Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-25 / 303. szám

i2 "Képújság 1977. december 25, MAGAZIN MAGAZIN A MAGAZIN MAGAZIN J|§gg|| : MAGAZIN >-. s MAGAZIN IpliÜif MAGAZIN " MAGAZIN -P® *. MAGAZIN W| MAGAZIN ■Pv': MAGAZIN MAGAZIN Az emberek gyűjtőszenve­délye néha nem ismer határt, a portugáliai Porto város egyik postásának esete mégis felülmúl minden képzeletet. Lakásában a rendőrség 12 kiló kézbesitetlen levelet ta­lált. Egy sem volt felbontva. Némelyik hét évnél is régeb­ben íródott. Ritka óriások Erősen megcsökkent szám­ban élnek ma már szerény képviselői annak az állatcso­portnak, az orrszarvúaknak, amelyek egykor a harmad­időszakban virágkorukat él­ték. A dél-franciaországi barlangrajzok gyakran ábrá­zolták ezt az óriás állatot, de sok máshol talált csontba vésett kép, kerámia, kisplasz. tika is igazolja egykori el­terjedésüket. Ma már csak öt fajuk maradt fenn, ezek száma is állandóan csökken. Legismertebb fajuk az állat­kertekben is tartott, afrikai fekete orrszarvú. A tudósok számukat 7—10 ezerre becsü­lik. Jellegzetes képződményük az egymás után elhelyezkedő két tülök. Ezek azonban csu_ pán bőrképződmények, cson­tos támasztékuk nincs, ennek ellenére szilárdan ülnek az állat orrán, s olyan kemé­nyek, mint a keménygumi. Ritkán törnek le az alapjuk­ról, de ha ez mégis előfor­dul, éppúgy kinőnek, mint az emberi köröm. A tülök eredetileg is hegyes, de az orrszarvúak még kemény tárgyakhoz, termeszvárakhoz, fatörzsekhez is dörzsölik, szinte hegyesre köszörülik. Az állatkerti példányok — valószínűleg unalmukban — addig dörzsölik tülkeiket be­tonoszlopokhoz, falakhoz, amíg szinte teljesen elkop­nak. Az orrszarvúak egyetlen el­lensége az ember. Tülkeikért évszázadok óta pusztítják ezeket az állatóriásokat, mert faragványokat készítenek be. lőle. Irtásukhoz hozzájárult a babona is: sok nép „cso­datévő” gyógyszert készít belőle. Bár az orrszarvú a természetben ingerlékeny ál­lat, fogságban megszelídül, sőt gondozójához még ragasz, kodik is. Szaporodási időben a hí­mek megküzdenek a nősté­nyért. Ilyenkor súlyos sebe. két adnak, kapnak, amelyek­ben élősködők telepednek meg, megfertőzve a sebeket. Ezeket a férgeket pusztítják az orrszarvúak hátán meg­telepedett seregélyfélék, az ún. nyűvágók, s így tisztítják a sebeket. De ezek a mada­rak nemcsak a sebgyógyu­lást segítik elő, hanem fi­gyelmeztetik is az orrszarvút a közeledő veszélyre, pl. az ember közeledésére. A természetvédő szerveze­tek felemelték hangjukat az orrszarvúak védelmében. Ha a túlzott vadászatnak nem vetnek idejében véget, az orrszarvúfaj előbb-utóbb ki fog pusztulni. A világ legdrágább szobra és az ismeretlen vevő Egy ismeretlen amerikai vevő 9 millió dollárért vette meg a görög Lüszipposz egyik szobrát — jelentette a The Sunday Times c. londo­ni lap. Soha műremek nem cserélt még gazdát ekkora összegért. Az újság értesülése szerint az olimpiai győztesek olaj­koszorújával megkoronázott ifjút ábrázoló életnagyságú bronzszobrot David Carritt londoni és Leon Lambert brüsszeli műgyűjtő adta el az elmúlt héten. Az ameri­kai vevő feltehetőleg egy múzeum — irta a The Sun­day Times. Carritt szerint — így a The Sunday Times — a bronzszobrot az i. e. IV. szá­zadban élt Lüszipposz, korá­nak leghíresebb szobrásza ké­szítette. A szobrot Lüszip. posz elveszett eredeti mun­káinak római másolataival azonosították —, tette hozzá az újság. A The Sunday Times kér­déseket tett fel különböző intézményeknek, mint a szo­bor elképzelhető vevőinek, a szobor eredetéről. Az egyik múzeum úgy tudja, hogy a szoborra a görög partvidé­ken bukkantak rá, egy másik múzeum szerint a török part­vidékről származik, míg egy harmadik szerint az olasz- országi Brindisiben találták meg. A szobor kivitelét engedé­lyezte az olasz kormány. Amikor elszállították az or­szágból, a hatóságok nem is­merték a szobor igazi érté­két. A The Sunday Times ar­ról is beszámol, hogy a szobrot 1972-ben titokban megtekintette