoztak Irkutszk külön­böző főiskoláira. A magyarok közül minden ötödik elvé­gezte a marxista—leninista tanfolyamot. Kevés olyan fiatal akad, aki nem képezi magát, orosz nyelvtudását ném tökéletesíti. Az építkezés során olyan áj, internacionalista együtt­működési formák váltak nép­szerűvé, mint például test­vérbrigádok cseréje, közös politikai foglalkozások, vagy a kiváló dolgozók haladó ta­pasztalatainak elsajátítása a munkahelyeken. ‘Uszty-illimszk fiatal építői nem a kegyetlen szibériai fa­gyokra fognak majd vissza­emlékezni. Beszélnek majd az építkezés hatalmas mére­teiről, arról, hogy ők is hoz­zájárultak egy hatalmas ügy szolgálatához. „Egy ilyen nemzetközi építkezés részt­vevőjének lenni és tudni, hogy munkánknak nyoma marad a térképen, ez az élet­ben ritka és irigylésre mél­tó siker. Valamennyien kö- szönetünket fejezzük ki a a Komszomolnak, a pártnak, a szovjet elvtársaknak ezért a bizalomért — mondja Vik­tor Prosztov bolgár mérnök, a csoport helyettes vezetője. — Mindazt, amit teszünk, mindaz, amit érzünk és kö­zösen átélünk, egy egész élet­re szóló emlék marad!” Alekszandr Jefremov (AP(N—IKS) A Vietnami Szocialista Köztársaság Nghe Tinh tarto­mányában van a Tay Hieu állami gazdaság, ahol eb­ben az évben 570 tonna kaucsukot kívánnak megter­melni, 50 tonnával többet az eredeti előirányzatoknál. Képünkön: a gumi fa megcsapolása. Január óta Lipcsének mű­szaki egyeteme is van, amely az egykori építészeti és a mérnökképző ' főiskolából alakult meg. A műszaki egyetem lét­rehozásával a két régi fő­iskola oktatási és kutatási eszközének hatékonyabb ki­használásával, a tudomá­nyos, oktatási és kutatási le­hetőségek egyesítésével gaz­dagodott az NDK felsőokta­tása. Az új felsőfokú taninté­zetnek jelenleg 10 tanszéke és intézete van, ahol több mint 100 professzor és do­cens, valamint 400 tudomá­nyos munkatárs dolgozik. Az egyetemen jelenleg 2500 nappali tagozatos hall­gató tanul, akiknek száma 1980-ig 3000-re fog emel­kedni. Múlt és jelen Bulgáriában Most, amikor néhány hét elmúltával megkísérlek va­lamit papírra vetni bulgáriai kirándulásomról, hamarjá­ban nem is tudom, mivel kezdjem. Ügy járván, mint aki túlságosan gazdagon terí­tett asztalhoz ül le, kapnék ide is, oda is, kóstolnám ezt is, kínálnám amazt is. Annak a szőlőnek illatos mézízét említsem-e, amit Dimitrina asszony varázsolt elő a hegy­tetőn, megmosott a forrás vizében, aztán a kezembe nyomott? A Balkán fenséges hegyeiről próbáljak lelken­dezni, amelyek kimeríthe­tetlen változatossággal kísér­ték a majd öt órán át roha­nó vonatot? Az őszi napsü­tésben a mezőkön és az or­szágutakon föl-fölbukkanó szamaraskordék idilli képét említsem-e, vagy inkább mondjam el, hogy minden új élmény mellett és ellenére milyen meghitt muzsika volt fülemnek a negyedik napon a szliveni szerkesztőség szo­báiból kiszűrődő írógépkopo­gós, még ha azok az írógé­pek cirillbetűsek is? Szliven megye talán átla­gos bolgár vidék, gazdag ha­gyományokkal virágzik a mezőgazdaság, rohamléptek­ben fejlődik az ipar, az év­századok (sőt, évezredek) kü­lönös, szinte tapintható je­lenléte mégis valami rendkí­vüli sugárzást ad a levegő­nek. de ezt — úgy hiszem — az ott élő emberek nem­igen érzik, nem zavarja min­dennapi életüket, legföljebb azt a szeretetteljes, termé­szetes viszonyt magyarázza, amely itt ember és történe­lem között oly szembetűnő. Hogy aztán ezt a sok száz éves török hódoltság alatt is fönn­maradt, végül saját lábára állt nép meghatottsága, jo­gos önbecsülése okozza-e, vagy valami más — nem tu­dom. De a hagyományoknak ez a póztól mentes ápolása, a múltnak ez a magától érte­tődő beépítése a jelenbe szá­momra