Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-04 / 285. szám
L977. december 4. ^PÚJSÁG 3 Egy évvel a tagkönyvcsere után Csúcsforgalom A paksi téglagyárban ezekben a téli napokban is nagy a forgalom. A nyáron elegendő nyers téglát készítettek, és így a kemencében folyamatosan tudnak égetni. A tehergépkocsik nemcsak a Duna--parti rakodón, hanem a kemencék előtt is várakoznak a téglára. A kemencéből kihordott forró tégla egyenesen a gépkocsikra kerül. Petőfi és Illyés falujában jpjiilÜÜj párt-alapszervezetek|l ben a múlt év végéig laSpf — az új tagsági köny. ä&iä!iäsiäivek ünnepélyes átadásával — befejeződött a tagkönyvcsere. Ám ennek az egyéves politikai és szervező munkának eredményei- következményei nemcsak abban realizálódtak, hogy kicserélték a régi tagsági könyveket, döntöttek a taggyűlések a kilépési kérelmekről, határoztak törlési javaslatokban. Az 1975. október 25-i központi bizottsági határozat célul tűzte ki, hogy a tagkönyvcsere során erősödjék a párt eszmei, politikai és cselekvési egysége, nőjön a párttagok aktivitása a szocialista építés feladatainak megvalósításában, a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásában. A tagkönyvcserét megelőzően az alapszervezetekben elbeszélgettek minden párttaggal, az észrevételeket, ja. vasiatokat összegezték-ele- mezték taggyűlésen és ezek tanulságai hosszabb időre irányt szabtak a munkának. A tagkönyvek kiosztásával nem kerülhettek le napirendről. A nagydorogi községi párt- aizottság legutóbbi ülésén a tagkönyvcsere időszakában elhangzott észrevételek, javaslatok megvalósításáról tárgyalt, felmérve, hogy egy esztendővel az. új tagsági könyvek átadása után hol tartanak az alapszervezetek, és a község politikai vezetése. Igen sok javaslat hangzott el a beszélgetések során, a taggyűléseken ezeket minősítették és kiegészítették. A párttagság 41 százaléka szólalt fel, volt olyan alapszer. vezet, ahol minden párttag véleményt nyilvánított. Mindenütt intézkedési, illetve feladattervet fogadtak el, elkészült a községi pártbizottság intézkedési terve is. Most már arról lehetett számot adni, hogyan teljesültek ezek a tervek. Megállapította a pártbizottság, hogy minden korábbinál konkrétabb gazdaságpolitikai tevékenység folyt az alapszervezetekben és ezt tükrözik az eredmények is. Több he. lyen elhangzott javaslatnak megfelelően nagyobb gondot fordítanak ma már az üzem- és munkaszervezésre, a társadalmi tulajdon védelmére. A tsz-eknél és az ÁFÉSZ- nál felülvizsgálták a normákat, jelentős mértékben növelték a teljesítménybérben dolgozók arányát. Hatékonyabban segítik a háztáji és kisegítő gazdaságokat. Javult a mezőgazdaságban a nagy teljesítményű gépek nyúj. tott és több műszakos üzemeltetése. Több kritikai észrevétel hangzott el mindkét tsz-ben az ellenőrzéssel kapcsolatban. Azóta már rendszeressé vált az ellenőrzés és felelősségre vonják a munkafegyelem-lazítókat. A szocialista versennyel kapcsolatban többen kifogásolták, hogy a dolgozók sze. retnének bekapcsolódni a szocialista brigádmozgalomba, de a vezetés ezt nem segíti. Azóta már a puszta- hencsei tsz-ben — ahol korábban nem volt ilyen verseny — három brigád tűzte célul a kitüntető cím elnyerését, a nagydorogiban pedig egyről ötre nőtt a bri. gádok száma. Történt előrelépés a szociális ellátással kapcsolatban is. Elkészült a vegyesipari üzem és a „Csöpi” Ipari Szövetkezet bikácsi részlegének szociális létesítménye, mindkét mezőgazdasági tsz-ben tervek készültek az ellátás javítására, Nagydorogon a központi majorban már létrehoztak egy szociális blokkot. Jelentősek az eredmények a községpolitikai kérdésekben elhangzott javaslatok megvalósításában. Többek közt rendszeresítették a tanácsi ügyfélfogadást a társközségekben, külön védőnői körzetet alakítottak ki Pusz- tahencsén, megvalósították a rendszeres orvosi és gyermekorvosi rendelést, előkészítették a törpevízmű-tár- sulat szervezését. Nagydorogon folyamatban van a GELKA-szerviz létrehozása. A beszélgetések — mint azt a pártbizottság megállapította — elősegítették a párt szervezeti egységének erősödését. Több helyütt felvetődött a