Dietrich von Bothmer, a New York-i Met­ropolitan Museum vezetője a Görögország területén kí­vül található „legnagysze­rűbb szobornak” nevezte. Von Bothmer elmondta a lapnak, hogy a New York-i múzeum nem tett ajánlatot a bronz­szobor megvételére. A hét karikatúrája Téli Örömök Lottó alaszkai módra Rekord hidegek [Földünkön régebben hi* degebb telek voltak, mint most. Például 1233-ban Ausztriában több folyó egé­szen fenékig befagyott. Az Adriai-tenger pedig annyira befagyott, hogy úgy lehetett rajta járni, mint a szárazföl­dön. 1830-ban Párizsban mí­nusz 64,4 Celsius fokot mér­tek, Moszkvában mínusz 43,0 Celsius fokot, Madridban mí­nusz 34,2 Celsius fokot, Pe- kingben mínusz 19,6 Celsius fokot. A legenyhébb tél 1974- ben volt a Szovjetunió euró­pai részében és az USA ke­leti területein. Alkoholt a motorokba? „Ha nincs kőolajuk, ter­messzenek cukornádat” — ezt ajánlja a Prodial francia társaság a kőolaj tartalékok­kal nem rendelkező fejlődő országoknak. A társaság azt tűzte ki célul, hogy ösztönöz­ze az alkohol üzemanyagként való felhasználósát, főként az iparban, s erre a célra al­kohollal működő motortípu­sokat is felajánl. A cukor­nád-, cukorrépa- és manióka- termesztők számára az alko­hol valóban kitűnő devizafor­rás lehet, mert biztosítani tudja a fűtést, a világítást és a gépek működését. Nagy elő­nye, hogy nem szennyez. Újszerű jelzőlámpák Az Egyesült Államokban újszerű közlekedési jelzőlám­pa kipróbálása folyik. A sár­ga fény helyett világító szá­mok mutatják a piros fény előtti másodperceket. A pró­ba alatt néhány nagy forgal­mú kereszteződésnél a bal­esetek száma 48 százalékkal csökkent. Hosszas kísérletek után megkezdték a fényvisz- szaverő festékbevonattal ellá­tott útburkolatok építését is. A balesetveszélyes szakaszo­kon az út felületét úgy pre­parálják, hogy a fényszóró sugarában narancs színűnek látszik. Azokon a szakaszo­kon pedig, ahol megállni ti­los, a burkolatról visszave­rődő fény piros színű. Hatvan év óta minden év­ben egy kis alaszkai telepü. lés (Fairbankstól 50 mér­földre) lakói lottójátékot szerveznek, a játékban két­százezer alaszkai vesz részt. A játék igen egyszerű. Pontosan, napra, órára és percre meg kell jósolni a te­lepülésen keresztülfolyó Ta­nán (a Yukon egyik ága) ta_ vaszi áradásának kezdetét. Minden télen, amikor a fo­lyó beáll, a jégre egy vízzel A London—Párizs közötti postai forgalom jobb volt a francia forradalom idején, mint most — jelentette ki a brit fővárosban a Lordok Há­zának egyik tagja. Manapság ugyanis a Londonban feladott levél csak 13 nap múlva ér­töltött fémállványt tesznek, amelyet kábelek segítségével egy órához erősítenek. Ab­ban a pillanatban, amikor a jég olvadni kezd, az áll­vány a jéggel együtt elúszik, a kábel elszakad, az óra pe. dig a part menti kis kőto­ronyban megáll. Minden já­tékos kedvű alaszkai 2 dol­lárt tehet a bankba, az ősz- szeget egyenlő arányban osztják el a győztesek kö­zött. kezik meg Párizsba. A kése­delmes postai forgalom rész­ben annak következménye, hogy Angliában szombaton­ként a posta csak délig dol­gozik, ünnepnapokon pedig zárva tart. Egymillió harapás Az Egyesült Államokban az utóbbi időben ugyancsak megkérdőjelezték azt a régi mondást, hogy a kutya az ember leghűségesebb barátja. A Washingtonban nyilvános­ságra hozott adatok szerint a kutyák ebben az országban egy év alatt körülbelül egy­millió embert harapnak meg. A tragikus következményű harapások zöme a kedvenc házi ebektől származik. Tibeti kőszerszámok A kínai régészek 250 kő­szerszámra bukkantak a Ti­beti-fennsíkon. Megítélésük szerint több mint tízezer év­vel ezelőtt készítették őket őseink, akik 5000 méter ma­gasságban tavak és folyók partján éltek, a paleolit, majd a neolit korban. A japán főváros centruma Tokió kereskedelmi cs szórakoztató centruma — a híres-neves Ginza. Képünkön: negyedik utca kissé csökkentett éjszakai fényei. Nagy János karikatúrája

Next

/
Thumbnails
Contents