Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-28 / 304. szám
2 ^PÚJSÁG 1977. december 28. Merényletek Franciaországban Támadás Georges Marchais otthona ellen Merényletek egész sorozatát követték el Franciaországban a karácsonyi ünnepeken. Georges Marchaisnak, a Francia KP főtitkárának otthona ellen is támadást intézett egy fasiszta banda. Gaston Plissonnier, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára hétfőn levélben fordult Raymond Barre miniszterelnökhöz, a Marchais elleni támadás résztvevőinek felkutatását és felelősségrevonását, a politikai vezetők védelmének biztosítását követelte. Raymond Barre miniszter- elnök hétfőn este a luxemburgi rádiónak a merényletekkel kapcsolatos kérdésére válaszolva kijelentette: „Ez a támadás annak megállapítására késztet, hogy elítéltek minden ilyesfajta akciót”. A merénylethullám egyébként már a karácsonyt megelőző héten kezdődött a Fau- chon luxus-élelmiszeráruház felgyújtásával. A merényletsorozat karácsony hétfőjén érte el csúcspontját. Ekkor öt robbantást hajtottak végre, többek között egy korzikai szeparatista szervezet levegőbe röpítette Villepinte vasútállomását Párizs közelében (ez volt hosszú ideje az első eset, hogy korzikai szeparatisták az anyaország területén hajtottak végre támadást). A robbantások keddre virradóra is folytatódtak: a rádió épülete közelében egy bíró lakásában robbant bomba. Csodával határos módon egyik merénylet sem követelt áldozatot. Kedd esti kommentárunk. ISZMAILIÄBAN, Szadat elnök egyik rezidenciáján befejeződött az egyiptomi—izraeli csúcstalálkozó. Az nem tűnt valószínűnek, hogy a megbeszéléseket bármilyen értelemben teljes siker koronázza, de az eredmények a két fél által várt- nált is sokkalta szerényebbek. Sőt: a legtöbb nagy hírügynökség kommentátora úgy fogalmaz, hogy egyáltalán nincsenek eredmények. A két álláspont közötti szakadék minden megvitatott kérdésben — a Sinai-félszigetről való kivonulás méreteiről és menetrendjétől kezdve a Gaza-övezeten át a Jordán folyótól nyugatra eső területek bonyolult, katonai településekkel súlyosbított problémáiig — tátongóan mély maradt. A véleményeltérések részletezése oldalakat töltene meg, de a dilemma lényegét szellemes tömörséggel így fogalmazza meg a moszkvai Pravda elemzése: „Annak maximuma, ameddig Izrael hajlandó volt elmenni, jóval kevesebb annál a minimumnál, amire Szadat törekszik. NEM TUDNI, mit hoz a jövő, de egyelőre látványosan bebizonyosodott a Szadat-féle kezdeményezés arab és nem arab bírálóinak figyelmeztetése: az egyiptomi elnök „gesztusai” nem bírták engedékenységre Tel-Avivot, ahogyan azt a jelek szerint Kairó remélte, hanem ellenkezőleg, minden vonatkozásban megkeményítették Izrael álláspontját. Moszkvában változatlanul azt tartják a különös Szadat— Begin dialógus legfőbb tanulságának, hogy a közel-keleti rendezés csak valamennyi érdekelt fél összehangolt lépéseinek eredményeként érhető el és semmiképpen nem valamiféle törékeny, megalapozatlan „különbéke” lobogója alatt. Ezen a legfőbb tanulságon túl levonható néhány egyéb következtetés is az iszmailiai és az azt követő fejleményekből. Az egyik az, hogy az izraeli vezetésben — az eddig gondosan óvott kulisszák ellenére — enyhén szólva nem minden kérdésben teljes az összhang. A KOMMENTÁTOROK figyelmét nem kerülte el, hogy Mose Dajan hadügyminiszter az iszmailiai találkozó után nem osztotta Begin „kincstári optimizmusát”, hanem nyers borúlátással beszélt az ottani eredménytelenségről. Ezúttal nem valószínű, hogy munkamegosztásról van szó. Dajan célja kettős lehet: 1. megszerezni az izraeli „héják” támogatását, akik csalódtak, vagy csalódni fognak Beginben és ezzel 2. előkészíteni a talajt egy későbbi politikai offenzívára, amelynek félreérthetetlen iránya a kormányfői bársonyszék... HARMAT ENDRE Elhunyt Charlie Chaplin Nyolcvannyolc