Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-04 / 285. szám

L977. december 4. ^PÚJSÁG 3 Egy évvel a tagkönyvcsere után Csúcsforgalom A paksi téglagyárban ezekben a téli napokban is nagy a forgalom. A nyáron elegen­dő nyers téglát készítettek, és így a kemencében folyamatosan tudnak égetni. A teher­gépkocsik nemcsak a Duna--parti rakodón, hanem a kemencék előtt is várakoznak a téglára. A kemencéből kihordott forró tégla egyenesen a gépkocsikra kerül. Petőfi és Illyés falujában jpjiilÜÜj párt-alapszervezetek­|l ben a múlt év végéig laSpf — az új tagsági köny. ä&iä!iäsiäivek ünnepélyes átadá­sával — befejeződött a tag­könyvcsere. Ám ennek az egyéves politikai és szerve­ző munkának eredményei- következményei nemcsak ab­ban realizálódtak, hogy ki­cserélték a régi tagsági könyveket, döntöttek a tag­gyűlések a kilépési kérel­mekről, határoztak törlési javaslatokban. Az 1975. ok­tóber 25-i központi bizott­sági határozat célul tűzte ki, hogy a tagkönyvcsere során erősödjék a párt eszmei, po­litikai és cselekvési egysége, nőjön a párttagok aktivitá­sa a szocialista építés fel­adatainak megvalósításában, a XI. kongresszus határoza­tainak végrehajtásában. A tagkönyvcserét megelő­zően az alapszervezetekben elbeszélgettek minden párt­taggal, az észrevételeket, ja. vasiatokat összegezték-ele- mezték taggyűlésen és ezek tanulságai hosszabb időre irányt szabtak a munkának. A tagkönyvek kiosztásával nem kerülhettek le napi­rendről. A nagydorogi községi párt- aizottság legutóbbi ülésén a tagkönyvcsere időszakában elhangzott észrevételek, ja­vaslatok megvalósításáról tárgyalt, felmérve, hogy egy esztendővel az. új tagsági könyvek átadása után hol tartanak az alapszervezetek, és a község politikai veze­tése. Igen sok javaslat hangzott el a beszélgetések során, a taggyűléseken ezeket minő­sítették és kiegészítették. A párttagság 41 százaléka szó­lalt fel, volt olyan alapszer. vezet, ahol minden párttag véleményt nyilvánított. Min­denütt intézkedési, illetve feladattervet fogadtak el, el­készült a községi pártbizott­ság intézkedési terve is. Most már arról lehetett szá­mot adni, hogyan teljesültek ezek a tervek. Megállapítot­ta a pártbizottság, hogy minden korábbinál konkré­tabb gazdaságpolitikai tevé­kenység folyt az alapszer­vezetekben és ezt tükrözik az eredmények is. Több he. lyen elhangzott javaslatnak megfelelően nagyobb gondot fordítanak ma már az üzem- és munkaszervezésre, a tár­sadalmi tulajdon védelmére. A tsz-eknél és az ÁFÉSZ- nál felülvizsgálták a normá­kat, jelentős mértékben nö­velték a teljesítménybérben dolgozók arányát. Hatéko­nyabban segítik a háztáji és kisegítő gazdaságokat. Javult a mezőgazdaságban a nagy teljesítményű gépek nyúj. tott és több műszakos üze­meltetése. Több kritikai ész­revétel hangzott el mindkét tsz-ben az ellenőrzéssel kap­csolatban. Azóta már rend­szeressé vált az ellenőrzés és felelősségre vonják a munkafegyelem-lazítókat. A szocialista versennyel kapcsolatban többen kifogá­solták, hogy a dolgozók sze. retnének bekapcsolódni a szocialista brigádmozgalom­ba, de a vezetés ezt nem segíti. Azóta már a puszta- hencsei tsz-ben — ahol ko­rábban nem volt ilyen ver­seny — három brigád tűzte célul a kitüntető cím elnye­rését, a nagydorogiban pe­dig egyről ötre nőtt a bri. gádok száma. Történt előrelépés a szo­ciális ellátással kapcsolatban is. Elkészült a vegyesipari üzem és a „Csöpi” Ipari Szö­vetkezet bikácsi részlegének szociális létesítménye, mind­két mezőgazdasági tsz-ben tervek készültek az ellátás javítására, Nagydorogon a központi majorban már lét­rehoztak egy szociális blok­kot. Jelentősek az eredmények a községpolitikai kérdések­ben elhangzott javaslatok megvalósításában. Többek közt rendszeresítették a ta­nácsi ügyfélfogadást a társ­községekben, külön védőnői körzetet alakítottak ki Pusz- tahencsén, megvalósították a rendszeres orvosi és gyer­mekorvosi rendelést, előké­szítették a törpevízmű-tár- sulat szervezését. Nagydoro­gon folyamatban van a GELKA-szerviz létrehozása. A beszélgetések — mint azt a pártbizottság megálla­pította — elősegítették a párt szervezeti egységének erősödését. Több helyütt fel­vetődött a testületi munka