testületi munka javításának igénye. A községi párt-vb azóta rendszeres helyszíni segítséget nyújt az alapszervezeteknek. Javulás van a taggyűlések, vezetőségi ülések rendszeressé, gében, ám itt még van tennivaló. Hasonló a helyzet a tagfelvételeknél, több új tagot vettek fel egy év alatt, mint korábban, de az egyes alapszervezetek közt nagyon eltérő a fejlődés. Ezen is kell- a övőben javítani. Több észrevétel hangzott el a határozatok végrehajtásával kapcsolatban, az is előfordult nemegyszer, hogy a gazdasági vezetés figyelmen kívül hagyja az alapszervezet javaslatait. E téren a községi párt-vb adott konkrét helyszíni segítséget. Töb. ben elmondták, hogy nincs minden párttagnak képességének megfelelő pártmegbízatása. Itt is kedvező változás történt. Főképp középvezetőkkel kapcsolatban merültek fel ilyen gondok, azóta az alapszervezetek figyelmét a tömegszervezetekre (népfront, Vöröskereszt) irányították, itt kaptak többen közéleti lehetőséget, pártmegbízatást. ' ár jelentős eredménye« ket értek el Nagydorogon a tagkönyvcsere *"■■■• •• időszakában elhangzott javaslatok megvalósításában, vannak további feladatok is. Javítani kell a pártoktatás irányítását. Korábban egyéves marxizmus—leniniz- mus esti középiskola működött Nagydorogon, most kétéves és területi jellegű, a társközségekből is vannak résztvevők. Ezt a lehetőséget a jövőben jobban ki kell használni. Eredménye, két értek el a felnőttoktatás fejlesztésében, de tovább kell lépni, elsősorban az üzemek által szervezett szakmai képzés, továbbképzés terén. A pártbizottsági ülésen új határozat nem született. Érvényben maradt az az intézkedési terv, amit közel egy évvel ezelőtt hoztak. <J> Hazánk és az EVSZ Az Egészségügyi Világszervezet 159 ország jelöltjeinek mintegy ötezer ösztöndíjat ad évente, s részt vesz a rákellenes küzdelemben, valamint több tudományos kutatásban — mondotta szombati sajtótájékoztatóján dr. Leo A. Kaprio, az EVSZ európai területi irodájának igazgatója. Az Egészségügyi Minisztérium meghívására hazánkban tartózkodó szakember kiemelte, hogy az ENSZ egészségügyi szervezete, különösképpen a fejlődő országokat segíti a járványok elleni harcban, a táplálkozási és lakásviszonyok, valamint a gyermekegészségügyi ellátás javításában. E munkában jelenleg a világszervezet 150 országa, közöttük valamennyi szocialista ország részt vesz. A Petőfi-kultuszt méltón ápoló Sárszentlőrinc jól ismert megyénk határain belül, de azon túl is. A község társadalmi élete mozgalmas és sokrétű, kiterjed az élet minden területére. Most csak néhány példa. Földesi János tanár, a Hazafias Népfront községi bizottságának titkára, két tanóra közti szünetben, elsőnek a hatvanadik évfordulóval kapcsolatos ünnepségeket említi. Úgy hogy abból kicseng, a község méltó jó híréhez, s úgy hogy a jó munka itt természetes. A pártszervezet irányításával operatív bizottság szervezte a munkát, amelyben részt vett a népfrontbizottság is. Az ünnepség szépen sikerült, amint szintúgy jól a szovjet—magyar találkozó. A falugyűlés — mint mindig — népes és lelkes volt. A sár- szentlőrinci gyerekek külön ajándékot kaptak a nagy évfordulón: úttörőszobát avattak. A szovjet filmhét szintén kiemelkedő eseménye volt a rendezvénysorozatnak. Nagy érdeklődéssel tekintenek egy rendezvény elé, amelyet a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza támogatásával és közreműködésével tartanak december folyamán. Hasonló várakozás előzi meg Czine Mihály irodalom- történész előadását Illyés Gyuláról, akinek 75. születésnapját nemrég ünnepelte az ország. I. gyÁLMOK TÉGLÁBÓL Kisközségben ritkán látni épülő új házakat. Azt mondják, aki építkezik, az nagyobb helyekre, városokba vágyik. Kismányokon más a helyzet. A hatszáz lakosú kisközségben az utóbbi öt évben tíz új ház épült. Különösen a bányászok láttak neki az építkezésnek. A bányától — ha aláírnak tíz év munkaszerződést — százezer forintot kapnak, amit nem kell visszatéríteniük. Ezzel, meg az OTP-kölcsönnel sokan nekivágnak az építkezésnek. — Ha előre látom, menynyi gondom, bajom lesz, talán el sem kezdem — mondja Kocsis Imre vájár. Ülünk az