éves korában, Svájcban elhunyt Charlie Chaplin, az egykori világhírű filmszínész, aki saját maga írta, rendezte és játszotta filmjeivel egyedülálló korszakot teremtett a filmművészetben. Képünkön: Három kocka Chaplin emlékezetes filmjeiből: 1. a pap A zarándok, 2. az aranyásó az Aranyláz című, 3. Hitler A diktátor című filmből. (Képtávírónkon érkezett). Vasárnap hajnalban elhunyt Charlie Chaplin világhírű filmszínész életpályáját méltatva a TASZSZ megemlékezésében az alábbiakat írja: A fiatal angol színész pályáját a zenés színpadon és a pantomim-művészetben kezdte, de már 1914-től szorosan összeforrt a filmmel. Egy zenei színjátszó csoporttal az Egyesült Államokba került, ahol hamarosan több némafilmben is szerepet kínáltak neki. 1930-ig összesen 75 némafilmben játszott, nemcsak mint színész, hanem mint forgatókönyvíró és gyártás- vezető is. Humanista szellemű kisfilmjeiben főleg a kisembert, annak nehéz életét, elesettségét, az önkény, az igazságtalanság és az élősködők ellent küzdelmet ábrázolja. A harmincas évekből világszerte ismert Chaplin-fil- rne'k — mint például az Aranyláz, a Nagyvárosi fények, a Modern idők. az Egy király New Yorkban — sikereivel a háta mögött, a művész — a második világháború idején — a fasizmus el* PANORÁMA BEJRUT A WAFA palesztin hírügynökség jelentése: a Palesztinái Felszabadítási Szervezet a Jordán folyó megszállt nyugati partján kivégzett egy kollaboráns arab vezetőt. A jelentés megállapítja, hogy Hamdi Kadi, mint a megszállt Ramallahban működő izraeli katonai közigazgátás tisztviselője, információkat szolgáltatott az izraeli biztonsági hatóságoknak a palesztin mozgalomról. BONN Kedden háromnapos hivatalos látogatásra Egyiptomba utazott Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár. Több alkalommal tárgyal Anvar Szadat egyiptomi államfővel, majd a hivatalos program lebonyolítása után Schmidt — felesége társaságában — a szilvesztert és az újév első hetét pihenéssel Egyiptomban tölti. HANOI Hanoiban tárgyalásokat folytatnak a vietnami és a thaiföldi kormány képviselői a két ország közötti polgári légiforgalmi kapcsolatok kérdéséről. A megbeszéléseken érintik majd thaiföldi repülőgépek Vietnam légtere felett való áthaladásának problémáját is. A thaiföldi küldöttség Prasi Narongdej közleleni harc kiemelkedő alakja lesz. A diktátor című filmje — amely 1946-ban készült — a fasizmust ostorozó éles szatíra. 1952-ben — az akkori zaklatások miatt — elhagyta az Egyesült Államokat és rövid időre Angliában, majd végleg Svájcban telepedett le. Előrehaladott kora és megromlott egészsége ellenére, élete utolsó napjáig aktívan dolgozott. A világ gyászolja Charlie Chaplint: a Chaplin-család- nak otthont adó Svájc kormánya táviratban fejezte ki részvétét Chaplin családjának. Valery Giscard d’Estaing francia államfő Chaplin feleségéhez küldött táviratban azt hangsúlyozta, hogy a nagy filmkomédiás „minden- ikinél jobban kifejezte korunk édes-keserű melankóliáját” fantáziájával élve, fél évszázadon keresztül keverte a könnyeket és a nevetést”. Megszólaltak a nemzetközi hírű művészek, Chaplin tisztelői és barátai is. Charlie Chaplint, a világ filmművészetének kiemelkedő egyéniségét, aki vasárnap hajnalban 88 éves korában hunyt el, kedden helyezték örök nyugalomra a corsier- sur-vereyi falusi temetőben. A zuhogó esőben megtartott temetésén csak a közvetlen családtagok és a barátok voltak jelen és az angol királynő képviseletében ott volt John Wraight, Nagy- Britannia svájci nagykövete. A temetésről Chaplin nyolc gyermeke közül csak Geraldine Chaplin maradt távol, aki jelenleg Spanyolországban forgat. kedésügyi miniszterhelyettes vezetésével kedden érkezett Hanoiba. ALGÍR Huari Bumedien elnök vezetésével ülést tartott az algériai kormány, s megvitatta a nyugat-szaharai konfliktusba való közvetlen francia fegyveres