tiszteletet és irigysé­get egyaránt keltő nagy él­mény volt. * Kötél sajátosan balkáni hangulatú, szívélyes, kedves város. Fafeldolgozójának .egynapi termelése annyi, mint annak előtte az egyévi termelés A háziipari üzem­ben a méltán híres koteli szőnyegek utódait gyártják. Az agráripari kombinát kor­szerű ágazatai mellett ma is megvan a birkatenyésztés, méghozzá az országban a második legjobb. Két közép­iskolájában népi fafaragást, illetve népi hangszeres zenét tanulnak a diákok. A város­nak 101 műemlék épülete van, de bármilyen nagy a sürgető igény és az anyagi lehetőségek szorítása. Kotei­ben csakis az országos mű­emlékintézet által is enge­délyezett épületet lehet föl­építeni. A restaurálás, a kon­zerválás központi alapból, meghatározott tervek szerint rendszeresen folyik. * Szliven megye egyezer lel­kes faluja Zseravna nem szerepel az útikönyvekben. De aki látta, azt mindörök­re lebilincseli, fogva tartja az emlék. A völgy teljes hosszában húzódó, törökcse­repes parasztházak, a kötő­anyag nélküli, durva kőkerí­tések, a gazdagabbak teljes szépségükben megőrzött, bal­káni faragott faházai, a vi­rágos kertek — önmagában is lenyűgöző látvány. Raja Dopalov, a falu mú­zeumának igazgatója végig­vezet a „tetőtől-talpig” dísze­sen kifaragott faházakon, s közben elmondja, hogy a szú- rágás ellen valamennyi régi faházat átitatták valami vegyszerrel — így aztán még sókáig idejárhat mindenki, aki be szeretne szippantani egy cseppet abból a régi, ke­leties, talán rózsaillatú leve­gőből, amikor pipafüst és ká­vé mellett lassan és kerülők­kel, de alakult, érett a gon­dolat, az új idők és forradal­mak gondolata. * A karanovói tumulusz olyan, mint valami különle­ges homokbánya, falában a lyukacsok mind a páratlan leletek helyei: tizenhét réteg­ben találtak itt emberi lak­helyeket, több ezer év épült egymásra. Karanovó ma már fogalom a régészek számára. A Nova Zagora-i múzeum a világ leggazdagabb archeoló­giái múzeuma. Néhány tárló ennélfogva üres is, nagy amerikai, nyugati kiállítások kérték kölcsön a tárgyakat. A kőkorszaktól kezdve min­den korban éltek itt embe­rek, a föld ontja a csont-, kő- és fémszerszámokat, az edényeket, az ékszereket, a mitikus szobrocskákat. A Dipsziszka mogila beceneve: bolgár Trója. De vannak az­tán más, hasonló gazdag le­lőhelyek. s bár minden kor­szak gazdag emlékanyagban, a pálmát valószínűleg a trák anyag viszi el. — Kié volt ez a kocsi? — bökök rá az előcsarnokba he­venyészve kirakott, jókora vaskerekekre. — Egy trák orvosé. — Orvosi kocsi? — ámulok —, hát mi volt az az ember, körzeti orvos? — Olyasmi — felel a kis termetű igazgató és hirtelen, mintha transzba esett volna, sarkon fordul és elnyargal. Kisvártatva visszatér, a kar­ján rongyokba burkolt hol­mit hoz, de mint aggódó anya a csecsemőjét. — Ez a mi legújabb kin­csünk. — suttogja. A trák orvossal vele te­mették minden holmiját. Ezek a kis bronz eszközök először is csodaszépek. Gyu­faszál vastagságú, hengeres nyelük és a végükön a fogó csupa vésett díszítés, Van itt ércsipesz, vénaelszorító, szemorvosi nem tudom mi­csoda, meg olyasmi, mint a mai orvosok torok-kukucská­ló lapátja. — Azt mondták az orvo­sok, akik megnézték, — mondja szinte szerelmesen a muzeológus, — hogy ezekkel ma is dolgozni lehetne. Kis gombóc forma, meg hosszúkás, gyurmadarabok­hoz hasonló valamik is he­vernek ott a rongyon. Ezek mik? — Gyógyszerek. A trák or­vos gyógyszerei. Most van fönt Szófiában a többi, labo­ratóriumban vizsgálják, mit tartalmazott. Való igaz, kicsit szédítő dolog a történelem ... HALLAMA ERZSÉBET Műszaki egyetemei alapítottak 1 Lipcsieii

Next

/
Thumbnails
Contents