javításának igénye. A köz­ségi párt-vb azóta rendsze­res helyszíni segítséget nyújt az alapszervezeteknek. Ja­vulás van a taggyűlések, ve­zetőségi ülések rendszeressé, gében, ám itt még van ten­nivaló. Hasonló a helyzet a tagfelvételeknél, több új ta­got vettek fel egy év alatt, mint korábban, de az egyes alapszervezetek közt nagyon eltérő a fejlődés. Ezen is kell- a övőben javítani. Több észrevétel hangzott el a ha­tározatok végrehajtásával kapcsolatban, az is előfor­dult nemegyszer, hogy a gazdasági vezetés figyelmen kívül hagyja az alapszerve­zet javaslatait. E téren a községi párt-vb adott konk­rét helyszíni segítséget. Töb. ben elmondták, hogy nincs minden párttagnak képessé­gének megfelelő pártmegbí­zatása. Itt is kedvező vál­tozás történt. Főképp közép­vezetőkkel kapcsolatban me­rültek fel ilyen gondok, azóta az alapszervezetek fi­gyelmét a tömegszervezetek­re (népfront, Vöröskereszt) irányították, itt kaptak töb­ben közéleti lehetőséget, pártmegbízatást. ' ár jelentős eredménye­« ket értek el Nagydo­rogon a tagkönyvcsere *"■■■• •• időszakában elhangzott javaslatok megvalósításában, vannak további feladatok is. Javítani kell a pártoktatás irányítását. Korábban egy­éves marxizmus—leniniz- mus esti középiskola műkö­dött Nagydorogon, most két­éves és területi jellegű, a társközségekből is vannak résztvevők. Ezt a lehetősé­get a jövőben jobban ki kell használni. Eredménye, két értek el a felnőttoktatás fejlesztésében, de tovább kell lépni, elsősorban az üzemek által szervezett szakmai kép­zés, továbbképzés terén. A pártbizottsági ülésen új határozat nem született. Érvényben maradt az az intézkedési terv, amit kö­zel egy évvel ezelőtt hoz­tak. <J> Hazánk és az EVSZ Az Egészségügyi Világszer­vezet 159 ország jelöltjeinek mintegy ötezer ösztöndíjat ad évente, s részt vesz a rák­ellenes küzdelemben, vala­mint több tudományos kuta­tásban — mondotta szomba­ti sajtótájékoztatóján dr. Leo A. Kaprio, az EVSZ európai területi irodájának igazga­tója. Az Egészségügyi Miniszté­rium meghívására hazánk­ban tartózkodó szakember kiemelte, hogy az ENSZ egészségügyi szervezete, kü­lönösképpen a fejlődő orszá­gokat segíti a járványok el­leni harcban, a táplálkozási és lakásviszonyok, valamint a gyermekegészségügyi ellá­tás javításában. E munká­ban jelenleg a világszervezet 150 országa, közöttük vala­mennyi szocialista ország részt vesz. A Petőfi-kultuszt méltón ápoló Sárszentlőrinc jól is­mert megyénk határain be­lül, de azon túl is. A község társadalmi élete mozgalmas és sokrétű, kiterjed az élet minden területére. Most csak néhány példa. Földesi János tanár, a Ha­zafias Népfront községi bi­zottságának titkára, két tan­óra közti szünetben, elsőnek a hatvanadik évfordulóval kapcsolatos ünnepségeket említi. Úgy hogy abból ki­cseng, a község méltó jó híré­hez, s úgy hogy a jó munka itt természetes. A pártszervezet irányításá­val operatív bizottság szer­vezte a munkát, amelyben részt vett a népfrontbizottság is. Az ünnepség szépen sike­rült, amint szintúgy jól a szovjet—magyar találkozó. A falugyűlés — mint mindig — népes és lelkes volt. A sár- szentlőrinci gyerekek külön ajándékot kaptak a nagy év­fordulón: úttörőszobát avat­tak. A szovjet filmhét szintén kiemelkedő eseménye volt a rendezvénysorozatnak. Nagy érdeklődéssel tekintenek egy rendezvény elé, amelyet a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza támogatásával és közreműködésével tartanak december folyamán. Hasonló várakozás előzi meg Czine Mihály irodalom- történész előadását Illyés Gyuláról, akinek 75. születés­napját nemrég ünnepelte az ország. I. gy­ÁLMOK TÉGLÁBÓL Kisközségben ritkán látni épülő új házakat. Azt mond­ják, aki építkezik, az na­gyobb helyekre, városokba vágyik. Kismányokon más a helyzet. A hatszáz lakosú kis­községben az utóbbi öt évben tíz új ház épült. Különösen a bányászok láttak neki az építkezésnek. A bányától — ha aláírnak tíz év munkaszerződést — száz­ezer forintot kapnak, amit nem kell visszatéríteniük. Ez­zel, meg az OTP-kölcsönnel sokan nekivágnak az építke­zésnek. — Ha előre látom, meny­nyi gondom, bajom lesz, ta­lán el sem kezdem — mond­ja Kocsis Imre vájár. Ülünk az új ház egyik