Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-29 / 305. szám
1977. december 29. Képújság 3 Tamási Állami Gazdaság Beruházás, gépvásárlás, az új szabályozó rendszer tükrében Az utóbbi két évben a mezőgazdasági üzemek több beruházást valósítottak meg, mint amit terveztek, s minthogy a korszerűbb gazdálkodás következtében a fejlesztési források növekszenek, még további beruházásokkal kellene számolni. A január 1-én életbe lépő közgazdasági szabályozó módosításoknak többek között az a célja, hogy a beruházási egyensúly helyre billenjen. Arról, hogy a szabályozórendszer-változásnak milyen kihatásai várhatók, a Tamási Állami Gazdaság közgazdasági igazgató- helyettesével Heiter Jánossal, és Susóczky János főkönyvelővel beszélgettünk. — Milyen jelentősebb beruházás indult idén a gazdaságban? — Nyáron kezdtük el az 1200 férőhelyes szakosított tehenészeti telep építését, tavaly takarmánykeverő létesítéséhez fogtunk, amit — sajnos — azért nem tudunk üzemeltetni, mert hiánycikk a vezérlőberendezés. — Hogyan számolták el eddig a beruházásokat? — Ez év július 1-ig teljes önköltséggel, ami nem haladhatta meg az ÉKN-normát, s így a beruházás sem nyereséges, sem pedig veszteséges nem lehetett. Egy nagyobb — harminc-negyvenmilliós értékű — beruházásnál a dolgozók nem voltak érdekeltek abban, hogy nyereségesen termeljenek. Nyereségképzésre tehát lehetőség nem volt. Például a tízmilliós értékű épületet tízmillió költség- ráfordítás mellett lehetett csak elkönyvelni. Júliustól ez a rendszer megszűnt — nyereséges a beruházás akkor, ha a dolgozók anyagmegtakarítással, szervezettebb munkával a tervezettnél kevesebb pénzből hozzák ki a mező- gazdasági épületeket. — Eddig az nyereségadókedvezmény úgy alakult, hogy az állami gazdaságok az adó 60 százalékát tarthatták vissza fejlesztési célokra, — ez most 35 százalékra csökkent. A szakosított tehenészeti telep egy részlete — A gazdaság évente 30 millió forint körüli nyereséggel számol. Az általános nyereségadó 10 millió 150 ezer forint. Ha a szabályozó rendszer marad a régiben, több mint 6 milliónk jut az adóból fejlesztésre — így viszont csupán 3 millió 553 ezer forint. Kevesebb pénzzel kell gazdálkodnunk —, de a népgazdaság jelenlegi helyzetében így helyénvaló. S bár a változtatás hatása csupán 1979-ben lesz érezhető, a gazdaság már most módosítja beruházási tervét. A tehenészeti telep 1979. augusztus 20-ra készül el, s 54 millióba kerül. A tervezett 13-ból már elkészült négy, száz férőhelyes istálló, épül a fejőház, a széna-, szalma- és silótároló. Jövőre teljes erőbedobással a tehenészeti telepet építjük, s ha az átadásig nem jövünk ki a pénzből, hitelt veszünk fel. — Kevesebb támogatást kaphatnak néhány mezőgazdasági gép vásárlására, de mérsékelik a tőkés importból származó alkatrészek támogatását is. — Ez a legnagyobb problémánk. Sokkal jobban meg- érezzük, mint a nyereségadóelvonást. A gazdaság — mivel az erőnket eddig más irányba kötöttük le — nem a legjobban áll gépek dolgában. Nagy teljesítményű gépékre lenne szükségünk, hisz a kézimunka-erő nálunk is egyre kevesebb. A gépellátásunk akkor lenne kiegyensúlyozott, ha évente 18—20 millió forintért vehetnénk erő- és munkagépeket. Az árváltozások következtében erre nem lesz módunk, — a meglévő gépeinket kell jobban kihasználni, vigyázni rájuk, karbantartani. Ami az alkatrészeket illeti: teljesen ki vagyunk szolgáltatva a kereskedelemnek — gépeink egy részé öreg, s nem egykönnyen kapunk hozzájuk alkatrészeket. — Lehetővé válik többek között a meglévő sertésférőhelyek korszerűsítése, új férőhelyek létesítése. Hogyan él a gazdaság a támogatásnak ezzel a formájával? — Jövőre kezdjük a sertéstelep rekonstrukcióját — a támogatás rendszere ehhez igen-igen kedvező. Az elavult szarvasmarha-istállók helyén öt-hatszáz férőhelyes hizlaldát alakítunk ki, ahol a dolgozóktól felvásárolt süldőket helyezzük el. Távlati elképzelésünk; 1980 után felfuttatjuk a sertéstartást, hisz mint