beavatkozással kapcsolatos kérdéseket. Mint a tanácskozásról kiadott közlemény leszögezte, az algériai kormány felhívja a francia vezetők figyelmét az afrikai béke és stabilitás elleni hasonló beavatkozások súlyos következményeire. TBILISZI Mcheta — az ősi grúz főváros — székesegyházában vasárnap beiktatták tisztségébe Ilija pátriárkát, a grúz görögkeleti egyház pénteken megválasztott új vezetőjét. A szertartást követően Pavel Gilasvili, a Grúz Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke fogadta a pátriárkát, valamint Piment, Moszkva és egész Oroszország pátriárkáját és Vazgent minden örmények katolikoszát. A három egyházfő a fogadáson hangsúlyozta, hogy a szovjet állam fontos segítséget nyújt az egyházaknak a béke megszilárdítása érdekében kifejtett tevékenységéhez. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. és a Hazafias Népfront VI. kongresszusa határozatainak, állásfoglalásainak végrehajtása során megnőtt a népfrontmozgalom tevékenysége iránt a társadalmi érdeklődés. A mozgalmi munka fejlődésének lehetünk tanúi Tolna megyében is. Erősödött a népfront mozgalmi jellege, szorosabbá vált a tömegszervezetekkel, társadalmi szervezetekkel, a tanácsokkal való együttműködése, szélesedett tömegbázisa. Mind több munkás, tsz-paraszt, értelmiségi és társadalmi életünk egyéb területén helytálló dolgozó munkálkodik a népfront által kezdeményezett, a nemzeti összefogást segítő akciókban. A közügyek intézésének aktív színtereivé lettek a népfrontmozgalom különböző fórumai. A népfrontmozgalom erősödése, a társadalmi összefogás szélesedése, a községi népfrontszervek önállóságának, öntevékenységének. kezdeményezőkészségének fejlődésével együtt ment végbe. Ugyanis a mozgalmi munka napi feladatainak meghatározása és azok végrehajtására való mozgósítás csak akkor bizonyul helyesnek, eredményesnek, ha sikerül Párizs Afrikai fordulatok Algéria külügyminisztere az Afrikai Egységszervezet ösz- szehívását követelte. Az ok: az algériai álláspont szerint egyre nagyobb méreteket ölt Franciaország gyarmati típusú intervenciója a Szaharában; annak is egy különösen lobbanékony, vitás területén. SAJÁTOS MUNKAMEGOSZTÁS Mi áll a francia magatartás hátterében? Megfigyelők megállapították, hogy Franciaország és az Egyesült Államok között 1977 folyamán sajátos munkamegosztás körvonalai bontakoztak ki az afrikai földrészen. Fekete-Afrikában leglátványosabb példája volt ennek a Zaire (a volt Belga-Kongó) területén kitört felkelés. Ennek letörésére Franciaország marokkói katonák szállítására légi hidat szervezett. A beavatkozás lényegében az amerikai stratégiai érdekeket szolgálta. Köztudott ugyanis, hogy Mobutu, Zaire államfője egyértelműen az amerikaiak embere. Már ez az akció jelezte, hogy Párizsban a hatalom csúcsain szakítanak de Gaulle és utódja, Pompidou Afrika- politikájával. A két előző elnök tartózkodásával ellentétben Párizs ma hajlamosnak látszik arra, hogy — mint hajdani gyarmatosító és jelenlegi középhatalom — aktívan beavatkozzék az afrikai ügyekbe. De Gaulle és Pompidou mindig őrizkedtek attól, hogy konfliktusba keveredjenek a fegyveres és politikai harc során felszabadult Algériával. Arra törekedtek, hogy Franciaország és a volt észak-afrikai gyarmatok (Marokkó, Tunézia, Algéria) közötti kapcsolatokban fenntartsák a kényes egyensúlyt és a függetlenné vált álamok esetleges konfliktusaiban legfeljebb közvetítő, békítő szerepet vállaljanak. Most pedig úgy tűnik, hogy a francia politika jelenleg egyoldalúan támaszkodik Marokkóra és Mauritániára — azzal a nem is titkolt céllal,, hogy korlátok közé szorítsa Észak-Afrika legjelentősebb és politikailag leghaladóbb országának, Algériának a befolyását. A SZAHARA-AFFÉR Ezt a politikai változást, amely szervesen beleillik Párizs Afrika-politikájának módosulásába az úgynevezett Szahara- konfliktus erőteljesen