ut­cai szobájában. A modern bútorokon, szőnyegeken, az ablak hófehér függönyén még érződik a bolti szag. Nem csoda, májusban költöztek, akkor kezdték berendezni a négyszobás lakást. Kocsis Imre a házépítésről mesél. — Annyit kellett járni a környékbeli TÜZÉP-ekhez anyagért, hogy busszal nem is győztem volna. Szerencsére sok barátomnak van autója, és elvittek, ha kértem. Az építkezéssel is igyekezni kel­lett, mert albérletben lak­tunk. A régi házunk földes, vályog falú volt. Először azt toldozgattuk, de költhettünk rá akármennyit, akkor sem lett jó. Három évet laktunk abban a házban, amikor azt mondtam, elég ebből. Felesé­gemmel úgy döntöttünk, be­levágunk az építkezésbe. A régi házat leromboltuk, és elkezdtük az újat. Itt szem­ben kaptunk albérletet. Hét hónap alatt felhúztuk a há­zat úgy, hogy be tudtunk köl­tözni. A szobában a fal mellett két műkőpárkány még be­építésre vár. Az utcáról lát­szik, hogy a padlástérnél is van munka bőven. Ugyanígy a külső vakolás is hátravan. — A padlásszobát azért nem tudtuk megcsinálni, mert elfogyott a cement — mondja Kocsisné. — Persze az nem is sürgős. Majd né­hány év múlva, ha a gyere­kek nagyok lesznek, akkor kell csak a padlásszoba. — Miért itt építettek? — Mondták azt mások is, hogy ha belevágok, miért nem Bonyhádon építkezünk. Igaz, itt van közel a város, és a bánya oda is megadta volna a segélyt, de hát mi itt születtünk, itt érezzük jól magunkat. Otthont építettünk — Bonyhádon csak kint a város szélén tudtunk volna telket venni — veszi át a szót férje. — Onnét pedig to­vább tart begyalogolni a köz­pontba, mint innét a buszo­zás. Naponta kilenc autóbusz jön, megy a faluban. Húsz perc alatt beérünk a városba. — Látja, ez az — beszél Kocsis Imre. — Nekünk a bányában épp elég rossz le­vegőt kell beszívni. A szilikó­zisveszély is köztudott. Most menjek munka után a ben­zingőzös városi levegőt szív­ni? Illés Lőrincné mérgesen fogad. — Több mint egy órát áll­tam sorban kenyérért. Ha ké­sőbb megyek, akkor már el­fogy, ha pedig korán odaáll az ember, akkor nem győz várni, amíg meghozzák a ke­nyeret. Húsért ma nem ne­kem kellett menni. Édes­anyám gyalogolt át Nagymá- nyokra. Azelőtt tíz évig Hi­dasról hoztuk. Itt a hegyen keresztül nincs messze. — Szidja a falut, és mégis itt építkeznek. — Hát persze. Akármennyi baj van, mi akkor is ide tar­tozunk. A férjem is, én is itt nőttünk fel. Itt vannak a ba­rátaink. a rokonaink. Min­denkit ismerünk és minket is ismernek. Megyünk az új házhoz. Il­lés Lőrincné, a gazdaasszony mutat meg mindent. Három szoba, konyha, fürdőszoba, a tetőtérben padlásszoba. A központban álló ház ablakai­ból gyönyörű a kilátás. A ház magasra emelt alapja érde­kes, egyedi betonkockákból épült. — A férjem és az édes­apám öntötte valamennyit. Édesapám nyugdíjas bányász, a férjemmel nagyon sok min­dent saját kezűleg csináltak itt a háznál. Az alap is így Illésék háza készült. Léckeretbe öntötték a betont, így rengeteg törme­lék is belement. Sok munka volt vele, de sokkal olcsóbb. A villanyszerelést egyik ro­konunk csinálta. Így is benne van a ház több mint száz­nyolcvanezerben. Pedig még csak tető alá húztuk. Szeren­csére kőművesmunkára sem kellett sokat költeni, az is rokoni alapon ment. Ha ezt a házat nem itthon építjük, a munkadíjra még százezret kifizethettünk volna. — Mikor költöznek? — Jövő nyárra biztos. Ne­künk nem sürgős. Jelenleg a szüleimnél lakunk, még csak egy gyerek van, jól megfé­rünk ott is. De azért jövőre szerethénk az új házba men­ni. Már vásároljuk a beren­dezési tárgyakat, hogy költö­zéskor ne kelljen mindent egyszerre megvenni. A múlt héten vettünk hűtőszekrényt, a tévét csak januárban vesz- szük meg. Állunk az udvaron. A te­lekhatáron lévő partoldalhoz simulva melléképületek sora. Pince, nyári konyha, bar- kácshelyiség, disznóólak, ga­rázs. Ami egy falusi házban szükséges. Két kismányoki családnál jártunk. Fiatal házaspárok­nál, akiknek álmuk, nagy ter­veik megvalósulóban vannak. Kis faluban építenek városi házat. Nekik természetes, hogy a házban lesz fürdőszo­ba, és az sem volt meglepő, hogy a garázs előbb készült el. mint maga a lakóépület. TAMÁSI JÁNOS Fotó: kz.

Next

/
Thumbnails
Contents