a megye egyik mező- gazdasági üzemének, nekünk is feladatunk a húskombinátot jó minőségű alapanyaggal ellátni. — Köszönjük a beszélgetést. D. VARGA MÁRTA A Tolna megyei Népújság november 9-i számában megjelent Mire garancia a garancia? című cikkre a Győri Magyar Vagon- és Gépgyár válaszát közöljük: „Szükségesnek tartjuk tájékoztatni Önöket arról, hogy a vállalatunk által gyártott mezőgazdasági erőgépek műszaki kiszolgálását részben a MEZÖGÉPTRÖSZT egyes gyáregységei, részben pedig a nagy mezőgazdasági rendszergazdák végzik. E vállalatoknak szerződésileg kötelességük a RÁBA-termékek vásárlóit a gyár által megszabott feltételek szerint kiszolgálni úgy, hogy a vevő és ezen keresztül a népgazdaság érdekeinek megfeleljen. A cikkben említett esetet tekintve utalunk arra, hogy vállalatunk augusztus 25-én értesítette az összes műszaki kiszolgálásban részt vevő vállalatot, hogy a keréktárcsák hibája esetén mi a követendő eljárás, és hogy azoknak ellenőrzését, illetve cseréjét a Vörös Csillag gyáregységünk végzi Budapesten, tehát időben gondoskodtunk az esetleg előforduló hibák javításáról. Fentiek előre bocsátása után a gerjeni esetet tekintve az alábbiakat állapítottuk meg: Babies Vilmos gyáregységvezető személyesen kereste fel mind a termelőszövetkezetet, mind a kiskun- majsai MEZŐGÉP Vállalat illetékeseit, és velük folytatott tárgyalás alapján megállapítottuk, hogy a termelő- szövetkezet valóban 19-én jelentette be a hibát, de csak 24-én kapott olyan választ, hogy a hiba javításának mi a módja. Az újságcikkből is kitűnik, hogy vállalatunk a reklamációt a lehetséges legrövidebb időn belül rendezte. Hasonló esetek elkerülése érdekében vállalatunk megtette a szükséges intézkedéseket, mind a MEZÖGÉPTRÖSZT szolgáltató ágazata, mind pedig az illetékes kiskunmajsai MEZŐGÉP Vállalat vezetőségének, mert úgy gondoljuk, hogy e nagy értékű, magas műszaki színvonalat képviselő termékek műszaki kiszolgálását az ebben résztvevő vállalatoknak úgy kell megoldani, hogy az magas szinten elégítse ki a mezőgazdaság érdekeit. Ehhez vállalatunk eddig is és ezután is minden feltételt biztosít a műszaki kiszolgálást végző vállalatok és üzemeltetők részére.” KISZÖV-küldöttközgyűlés Tegnap Szekszárdon, a KI- SZÖV székházban ülést tartott a megye ipari szövetkezeteinek küldöttközgyűlése. Gyerő András elnök terjesztette elő az elnökség jelentését a szocialista vonások erősödéséről a megye ipari szövetkezeteiben a XI. párt- kongresszus határozatainak tükrében, a tájékoztató az 1977. évi várható tervteljesítésről és az 1978-as feladatokról, az elnökség munkatervét, cselekvési programját, a szövetség, a szövetkezeti bizottság, a jogi és a revizori iroda költségvetését. Részt vett és felszólalt a küldöttközgyűlésen Bucsi Elek, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Mind az írásos jelentés, mind a vita azt tükrözte, hogy fejlődtek az elmúlt évben a szövetkezetek szocialista vonásai. Erősödött, gyarapodott a szocialista tulajdon, ám sok még a tennivaló e tulajdon szocialista módon történő felhasználásában, a hatékonyság javításában. Sok a tartalék még az elosztás fejlesztésében is. A termelésben dolgozó fizikai munkások több mint négyötöde teljesítménybéres, a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a teljesítménykövetelmények — normák — karbantartására, „hozzá igazi tái sukra” a beruházásokkal létrejött korszerű termelőberendezésekhez, jobban be kell építeni’ a normákba a minőségi követelményeket. A kétségtelenül pozitív irányú változások mellett még sok a tennivaló a szövetkezeti dolgozók szocialista szemléletének alakításában, új feladatok jelentkeznek a módosított jogszabályok következtében létrehozott önkormányzati fórumok fejlesztésében. Az 1976. évi megtorpanás után — mindössze egy százalékkal nőtt a szövetkezetek termelése — az idén ismét jelentős mértékű — több mint 11 százalékos a növekedés és ez évben az Össztermelés meghaladja az 1,7 milliárd forintot. A