kiélezte. A Nyugat-Szahara, Spanyol- ország hajdani gyarmatbirtoka lett a francia—algériai ellentétek gyújtópontja. Ezt a területet — Algéria tiltakozása ellenére, de a párizsi kapcsolatait ápoló Spanyolország segítségével — felosztották Marokkó és Mauritánia között. Válaszként Algéria támogatta a Nyugat-Szahara önállóságáért küzdő Polisario nevű gerillamozgalmat. A legutóbbi napokban a helyzet tovább mérgesedett, miután a Palisario bejelentette: francia repülőgépek egyik alakulata ellen napalm- és foszfor- bombás támadást intéztek. A francia hadügyminisztérium cáfolta és Mauritánia „lovagiasan” magára vállalta a támadást. De sem a cáfolat, sem a lovagiasság nem volt meggyőző, így került sor végül arra, hogy Algéria az Afrikai Egységszervezet összehívását követelje. Mint e vázlatos összefoglalóból is kitűnik: az incidens mögött valójában Franciaország egész Afrika-politikájának lassú, de félreérthetetlen módosulása áll. VÁLASZTÁS ELŐTT Mindez pedig a Franciaországban kibontakozó választási harc időszakában zajlik. Márciusban tartják a választásokat és Giscard elnök, valamint a kormány hónapok óta próbálkozott a Polisario gerilláinak fogságában lévő 8 francia túsz kiszabadításával. Karácsony előtt a túszokat szabadon engedték. Ám a közlést akkor hozták nyilvánosságra, amikor Marchais, a Francia KP főtitkára látogatást tett Algériában, közben járt az ügyben, s egyben hevesen bírálta Franciaország Afrika-politi- káját, különösen az' Algériával szemben tanúsított párizsi magatartást. Ilyenformán a szaharai ügy és ezen túlmenően Franciaország egész Afrika-politikája a kibontakozó választási harc egyik kérdésévé vált.- i - e jn ••• IfílKéai megteremtenie az összhangot a politikai szükséglet és a helyben rendelkezésre álló politikai, társadalmi és szellemi erők között. Ezért is minősül fontos politikai döntésnek a Hazafias Népfront VI. kongresszusának az irányítómunka korszerűsítésére, a községi népfrontszervek önállóságának, öntevékenységének fejlesztésére vonatkozó állásfoglalása, amely szervezeti intézkedésként megszüntette a járási Hazafias Népfront-bizottságokat. A népfrontko.ngresszus állásfoglalásaiból adódó megyei feladatok végrehajtását, abban a kommunisták és a pártszervezetek tevékenységét áttekintette a megyei párt- bizottság pártépítési munka- bizottsága és a párt- és tömegszervezetek osztálya. Mindkét fórum megállapította, hogy az előzőekben vázolt pozitív tendenciák mellett a fejlődés nem volt probléma- mentes és az irányítómunkában, a községi népfrontmunka segítésében, ezzel összefüggésben a népfront párt- irányításának gyakorlatában, a módszerek megválasztásában még sok a tartalék. A járási testületek megszűnése a községi népfront- bizottságokban és a pártalapszervezetekben kezdetben kételyeket támasztott. Nem volt egyértelmű, hogy a Hazafias Népfront-bizottságok a jövőben kitől, milyen módon kapnak a munkájukhoz szükséges információt, útmutatást, esetleg operatív segítséget. Sok pártszervezet számára az jelentett gondot, hogy miként vonják be a népfrontot a párt politikájából adódó helyi feladatok végrehajtásába a korábbiaknál hatékonyabban, szervezeti önállóságának megsértése nélkül. Ezek " a körülmények bizonyos fokú megtorpanást, tanácstalanságot idéztek elő. Nem a járási népfrontbizottságok megszűnését kérdőjelezték meg, hanem a függetlenített népfrontvezető — a volt járási titkár — segítő közreműködésének elmaradását hiányolták. A megyei népfrontbizottság által kialakított új irányítási formák — a járási szinten tartott titkári értekezletek, az apparátus instruktori tevékenysége, társadalmi aktívák foglalkoztatása — lehetővé tették, hogy a községi népfrontbizottságok folyamatosan kapjanak a helyi politikai feladatok felismerését elősegítő tájékoztatásokat. Ez is hozzájárult, hogy főleg a nagyközségekben a korábbinál ön-