új ház egyik utcai szobájában. A modern bútorokon, szőnyegeken, az ablak hófehér függönyén még érződik a bolti szag. Nem csoda, májusban költöztek, akkor kezdték berendezni a négyszobás lakást. Kocsis Imre a házépítésről mesél. — Annyit kellett járni a környékbeli TÜZÉP-ekhez anyagért, hogy busszal nem is győztem volna. Szerencsére sok barátomnak van autója, és elvittek, ha kértem. Az építkezéssel is igyekezni kellett, mert albérletben laktunk. A régi házunk földes, vályog falú volt. Először azt toldozgattuk, de költhettünk rá akármennyit, akkor sem lett jó. Három évet laktunk abban a házban, amikor azt mondtam, elég ebből. Feleségemmel úgy döntöttünk, belevágunk az építkezésbe. A régi házat leromboltuk, és elkezdtük az újat. Itt szemben kaptunk albérletet. Hét hónap alatt felhúztuk a házat úgy, hogy be tudtunk költözni. A szobában a fal mellett két műkőpárkány még beépítésre vár. Az utcáról látszik, hogy a padlástérnél is van munka bőven. Ugyanígy a külső vakolás is hátravan. — A padlásszobát azért nem tudtuk megcsinálni, mert elfogyott a cement — mondja Kocsisné. — Persze az nem is sürgős. Majd néhány év múlva, ha a gyerekek nagyok lesznek, akkor kell csak a padlásszoba. — Miért itt építettek? — Mondták azt mások is, hogy ha belevágok, miért nem Bonyhádon építkezünk. Igaz, itt van közel a város, és a bánya oda is megadta volna a segélyt, de hát mi itt születtünk, itt érezzük jól magunkat. Otthont építettünk — Bonyhádon csak kint a város szélén tudtunk volna telket venni — veszi át a szót férje. — Onnét pedig tovább tart begyalogolni a központba, mint innét a buszozás. Naponta kilenc autóbusz jön, megy a faluban. Húsz perc alatt beérünk a városba. — Látja, ez az — beszél Kocsis Imre. — Nekünk a bányában épp elég rossz levegőt kell beszívni. A szilikózisveszély is köztudott. Most menjek munka után a benzingőzös városi levegőt szívni? Illés Lőrincné mérgesen fogad. — Több mint egy órát álltam sorban kenyérért. Ha később megyek, akkor már elfogy, ha pedig korán odaáll az ember, akkor nem győz várni, amíg meghozzák a kenyeret. Húsért ma nem nekem kellett menni. Édesanyám gyalogolt át Nagymá- nyokra. Azelőtt tíz évig Hidasról hoztuk. Itt a hegyen keresztül nincs messze. — Szidja a falut, és mégis itt építkeznek. — Hát persze. Akármennyi baj van, mi akkor is ide tartozunk. A férjem is, én is itt nőttünk fel. Itt vannak a barátaink. a rokonaink. Mindenkit ismerünk és minket is ismernek. Megyünk az új házhoz. Illés Lőrincné, a gazdaasszony mutat meg mindent. Három szoba, konyha, fürdőszoba, a tetőtérben padlásszoba. A központban álló ház ablakaiból gyönyörű a kilátás. A ház magasra emelt alapja érdekes, egyedi betonkockákból épült. — A férjem és az édesapám öntötte valamennyit. Édesapám nyugdíjas bányász, a férjemmel nagyon sok mindent saját kezűleg csináltak itt a háznál. Az alap is így Illésék háza készült. Léckeretbe öntötték a betont, így rengeteg törmelék is belement. Sok munka volt vele, de sokkal olcsóbb. A villanyszerelést egyik rokonunk csinálta. Így is benne van a ház több mint száznyolcvanezerben. Pedig még csak tető alá húztuk. Szerencsére kőművesmunkára sem kellett sokat költeni, az is rokoni alapon ment. Ha ezt a házat nem itthon építjük, a munkadíjra még százezret kifizethettünk volna. — Mikor költöznek? — Jövő nyárra biztos. Nekünk nem sürgős. Jelenleg a szüleimnél lakunk, még csak egy gyerek van, jól megférünk ott is. De azért jövőre szerethénk az új házba menni. Már vásároljuk a berendezési tárgyakat, hogy költözéskor ne kelljen mindent egyszerre megvenni. A múlt héten vettünk hűtőszekrényt, a tévét csak januárban vesz- szük meg. Állunk az udvaron. A telekhatáron lévő partoldalhoz simulva melléképületek sora. Pince, nyári konyha, bar- kácshelyiség, disznóólak, garázs. Ami egy falusi házban szükséges. Két kismányoki családnál jártunk. Fiatal házaspároknál, akiknek álmuk, nagy terveik megvalósulóban vannak. Kis faluban építenek városi házat. Nekik természetes, hogy a házban lesz fürdőszoba, és az sem volt meglepő, hogy a garázs előbb készült el. mint maga a lakóépület. TAMÁSI JÁNOS Fotó: kz.