létszám csökkent, tehát a termelékenység növekedése még nagyobb. Az építőipar lemaradását azonban nem sikerült felszámolni, különösen a lakásépítésnél mutatkozik ez meg. Kedvezően alakult az export, mind tőkés, mind szocialista relációban. A beruházás 73 százalékkal haladta meg az előző évit. Az új esztendőre is jelentős 'növekedést irányoznak elő a szövetkezeti tervek, a fejlődés mintegy 10 százalékos lesz. A beruházási előirányzatok azonban irreálisak, ezéket szükséges felülvizsgálni. A küldöttközgyűlés — a vitában elhangzott módosító javaslatokkal — elfogadta a jelentéseket, tájékoztatókat, majd megszavazta a küldöttközgyűlési bizottságok 1978- as munikatervét. Köszöntjük a Propagandistát Ritka és nagy öröm egy új hazai folyóirat első számát kézbe venni, mert társadalmunk eszmei fejlődésének, az új igények éppen testet öltött alakjának melegét érezni rajta. Az olvasó az első benyomások után megpróbálja minősíteni az új kiadványt és önkéntelenül is eljut az ilyenkor kikerülhetetlen kérdésekhez: ki adja ki; kiknek szánják és milyen céllal; mit ígér az első szám? Vegyük sorba e kérdéseket. Legkönnyebb az elsőre felelni: a Propagandista című, kéthavonta megjelenő folyóiratot az MSZMP KB agitációs és propagandaosztálya, illetve az osztály keretében létrehozott szerkesztőség és szerkesztő bizottság szerkeszti, a Kossuth Könyvkiadó adja ki és a párt- bizottságok, pártalapszervezetek terjesztik. Az új folyóirat első száma a (Nagy Október 60. jubileumának jegyében született meg. A Propagandistát — mint ez nevéből is kitűnik —, azoknak szánják, akik pártunk politikáját magyarázzák, marxista—leninista elméletünket népszerűsítik a párt- és állami, a tömegszervezeti oktatás-nevelés legkülönfélébb területein. Rendeltetéséről, tervezett funkcióiról szól az új folyóirat két írása is: Győri Imrének, a Központi Bizottság titkárának Beköszöntője és Vonsik Gyulának, a folyóirat felelős szerkesztőjének Mit szeretnénk című előszava. Ahelyett, hogy az ott részletezett célok mindegyikét felsorolnánk, kiemeljük belőlük a legfontosabbat: a megnövekedett feladatokat betöltő propagandamunka kulcsszereplőinek, a propagandistáknak sokoldalú segítése és ezáltal egész ideológiai, politikai propagandánk színvonalának emelése. Ezt a fő törekvést a legcélszerűbb módon kívánja az új folyóirat megoldani, úgy, hogy betölti a propagandisták önképzésének, tapasztalatcsere-fórumának szerepét. Az első szám — benne országos hírű propagandisták (Vass Henrik, Lipkovics Károly, Wirth Ádám, Kovács László, stb.) jobbnál jobb írásaival —, biztató ígéret arra, hogy jó irányban keresi, s így teljesíteni is fogja küldetését a Propagandista. —pl— Több mélyhűtött áru A tervezettnél nagyobb arányban fokozta a termelést idén a magyar hűtőipar; eredetileg 74 700 tonna mélyhűtött áru előállításával számolták, ezt az előirányzatot jelentősen túlszárnyalták; 80 ezer tonna mirelit árut adtak az üzemek. Mintegy 18—20 százalékkal nőtt a belföldi értékesítés, és teljesítették az exportelőirányzatot is. Az ipar jelenleg 80-féle terméket állít elő, ebből 40- féle a háziasszonyok munkáját megkönnyítő félkész- és készétel. A választék idén tovább bővült. Baján gyorsfagyasztott kifejtő babot gyártanak, ezt a terméket szintén a negyedik negyedévben hozták for* galomba. Megszerették a fogyasztók a 40 dekás egység- csomagokban árusított csemegeburgonyát, amely többféle változatban, sütve, főzve vagy akár levesben kerülhet az asztalra. Villamos motorok a tőkés piacra Az ÉVIG Villamos Kismotor Gyárában a uiun- kába állított nagy teljesítményű gépek és berendezések a termelékenység növelése mellett lehetővé tették a nemzetközi szabványoknak megfelelő aszinkron motorok gyártását. Az idén mintegy 500 millió forint értékben gyártanak villanymotorokat, ebből csaknem 2,5 millió dollár értékben szállítanak a tőkés országokba. Képünkön: Sáránszki Pál nagy teljesítményű fúrógéppel dolgozik. (MTI Fotó — Fehér József felvétele — KS)
